12. Az Áb ra hám Te le ví zió tö rek szik ar ra, hogy hí rek ben, il let ve a po li ti kai mû sor szá mok ban a he lyi köz éle tet meg ha -tá ro zó -tár sa dal mi cso por tok vé le mé nye he lyet kap jon. Gon do san ügyel ar ra, hogy a szer kesz tés so rán a mû sor ba ke rü lõ vé le mény egye zõ ma rad jon a meg kér de zett ál lás pont já val.
13. A mû sor ban el hang zó vé le mé nyek meg fo gal ma zá suk ban nem le het nek dur vák, nem sért he tik má sok be csü le tét, jó hír ne vét vagy egyéb sze mé lyi sé gi jo ga it. Az ilyen meg fo gal ma zá so kat a szer kesz tés esz kö ze i vel, a mon dan dó lé nye gé nek meg tar tá sa mel lett kor ri gál ni kell. Ha ez – pl. élõ adás ese té ben – nem va ló sít ha tó meg, fel kell hív ni a né zõ fi gyel -mét, hogy az Áb ra hám Te le ví zió nem azo no sul az el hang zot tak kal.
IV. Az anya nyel vi kul tú ra ápo lá sá nak kö ve tel mé nyei:
14. Az Áb ra hám Te le ví zió meg kö ve te li kép er nyõ re ke rü lõ mun ka tár sa i tól az adott al ka lom hoz, a be szél ge tõ part ner sze mé lyé hez al kal maz ko dó stí lu sú, nyel vi leg ki fo gás ta lan, trá gár sá got el ke rü lõ be szé det.
15. Ke rül ni kell a ma gya rul is ki fe jez he tõ ide gen sza vak in do ko lat lan és gya ko ri hasz ná la tát. Ide gen ne vek és sza vak ki mon dá sa kor az adott nyelv ki ej té si sza bá lya it kell fi gye lem be ven ni, ki vé ve, ha a szó ban for gó név vagy ki fe je zés at tól el té rõ ki ej tés sel ke rült a köz tu dat ba.
16. A mû sor ve ze tõ nek ar ra is fi gyel met kell for dí ta nia, hogy a meg szó la ló kat – sze mé lyük sé rel me nél kül – a ma gyar nyelv he lyes hasz ná la tá ra kész tes se.
V. Kul tu rá lis, tu do má nyos, vi lág né ze ti és val lá si mû sor szá mok ké szí té si sza bá lyai:
17. Az Áb ra hám Te le ví zió kul tu rá lis mû sor szá ma i ban el sõ sor ban a vé tel kör ze té ben tör té nõ kul tu rá lis ese mé nyek re fi gyel, ezek rõl rend sze re sen be szá mol, de egyegy ér de kes té ma kap csán meg ke re si a kér dés vagy mû faj or szá go san el is -mert rep re zen tán sa it is.
18. Vi lág né ze ti mû sor szá ma i ban a ki egyen sú lyo zott ság ra, kü lön fé le né ze tek be mu ta tá sá ra tö rek szik – fõ ként val lá si ün ne pek ide jén kép er nyõ re ke rü lõ – val lá si mû sor szá ma it is az ará nyos ság jel lem zi. Bár mi lyen for má ban ti los ér ték íté le tet vagy szim pá tia sor ren det fel ál lí ta ni, vagy su gall ni az egyes val lá si, il let ve vi lág né ze tek kö zött, kü lön bö zõ val lá sok ta -na it, szo ká sa it egy más sal üt köz tet ni.
19. Tu do má nyos mû sor szá ma i ban te ret ad az egy más tól el té rõ vé le mé nyek ki fej té sé nek. Ügyel ar ra, hogy az új tu do -má nyos ered mé nyek is mer te té se ne kelt hes sen a né zõ ben alap ta lan vá ra ko zást.
