meghatározása dohány mintában félvezető (PIPS) detektoros
15. fejezet - Összefoglaló kérdések
1. Miért fontos a jegyzőkönyv elkészítése?
A jegyzőkönyvek alapján lehet bizonyítani az elvégzett munkát, annak eredményét, minőségét, ez alapján lehet a kísérleteket megismételni, ellenőrizni a mérések, a módszerek helyességét.
1. Milyen adatokat kell tartalmaznia egy jegyzőkönyvnek?
A jegyzőkönyveknek tartalmazni kell a mérés rövid leírását, a mérési adatokat, a számítások módját, eredményeket, következtetéseket. Minden adatot rögzíteni kell.
1. Milyen fő részei vannak a jegyzőkönyvnek?
A jegyzőkönyv fő részei:
1. Milyen részletességgel kell leírni a mérést?
A mérés menetének pontos leírása olyan részletességgel kell, hogy történjen, hogy ezek alapján a mérés megismételhető legyen.
1. Milyen adatokat kell a mérés leírásának tartalmaznia?
Meg kell adni a felhasznált mérőeszközök adatait, beállítását, a kísérlet során felhasznált anyagokat, vegyszereket, a mérés körülményeit (pl. hőmérséklet, mérési idő stb.), azaz minden olyan adatot, ami a mérési eredményeket befolyásolhatja.
1. A mért adatok leírásánál milyen feljegyzéssel érdemes dolgozni?
A mérési eredmények rögzítésére külön munkalapot is használhatunk, melyre az adatokat tintával kell feljegyezni. Javítás esetén a áthúzással kell az adatokat törölni. Lezárás után külön aláírással kell ellátni a dokumentumot.
1. Mit kell megadni a számításnál?
Le kell írni a számításnál használt összefüggéseket, a behelyettesített mérési adatokat, majd adjuk meg a számítási eredményeket a mértékegységgel és a mérési bizonytalansággal együtt.
1. Minden alkalommal le kell vezetni a számítások menetét?
Több azonos számítási menet esetén csak egy példa esetén elegendő a számítás bemutatása, és az eredményeket táblázatban kell összefoglalni. A táblázat fejlécének tartalmaznia kell a címeket, mértékegységeket.
1. Két adatsor közti összefüggést táblázaton kívül hogyan jellemezhetjük?
Amennyiben két adatsor között összefüggés van diagramon is ábrázoljuk (a diagram jegyzőkönyv esetén nem helyettesíti a táblázatban megadott pontos eredményeket).
Összefoglaló kérdések
1. Milyen szempontok alapján kell elvégezni az értékelést?
Az irodalmi ismeretek, adatok alapján minél szélesebb körűen értékeljük a kapott eredményeket. Itt részletezzük az esetleges hibalehetőségeket, tapasztalatokat.
1. Mit kell tartalmaznia a felhasznált irodalom című fejezetnek?
Itt adjuk meg azokat az irodalmi hivatkozásokat, amelyek alapján készült a jegyzőkönyv, illetve amelyek alapján a hallgató felkészült, illetve értékelést végzett.
1. Milyen detektort tartalmaz az Automess6150 AD-b típusú környezeti dózisteljesítmény mérő?
ZnS-dal bevont plasztik szcintillációs kristályt.
1. Miért kell a mérni kívánt radioizotóppal azonos sugárforrással kalibrálni a műszert?
Mivel a mérőeszközök különböző mértékben energiafüggők, pontosan csak a mérni kívánt izotóppal megegyező, ismert aktivitású pontforrással kapunk megfelelő eredményt.
1. Melyik izotópot használjuk a természetes háttérsugárzás mérésére alkalmas detektorok kalibrációjakor?
Ra-226.
1. Milyen magasan kell elhelyezni a Ra-226 forrást a talajtól a dózisteljesítmény mérők kalibrációjakor?
1. méter.
1. Miért 1 méter magasságban kell végezni a méréseket?
Mivel ez felel meg egy álló ember sugárvédelem szempontjából vett súlypontjának.
