II. A nonprofit szervezetek és a harmadik szektor jellemzői
1. fejezet: A nonprofit szervezetek általános strukturális-működési jellemzői
A nonprofit szervezetek ismérvei a szervezetek általános jellemzőinek közös nevezőit foglalják össze. A mindennapokban működő szervezetek nem idealizált formában léteznek, sokféle tevékenységet folytatnak, eltérő célokért jöttek létre. Nem pusztán nemes célokat szolgálnak önkéntes munkával, hanem szolgáltatnak, esetenként vállalkoznak, forrásokat teremtenek elő fennmaradásunkhoz és működésük biztosításáért.
1.1. A nonprofit szervezetek működési jellemzői
Pavluska Valéria (2009) a nonprofit szervezetek általános strukturális működési jellemzőit az alábbi ideális jellemzőkkel írja le.
- Küldetésorientált szervezetek.
- Két fő közönségcsoporttal állnak kapcsolatban: a kedvezményezettekkel és az önkéntes forrásbiztosítókkal.
- Küldetést elősegítő tevékenységük a cél szerinti tevékenység.
- Közjavak és klubjavak előállítására törekednek.
- Önkéntes forrásokra építenek.
1.1.1. Küldetésorientált szervezetek
Ezek a szervezetek közösségi, társadalmi érték vagy érdek elősegítése jöttek létre (nem az alapítók gazdasági érékeinek szolgálatára), a szervezet tevékenysége meghatározott küldetést, missziót szolgál.
A civil-nonprofit szervezetek az alapértékeiket és irányelveiket, a hosszú távú céljaikat, az elérni kívánt eredményeiket, vízióikat a küldetésnyilatkozataikban fogalmazzák meg.
Fő kérdés: Kiért vagyunk? Miért vagyunk? Mit akarunk elérni?
1.1.2. Két fő közönségcsoporttal állnak kapcsolatban: a kedvezményezettekkel és az önkéntes forrásbiztosítókkal
A kedvezményezettek körébe a küldetéshez közvetlenül kötődő primer (elsődleges) közönség, azaz az adott tagsága, vagy a maga a célközönség. Az önkéntes forrásbiztosítók azok, akik a szervezet céljainak megvalósítását segítik, lehetnek szervezeten belüli munkatársak, tagok, önkéntesek, vagy pedig szervezeten kívüli szereplők, támogatók.
A kétféle közönségcsoport meghatározza a szervezet marketingjét, közönségkapcsolatát, hiszen egyszerre kell szólni a célközönséghez és a támogatókhoz. A szociális és segítőszervezetek például a támogatásokat többnyire nem azoktól kapják, akik a szervezet által nyújtott előnyöket élvezik, egyszerre kell tudni szólniuk az elsődleges (igénybevevők) és másodlagos célpiachoz (adományozók).
1.1.3. A cél szerinti tevékenység
A küldetést elősegítő tevékenységek ún. közvetlen cél szerinti vagy primer
tevékenységek, illetve másodlagos tevékenységeket (az önkéntes források biztosítása céljából). A közvetlen cél szerinti tevékenység például egy kistelepülés kulturális szervezetének esetében a szavalóverseny vagy a nyári zenei fesztivál megszervezése, másodlagos tevékenység a tandíjas tánciskola indítása és az esküvői rendezvényszervezés, melyből a kulturális programokat tudják finanszírozni.
1.1.4. Közjavak és klubjavak előállítása
A nonprofit szervezetek kollektív javakat vagy klubjavakat hoznak létre. A kollektív javak elosztása a célcsoportok (kedvezményezettek) iránti szolidaritásra, a klubjavak elosztása a tagok közös érdekeire épül.
1.1.5. Önkéntes források
A szervezeteket önkéntes forrásokra, önkéntesek munkája vagy önkéntes adományra építik munkájukat.
Pavluska az általános jellemzők alapján két altípust, két modellt határoz meg.
