sé ges sé vá ló hely re iga zí tás ha tár ide je az igény kéz hez vé
-mo ga tó ki zá ró lag sze mély vagy szer ve zet le het, ter mék
-két az oko zott kár nagy sá gá nak fi gye lem be vé te lé vel kell
XIV. Egyéb sza bá lyok:
73. A So mogy Te le ví zió kü lö nös fi gyel met for dít a vé tel kör ze té ben élõ pol gá rok tá jé ko zó dá si sza bad ság hoz fû -zõ dõ jo ga i nak ér vé nye sü lé sé re.
74. Együtt mû kö dés re tö rek szik a he lyi ön kor mány zat tal a mû sor szá mok ará nyos sá ga és tar tal mi sok szí nû sé ge ér de ké ben. A jog sza bály ban elõ írt kö te le zett sé ge i nek ma ra dék ta lan tel je sí té se mel lett se gít sé get nyújt a he lyi nyil vá -nos ság fó ru ma i nak meg te rem té sé hez.
75. Ügy fél szol gá la ta és te le fon szá má nak meg adá sa ré vén rend sze res kap cso la tot tart a né zõk kel. A mû sor szá -mo kat a he lyi saj tó ban elõ re köz li. A mû sor ral kap cso la tos né zõi ész re vé te lek re ér dem ben vá la szol és tö rek szik az eset le ges el kö ve tett hi bák sür gõs or vos lá sá ra. A mû sor vál -to zás jo gát fenn tart ja.
76. Mû so rát több ség ben sa ját gyár tá sú mû sor szá mok ra épí ti (mi ni mum 50%), az át vett mû so rok több sé gé nek ma -gyar or szá gi gyár tá sú nak kell len nie.
77. A So mogy Te le ví zió kül föld re irá nyu ló mû sor szol -gál ta tást nem vé gez.
78. Rek lá mok ban és po li ti kai hir de té sek ben a köz mû -sor-szol gál ta tás ban részt ve võ – és ezért a né zõk szá má ra jól is mert – sze mé lyek sem kép ben, sem hang ban nem sze -re pel het nek.
79. A So mogy Te le ví zió sa ját gyár tá sú mû so ra i ban al ko holt fo gyasz tó vagy do hány zó em ber csak ak kor je len -het meg, ha ezek a tör té né sek szer ves ré szét ké pe zik, vagy ha a mû sor er re, mint ká ros do log ra fel is hív ja a né zõ fi -gyel mét.
80. Nem ke rül het kép er nyõ re por nog rá fia, il let ve olyan mû sor szám, mely ben erõ szak ön cé lú al kal ma zá sa kö ve -ten dõ pél da ként len ne ér tel mez he tõ.
81. Je len sza bály zat ér tel me zé sé ben „ve ze tõ nek” mi nõ -sül a fõ szer kesz tõ, az egyes mû sor cso por tok („ro va tok”) fe le lõs szer kesz tõi, a mû sza ki ve ze tõ és a gaz da sá gi ve -zetõ. A „szer kesz tõ bi zott ság” ki fe je zés a fõ szer kesz tõ, a fe le lõs szer kesz tõk és a szer kesz tõk együt te sét je lö li.
K
UL TU RÁ LIS PÁ LYÁ ZA TOK„Di ák sza vak 56-ról” pá lyá zat
Ki írók: Fo nó Bu dai Ze ne ház és az Or szá gos Di ák szín -ját szó Egye sü let.
A pá lyá zat cél ja: az 1956os for ra da lom gon do la ti tar -tal ma i nak kö zel ho zá sa a gye re kek hez és a fi a ta lok hoz, és ezek köz ve tí té sé re al kal mas szín há zi és elõ adói for mák ke re sé se, va la mint a tör té nel mi ese mé nyek és azok sze re -pé nek, je len tõ sé gé nek ta nul má nyo zá sa. Ar ra sze ret nénk ösz tö nöz ni a cso port ve ze tõ ket és di ák ja i kat, hogy tájé -kozódjanak, ku tas sa nak, be szél ges se nek, vi tat koz za nak 1956ról, majd ke res sék meg az õket érin tõ és ér dek lõ té má kat, és a mun ka fo lya mat vé gén a hi te les ki fe je zõ esz kö zö ket, hogy a fel tá ró mun ka ered mé nyei a töb bi fi a tal szá -má ra is el ér he tõ ek és át él he tõ ek le gye nek.
Pá lyáz ni le het a kö vet ke zõ pá lya mû vek kel: gye rek- és di ák szín ját szó szín há zi elõ adá sok, va la mint ver ses, ze nés és szín há zi ele mek bõl szer kesz tett mû so rok, elõ adá sok.
Ki zá ró lag iro dal mi szö ve gek el mon dá sá ból ál ló ün ne pi mû so ro kat nem fo ga dunk el.
Pá lyáz hat nak: 12–18 év kö zöt ti gye re kek bõl ál ló cso -por tok, te kin tet nél kül a mû kö dé si for má juk ra.
A pá lyá zat meg va ló sí tá sa: a pá lya mû vek be mu ta tá sá ra 2006 no vem be ré ben ke rül majd sor a Fo nó Bu dai Ze ne -ház ban fel sõ ta go za tos ál ta lá nos is ko lás és kö zép is ko lás ko rú kö zön ség, va la mint ta ná ra ik és szü le ik elõtt. Az elõ adá so kat az Or szá gos Di ák szín ját szó Egye sü let ál tal fel kért szak mai zsû ri ér té ke li. Az ér té ke lés szem pont jai a pá
lyá za ti cé lok nak meg fe le lõ en a ját szók sze mé lyes kötõ -dése, ön ál ló szem lé le té nek meg lé te, il let ve a szín há zi és elõ adói meg for mált ság lesz nek. A zsû ri tag jai drá ma pe da -gó gu sok, szín ját szó-ren de zõk és szín há zi szak em be rek, akik min den elõ adás ról szak mai-mód szer ta ni be szél ge tést ve zet nek. A zsû ri ál tal leg jobb nak tar tott elõ adók egy ün -ne pi gá lán is be mu tat hat ják elõ adá su kat, ahol a mû so ro kat pro fesszi o ná lis mó don rög zí tik. Min den részt ve võ em lék -la pot kap és meg hí vást az ün ne pi gá lá ra.
Dí ja zás: az itt rög zí tett hang és kép anyag ter ve ink sze -rint a pá lyá zat egy ké sõb bi sza ka szá ban ki adás ra ke rül. A gá lán részt ve võ gye re kek és fi a ta lok könyv és cdju tal -ma kat, va la mint ok le ve let kap nak.
A je lent ke zés mód ja: az Or szá gos Di ák szín ját szó Egye -sü let hon lap já ról le tölt he tõ ki töl tött je lent ke zé si lap vissza jut ta tá sá val. A hon lap cí me: www.szin haz.hu/ode, va la mint igé nyel he tõ te le fo non a Fo nó Bu dai Ze ne ház tól.
Te le fon: 2065300 (Te leg dy Ba lázs). A je lent ke zé si la po -kat a kö vet ke zõ cí mek re vár juk:
E-ma il: bte leg dy@fo no.hu.
Pos tai cím: 1116 Bu da pest, Sztre go va u. 3. (Te leg dy Ba lázs ne vé re.)
Je lent ke zé si ha tár idõ:
2006. szep tem ber 12.
Te leg dy Ba lázs s. k.,
Fo nó Bu dai Ze ne ház