20. Tu do má nyos mû sor szám nem irá nyul hat a né zõ egész sé gé vel kap cso la tos ma ga tar tá sá nak köz vet len be fo lyá so lá -sá ra, e cél ból esz kö zök és mód sze rek sem ajánl ha tók.
21. A mû sor szá mok kö zött a szer kesz tés so rán elõ nyös meg kü lön böz te tést él vez nek azok, ame lyek ma gas szín vo na -lon se gí tik a nem ze ti kul tu rá lis örök ség ápo lá sát vagy a fi a ta lok szel le mi, er köl csi fej lõ dé sét.
VI. A nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gi mû sor szá mok ra vo nat ko zó sza bá lyok:
22. Az Áb ra hám Te le ví zió az ese mé nyek hez al kal maz ko dó gya ko ri ság gal, rend sze re sen mû so rá ra tû zi a vé tel kör ze té ben élõ et ni kai ki sebb sé gek ren dez vé nye i nek, szer ve ze te ik ered mé nye i nek, gond ja i nak ma gyar nyel ven tör té nõ be mu ta tá sát, elõ se gít ve ez zel is, hogy gond ja i kat, örö me i ket a több ség is meg is mer je. Az ilyen mû sor szá mok ké szí té sé nél a vé -tel kör zet ben élõ, érin tett nem ze ti sé gek és más ki sebb sé gek kép vi se lõ i nek ta ná csa it fi gye lem be kell ven ni.
23. A nem ze ti és et ni kai ki sebb ség hez tar to zó sze mély nek ak kor is jo ga van sa ját nyel vén meg szó lal ni, ha a ma gyar nyel vet ér ti és be szé li. Eb ben az eset ben az Áb ra hám Te le ví zió fel ada ta a for dí tás ról gon dos kod ni.
VII. A kis ko rú né zõk re va ló te kin tet tel be tar tan dó spe ci á lis sza bá lyok:
24. Az Áb ra hám Te le ví zió nem ké szít és nem su gá roz olyan mû sor szá mot, amely a kis ko rú ak sze mé lyi ség fej lõ dé sé re ká ros le het.
25. Mû so rá val igyek szik elõ se gí te ni a kis ko rú ak szel le mi, tár sa dal mi és er köl csi fej lõ dé sét, a vi lág meg is me ré sét, az élet kor hoz il lõ po zi tív ma ga tar tás for mák ki ala ku lá sát.
26. Fo ko za to san tisz te let ben tart ja a mû sor szá ma i ban sze rep lõ kis ko rú ak sze mé lyi sé gi jo ga it, em be ri mél tó sá gát.
Sem mi lyen kö rül mé nyek kö zött sem él vissza a kis ko rú ta pasz ta lat lan sá gá val, õt nem hoz za ne vet sé ges hely zet be, nem te szi ki lel ki vagy – ere jét meg ha la dó – fi zi kai meg pró bál ta tás nak.
VIII. A meg kü lön böz te tõ jel zés sel el lá tan dó mû sor szá mok köz zé té te lé nek rend je:
27. Az Áb ra hám Te le ví zió rek lá mot csak a töb bi mû sor szám tól el kü lö nít ve, elõ ze tes ké pi és hang be je len tés után közöl.
28. Tá mo ga tott mû sor szám ese té ben a tá mo ga tót köz vet le nül a mû sor szám elõtt, vagy köz vet le nül utá na kell meg ne vez ni. A meg ne ve zés moz gó ké pes for má ban is tör tén het, de az nem le het a tá mo ga tó va la mely ter mé ké nek, vagy szol gál ta tá sá nak rek lám ér té kû meg je le ní té se. A tá mo ga tó ki zá ró lag sze mély vagy szer ve zet le het, te hát ter mék vagy szol gál -ta tás nem.
29. Köz ér de kû köz le mé nyek és jó té kony sá gi fel hí vás köz zé té te le so rán az Áb ra hám Te le ví zió meg ne ve zi azok for rá -sát. Eköz ben tar tóz ko dik at tól, hogy a köz vé le mény ben sze rep lõ szer ve zet rõl a köz le mény, il let ve fel hí vás tár gya ál tal nem in do kolt in for má ci ót kö zöl jön.