1. Hogyan változik a pontforrások környezetében a dózisteljesítmény a távolság függvényében?
Az adott 226Ra sugárforrás aktivitásának (A), illetve a távolság (d) ismeretében számoljuk ki az elméleti dózisteljesítmény (D) értékeket (a 226Ra dózisállandója: 193,0 Gy·h-1/ GBq·m-2) az alábbi összefüggéssel:
1. Miért mérünk a primer nyalábnál (számolt értéknél) nagyobb intenzitást a mérőeszközzel? (2. ábra)
A műszer egyrészt a 226Ra sugárforrásból származó primer nyalábot, a levegőben, és a talajon szóródott és így a detektorba jutó szórt fotonokat, illetve a légtérből, és a talajból származó háttérsugárzást méri.
1. Hol szokás háttérsugárzásból származó gammadózisteljesítményt mérni?
A szabadban, illetve különböző helyiségekben mérjük a háttérsugárzástól származó gamma-dózisteljesítményt.
1. Milyen paramétereket veszünk figyelembe az éves sugárterhelés számításakor?
Ott töltött idő, emberi test árnyékoló hatása.
1. Milyen területen alkalmazható a dózisteljesítményből származó dózisterhelés számítása?
Közel állandó dózisteljesítményű területen.
1. Milyen anyagok zavarhatják a mérést, és mennyire befolyásolja a mérés kimenetelét ezen anyagok jelenléte?
TENORM anyagok környezetében (beépítés esetén az épületekben) a világátlag többszöröse mérhető.
1. Milyen minta előkészítést igényel a környezeti gammadózisteljesítmény mérése?
Mivel in situ mérések, külön minta előkészítés nincs.
1. Milyen vegyszereket és/vagy etalonokat kell alkalmazni?
A mérés során nincs szükség vegyszerek, etalonok használatára.
Összefoglaló kérdések
1. A megadott korosztály és az ott tartózkodási idő segítségével hogyan határozzuk meg a mért, illetve a népességgel súlyozott világátlaggal a gamma-sugárzásból származó éves sugárterhelést (effektív dózist)?
E= t1· D1· Ktf/gy/cs + t2· D2· Ktf/gy/cs + t3· D3· Ktf/gy/cs+ t4· D4· Ktf/gy/cs+ t5· D5· Ktf/gy/cs Ahol:
Ktf/gy/cs: a felnőttre (0,7), gyerekre (0,8), vagy csecsemőre (0,9) vonatkozó konverziós tényező,
t: a különböző mérési helyen (1. füves terület, 2. bitumenezett felület, 3. BÜFÉ, 4. könyvtár, 5. iroda) töltött idő, D: a különböző mérési helyen (1. füves terület, 2. bitumenezett felület, 3. BÜFÉ, 4. könyvtár, 5. iroda) mért, majd a kalibrációs grafikonról leolvasott levegőben elnyelt dózisteljesítmény, illetve a szabadban és épületben mért világátlag.
1. Mekkora a dózisteljesítmény világátlaga szabadban?
59 nGy×h-1
1. Mekkora a dózisteljesítmény világátlaga épületben?
84 nGy×h-1
1. Miért kell az emberi szervezet árnyékoló hatásával számolni?
Az emberi test önmaga is elnyeli a sugárzást és egyes szervei sugárárnyékban vannak. Elsősorban az árnyékolás miatt az ember effektív sugárterhelése átlagosan 20-30 %-kal kisebb, mint a levegőben mért érték. Az árnyékolás mértéke (konverziós tényező) függ a gamma fotonok energiájától, valamint az egyes szervek nagyságától, így korfüggő.
1. Melyik természetes eredetű radionuklidok a meghatározók a gammadózisteljesítmény szempontjából?
Szabadban, illetve épületben a gammadózisteljesítményt a környező anyagok 226Ra, 232Th és 40K koncentrációja határozza meg.
1. Milyen módszerrel határozható meg az építőanyagok radionuklid koncentrációja?
Gamma-spektrometriai módszerrel.
1. Mekkora bent tartózkodási időt kell feltételezni az építőanyagoktól származó éves gamma-dózis számításakor?
7000 óra.
1. Mikor alkalmazzák a gamma-spektrometriai módszert?
Építőanyagok, ipari melléktermékek építőipari alkalmazhatóságának minősítése sugárvédelmi szempontból.
1. Mi jelentkezhet zavaró hatásként?
Hibát okozhat jelentősen eltérő sűrűségű, mátrixú minták mérése.