- A tagságot szolgáló – önhasznú - nonprofit szervezetek modellje
- A szervezeten kívüli közönséget szolgáló – társadalmi hasznú – nonprofit szervezetek modellje
1. sz. ábra. A tagságot szolgáló – önhasznú - nonprofit szervezetek modellje
Forrás: Pavluska 2009
2. sz. ábra. A szervezeten kívüli közönséget szolgáló – társadalmi hasznú – nonprofit szervezetek modellje
1.2. A nonprofit szervezetek szerepei
Az 1. részben már említett Johns Hopkins University kutatócsoportja a nonprofit szervezetek négy társadalmi szerepét emelik ki (Salamon-Sokolowski-List):
- Szolgáltatás-biztosító - Innovációs szerep
- Értékhordozó, értékközvetítő szerepkör - Érdekképviseleti szerepkör
1.3. Magyarországi csoportosítások
A hazai csoportosítások, felosztások
- adománygyűjtő és adományosztó szervezetek
jellemző az alapítványi forma (pl. iskolai alapítványok), a nagy adományosztók szervezetek is többnyire alapítványok, különösen közalapítványok.
- szolgáltatásokat nyújtó szervezetek
minden szervezeti formában részben az államtól átvállalt közfeladatokra (pl. oktatás, egészségügyi, szociális szolgáltatás, közbiztonság védelme), illetve az állam által nem vagy csak részben felvállalt társadalmi problémák kezelésére (pl. drogprevenció,
fogyasztóvédelem) jöttek létre e szervezetek.
- érdekvédelmi szervezetek
- felhalmozási célú, önsegélyező szervezetek
egyesületi vagy önsegélyező pénztári formában működnek.
- társadalmi kapcsolatokat építő klubjellegű szervezetek jellemzően egyesületek, nem feltétlen közhasznúak.
- hatósági, állami feladatokat átvállaló szervezetek
Jellemzően: köztestületek, kamarák, MTA (pl. tudományszervezés, minőségtanúsítványok kiadása, szakvizsgáztatás).
1.3. A szervezetek funkcionális besorolása más funkcionális megközelítésben
Sebestény István (2003) a szervezetek funkcionális besorolásához az alábbi kérdések megválaszolását javasolja:
Ki? Kik alapítottak a szervezetet és milyen formában működik?
Mit? Milyen tevékenységet folytat a szervezet?
Kinek? Milyen sokaság érdekeit, igényeit tartja szem előtt a szervezet?
Hogyan? Milyen eszközökkel kívánja az adott célt elérni?
Miért? Milyen cél elérésére törekszik a szervezet?
Sebestény ideáltípusokat, határoz meg, melyekkel a heterogén szervezetek többsége leírható, mégpedig úgy, hogy a nonprofit szektort egy képzeletbeli prizmán keresztül nézve, a fenti kérdésekre adható válaszok alapján bontotta fel összetevőire.
Sebestény funkcionális felosztásában az alábbi típusokat különbözteti meg.
• Önkiszolgáló szervezetek
például sport-, hobbi- és szabadidőklub (vadásztársaságok, galambászegyesületek, nyugdíjas- és öregdiákkörök stb.), és több kulturális szervezet (olvasókörök, film- és táncklubok,
kábeltévétársaságok stb.).
• Csoport-kiszolgáló szervezetek
Például: szakmai, munkaadói, termelői munkavállalói érdekképviseletek, polgárőrségek, tűzoltó egyesületek, az egészségkárosodottak szervezetei, város- és faluvédő szervezetek, tudományos társaságok, egyéb képviseletek (autóklub), egyházak stb.
• Közkiszolgáló szervezetek
Például: szociális, egészségügyi, oktatási szervezetek, munkanélküliség- és egyéb válságkezelő központ, telefonos lelkisegélyszolgálatok.
• Céltámogató szervezetek
Általában alapítványok alkotnak, melyek kifejezetten egy intézmény (iskola, óvoda, kórház, templom, színház, zenekar, állatmenhely), vagy egy speciális cél (ösztöndíj, műtét elvégzése, emlékmű állítás, sportág fejlesztés) anyagi támogatására jöttek létre, az érdekeltek, vagy maga az intézmény kezdeményezésére.
• Többcélú adományozó szervezetek
a különböző (kulturális, tudományos, gazdaság- és településfejlesztési stb.) céllal létrejött állami, minisztériumi, önkormányzati közalapítványok, de például a Soros Alapítvány is.
Közkiszolgáló-adományozó szervezetek
Ilyen típusú szervezet a Vöröskereszt és más szeretetszolgálatok, az egy települést átfogó univerzális alapítványok egyesületek, némely nagyobb nonprofit szövetség.
• Üzleti célú szervezetek
inkább csak jogi formájukban nonprofit szervezeteket, melyek kifejezetten termelési, piaci szolgáltatási vagy pénzintézeti tevékenység végzésére jöttek létre.
A felosztás – természetesen – nem jelenti azt, hogy egy szervezet ne lenne besorolható több csoportba.