30. Az Áb ra hám Te le ví zió po li ti kai hir de té se ket csak vá lasz tá si idõ sza kok ban, vagy el ren delt nép sza va zás kap csán kö zöl, meg ne vez ve a köz zé té tel idõ sze rû sé gét alá tá masz tó okot.
31. A kö zön ség fi gyel mét kü lön fel kell hív ni min den olyan mû sor szám ra, amely a kis ko rú fej lõ dé sét hát rá nyo san be fo lyá sol hat ja. A tör vény ben e kör be utalt mû so ro kon kí vül a mû sor szol gál ta tó az ilyen mû sor szá mok kö rét ma ga ha tá -roz hat ja meg. A kor lá to zás ra a mû sor elõ ze te sek ben, -aján lók ban és új sá gok ban is utal ni kell.
IX. Rek lá mok és tá mo ga tott mû sor szá mok meg je le né sé nek sza bá lyai:
33. Az Áb ra hám Te le ví zió adá sá ban a rek lám idõ nem ha lad hat ja meg a köz szol gá la ti mû sor idõ 10%-át, és ezen be lül nem le het egyet len – bár ho gyan mért – mû so ró ra sem, ame lyik ben meg ha lad ná a hat per cet. Rek lám csak az egyes mû -sor szá mok kö zöt ti idõ ben je lenhet meg, mû -sor szá mot meg sza kít va nem.
34. A rek lám tény ál lí tá sá ért – a tu da tos fél re ve ze tés ki vé te lé vel – az Áb ra hám Te le ví zió fe le lõs ség gel nem tar to zik.
Az Áb ra hám Te le ví zió bur kolt, il let ve tu da to san nem ész lel he tõ rek lá mot nem kö zöl.
35. Rek lám nem él het vissza a kis ko rú né zõk ta pasz ta lat lan sá gá val. Nem szó lít hat ja fel köz vet len for má ban õket ar ra, hogy ösz tö nöz zék szü le i ket vagy más fel nõt te ket já té kok, il let ve más áruk vagy szol gál ta tá sok meg vá sár lá sá ra, il let ve igény be vé te lé re.
36. A rek lám tar tal ma nem sért he ti az er re vo nat ko zó sza bá lyo kat és a pol gá ri jó íz lést. Nem kelt het fé lel met, nem nép -sze rû sít het erõ sza kos ma ga tar tást, az em be ri és ter mé -sze ti kör nye zet ká ro sí tá sát, ál la tok kín zá sát.
37. A rek lám nem él het vissza a mû sza ki és tu do má nyos ku ta tás ered mé nye i vel. Nem tün tet het fel tu do má nyo san meg ala po zott nak olyan ál lí tá so kat, me lyek nem azok. A rek lám ban sze rep lõ sze mé lyek öl tö ze te nem utal hat ar ra, hogy az el hang zó szö veg for rá sa va la mi lyen nagy tár sa dal mi el is mert ség nek ör ven dõ tes tü let vagy szer ve zet.
38. Nem ze ti ün ne pek ese mé nye i rõl, egy há zi szer tar tá sok ról vagy tu do má nyos elõ adá sok ról ké szí tett mû sor szá mo kat köz vet le nül meg elõ zõ en vagy azo kat köz vet le nül kö ve tõ en rek lám nem kö zöl he tõ.
39. Az Áb ra hám Te le ví zió szpon zo ri tá mo ga tást ki zá ró lag kul tu rá lis ese mé nye ket be mu ta tó mû sor szá mok kal, val lá si tár gyú, et ni kai ki sebb sé gek kel kap cso la tos, va la mint élet ko ruk, tes ti, szel le mi vagy lel ki ál la po tuk, tár sa dal mi kö rül mé -nye ik mi att sú lyo san hát rá nyos hely zet ben lé võ sze mé lyek vagy cso por tok prob lé má i val fog lal ko zó mû so ra i hoz ve het igény be. A szpon zor nem le het do hány ter mék vagy al ko hol tar tal mú ital fõ te vé keny sé gû elõ ál lí tó ja vagy for gal ma zó ja.