1. Hogyan kell előkészíteni a mintát?
A mintát szárítószekrényben 105 oC-on súlyállandóságig szárítjuk, majd törőmozsárban homogenizáljuk.
1. Milyen geometriájú mintatartót alkalmazunk gamma spektrometriás méréseknél?
Marinelli geometriájú alumínium mintatartót.
1. Milyen technikát kell alkalmazni az edény radon-záróságának érdekében?
Teflonszalaggal körültekerjük az edény menetes részét.
Összefoglaló kérdések
1. Milyen izotópokkal végezzük a gamma spektrométer energia kalibrációját?
A mérés során az analizátor energia kalibrációját 241Am, 137Cs és 60Co OMH etalonokkal végezzük.
1. Mivel határozzuk meg a gamma spektrométer számolási hatásfokát?
Körmérésben összemért vörössalak, vörösiszap vagy balatoni iszap etalonokkal végezzük.
1. A Ra-226 gamma spektrometriás mérésekor melyik izotópokat mérjük ténylegesen?
Pb-214, Bi-214
1. A Th-232 gamma spektrometriás mérésekor melyik izotópokat mérjük ténylegesen?
Ac-228, Tl-208
1. Miért a 226Ra a meghatározó a 238U sorban a gammadózisteljesítmény szempontjából?
Radiológiai szempontból az urán sorban csak a 226Ra-tól kell figyelembe venni a bomlási sort, mivel csak ettől kezdve bocsátanak ki gamma fotonokat, ezért gyakran a 226Ra koncentrációját szabályozzák az urán helyett.
1. Hogyan számítható a minta aktivitás koncentrációja gamma spektrometriás vizsgáltkor?
2. Miért kell 30 napig lezárni a mintát a gamma-spektrometriai mérés előtt?
A 214Pb és a 214Bi aktivitáskoncentrációjának átlagolásával meghatározzuk a 226Ra aktivitáskoncentrációját.
A 226Ra és leányelemei közötti szekuláris egyensúly beállásához a mintát 1 hónapig lezárva tároljuk.
1. Milyen izotópokból határozzák meg az építőanyagok minősítési indexét?
1. Mi a nyomdetektorok működési elve?
A szilárdtest nyomdetektoros radonkoncentráció mérés elve az, hogy a nyomdetektort egy, csak a radont áteresztő mérőcellába zárják, majd a radon és leányelemei bomlása során keletkező alfa részecske a nyomdetektorba csapódva szerkezeti sérülést okoz. Expozíció után a nyomdetektorokat tömény lúgban maratják. Így a nyomok mikroszkopikusan láthatóvá válnak. A nyomsűrűség arányos a légtér átlagos radonkoncentrációjával, így a nyomdetektor kalibrálásával kiértékelhető.
1. Milyen szoftvert alkalmaznak a nyomdetektorok kiértékelésekor?
Virginia 99
1. Alkalmas-e a nyomdetektor a radonkoncentráció dinamikus változásának nyomon követésére?
A mérési módszer alkalmas lakóhelyi és munkahelyi (föld alatti) légterek átlagos radon aktivitás koncentrációjának meghatározására.
1. Hová kell kihelyezni a nyomdetektorokat?
A nyomdetektorok a mérni kívánt térbe kerülnek kihelyezésre.
1. Érzékeny-e a nyomdetektor a gamma-sugárzásra?
A nyomdetektort egy, csak a radont áteresztő mérőcellába zárják, majd a radon és leányelemei bomlása során keletkező alfa részecske a nyomdetektorba csapódva szerkezeti sérülést okoz.
1. Milyen anyaggal kell maratni a nyomdetektorokat?
Expozíció után a nyomdetektorokat tömény lúgban maratják. Így a nyomok mikroszkopikusan láthatóvá válnak.
1. Milyen körülmények között történik a maratás?
A nyomdetektorokat 6 M-osNaOH oldatban 90 oC-on három órán át maratjuk.
Összefoglaló kérdések
1. Miért szükséges elvégezni a maratást?
Hogy a nyomok mikorszkópikusan láthatóakká váljanak.
1. Mit használnak a kimutatási határ kiszámításához?
A háttérként használt detektor adatainak használatával történik.
