ségek.
Egyébaránt a h a ta lm a s f'ó u r a k példáit a rablásban, zsarolásban, és nyugtalanitásban követték a kolostorok szomszédságában létező v á r o so k és f a l u k is. — 1255. ítéltetik
B e r ta la n bakonybéli apátnak azon két malma, és 25 hold föld, melyeket a p á p a i udvarnokok tőle erővel elvettek volt. Cod.
dipl. VII. I. 216. — 1333-ban E r z s é b e t királyné meghagyja Tamás erdélyi vajdának, a helyk'ói és cs e szn e k i várnagyok
nak, hogy a bakonybéli apátot az erőszakoskodók megroha- násai ellen védjék. Pannoni). Extractus I. 100, és mégis an
nak dacára már 1337-ben M ik ló s apátnak újra kellett folya
modnia, hogy M ó r ic g y ő r i és b a k o n y i gróf az apátsági javak megtámadásitól eltiltassék. u. o. — 1392. a k ő s z e g i polgárok a borsmonostrai apátság lo c s m á n d i birtokát foglalják el erő
szakosan ; az ebből támadt pernek vége lett az által, hogy Gara Miklós, machói bán, Zsigmond királytól Kőszeg várát a locsmándi birtokkal együtt ajándékba kapta. Cod. dipl. X.
VIII. 349. — 1398. Némely nemesekhez csatlakozván a kőszegi polgárok B o r s m o n o s tr á t fegyveresen megtámadák, a szerzete
seket és szolgáikat irgalmatlanul megverték, kincseiket, köny
veiket elvitték és a c is z te r c i rendű apátságban hatalmaskodva a p r e m o n tr e i rendű J á n o s t mint apátot erővel betolták. (Czi- nár Monast. II. 110.) 1409-ben Répásy Péter és Márton a bakonybéli apátnak 2 ökrét hajták el. Pannonhalmi Extractus I. 107. 1426. H a g y m á s k é r e n a veszprémi kanonokok emberei és a vámosi nemesek elvettek erővel Mihály bakonybéli apát vadászaitól egy szarvast, miből per támadt. Pann. Extractus I. 111. — 1436. a bakonybéli apát két jobbágyát a berényhidai uton elfogják Miklós a p a l o t a i bán fia és várnagyai és Kyn- nyesre hurczoltatnak. Fék. könyv 2554. — 1439. a horhyak és némethyek erőszakosan elvisznek 2 szarvast, melyet a bakony
béli apát emberei Fehérítő- és Hegyeskőnél elejtettek. Fék.
könyv 2445. — 1471 körül a k o r p o n a i lakosság erőszakosan foglalá a b o zsó k i prépostság földjeit, és egyik majorjukat fel- pörkölék. Czinár Monast. II. 8.
1450. Gara László nádor a pápai, ugodi, és csesznelti várnagyoknak parancsolja, hogy a bakonybéli apátság guber
nátorát Gergely milkovi püspököt és jobbágyait oltalmazzák, fék. könyv 2283. — 1411. Z sigm on di király parancsolja a budai tanácsnak, hogy azon polgárokat, kik Márton, bakonybéli apát, halála után házába betörtek és azt kirabolták, büntesse.
Pannh. fék. könyv. 2399. — 1470-ben P á l a csornai prépost tiltakozik azon hatalmaskodás ellen, melylyel a n y ú lla k a
b a r á ti a k vetéseit lelegeltették, minek következtében ezek is
mét egy nyuli lakost a nyilvános uton veréssel bántalmazták.
Czech, Dipl. Cottus Jaur. I. 97. — 1474. H y m f y de Debren- the Lőrinc jobbágyai a bakonybéli gubernátornak, Miklós
nak Takács Antal nevű jobbágyát, midőn J á r y tó l, ki Dákón lakott, 10 fnyi tartozását követeié, elfogák és bebörtönzék.
Pann. Extractus I. 407. — 1506-ban Holupa György és Pál idéztetnek, hogy mint u g o d i várnagyok mintegy 2000 forint
nyi kárt tettek a bakonybéli apátságnak; Pann. fekete könyv 2429. Ilyenekről több példát olvashatsz „Archaeologiai közle
mények" VII. köt. 66 és köv. 11.
A püspökök.
De hogy a. p ü s p ö k ö kmint földesurak
nem maradtak a világiak mögött, sok szomorú példa tanítja, így 1199 körül Kalan p é c s i p ü s p ö k minden jog nélkül a ha
talmából kivont sz. Ilonáról czimzett földvári apátságot
látó-gatván, azt szabadalmi levelétől, a Rómába utazni akaró apá
tot pedig útiköltségétől erőszakosan megfosztá, magát pedig a czikadori cziszterczi monostorba bezáratta. Az apát még ki sem állván bünhödési idejét, világiak segedelmével apátságát megrohanta, a papokat megverte, és a püspöki itélöszék előtt meg nem jelent. (Czinár Monast. I. 235.)
