• Nem Talált Eredményt

FÕRÉSZ: Hivatali igazgatás

In document Szervezeti hírek K (Pldal 16-32)

Amennyiben az árveréstõl számított 8 naptári napon belül az árverezõ az árvereztetõ megjelölt számlájára a teljes vé-telárat kiegyenlítette, mentesül a visszavonhatatlan pénzügyi garancia adásának kötelezettsége alól.

Az árvereztetõ az árverés nyertesével az árverés idõpontjától számított 15 naptári napon belül szerzõdést köt. Az árve-rés nyertese köteles a teljes vételárat a szerzõdéssel egyidejûleg, vagy ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi, a szerzõdésben meghatározott feltételekkel késõbbi – de a szerzõdéskötés idõpontjától szá-mított legfeljebb 60 naptári napon belüli – idõpontban átutalni.

Az árverés sikertelen, ha

– nem jelent meg egy árverezõ sem, az árverezõk nem tettek vételi ajánlatot,

az árverezési eljárás tisztaságát vagy az árverezõk érdekeit súlyosan sértõ cselekmény miatt az árverés érvénytele-nítésérõl kell dönteni,

a nyertes árverezõ visszalépése esetében, amennyiben az árverés soron kívül következõ helyezettjével történõ szer-zõdéskötésre nem kerül sor. (Visszalépésnek minõsül, ha a nyertes ajánlattevõ a szerszer-zõdéskötésre elõírt határidõ alatt ne-ki felróható okból a szerzõdést nem köti meg.) Ebben az esetben a nyertes árverezõ a befizetett árverési elõleget elveszti és felelõs a szerzõdéskötés meghiúsulásából az árvereztetõt ért károkért, továbbá viselni köteles az árvereztetõ ebbõl fakadó költségeit.

Az árvereztetõ fenntartja jogát, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítsa.

Az árvereztetõ fenntartja a jogot arra, hogy nyertes árverezõ visszalépése esetén az árverés soron következõ helyezett-jével kössön szerzõdést.

Az árvereztetõ fenntartja a jogot arra, hogy az árverési hirdetményt az árverés idõpontját megelõzõen visszavonja, melyrõl a hirdetmény közlésével megegyezõ helyeken újabb hirdetményt tesz közzé.

A tulajdonszerzési korlátozásba ütközõ szerzõdés semmis.

ABükki Nemzeti Park Igazgatóság

pályázatot hirdet

a Magyar Állam tulajdonában, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévõ, Hollókõ 411. hrsz. alatt létesült

Hollókõi tájház és szálláshely

bérbeadásával kapcsolatban, határozott idõtartamra, 2007. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig .

A pályázat részletes kiírását tartalmazó dokumentum átvehetõ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság központjában (3304 Eger, Sánc u. 6.).

A pályázat benyújtásának határideje:a megjelenéstõl számított 30 napon belül.

Ügyintézõ: Kollárcsikné Varga Gabriella.

Telefon: (36) 358-211, 205-ös mellék.

ABükki Nemzeti Park Igazgatóság

pályázatot hirdet

a Magyar Állam tulajdonában, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévõ, Bükkszentkereszt 0102. hrsz. alatt létesült

Rejteki Turistaház és szolgálati lakás

bérbeadásával kapcsolatban, határozott idõtartamra, 2007. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig .

A pályázat részletes kiírását tartalmazó dokumentum átvehetõ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság központjában (3304 Eger, Sánc u. 6.).

A pályázat benyújtásának határideje:a megjelenéstõl számított 30 napon belül.

Ügyintézõ: Kollárcsikné Varga Gabriella.

Telefon: (36) 358-211, 205-ös mellék.

ASzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat(4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., a továb-biakban: árvereztetõ) a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet vonatkozó feje-zetei alapján

árverés

keretében értékesíti a Magyar Állam tulajdonában és az árvereztetõ vagyonkezelésében lévõ alábbi vagyonelemeket:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

Sor-szám Ingatlan címe Hrsz. Terület

(m2) Megnevezés Tul. h. Kikiáltási ár

(bruttó Ft) Áfa (Ft) 1. Nyíregyháza,

Kótaji u. 31. 2/7.

1375/15/A/7. 63 Lakás 1/1 8 930 000 0

Árverési elõleg (ajánlati biztosíték) összege: 893 000 Ft.