1. A 10 %-os standard deviáció eléréséhez legkevesebb hány nyom megszámlálása szükséges?
Legkevesebb 100 nyom.
1. Hogyha pontosabb mérésekre van szükség, meddig végzik a számlálást?
Pontosabb mérések szükségessége esetén 200, illetve 400 nyom megszámlálásáig végezzük a méréseket.
1. Mit jelent az egyensúlyi faktor?
Mivel a levegőben átlagos körülmények között szinte soha nincs radioaktív egyensúly a radon és bomlástermékei között, definiáljuk a radon bomlástermékek levegőbeli koncentrációját jellemző f egyensúlyi faktort.
1. Hogyan határozza meg az értékét?
f = Rn_EEC / CRn ,
ami azt fejezi ki, hogy a bomlástermékek aktivitáskoncentrációja hányszorosa az anyaelem 222Rn aktivitáskoncentrációjának
1. Mivel lehet meghatározni a lányelemek koncentrációját?
Félvezető detektoros alfa-spektrométerrel.
1. Említsen egyet a radon lányelemek mérésre alkalmas műszerek közül!
Pylon WLx
1. Hogyan határozható meg a munkaszintből az egyensúlyi ekvivalens koncentráció?
EEC = WL * 3700
1. Mi a munkaszint (WL) mértékegysége?
Nincs.
1. Mi okozza ténylegesen a radontól származó sugárterhelést?
A radon okozta sugárterhelést gyakorlatilag a radon leánytermékei okozzák.
1. Milyen mérésre alkalmas a félvezető detektoros alfa-spektrométer használata?
Összefoglaló kérdések
A mérési módszer alkalmas lakóhelyi és munkahelyi (föld alatti) légterek radon és radon leánytermékek aktivitás koncentrációjának meghatározására, amiből az egyensúlyi faktor, illetve a tényleges sugárterhelés becsülhető.
1. Milyen mélyről veszünk mintát a talajgáz radon koncentrációjának meghatározásakor?
80-100 cm
1. Hogyan jut el a talajgáz a detektálásig?
A talajgáz a mérőműszerhez csatlakoztatott szivattyú segítségével jut be a radonmonitor mérőcellájába, ahol detektálásra kerül a gáz radonkoncentrációja.
1. Mi határozza meg a radonkoncentráció vizsgálati hálójának sűrűségét?
A radonkoncentráció vizsgálati hálójának sűrűségét a feladat típusa határozza meg. Építési területek előzetes minősítésénél elegendő a 20 × 20 méteres háló. A részletes vizsgálat egyedi építkezéseknél kb. 15 - 20 mérési pontot igényel 100 m2-ként.
1. Mi a talaj permeabilitása?
Levegőáteresztő-képesség.
1. Hogyan határozható meg a permeabilitása a taljanak?
Meghatározható a talajból egységnyi idő alatt kiszívható talajgáz alapján.
1. Mitől függ a talaj permeabilitás?
Függ a nedvességtartalomtól, esetleges fagytól stb.
1. Mi a permeabilitás mértékegysége?
m2
1. Miért célszerű meghatározni a talaj radon koncentrációját az építkezések előtt?
A radonkoncentráció és permeabilitás adatok ismeretében az épületek magas radonkoncentrációjának elkerülése céljából még építkezés előtt meghatározhatjuk az esetlegesen szükséges építéstechnológiai előírásokat.
1. Milyen beavatkozás szükséges különböző kockázatok esetén?
Alacsony kockázatnál semmilyen beavatkozás nem indokolt. Közepesnél már célszerű bizonyos építéstechnológiai elveket, megoldásokat alkalmazni. Magas kockázati kategóriában kötelező a megfelelő előzetes beavatkozás (fóliázás, alácsövezés, altalaj eltávolítása, stb.).
1. Mivel mérjük a talajgáz radon koncentrációját?
Alphaguard PQ2000 radonmonitorral
1. Milyen módban használjuk a Alphaguard PQ2000 radonmonitort talajgáz raaon konc mérésekor?
FLOW (átáramlásos)
1. Mi befolyásolja a talajgáz radonkoncentrációját?
A pórustér radonkoncentrációja a rádiumkoncentrációtól, az emanációtól, a kőzet szerkezetétől (sűrűség, porozitás, stb.), nedvességtartalmától, időjárási viszonyoktól stb. függ.