40. A mû sor szám tá mo ga tó ja nem be fo lyá sol hat ja a mû sor szám tar tal mát vagy an nak az adás sá von be lü li el he lye zé sét. A köz szol gá la ti te le ví zi ó ban dol go zó is mert szer kesz tõk vagy mû sor ve ze tõk sem hang ju kat, sem ar cu kat nem ad hat -ják rek lám film ké szí té sé hez.
41. Az Áb ra hám Te le ví zió nem tesz köz zé do hány árut, fegy vert, lõ szert, rob ba nó anya got, ki zá ró lag or vo si ren del -vény re igény be ve he tõ gyógy szert, to váb bá gyó gyá sza ti el já rást nép sze rû sí tõ, is mer te tõ rek lá mot.
X. Köz ér de kû köz le mé nyek köz zé té te le:
42. Az Áb ra hám Te le ví zió csak olyan köz ér de kû köz le ményt tesz köz zé, amely hi te les for rás ból szár ma zik.
43. Az ál la mi vagy he lyi köz fel ada to kat el lá tó szer ve ze tek köz ér de kû köz le mé nye it – a fõ szer kesz tõ meg je le nés re vo nat ko zó dön té se után – té rí tés men te sen te szi köz zé. A fõ szer kesz tõ ese ti dön té se alap ján, mél tány lást ér dem lõ cél ér de -ké ben is in gye ne sen köz zét ehe tõ az adott fel hí vás.
44. A köz ér de kû köz le mé nye ket a kép új ság és te le text e cél ra szol gá ló ol da la in te szi köz zé. Az 1996. évi I. tv. 137. §-a ál tal sza bá lyo zott ese tek ben a köz le mé nye ket – akár az adás meg sza kí tá sá val is – a le he tõ leg rö vi debb idõn be lül nyil vá -nos ság ra hoz za, az in for má ció for rá sá nak pon tos meg je lö lé sé vel.
XI. A mû sor ké szí tõk fe le lõs sé ge, ön ál ló sá guk, füg get len sé gük biz to sí té kai:
45. Az Áb ra hám Te le ví zió ga ran tál ja a mû sor ké szí tõk ön ál ló sá gát a tör vé nyek és je len sza bály zat ke re te in be lül.
A mû sor ké szí tõk ezen ha tá ron be lü li te vé keny sé gé ért a fõ szer kesz tõ fe lel.
46. A mû sor ban sze mé lye sen köz re mû kö dõ mû sor ké szí tõ nek kü lö nö sen ke rül nie kell az in du la tos meg nyil vá nu lá so -kat, és csil la pí ta ni kell má sok ilyen gesz tu sa it. Nem te het meg jegy zést a mû sor ban részt ve võk tár sa dal mi hely ze té re, kül le mé re, ne vé re, csa lá di ál la po tá ra, és nem te remt het olyan hely ze tet, amely ben bár me lyik részt ve võ ne vet sé ges sé vál -na, vagy meg alá zó hely zet be ke rül ne.
47. A mû sor ké szí tõ nem hall gat hat el fon tos in for má ci ó kat. Vi tás ese tek ben az il le té kes ve ze tõ vel kö te les kon zul tál ni.
A mû sor ké szí tõt csak az adott té ma fe le lõs szer kesz tõ je és a fõ szer kesz tõ irá nyít hat ja a mun ká já ban. A mû sor ké szí tõ nek jo ga, hogy meg ta gad ja a jog sza bályt sér tõ vagy e sza bály zat tal el len té tes uta sí tás vég re haj tá sát.
