fejezet - Gépek és rendszerek általános műszaki kiszolgálási

ismeretei

Ebben a fejezetben a gépek, gépészeti berendezések és rendszerek általános üzemeltetési, azon belül is a műszaki kiszolgálási ismereteit mutatjuk be. Ezen ismeretek általános érvényükből adódóan segítséget adhatnak a fürdők gépészeti rendszerei –funkciótól, felhasználási területtől függetlenül- használati, és műszaki kiszolgálási elveinek megértéséhez.

A fejezet legfontosabb célja:

• megérteni a gépüzemeltetési rendszer két alrendszerének a géphasználati folyamatoknak és a műszaki kiszolgálási folyamatoknak a kapcsolódását,

• megismerni a műszaki kiszolgálás rendszerét.

• elsajátítani a műszaki diagnosztika fogalmát, a műszaki kiszolgálás rendszerében betöltött helyét, szerepét.

• megtanulni a műszaki kiszolgálás kapcsán felmerülő meghibásodás-elméleti alapokat.

1. 10.1. A gépüzemeltetés rendszere

Egy gép teljes életciklusa a tervezéstől a selejtezésig különböző életszakaszokból épül fel. A funkcióteljesítés szempontjából a legfontosabb életszakasz az üzemeltetés.

10.1. ábra. A gép életciklusa

A gépüzemeltetés rendszerét a gépek, berendezések használati és műszaki kiszolgálási folyamatai alkotják.

A géphasználati folyamatban a munkavégzés a munka tárgyára irányul. A folyamatban szereplő gép, berendezés a munkavégzés segédeszköze. A munka tárgya, mint a folyamat produktuma valamilyen termék, vagy szolgáltatás.

A géphasználati folyamat elemei közötti kölcsönhatás lehet:

• anyagi,

• energetikai,

• információs jellegű.

A géphasználat, a működés természetes és egyben elkerülhetetlen velejárója a műszaki állapot megváltozása.

Az elhasználódás mértékének csökkentése illetve a következmények részleges vagy teljes megszűntetése műszaki kiszolgálási folyamatokat igényel. E folyamatokban a gép, amely a használati folyamatban a munkavégzés segédeszköze volt maga válik a munka tárgyává. Így tehát a műszaki kiszolgálás során valamilyen segédeszköz (pl. szerelő szerszám) segítségével a gépen megelőzési, kiszolgálási, helyreállítási célú műveletet végzünk. A gépüzemeltetés rendszerét, az egymáshoz kapcsolódó géphasználati és műszaki kiszolgálási alrendszereket a 10.2. ábra szemlélteti.

10.2. ábra. A gépüzemeltetés rendszere

A műszaki kiszolgálás rendszere adott gépek, berendezések halmazának műszaki kiszolgálási folyamatait és azok irányítását foglalja magában. A műszaki kiszolgáló rendszer további alrendszerekből épül fel. A műszaki kiszolgálás alapvető feladatait a 10.3. ábra mutatja be.

10.3. ábra. A műszaki kiszolgálás területei

• Karbantartás,

Az alábbiakban néhány szakterületi kifejezéssel ismerkedhet meg.

Karbantartás: Többnyire ciklikusan ismétlődő gépápolási, tisztítási, ellenőrzési, beállítási műveletek összessége. Elsődleges célja a működőképesség fenntartása, a meghibásodás megelőzése.

Javítás: Feladata a meghibásodás elhárítása, a kiváltó ok megszüntetése, a működőképes állapot helyreállítása.

Energiaellátás: A rendeltetésszerű működéshez szükséges energia ellátási, pótlási feladatok összessége.

Műszaki anyag- és alkatrészellátás: A műszaki kiszolgálás alapvető logisztikai területe. Feladata a működéshez szükséges anyag, alkatrész biztosítása.

Állagmegóvás: A gép környezeti hatások elleni védelmét szolgáló feladatok rendszere.

2. 10.2. A műszaki diagnosztika alapjai

A gép állapotjelző paraméterei az üzemeltetés során változnak. A kiváltó ok lehet egyfelől a rendeltetésszerű használatból eredő, vagy a használaton kívüli tárolás során felmerülő kopás, öregedés. Ez mondhatni természetes jelenség. A működés során növekszik az alkotó elemek (alkatrészek és az abból felépülő részegységek) véletlenszerű üzemképtelenné válásának veszélye. Abban az időpillanatban, amikor a berendezés működőképességét jellemző, úgynevezett meghatározó paraméter túllépi a kritikus értéket, vagyis a tűréshatárt, létrejön a meghibásodás.