1. Milyen egységben adjuk meg a talajgáz radonkoncentrációját?
A radonmérő a talajgáz radonkoncentrációját Bq∙m-3 (kBq∙m-3) egységben közvetlenül megadja.
1. Hogyan zajlik a talaj permeabilitásának in situ mérése?
Összefoglaló kérdések
Állítsuk fel és vízszintezzük a RADON-JOK permeabilitásmérőt. Nyissuk ki a mérőeszköz tetején található csapot, majd nyomjuk össze a 2000 cm3-es gumiharmonikát és ismét zárjuk el a csapot. Ezután helyezzünk az aljára a mérősúlyt. Ez 2,16 kPa negatív nyomást eredményez. A talajgáz mérését követően gumicsővel kössük össze a permeabilitás mérő csappal ellátott csonkját a talajgáz mérésénél használt csővel. A csap nyitása után a levegő a talajból a gumihengerbe áramlik. Stopperral mérjük meg a harang aljára helyezett súly (súlyok) süllyedését a megadott két jel között (hangjelzés jelzi a kezdeti és végső időt). A két jel közti idő alapján a grafikonról meghatározzuk a talaj permeabilitását.
1. Mit jelent az exhaláció?
Exhaláción az egységnyi felületen egységnyi idő alatt kiáramló radon mennyiségét értjük.
1. Mi az exhaláció mértékegysége?
Bq∙m-2∙s-1
1. Milyen tényezők befolyásolhatják a radonexhaláció mértékét?
A talajgáz radon exhalációját nagymértékben befolyásolják a meteorológiai tényezők (hőmérséklet, csapadék, légnyomás, szélsebesség), a talajvíz a pórusfolyadékok áramlása, az árapályerők pumpáló hatása, a domborzati viszonyok, törésvonalak, stb.
1. Milyen üzemmódban használjuk az Alphaguard PQ2000 radonmonitort exhaláció mérésekor?
DIFF mérési módban (diffúziós) 1. Hogyan számítható az exhaláció?
1. Mi az emanáció fogalma, mértékegysége?
Egy kőzetből a pórustérbe kilépő és az abban összességében keletkező teljes radonmennyiség arányát nevezzük emanációs koefficiensnek.
1. Mi az emanáció jele és mértékegysége?
ηRn és szokásosan % -ban adjuk meg.
1. Milyen anyag használható fel közvetlenül emanációs méréskor?
Amennyiben finom szemcsés az anyagunk közvetlenül használhatjuk, ellenkező esetben aprítani kell.
1. Miért vizsgálhatjuk szemcseméret szerint osztályozva az emanációt?
Szemcseméret szerint osztályozva is vizsgálhatjuk az emanációt, mivel a szemcseméret is befolyásolhatja a mértékét.
1. Miért kell 30 napig lezárni az üvegampullát?
A leforrasztott üvegampullát 30 napig állni hagyjuk, mivel ennyi idő kell, hogy 99%-nál nagyobb mértékben beálljon a szekuláris egyensúly a rádium és leányeleme között.
1. Hová teszik 30 nap után az üvegampullát?
Törőcellába.
1. Vázolja a törőcella sémáját!
1. Hová vezetődik az ampullából a benne lévő radon gáz?
Egy rázó mozdulattal széttörjük az üveget, és a radont egy előzőleg kivákuumozott, ismert hátterű Lucas cellába szívjuk át.
1. Milyen forrással kalibráljuk a Lucas cellát?
Összefoglaló kérdések
Ra-226 emanációs forrás.
1. Milyen gázt használunk a radon áthajtásának megkönnyítésére?
A törőcellából szakaszosan, nitrogén árammal hajtjuk át a radont.
1. Miért kell 3 órán át állni hagyni a Lucas cellát?
A radon és bomlástermékei egyensúlyának beállása végett 3 órán át állni hagyjuk a Lucas cellát, majd egy fotoelektronsokszorozóhoz kapcsolva mérjük az intenzitást.
1. Mennyi lehet a mérési idő intenzitástól függően?
A mérési idő (az intenzitástól függően) 1000-2000 s.
