EGYKORÚ KÖNYVISMERTETÉS Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa
Írta Brenner József dr. elme- és idegkórtani klinikai gyakornok Budapest (Eggenberger)
A „Gyógyászat” olvasói előtt nem szükséges bővebben ismertetni e könyv tartalmát, miután az „Adatok a pszichózisok analíziséhez” cím alatt egész terjedelmében megjelent e lap hasábjain. Így a referens néhány bíráló megjegyzésre szorítkozhat, mindenekelőtt pedig örömmel konstatálja, hogy a budapesti elmeorvosi klinika nem zárkózik el hermetikusan a pszichiátria legújabb analitikus irányzata elől, hanem módot ad az ily irányú kutatásokra is.
Még örvendetesebb, hogy az új irány éppen a Brenner dr. érdeklődését keltette fel, akiben -mint Csáth Géza név alatt megjelent szépirodalmi művei fényesen bizonyítják - megvan minden képesség az emberi lélek mélységeinek kutatására. Éles megfigyelőképesség jellemzi azt a kórrajzot is, mely a mű tulajdonképpeni tárgya, nemkülönben sok eredetiségre és önállóságra való törekvés, mely remélni engedi, hogy a szerző maradandó értékű eszmékkel is fogja gazdagítani a pszichiátriát. Menthetőnek találjuk a szerzőnél ez utóbbi törekvések némi túlságbavitelét: a túl gyors általánosítást, a túl korai rendszeralkotást. Az ellenben már hiba, hogy Freud professzor elméletét ott és úgy akarja tökéletesíteni, ahol és ahogy azt már maga Freud elvégezte. (Pl. ha vitatkozik vele, mondván, hogy a lelket nemcsak a kínkerülési, hanem a célszerűségi törekvés is irányítja: nem mond mást, mint amit Freud már régen és szaba-tosabban kifejtett, sőt okaira is visszavezetett egy összefoglaló értekezésben: Über die zwei Principien des psychischen Geschehens). Felemlíthetem még, hogy a szerzőtől felvett 5-6 alapvető lelki komplexumot a mélyebbre ható analízis egyszerűbb elemekre s végül az ön- és fajfenntartás ösztöneire nehézség nélkül vissza tudja vezetni. De mindezek az ellenvetések nem vonnak le semmit abból az élvezetből, amelyet az olvasó ezen sok éleselméjűséggel megírott munka olvasásából meríthet.
Brenner könyve is fényes bizonyossága annak, mennyivel több lehetőséget nyújt az elmebe-tegségek keletkezésének és egész tünettanának megértésére az analitikus, mint a megkövese-dett diagnosztikus kórképek alapján történő, és manapság még elterjedt, szinte gépszerű pszichiátriai descriptio.
Az analízis révén az elmekórtan ismét megtalálta kapcsolatát a való élettel.
Ferenczi Sándor dr.
ORVOSI KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA abnormis: a normálistól eltérő, nem normális
aetiológia: kóroktan; a betegség eredetére vonatkozó ismeretek összegyűjtése anaesthesia: itt: érzéketlenség
anamnesis: a betegség előzményeinek felkutatása
Deprez-d’Arsonval-féle galvanométer: igen kis áramok mérésére is képes, nagy érzékenységű, gyógyászati célokra alkalmas villamos mérőműszer
arteriosclerosis: érelmeszesedés
asszociációs vizsgálatok: a képzettársítás vizsgálata, ingerszavakra történő azonnali, tetszés szerinti válaszok alapján
atrophizal: elsorvad
Basedow-kór: pajzsmirigytúltengés; megnagyobbodik, túlműködik bárzsing: nyelőcső
E. Bleuler: (1857-1939): Svájci elmegyógyász, ő volt az első befolyásos személyiség, aki Freud elméletét elfogadta. Később nézetei némileg módosultak, nem mindenben értett egyet Freuddal, de alapállása mindvégig pszichoanalitikus szemléletű maradt.