Az állapotjelző paraméterek változásának kiváltó oka lehet még a rendeltetéstől eltérő használat, vagy rendellenes működési folyamatok. Ez utóbbi eredhet helytelenül elvégzett megelőzési, illetve helyreállítási tevékenységből (karbantartás, javítás), nem megfelelő alkatrész beépítésből stb.

Állapotjelző paraméter lehet minden olyan mérhető adat, amely közvetve, vagy közvetlenül jellemzi az alkatrész, fődarab, részegység vagy az egész gép műszaki állapotát.

A paraméter értéke lehet:

• névleges, vagy gyári,

• megengedhető üzemi,

• határérték.

A műszaki diagnosztika az a tudomány, mely a műszaki berendezésekben létrejövő meghibásodások vizsgálati formáival, azok feltárásának módszereivel és a diagnosztizáló-berendezések létrehozásainak kérdéseivel foglalkozik.

A műszaki diagnosztika fogalma:

Műszaki állapot meghatározó eljárás, amely szétszerelés nélkül (esetleg kis mértékű megbontással), műszeres mérés segítségével határozza meg a működés szempontjából lényeges üzemi jellemzőket.

A műszaki diagnosztika célja: a műszaki objektumok állapotának, működőképességének, meghibásodása okának, helyének meghatározása.

Módszere: a műszaki állapot meghatározása:

• a szerkezet megbontása nélkül,

• többnyire közvetett méréssel,

• elektronikus-, vagy elektronikussá alakított jel segítségével Alkalmazási területe

A megbízhatóság a gépek, vagy szerkezeti egységeik egyik fontos minőségjellemző tulajdonsága. Azt mutatja, hogy a rendeltetésnek megfelelő használati körülmények mellett, funkciójukat ellátva bizonyos tényleges használati időtartamig előírásos állapotban maradnak. Más megfogalmazásban a megbízhatóság fogalmán azt a képességet értjük, hogy az üzemeltetés meghatározott feltételei mellett a gép vagy szerkezeti egység megőrzi minőségi jellemzőit.

A megbízhatósággal kapcsolatos fogalmakat és a megbízhatóság jellemzésére használható mérőszámokat a szabvány írja elő (pl. MSZ IEC 50(191):1992). A szabvány szerint egy gép megbízhatóságát három jellemző együttesen határozza meg.

1. Hibamentesség, 2. Karbantarthatóság, és

3. A szervezet karbantartás ellátó képessége.

Ad 1. Hibamentesség

• Szűkebb értelemben a megbízhatóság a hibamentességgel azonosítható. Ez az értelmezés terjedt el a gyakorlatban. A hibamentesség a gépnek, berendezésnek az a képessége, hogy előírt funkcióját adott feltételek között adott időszakban ellátja.

• A hiba (fault) a berendezés valamely paraméterének nem megengedett eltérése a névleges értéktől. Hatása, fennállása lehet időszakos, ekkor zavarról beszélünk, vagy lehet állandó, ekkor változásnak nevezzük.

Amennyiben a paraméter eltérés a funkció-végrehajtásban is jelentkezik, meghibásodás (failure) következett be.

Minden műszaki eszköz, s ezek minden alkatrésze bizonyos tűréshatárokon belül teljesíti a rá kiszabott feltételeket. Ha a tényleges érték és a névleges érték közti eltérés e tűréshatárokon belül marad, akkor az üzemképesség fennállását is feltételezhetjük. Ha azonban bizonyos létfontosságú, kritikus jellemzőknél az eltérések meghaladják a megengedett határokat - átmeneti, tranziens hatások vagy pl. kopás következtében előálló maradó elváltozások esetén -, akkor meghibásodásról beszélünk. Így a meghibásodás definíciója: a berendezés működésében olyan esemény következett be, amely a berendezés funkcionalitásának teljes vagy részleges elvesztését vonta maga után.

Ad 2. Karbantarthatóság

• A terméknek az a képessége, hogy meghatározott használati feltételek között olyan állapotban tartható, illetve olyan állapotba állítható vissza, amelyben előírt funkcióját teljesíteni tudja, ha karbantartását adott feltételek között és előírt eljárások, valamint erőforrások felhasználásával végzik el.

A karbantarthatóság fogalma a rendszer tervezési paraméterei mellett annak diagnosztikai támogatottságát, a rendelkezésre álló személyzet képzettségének a színvonalát, a rendelkezésre álló pótalkatrész elégséges voltát stb. is tartalmazza.