1. Hogyan számoljuk a radon aktivitását?
1. Hogyan számítjuk az emanációs tényezőt?
2. Hogyan számítjuk a radonemanációs mérés kimutatási határát?
3. Milyen módszerrel határoztuk meg az emanációs tényező számításához szükséges a Ra-226 koncentrációt?
Gamma spektrométerrel
1. Miért kell használni a bomláskorrekció faktort?
Mert a mérés előtti 3 órában a radon bomlik és az ez idő alatt elbomló atommagok számával korrigálnunk kell.
1. Milyen mérési módszer teljedt el a környezeti minták radiológiai minősítésére?
A környezeti minták radiológiai minősítésénél a minták összes alfa béta aktivitáskoncentrációjának a mérése elterjedt módszer.
1. Milyen radionukliddal kalibráljuk az alfa számlálót?
A detektor alfaszámlálási hatásfokát ismert aktivitású (OMH hiteles) Am-241 forrással végezzük el.
1. Milyen radionukliddal kalibráljuk a béta számlálót?
A detektor bétaszámlálási hatásfokát ismert aktivitású (OMH hiteles) Sr-90 forrással végezzük el.
1. Milyen információt ad az összes alfa/béta aktivitás?
Az összes alfa béta aktivitás meghatározása sok bizonytalansággal terhelt azonban a környezeti minták tájékoztató mérésére szinte az összes törvényi szabályozás előírja.
1. Milyen területen alkalmazzák az összes alfa/béta aktivitás mérését?
A mérés alkalmas vízmintákból származó bepárlási maradék, porminták, hamuminták elemzésére.
1. Mi zavarhatja az összes alfa/béta mérését?
A mérést zavarhatja a nem megfelelő (érdes) minta felület kialakítása, a mintában elnyelt önadszorbeálódott sugárzás.
1. Hogyan lehet a zavarást kiküszöbölni?
A mintával azonos sűrűségű hiteles referencia mintával kalibráljuk a berendezést.
1. Milyen műszert alkalmazunk összes alfa/béta mérésére?
Gamma NDI 512 csatornás ZnS/béta plasztik, jelalak diszkriminációs detektort.
Összefoglaló kérdések
1. Milyen szoftvert használ az NDI detektor?
MultiAct
1. Hogyan számítható az összes alfa/béta aktivitást?
1. Miért kell megadni korlátot az ivóvizek radon koncentrációjára?
A lakossági sugárterhelés csökkentése érdekében.
1. Mi zavarhatja a víz radonkoncentrációjának mérését?
A mérést zavarhatja a vízben esetlegesen lévő nagyobb széndioxid koncentráció, továbbá, hogy melegítés, rázkódás hatására eltávozik a radon egy része a vízből.
1. Hol érdemes elvégezni a mérést?
A mérést a mintavétel helyén végezzük (lehetőleg).
1. Miért kell óvatosan folyatva venni a vízmintát?
Az óvatosságra a rázkódás hatására vízből távozó radon mennyiségének minimalizálása miatt van szükség.
1. Miért kell folyatni 10 percig a csapvizet a mintavétel előtt?
A pangó szakaszokban esetleg hosszabb ideig tartózkodó víz elkerülése végett 10 percig folyassuk a vízcsapból a vizet.
1. Miért kell 3 órán át várni a Lucas cella mérése előtt?
A 222Rn és rövid felezési idejű leányelemei közti egyensúly beállásához 3 órás várakozás szükséges.
1. Hogyan határozzuk meg a Rn-222 aktivitáskoncentrációját?
1. Milyen módszerrel határozzuk meg egy vízminta Ra-226 koncentrációját?
Radonemanációs módszerrel.
1. Milyen területen alkalmazhatjuk a radonemanációs módszert?
Környezeti vízminták, ivóvizek, ásványvizek 226Ra aktivitás-koncentrációjának meghatározása.
1. Milyen edényzetet használunk a mintavételre?
A rádium meghatározásánál a különböző helyről (forrás, vezetékes vízcsap, kút, felszíni víz, stb.) műanyag kannába vesszük a vízmintákat.
1. Miért kell savazni a vízmintát?
Az esetleges sókiválás elkerülése céljából a kannákba literenként 5 ml sósavat, vagy salétromsavat teszünk.