J. Breuer (1872-1925): osztrák belgyógyász, a pályakezdő Freud barátja és munkatársa; a
„Tanulmányok a hysteriáról” című, 1895-ben megjelent könyvet közösen írták.
complexio: összefoglalás commotio cerebri: agyrázkódás
cantractura: zsugorodás, alaki elváltozást okozó izomrövidülés
convertálódott lelki sensatio: szervi megnyilvánulásba átcsapó lelki élmény
defectus: fogyatékosság
defloratio: szüzességtől való megfosztás
dementia praecox: fiatal korban kialakuló tudathasadás, a schizophrenia régi elnevezése dementia senilis: aggkori elbutulás
Deprez-d’Arsonval-féle készülék: lásd: d’Arsonval
dermographia: a bőrt ellátó erek beidegzési zavara, melynek következtében a bőrre húzott vonalak piros, kiemelkedő csík alakjában sokáig megmaradnál
deviál: oldalra mutat, oldalra tér
diagnózis: kórisme, a betegség felismerése és meghatározása
differenciális diagnózis: elkülönítő kórisme, a betegség elkülönítése más, hasonló tünetekkel járó betegségektől
diphteritis: diftéria, a közismert fertőző betegség (pl. garatban: torokgyík)
ejaculatio: ondó kilövellése embrió: magzat
endopszichikus reflex: lelki folyamatokon belül lezajló, külvilágtól közvetlenül nem érintett reflexfolyamat
epilepszia: nyavalyatörés; a központi idegrendszer periodikus görcsrohamokkal, tudatzavarok-kal járó ártalma
euphoria: szubjektív jóérzés, felfokozott, mámoros hangulat
faciális: arcideg
fiziológikus: élettani; a szervezet normális működésének megfelelő
S. Freud: (1856-1939): bécsi ideggyógyász, a pszichoanalízis megteremtője, Csáth könyvének legfőbb szellemi inspirátora
Franklin-féle kezelés: vagy franklinizálás, az elektromos árammal való gyógyítás egyik, ma már nem használatos formája
generalisatio: általánosítás
globus: itt: gombócszerű érzés a torokban
haptikus hallucináció: a tapintási érzék csalódása
hebephrenia: a schizophreniának (azaz a dementia praecoxnak) egyik, 15-25 életévek között, többnyire serdülőkorban kialakuló formája
helix: a fülkagyló külső tekervénye, fülkarima
hyperactív: nyugtalan természetű, fokozott cselekvéskészségű hyperaesthesia: túlérzékenység, az ingerekre való fokozott reagálás hyperaesthesia acustica: a hallóideg fokozott ingerlékenysége
hypertrophiás: a normálisnál nagyobb, túltengő (a szövetelemek nagyobbodnak, számuk nem változik)
hypnobromid: nyugtatószer
hypochondria: a betegség beképzelése, túlértékelése
hysteriás neurózis: primitív, főleg az élményreakciók által meghatározott neurózis
hysteria: a neurózisok egyik fajtája, amelynél a lelki zavarok szervi betegségekre emlékeztető tüneteket, indulatkitöréseket, félelmi állapotokat stb. produkálnak.
inactív: cselekvőképtelen, nyugalomban lévő indikáció: javaslat, ajánlás
indolens: érzéketlen, fájdalmatlan inversio: megfordulás
iris: szivárványhártya (ez adja a szem színét) isolatio: elkülönítés
C. G. Jung: (1875-1961): a zürichi pszichoanalitikus iskola fő képviselője. Először minden-ben Freudot követi, majd fokozatosan szembefordul vele, s 1914-től új irányzatot teremt a pszichoanalízisen belül.
katalepsia: dermedtség, merevség; passzív állapot, amelyben a beteg nem akar változtatni testhelyzetén, végtagjait sem mozdítja
katatonia: testi és lelki megmerevedés, a tudathasadás tünete vagy formája kéztremor: kézreszketés
E. Kraepelin (1856-1926): német pszichiáter; ő definiálta először a dementia praecoxot. Csáth úgy hivatkozik rá, mint e hagyományos szemlélet képviselőjére.