1222-ben kelt levélben (Fejér Cod. dipl. III. I. p. 386.) elmondja H o n o r iu s pápa azon jelenleg alig felfogható esetet, hogy A d r i á n erdélyi püspök k o lo s m o n o strá t megrohanó, fel
dúló és apátját bebörtönzé. Utódja V ilm o s püspök ugyanazt tévé 1222-ik évben, mert négy kanonokjával és fegyveres szolgáikkal megtámadták az apátságot s elfoglalók, az apátot elfogák, és még hozzá a pápa engedélylevelét megégeték és az okmányokkal együtt a vizbe dobók.
1235 körül a cs a n d á i p ü s p ö k ö t megintették a kiküldött bírák, hogy a bisztriai apátság jószágait visszaadja— a püspök ellenszegülvén, hivatalától elmozdittatott, de azért még sem engedvén annyira megharagudott a fentnevezett apátra, hogy megöletéséről is gyanúsították; miért is a római pápa szine elébe idéztetett. Czinár Monast. I. 257.
1237. a v e s z p r é m i püspök a k a p o r n o k i apátságon zsaro
lásokat vitt végbe, népeivel megjelenvén, a kolostor javadal
mait emészté, és midőn a szerzetesek a pápánál panaszt te
vének, őket kiközösité, monostoruk elé tövist rakott, hogy oda senki imádkozni ne menjen, az apátot fegyveres szolgái által elakará fogatni stb. u. o. I. 241. — 1390. a váradi püs
pök és káptalanja a termények huszadát, mely a váradi hegy
foki premontrei prépostságot ember emlékezet óta illette, erő
szakosan elfoglalták. Czinár Mon. II. 65. — És mindezeket csak amúgy magától kínálkozó, elkomoritó példáknak kell tekintenünk, többnyire egyes könyvekből, bizonyos vidékek
ről itt-ott vett könnyű szemelvények, melyeket saját jegyze
teimből kétszerezhetném, háromszorozhatnám ; de melyek eléggé tanúsítják azt, mit fenebb állítottam — és távolról sem hozat
nak fel, hogy vagy mai nézeteink szerint megbíráljuk, vagy azon férfiak jeles utódinak méltatlanul felrójjuk!
Sőt a káptalanok és apátságok is.
A p ü s p ö k s é g e k példáit követték a k á p ta la n o k , sőt egyes a p á to k is. Lássunk erre is egykét esetet.
1249. döntetett egyezkedés utján azon peres ügy, mely
nél fogva a te m p lo m o so k T ím á r nevű jószágot a pannonhal
miaktól bitorolták. Czinár Monast. II. 171.
Az 1365-ben alapított 4 pápoczi kanonok és az Ágoston rendű remeték közt javadalmaik iránt per támadt, melyet 1439-ben a remeték nyerték, u. o. I. 217. — 1422. Idéztetik
A n d r á s zirczi apát, azon károkért, melyeket a bakonybéli apátságnak az által tett, hogy ö és jobbágyai az á k l i bir
tokon levő réteket legázolák és a bakonybéli legelőről Mihály apátnak 5 lovát elhajták. Pannonhalmi Extractus I. 108.
1453. visszakapja G e rg e l milkovi püspök és a bakony
béli apátság kormányzója a le iv e ld i eonventhez tartozó földet, melyet Redneky Simon a p o l á n y i birtokhoz csatolt. Pannon
halmi Extractus I. 406. — 1460. Giuthi O r s z á g J á n o s a szé
kesfehérvári sz. Istvánról czinizett keresztes vitézek mestere a c s a tk a i pálosoknak átirá a bodajki erdő egy részét, melyet azonban a keresztesek, ellenük pert indítván, a pálosoknak elfoglalni nem engedtek.
1470 körül az egri káptalan lefoglalta az apátfalvi apátság
M eg y nevű helységét, és azt több évig letartóztatta. Arch.
köziem. VI. I. 40. — Hasonlólag 1238-ban a simegi sz. e g y e d i
apát a pannonhalmit gátolá a dézsma szedésben. (Czin. Monast.
I. 226.)
1475—1477, pert indít L á s z ló b a k o n y b é li a p á t S e r a f in le w e ld i perjel ellen, mivel Ajka-Rendeki jobbágyai az apátság egy p o l á n y i emberét erőszakosan elhurczolák. Pannh. fék- könyv 2584. és
1478-ban ismét az ö r s i prépost idézteték, hogy t i s z t i t ó
esküt tegyen le azon két meggyujtott jobbágyi telekért, mely a bakonybéli apáthoz tartozik, u. o. 2557.
1487-ben pedig a b a k o n y b é li apát idéztetik, mivel a le- to e ld i kolostor udvarnoki határjait polányi jobbágyaival erő
szakosan széthányatta. F. könyv 2295. stb. stb.
Hogy ilyen viszonyok közt, midőn mindenki csak e r ő sza k o s k o d o tt, mindenki csak a m á sé u tá n á s ito z o tt annyira, hogy főuraink pusztán azért látszattak kisebb váraikban és kasté
lyaikban fegyveres szolgáikat tartani: h o g y k ir á n d u l á s a ik á l t a l m a g u k u r a it f e n t a r t s á k , milyen lehetett szerény prépostságunk
állapota, kiki maga is elgondolhatja. Igaz, hogy itt nagyobb vérengzésekről, rablásokról sem oly gyakoriak, sem oly söté
tek adataink; de azért még is lássuk már az okmányok fo
nalán a mórichidai szerzetesek változatos eseményeit.