Az ingatlan per-, teher- és igénymentes.

Licit az 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerint.

Az árverés idõpontja:2006. december 11. 10 óra.

Az árverés és a jelentkezés helye: Nyíregyháza, Kótaji u. 33.

Az árverésre jelentkezés ideje: 2006. december hó 11. 9.30 óra.

Az árverési eljárással kapcsolatban, valamint az ingatlanok megtekintésének lehetõségérõl felvilágosítás kérhetõ: dr. Szõke Lajostól a 06 (42) 508-461-es és Sipos Tibortól a 06 (42) 508-462-es telefonszámokon és a 06 (42) 508-470-es faxszámon.

Az árverés közjegyzõ jelenlétében történik. Az árvereztetõ az árverés megkezdésekor ismerteti az árverés részletes feltételeit.

A jelentkezés feltételei:

– személyazonosság igazolása, képviselet esetén közjegyzõ által hitelesített okiratba foglalt meghatalmazás bemuta-tása, illetve annak átadása;

– gazdasági társaság nevében történõ részvétel esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy a bejegyeztetés folya-matba tételét igazoló cégeljárási igazolás és aláírási címpéldány átadása;

– az árverezõ írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs 6 hónapnál régebben lejárt köztartozása (adó-, vám-, társadalom-biztosítási járulék és egyéb, az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége);

– igazolás bemutatása arról, hogy az árverezõ az árverési elõleget (ajánlati biztosítékot) a kitûzött árverés idõpontját megelõzõen (azaz az árverés megkezdéséig) készpénzben befizette az árvereztetõ pénztárába.

Egyéb feltételek:

Minden egyes árverési tételre külön kell jelentkezni és az árverési elõleget (ajánlati biztosítékot) befizetni.

Az árverési elõleg (ajánlati biztosíték) a vételárba beszámít. Az árvereztetõ a nem nyertes árverezõ részére az árverési elõleget (ajánlati biztosítékot) az árverés napján visszafizeti.

Az árverési elõleg (ajánlati biztosíték) után az árvereztetõ költséget nem számít fel, kamatot nem fizet.

Az adásvételi szerzõdés megkötésének elõfeltétele, hogy a nyertes árverezõ az árverés idõpontjától számított 8 naptári napon belül visszavonhatatlan pénzügyi garanciát adjon az árvereztetõnek az árverési elõlegen felül a teljes vételárhátra-lékra.

(Az árvereztetõ visszavonhatatlan fizetési garanciának tekinti a bankgaranciát, banki hitelígérvényt, vagy a vételár-hátralék közjegyzõnél, illetve ügyvédnél történõ letétbe helyezését.)

Amennyiben az árveréstõl számított 8 naptári napon belül az árverezõ az árvereztetõ megjelölt számlájára a teljes vételárat kiegyenlítette, mentesül a visszavonhatatlan pénzügyi garancia adásának kötelezettsége alól.

Az árvereztetõ az árverés nyertesével az árverés idõpontjától számított 15 naptári napon belül szerzõdést köt. Az árve-rés nyertese köteles a teljes vételárat a megadott számlaszámra a szerzõdéskötéssel egyidejûleg, vagy ha ezt a vételár na-gyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi, a szerzõdésben meghatározott feltételekkel késõbbi – de a szerzõdéskötés idõpontjától számított legfeljebb 60 naptári napon belüli – idõpontban átutalni.

Az árverés eredménytelen, ha

– nem jelent meg egyetlen árverezõ sem;

– az árverezõk nem tettek érvényes vételi ajánlatot;

– az árverési eljárás tisztaságát, vagy az árverezõk érdekeit súlyosan sértõ cselekmény miatt az árverés érvénytelení-tésérõl kell dönteni;

– a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetében, amennyiben az árverés soron következõ helyezettjével történõ szerzõ-déskötésre nem kerül sor. (Visszalépésnek minõsül, ha a nyertes ajánlattevõ a szerzõszerzõ-déskötésre elõírt határidõ alatt a szerzõdést nem köti meg.) Ebben az esetben a nyertes árverezõ a befizetett árverési elõleget elveszti.

Az árvereztetõ fenntartja jogát arra, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítsa.

