földet , mint a” bele vetett mostoha gyermekei, azonban ezen vadfüvek, kórók, dudvák tövés

„'zszor. Igazi hasznát nem lehet venni a” föld

“ nek. Mintha biz a” legeltetés kipótolná azon

véghetetlen hasznokat, mellyeket' a” tulajdon

nem-léte miatt elszalasztunk! mi hasznot 'áld a?

közlegeltetés? hogy a” marha csikorog? hogy a”

sok földet haszon nélkül hevertetjük? hogy ha

jő hust akarunk enni, ki kell mennünk az or

szágból? holott egy hold föld ugyan- azon ko

pár pascuumból feltöretve, 7s lucerna alá elké szítve és bekerítve, többet érne egy gazdára néz ve, mint az egész pascuumbeli közös jusa! -Az .ugar sy'stema, csak azon_ feltétel alatt felel meg a” czélnak, ha az ugarföld heverhet, és

még ezen'felyül a” nap súgárai ”s a” lég viszon-

-tagságai által össze meg összetöretik, átjáratik, '- minthogy az ugar nem'egyéb, mint a” trá gyának, hol'ez'nincs, nemi nemü pótolékja, melly az által eszközli'hathatósságát, ha a” föld, legalább- egy nyáron által- semmit- nem terem vén, heverhet, és a” [égtől me-gtrágyásul. De

tudjuk, hogyaz ugar közlegelőül szolgálván,

köteles a” marhának füvekkel elboríttatni, úgy -hogy némelly helységekben a” legjózanabb gaz

da sem ugarolhat mikor akar, hanem kell vár nia , 's földjét siralmas szemmel burjányban néz nie, mig a” bölcs tanács az ugarolást megereszti,

ha már a” föld az ekét bé nem veszi. Már ha

a” föld, ugar korában is terem , ez nem heverés,

esőt nagyobbgmunkája, mintha bükkönnyel bé

voln-a vetve, melly alatt még 'meg is javulna, mert “a” vadfüvek és dudvák, a” földnek édes gyermekei lévén, sokkal jobban kiszívják a”

földet , mint a” bele vetett mostoha gyermekei,

azonban ezen vadfüvek, kórók, dudvák tövés

kék, csak hamar felmagozván, az egész határt,

még a” legszorgalmatosabb gazdának tiszta föld! ' jét is , sőt a” szomszéd határt, és valamelly szőr;

170' NHAZA.

galmatos gazdatiszt keze alatt lévő pusztát is,

magjokkal elöntik, ”s kiirthatatlaná “teszik. Mit szóljak az ugar szautásról? ai marha kíuzásról?

a” nagy száraz hautokról, rögökről? mellyek akár - szántva, akár szántatlau ott hevernének, - mit

az eke kiszáradásár-ól, a” szántás elhalasztásáról?

Az illyen ugarokon ugyan csak legelhet a” marha, ha a” felmagzott száraz burjányt szereti! - ha csak az az egy haszna ki nem menti, hogy a”

marha hasáról a” dongókat és bögőcsöket lekor

holia? Nyomorult szokás! csikorgó gazdaság!

mellyet csak az nem érez, ki, jobbról soha hirt sem hallott!'- hogy javul már illy- ugarbana”

föld? hogy lehet ilt egyik gazda bölcsebb a“ má siknál? nem maga ez a” törvény öli-e ki szemünk

láttára a” szorgalmat? - Továbbá, hány határ nincs, hol a” jobbágy és akármiféle gazda földei

olly messze vannak, hogy csak 'hozzájok jutni is fél napba kerül 311 elly haszontalan idő és ,erő vesztés, ”s marha rongálás 'ez, a” legdrágább nyári időben, midőn csak egy óra is igen becses? hogy

trágyázza ez a” földjét? és meddigtart a” behor dásl holott úgy volna jó, ha a” gazda. bár min 'denét egy naponasztagba rakhatná! midőn sok

szor egy nap elmulasztása , hetes esőt von maga

után! mennyi mag elhull a” hosszú utakonlmen nyi felfordulás! szerencsétlenség! idővesztegetés!

egy bajból tíznek következése! --- A” gazdasági

könyvek azt tanítják , hogy mivel az idő válto

zó, a” jövendő bizonytalan , és egy nem remény lett szerencsétlen esztendő könyen tönkre teheti