48. A mû sor ké szí tõ nem kö te lez he tõ meg gyõ zõ dé sé vel vagy lel ki is me re té vel el len ke zõ tar tal mú mû sor szám ké szí té -sé re vagy ab ban va ló köz re mû kö dés re.
49. A tör vé nyi elõ írá sok és e sza bály zat eset le ges be nem tar tá sá ból fa ka dó kö vet kez mé nye kért a mû sor ké szí tõ sze mé -lye sen fe lel. A fe le lõs ség mér té két az oko zott kár nagy sá gá nak fi gye lem be vé te lé vel kell meg ál la pí ta ni. A mû sor ké szí tõ nem fe le lõs azo kért a vál to zá so kért, ame lye ket hoz zá já ru lá sa nél kül haj ta nak vég re az ál ta la ké szí tett mû sor szá mon.
50. A mû sor ké szí tõt meg il le ti a szel le mi al ko tá sok vé del mé nek jo ga. En nek ér vé nye sí té si el já rá sa it a mû sor ké szí tõ vel kö tött szer zõ dés rög zí ti.
51. A mû sor ké szí té si el vek meg ha tá ro zá sá ban, a szer ke zet és az ará nyok meg vi ta tá sá ban min den szer kesz tõ, mû sor -ké szí tõ részt ve het. Ál lás pont juk ki fej té sé ben egyen lõ jo go sult sá gok il le tik õket.
52. A tu laj do nos biz to sít ja a za var ta lan mun ka tech ni kai és – fõ szer kesz tõ vel egyez te tett – sze mé lyi fel té te le it, a fõ -szer kesz tõ fe lel a je len sza bály zat ban is meg fo gal ma zott, tárgy sze rû mû kö dé sé ért.
53. A je len sza bály zat ban fog lalt, a mû sor ké szí tõt ter he lõ kö te le zett sé gek be tar tá sá nak rend jét a mû sor ké szí tõ vel kö -tött meg bí zá si szer zõ dés tar tal maz za.
XII. A mû sor ké szí tés szak mai elõ írá sai:
54. Az Áb ra hám Te le ví zió meg kö ve te li a mun ká já ban részt ve võ mun ka tár sak tól ál ta lá ban az egye te mi, fõ is ko lai vég -zett sé get, új ság írói vagy fil mes szak mai vég -zett sé get vagy gya kor la tot.
55. A mun ka tár sak kö te le sek fel ada tu kat leg jobb szak mai tu dá suk szint jén vé gez ni, szín vo na las elõ ké szí tõ mun ká val, fel ké szül ten kö ze lí te ni a mû sor ké szí tés bár mely fel ada tá hoz.
56. Az Áb ra hám Te le ví zió csak a te le ví zi ó zás vagy a rá di ó zás té má já val fog lal ko zó mû sor szá ma i ban nyil vá nít vé le -ményt más mû sor szol gál ta tók ról. Bel sõ ügye i rõl csak ak kor kö zöl in for má ci ót, ha az érin ti a he lyi köz éle tet, és jog gal szá mít hat a né zõk ér dek lõ dé sé re.
57. Rej tett ka me rát vagy mik ro font csak ki vé te les – amennyi ben kü lö nö sen sú lyos tár sa dal mi vagy sze mé lyes ér dek in do kol ja – eset ben, a fõ szer kesz tõ írá sos hoz zá já ru lá sá val sza bad hasz nál ni.
58. A mû sor szá mok szer kesz té si fo lya ma ta a sze rep lõk ere de ti leg rög zí tés re ke rült mon dan dó ját nem mó do sít hat ja.
Utó lag fel vett kér dést nem sza bad a mû sor ban olyan lát szat tal kö zöl ni, mint ha az a hely szí nen hang zott vol na el.
Utó lag fel vett kér dést nem sza bad a mû sor ban olyan lát szat tal kö zöl ni, mint ha az a hely szí nen hang zott vol na el.