1. Milyen tisztaságú vegyszereket kell alkalmazni?
Az alkalmazott vegyszerek analitikai tisztaságúak.
1. Miért kell lezárás előtt a maradék radont kihajtani a vízből?
Inert vivőgáz segítségével a vízmintákból kihajtjuk a vízben oldott radon gázt, ugyanis ez a vízben oldott radon valószínű, hogy nem konkrétan a vett minta rádium tartalmából keletkezett, ezért el kell távolítani.
1. Milyen gázt kell alkalmazni, hogy a vivőgáz radonmentes legyen?
A vivőgáznak radonmentesnek kell lennie, ezért általában N2 gázt alkalmazunk.
Összefoglaló kérdések
1. Hogyan számolható a víz Ra-226 koncentrációból a dózisterhelés?
ahol:
E: a víz fogyasztásából származó lekötött effektív dózis (Sv),
K: a Ra-226 lenyelési dóziskonverziós tényezője (korfüggő, 4. táblázat), G: a víz fogyasztás értéke (dm3 nap-1),
C: a víz 226Ra aktivitáskoncentrációja (Bq dm-3),
1. Miért kell minimum 12 napot várni a méréssel?
Légmentesen lezárjuk a rendszert és minimum 12 napig állni hagyjuk, hogy a 226Ra - 222Rn egyensúly beálljon.
1. Miért korfüggő a rádium dózistényezője?
Ennek egyik oka, hogy a rádium úgynevezett csontkereső izotóp, azaz a csontokba épül be. Mivel fizikai felezési ideje hosszú (1620 év) és biológiailag is lassan ürül a szervezetből, így hosszú ideig károsítja a szöveteket, jelentős sugárterhelést okozva. A szervezetbe beépült rádium a csontdaganatos megbetegedések számának megnövekedését eredményezheti, mint azt a korai időszakban bekövetkezett súlyos megbetegedések és több száz halálos kimenetelű baleset igazolta. A gyerekek esetén a 12-17 éves korosztály a legveszélyeztetettebb, mivel ebben az időszakban a legintenzívebb a csontok növekedése.
1. Miért alkalmazzák a gamma-spektrometriát radioaktív szennyvizek mérésénél?
Ezzel az eljárással eldönthető, hogy egy radioaktív szennyvíz kiengedhető-e a közcsatornába.
1. Hogyan történik a mintavétel?
A homogén mintavétel általános szabályai itt is érvényesek. A vizsgált szennyvíztartályban lévő vizet 10 percig cirkuláltatva kevertetjük, majd a mintavevő csonkon 1 l mintát veszünk.
1. Milyen módszert alkalmaznak a csapadékkiválás megelőzésére?
Az edénybe előzőleg 5 ml tömény HCl-at töltünk a csapadékkiválás megelőzése céljából.
1. Hogyan zajlik a mérése a szennyvíz mintának?
A fél literes mintatartóba töltjük az ismert aktivitáskoncentrációjú radioizotópokat tartalmazó etalon mintának felvesszük a gammaspektrumát. Ezután fél liter mintát a kalibrációnál is használt típusú mérőedénybe töltünk és ezzel is felvesszük a spektrumot.
1. Mennyi a mérés ideje?
A mérési idő 10 000 s.
1. Milyen módszerrel értékeljük ki a gamma-spektrumokat?
A kiértékelés abszolút módszerrel történik, így a megfelelő csúcskijelölést az etalon és háttér esetén is elvégezzük. A minta, illetve az etalon azonos csúcsához tartozó értékeiből levonjuk az azonos mérési időhöz tartozó háttér nettó értékeit.
1. Mi a különbség az abszolút és relatív módszer között?
Összefoglaló kérdések
Az abszolút módszernél bármilyen izotópokból álló, de az egész energiatartományt átfogó ismert aktivitású mintára, etalonra van szükség. Ezzel az etalonnal határozzuk meg a detektor hatásfokának energiafüggését a mérendő mintával közel azonos geometriában.
A relatív módszer akkor használható, ha a meghatározandó mintának megfelelő összetételű (azonos izotópokat
A relatív módszer akkor használható, ha a meghatározandó mintának megfelelő összetételű (azonos izotópokat