á” gazdát: tehát ezen bizonytalanság ellen

egyet-len egy menedéke a” calculálás, ha t. i. mindene ' mértéken alapul. - Ennek egy részét teszi az, hogy a” gazda mennél többfélére calculálhasson ,

hogy ha egyiknek nincs ideje , tehát a” másik azt

kipótolha'ssa, és így tavaszi rozsa, tavaszi buzája

_,_/,_ _J ,C

A, HAZA. ' m

szintúgy. legyen mint őszi, hogy, ha történetből

a” rosz télen által- őszi vetése kiveszett: tehát

magától kikerüljön a” tavaszi bnza-mag, ne pe dig vvégette két vármegyét is bekalandozzon: -de hogy teheti ezt az ollyan gazda, kinek min den földe közös, és a” mások calcaturái között

lévén, egyebet nem tehet , mint mások ? -Továb-,

bá, van ollyan szemes gazda, ki épen nem az

zal gazdalkodnék a' mivel- mások, hanem külö

nös okossá

‘. 9

a és szor alma által e

gy

darab föld jéből tíz annyi hasznot is venne, mint más, -'

p, o. burgundi répát, csalánt, mákot, vagy igaz sáfrányt mivelne 's a” t- - Van ollyan határ is, mellyben a” föld különös hasznot adna a” sáfrány

ból, mint most, némelly határ hires boráról,

dohányáról ”s a” t. De a” sáfrány földjére ,*s több = tudományos földmivelési czikkelyekre, nem lehet marhát, disznót ”s a” t. ereszteni: ki lesz hát, képes Magyarországban a' közös földeken , könyv

szerint, az az, tudományosan és bölcsen gaz

dálkodni? Íme, itt a” sok föld! és magunk ma gunkat tőle-elzárjnk?

-„3szor. Erkölcstelenségnek tanyája , vallásta lanságnak, ember-gyülölésnek, ”s örökös per ' patvarnak fészke. - Egyik a” másikét elszántja

- egyik a” másik földjén , sőt gyönyörü vetésén,

minden irgalom nélkül forog! -- az egyenes dü

lők elszántatnak- és ez által az örökös álnokság uak ut nyittatik , -mert tudjuk , hogy a” mi egy szer a” regulált és egyenes normától eltér, -az aztán határtalan, és a” zavarosban kedvére

garázdálkodhatik. - A” ki kimegy kukoricza föld

jére: ritka rakodik meg a”_ magáéból, hanem a”

szomszédjáéból. Igy a” romlottság a” falu népénél

lassankint béharapódzván , innen támadnak az

örökös ellenkedések, házsártoskodások, procesq

susok , törvénykedések , alattomos busszu-forralás

172 ' A" H A z A.

sok,- yújtogatások ”s a” t. mind a” közös

gazdál-- kodás miatt! “ t

-. „dszer. A” gazdának valóságos vesztesége,

és tetemes kára. Gazdasági tudományát, talentu

mát, szorgalmát, és a” gazdasági könyveket senki itt nem használhatja, mert jobbat vagy többet senki sem tehet, mint más. 4- Nem mondom az

ajánlott gazdaságos veteményeket, -p. o.“ répát, sáfrányt, mák'ot, l'óhert ”s a” t- esze ágába sem

veheti a” gazda; de még a” buzája fajtáját, a” mi pedigelmulhatatlan, sem nemesítheti. Vegye meg

p. o. drága pénzen a” legjobb fajtu buzát,”s vesse

eljól készített földébe: már a” rosz korhely szom szédjának vadóczos hitvány buzájának, vagy

rozsának virágjáról elfajzik ,és úgy elallyasodik , _ mint azé,-minek hát a” szorgalom ? -r Némelly

gazdának lusta aratói nem sokat gondolnak a” le

- v tiport kalászokkal: ezek ha már földjén marad

nának is, csak a” maga ludjai vagy sertvéssei le

gelhetnék fel, legalább veszett fejszének- nyele

kerülne; - de közös lévén a” legelés, ínind a”

'más marhái, sértései,“ vagy az uraság birkái

emésztik meg, ha ugyan még valami maradt a”

földön az egerektől, güzüktől és kicsirázástól ép

;ségben, mert sok nem maradhat, mivel a”jobbágy

nem hordhatja be tüstént learatott gabonáját, ”s

nem szabadíthatja fel mingyárt a” tarlót , hanem

mintegy tiz hétig aratás után , mig t. i. meg nem dézmálják , ott kell hagyni kepéjét, mellynek ez idő alatt fele sokszor kicsirádzik. - Es a” Ma»

gya'r szereti az illyen földmivelést, mert hozzá

In document UDVARDY JÁNOS, (Pldal 191-194)