Az árvereztetõ fenntartja a jogot arra, hogy a nyertes árverezõ visszalépése esetén az árverés soron következõ helye-zettjével kössön szerzõdést.

Az árvereztetõ fenntartja a jogot arra, hogy az árverési hirdetményt az árverés idõpontját megelõzõen visszavonja, melyrõl a hirdetmény közlésével megegyezõ helyeken újabb hirdetményt tesz közzé.

A tulajdonszerzési korlátozásba ütközõ szerzõdés semmis.

A

Z

Á

LLAMI

S

ZÁMVEVÕSZÉK VIZSGÁLATAI

Összefoglaló a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenõrzésérõl (0636)

Az Állami Számvevõszék stratégiájában kiemelt helyet foglal el az európai uniós támogatások felhasználásának, hasznosulásának rendszeres vizsgálata. Ez az ellenõrzés a támogatások felhasználásának alapját képezõ célrendszer idõ-arányos elérésére terjedt ki.

Magyarország teljes jogú csatlakozása az Európai Unióhoz lehetõvé tette az EU strukturális alapjai támogatásainak igénybevételét. A felhasználás stratégiai terve a Nemzeti Fejlesztési Terv, amely igazodik az Európai Bizottság 2000–2006-os idõszakra vonatkozó irányelveihez, a gazdasági versenyképesség javításához és a foglalkoztatottság nö-veléséhez. A Kormány az életminõség javítására vonatkozó hosszú távú cél mellett általános célkitûzésként határozta meg, hogy a hazai társadalmi-gazdasági fejlettség minél inkább megközelítse az EU szintjét. Az általános cél alátámasz-tására és megvalósításának elõmozdíalátámasz-tására négy specifikus cél került elfogadásra, amelyek a következõk: a

versenyké-pesebb gazdaság, a humán erõforrások jobb kihasználása, a jobb minõségû környezet és alapinfrastruktúra, valamint a kiegyensúlyozottabb regionális fejlõdés elõsegítése. A specifikus célokhoz igazodva határozták meg a támogatási prioritásokat. A célrendszer szerves részét képezték a horizontális célok, amelyek az Nemzeti Fejlesztési Terv esetében a környezetvédelem és az esélyegyenlõség.

A Nemzeti Fejlesztési Terv csak a strukturális alapok forrásaira épül, így nem tartalmazza a Kohéziós Alap, a SAPARD, vagy az agrártámogatások nem strukturális alapokból finanszírozott támogatásait, amelyek felhasználása más stratégiák keretében történik.

A Nemzeti Fejlesztési Terv céljainak megvalósítására a strukturális alapokból a 2004–2006. évekre 1995,7 M euró (507,9 Mrd Ft) és a központi költségvetésbõl 700,3 M euró (178,2 Mrd Ft) keret állt rendelkezésre, három évre lebontva.

Az éves keretekkel a rendelkezésre állástól számított két éven belül kell elszámolni.

A Nemzeti Fejlesztési terv céljai négy ágazati és egy regionális operatív program keretében valósulnak meg. (Agrár-és Vidékfejleszt(Agrár-ési Operatív Program – AVOP –, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program – GVOP –, Humánerõ-forrás-fejlesztési Operatív Program – HEFOP –, Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program – KIOP – és a Regionális Fejlesztés Operatív Program – ROP).

A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, amely intenzív pályázói aktivitás mellett folyt, a célrendszerhez tartozó terü-leteken segítette és felgyorsította a nemzeti fejlesztési folyamatokat. A 2006. június 7-i adatok alapján a pályázati felhí-vásokra beadott 35 238 db pályázatból 16 434 db-ot ítéltek támogatásra jogosultnak. A rendelkezésre álló keretek 97,82%-át odaítélték, ebbõl 83,64%-ra szerzõdéses kötelezettséget vállaltak és a források 28,93%-át fizették ki, amely-nek 37,5%-a volt az elõleg. A javuló tendencia ellenére ezek az adatok elmaradást jelentettek az éves költségvetési törvényekben rögzített, idõarányos pénzügyi felhasználási célokhoz képest.