laterális: oldalsó, szélső
logoschisis: tudathasadáskor nagyon jellemző „szóhasadás”, „beszédhasadás”; a beteg mondanivalóját egy időre megszakítja, majd logikailag ugyanott folytatja, ahol kezdte
manuális manipuláció: itt: a szexuális kielégülés elérésére kezével ingerli nemi szervét myopia: rövidlátás
nervus pubicus: a szeméremtesten végződő, azt érző ágakkal ellátó ideg régebbi elnevezése neuraszténia: ideggyengeség; az idegrendszer fokozott ingerlékenységével és fáradékony-ságával járó állapot
neuraszténia szexuális: fokozott nemi vággyal, pszichés impotenciával járó ideggyengeség neurózis: a szervezet testi és lelki működésének zavaraiban megnyilvánuló, a külvilággal való súlyos összeütközésből származó funkcionális ideggyengeség
occiput: nyakszirt
orbánc: a bőr nyirokutaiból kiinduló, gyorsan terjedő, bőrvörösséggel, vizenyővel járó, baktérium okozta fertőzése
organizálódhatik: a lelki folyamatok szervi elváltozásokat hozhatnak létre; pl. hysteriás izombénulást
paraesthesia: fonák érzés, az érzékszervek érzékelési zavara paralitikus: bénult, bénulásos, béna
paranoia: nagyzási vagy üldözési téboly; lappangva fejlődő, maradandó, megrendíthetetlen, logikus nagyzásos vagy üldöztetéses téveszmerendszer, amely mellett a beteg gondolkodása, akarati magatartása, cselekedeteinek célszerűsége rendezett
paranoia hallucinatoria chronica: elhúzódó érzékcsalódásos üldözési téboly
paranoia hysterica: hysteriás személyiséghez társuló téves eszme idős korban, leginkább nők között gyakori
patologikus: kóros; a szervezet normális működésétől eltérő
perseveratio: képzetek megtapadása hosszú időre, gondolatok, cselekedetek értelem nélküli ismételgetése
phobia: beteges félelem, iszony praecordiális: szívtáji
progrediál: romlik, a betegség előrehalad pseudo-izgalom: ál-izgalom
psziché funkcionális astheniája: a lélek működésének sorvadása, szegényedése; az elbutulás pszichiátrikus: elmekórtani
pszichikus depresszió: kóros lehangoltság pszichikus mechanizmus: lelki folyamat
pszichoanalízis: lélekelemzés; mélylélektani vizsgálati és gyógyászati módszer, amely a lelki zavarokat a tudat alatti okok feltárásával igyekszik orvosolni. Megalapítója S. Freud, ezért az irányzatot freudizmus néven is szokták emlegetni. Később a Freud által alapított iskola több ágra szakadt (Jung, Adler stb.). A pszichoanalízis ma is élő és ható módszer; elsősorban az Egyesült Államokban fejlődött intenzíven a második világháború után.
pszichotikus egyén: elmebeteg egyén pszichózis: elmebaj
Ranschburg-Ziehen-féle szópárok: a megjegyző emlékezés vizsgálatára alkalmas módszer remissio: a kórtünetek ideiglenes megszűnése vagy csökkenése, átmeneti javulás
retentio: megőrzés, raktározás R.-szanatórium: röntgenszanatórium
scarlatina: vörheny; torokgyulladással, skarlátpiros kiütésekkel járó fertőző betegség sclera: ínhártya, „szeme fehérje”
sensorikus: érzékeinkkel felfogható, érzékelhető sexus: itt: egyén
simplex paranoia: egyszerű, vagy közönséges üldözési mánia
R. Sommer (1864-19?): német elmeorvos; munkásságára nem a pszichoanalitikus módszer a jellemző
sputum: köpet
status praesens: jelenlegi állapot, klinikai lelet
Stern-féle eljárás: a megjegyző emlékezés vizsgálatára régebben alkalmazott módszer;
bizonyos szavakat bizonyos idő eltelte után mennyire képes felidézni a beteg stimulálja: ingerli