A költségvetési törvények alapján tervezett és a tényleges kifizetések alakulása

108 171

106 38

155 318

156

44 191

385

176

52 112

265

113

35 121

343

122

29 0

50 100 150 200 250 300 350 400 milló Ft

AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP

Az operatív programok adatai 2006.06.07-én

Tervezett támogatás Igényelt támogatás Megítélt támogatás Kifizetett összeg

A támogatott pályázatok kiválasztási folyamatában a projektkiválasztási kritériumok mellett nem vizsgálták a támo-gatott projekteknek a program szintû célok teljesülésére gyakorolt hatását. Ennek eredményeként, pl. a megítélt támoga-tási összeg regionális megoszlása tekintetében az eddig is a legfejlettebb Közép-Magyarországi régió részesült a legna-gyobb arányban, amely rontotta a területi kiegyenlítõdés céljának teljesülését.

A helyszíni ellenõrzés idõszakában a pénzügyi teljesítés felgyorsítására tett intézkedések mellett a támogatások fel-használásának hatékonysági szempontjai háttérbe szorultak. Nem követték folyamatosan nyomon a támogatott projek-tek hozzájárulását a program szintû fizikai célok teljesítéséhez, nem vizsgálták a támogatott projekprojek-tek hatékonysági illeszkedését a tervezett forrásfelhasználáshoz. Ennek eredményeként egyes programoknál nem alakították ki a támoga-tott projektek olyan portfólióját, amely a kitûzött célokat a tervezettnek megfelelõen teljesítette. Nem teremtõdött meg a teljes összhang a célrendszer és a lekötött támogatási források között. A következményeket a KIOP közlekedési ágazat portfóliójának elemzése mutatta a leginkább, ahol annak ellenére, hogy minden támogatott projekt külön-külön teljesí-tette a támogathatóság kritériumát, mivel azonban nem vizsgálták az egyes projektek illeszkedését a tervezett forrásfel-használáshoz, az elfogadott támogatási projektek portfóliójának forrásfelhasználási hatékonysága 32%-kal elmaradt az eredetileg tervezett értéktõl. Az ellenõrzés hozadékaként a jelentéstervezet egyeztetési fázisában a KIOP IH új pályáza-tot írt ki a tervezett mutatók jobb elérése érdekében.

A támogatott pályázatok kiválasztásának hatékonysága az idõszükséglet tekintetében nem volt megfelelõ, mivel a ki-választási folyamat tényleges idõszükséglete valamennyi operatív program esetében meghaladta a jogi szabályozásban a támogatási döntésig elõírt idõintervallumot. Az operatív programok végrehajtásának a specifikus és általános célokhoz kapcsolódó makrogazdasági hatásai a helyszíni ellenõrzés ideje alatt még nem mutatkoztak a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának idõarányos lemaradása, az elõlegek aránya és a befejezett projektek számának a következõ két évre esedékes felfutása miatt.

Az Európai Unió a források ütemezett felhasználása érdekében elõírta, hogy a számlával igazolt elszámolásra az éves támogatási keret éve (N) + 2 évig van lehetõség. A források várható kihasználása operatív programonként és alaponként eltérõ kockázatú. Általános kockázatot jelentett, hogy a források várható kifizetésének tervezésére nem egységes mód-szertant használtak. Az N+2 éves felhasználási szabály miatt 2006-ra minimálisan az év végéig kifizetni szükséges 8%-ot az operatív programok várhatóan teljesíteni fogják, ugyanakkor a végrehajtás lemaradása és az elõleg aránya a következõ években teljesítési kockázatot jelent mivel 2007-ben már 42%-ot, a hátralévõ idõszakban pedig 50%-ot kell tényleges kötelezettségvállalással kifizetni és az EU felé elszámolni. A kockázat mérséklése érdekében a támogatott projektek megvalósításának és befejezésének gyorsítása szükséges.

Javasoltuk a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek, hogy biztosítsa az Nemzeti Fejlesztési Terv II. tervezésé-nél a pénzügyi tervezésnek és a célrendszer fizikai, naturális tervezésének, valamint a teljesítést nyomon követõ mutató-rendszer tervezésének egyensúlyát és összhangját. Alakítsa ki a támogatásközvetítési folyamatok olyan mutató-rendszerét, amely lehetõvé teszi a jogszabályban elõírt feldolgozási határidõk betartását. Gondoskodjon a forrásfelhasználás terve-zésének a támogatási szerzõdések pénzügyi mellékleteire épülõ egységes gyakorlatának kialakításáról, ez alapján tegyen intézkedéséket a források felhasználásának felgyorsítására, tekintettel az uniós források felhasználásának N+2 éves korlátozására.

Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.

Operatív Programok megítélt támogatásainak regionális megoszlása 2006. június 15-én

Összefoglaló

az Országos Szlovén Önkormányzat

2002–2005. évi pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenõrzésérõl (0637)

Az Országos Szlovén Önkormányzat (OSZÖ) 2002–2005 között nem teremtette meg mûködésének – ÁSZ által javasolt – szabályszerû feltételeit. A hatályos Szervezeti és mûködési szabályzat (SZMSZ) nem rendel-kezett az ellátott nemzeti és etnikai kisebbségi feladatok teljes vertikumáról, a választott tisztségviselõkre és testü-letekre átruházható feladat- és hatáskörökrõl. Elõírásait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 2005. évi módosításával összhangban nem aktualizálták.

A közgyûlés a jogszabályi és belsõ elõírásoktól eltérõen nem határozta meg hivatali szervezetét és mûködési rend-jét, nem állapította meg vagyonleltárát. A kulturális célo-kat szolgáló, szlovén nyelven sugárzó rádiót közhasznú társaság formájában mûködtette, de a tulajdonosi jogokat szabályszerûen nem gyakorolta. Hivatali szervezet hiá-nyában nem valósultak meg a feladatellátás szervezeti fej-lesztésével összefüggõ közgyûlési határozatok. A vagyon-gazdálkodással kapcsolatos döntések szakmai elõkészítés nélkül születtek, amelyek következtében befektetési ho-zambevételtõl estek el, illetve hitelfelvételi többletköltsé-get viseltek.

Az OSZÖ minden évben közgyûlési határozattal elfoga-dott, évente azonos szerkezetben készített költségvetéssel és zárszámadással rendelkezett, melyek tartalmi és határ-idõ-követelményeit belsõ szabályozás nem rögzítette. A konkrét kisebbségi feladatok forrásigényét és ráfordításait nem tervezték. A tiszteletdíjak, munkabérek és ösztöndí-jak tervezése szabálytalanul, a kifizetendõ nettó érték meghatározása mellett történt. A költségvetések végrehaj-tása során részben a befektetések értékesítésével biztosí-totta a pénzügyi egyensúly megõrzését. Minden évben je-lentõs tartalékolással gazdálkodott, amelynek eredménye-ként pénzeszközeinek állománya 2668 ezer Ft-tal nõtt. Az OSZÖ bevételeinek 84,4%-a a központi költségvetésbõl teljesült. A feladatai ellátásához összességében 139 310 ezer Ft költségvetési nevesített, 2372 ezer Ft minisztériu-mi, közalapítványi pályázati támogatást kapott. Az állami támogatásokat rendeltetésszerûen használta fel.

Az ellenõrzött idõszakban az OSZÖ összes kiadása 151 294 ezer Ft volt. A nemzeti és etnikai feladatokkal összefüggõen az ellenõrzött évek összes kiadásának 63%-át önszervezõdésre, ezen belül Felsõszölnök és von-záskörzetében található helyi önkormányzatok és intézmé-nyeik, valamint helyi kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek támogatására fordította. A szlovén nyelv okta-tására és nemzetiségi kultúra ápolására közel azonos mér-tékû, a kiadások 9%, illetve 8%-át teljesítette. A rádió tá-mogatására és nemzetközi kapcsolattartásra a kiadások 2-2%-át, üzemeltetési, valamint felhalmozási célú kiadá-sokra 13%, illetve 3%-át fordította. Az OSZÖ 2002-ben 3564 ezer Ft, 2003-ban 5137 ezer Ft, 2004-ben 9394 ezer Ft,

2005-ben 5296 ezer Ft támogatást nyújtott. A közgyû-lési döntéssel meghozott határozatok 97%-nál a támoga-tási célt meghatározták. Szabálytalan gyakorlatot jelentett az elnök hatáskörében nyújtott, véglegesen átadott pénz-eszközként elszámolt támogatások esetén, hogy a szolgál-tatásokat közvetlenül az OSZÖ nevére számláztatták.

Az OSZÖ a támogatottak részére nem írt elõ elszámolá-si kötelezettséget, a támogatások rendeltetésszerû felhasz-nálását nem ellenõrizte.

Az OSZÖ számviteli szabályzatait – a törvényben elõírt határidõhöz képest – hároméves késedelemmel készítette el, amelyek nem a mûködési sajátosságokra figyelemmel készültek. Elmaradt a házi pénztár kezelési szabályzat aktualizálása, illetve összeférhetetlenségi hibájának meg-szüntetése. Könyvvezetési kötelezettségét az OSZÖ 2002-ig egyszeres könyvvezetéssel, majd a kettõs könyv-vitel rendszerében teljesítette. Hibás fõkönyvi számla kije-lölések miatt sérült a könyvvezetésben és beszámoló ké-szítésben a teljesség, valódiság, következetesség és idõbeli elhatárolás elve. Az OSZÖ nem vezette a közpénzek használásának elkülönített nyilvántartását. A zárási fel-adatok szabályszerûségét a leltározás, valamint a részlete-zõ nyilvántartások hiánya miatt nem biztosították. Az OSZÖ-nál egyes kifizetéseknél sérült a bizonylati elv és fegyelem. A könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatolás számviteli törvényben meghatározott alaki és tartalmi kö-vetelményei hiányosan érvényesültek. Elmulasztotta a ter-mészetbeni juttatások utáni kifizetõi adó és egészségügyi hozzájárulás bevallását és megfizetését. Az OSZÖ 2004.

és 2005. évi egyszerûsített éves beszámolójának tartalma nem felelt meg a jogszabályi elõírásoknak. Az éves beszá-molókat határidõben elkészítették, azok elfogadásáról a közgyûlés nem döntött.

A belsõ ellenõrzés szabálytalanul és eredménytelenül funkcionált. A PEB kontroll tevékenysége formális volt, a költségvetés és zárszámadás véleményezésére korlátozó-dott. A vezetõi ellenõrzés a kötelezettségvállaláson és utalványozáson keresztül hiányosan érvényesült, az elnök utalványozási jogkörével összeférhetetlennek minõsült a pénztár-ellenõrzési feladatok hatáskörébe utalása. A belsõ kontroll-tevékenységgel nem tárták fel a szabályozási, bi-zonylatolási, könyvvezetési és beszámolási hibákat. A közgyûlés ellenõrzõ, beszámoltató tevékenységét részben látta el, amely hozzájárult a belsõ ellenõrzés eredményte-len mûködéséhez, továbbá kihatott arra is, hogy az ÁSZ elõzõ jelentésének javaslatait hiányosan és ellentmondá-sosan hajtották végre.

A helyszíni ellenõrzés megállapításainak hasznosításá-val javasoltuk a közgyûlésnek az SZMSZ módosítását, az OSZÖ sajátosságainak megfelelõ gazdálkodási szabályo-zást, a hivatal szabályos mûködtetését, tulajdonosi felada-tainak teljesítését; az elnöknek a gazdálkodás, a könyvve-zetés és beszámoló készítés szabályszerûségét biztosító in-tézkedések megtételét.

Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu cí-men olvasható.

H

IVATALOS KÖZLEMÉNYEK A Magyar Nemzeti Bank elnökének

18/2006. (X. 16.) MNB rendelete

az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 500 forintos címletû

bankjegy kibocsátásáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. tör-vény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének d)pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a követke-zõket rendelem el:

1. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank az Mnbtv. 4. §-ának (2) be-kezdésén alapuló jogkörében az 1956-os magyar forrada-lom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 500 fo-rintos címletû bankjegyet bocsát ki.

(2) A kibocsátás idõpontja: 2006. október 20.

2. §

(1) A fehér színû bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó biztonsá-gi szál található, amelyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható.

(2) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig ki-futó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása vörös. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül sár-ga és vörös, a szövegtükör körül kék és sárgásvörös, a bankjegy jobb oldalán sárga és kék színhatásúak. A

(2) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig ki-futó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása vörös. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül sár-ga és vörös, a szövegtükör körül kék és sárgásvörös, a bankjegy jobb oldalán sárga és kék színhatásúak. A

In document Szervezeti hírek K (Pldal 16-32)