magyarázhatók Dalmatie. >és szigeteinek birtoka végett foly
каши sza'mos hábol‘uik elenczeiekkel. Ezek t. i. fe'lték
vala а neptuni háromágunak kezeikböl kiragadtatäsát ma
gyar kirälyok által. ‚
Azonban olly kevés hajlomással birtanak Arpád ki rályink és az egész nemzet a tengeri kereskedéshez, hogy Dalmatia birtoka mellett is egy tengeri ñottával sem (Нове kedhettek. Söt II. Endrét, mi több, jerusalemi táborozásá ban, Spalatumnäl velenczei hajók fogada'k és áteresztették a szent föld foglalására !
25. §.
Az при’ e's kereskedés derüló' m’ra'gzala a vegyes ùló'szalcbun.
Vegyes házakból származó királyok alatt и] idôszakra kél a müipar és kereskedés hazánkban. Azon jótékony mag, melly az elöbbi idöszakban elszóratott, jobban 5 job ban kicsirázva, érettségre hozza mind azon intézeteket, mellyek a szorgalomnak es kereskedésnek rúgói, elemei.
Különféle uralkodó házakból magyar sz. koronával ékesített fejdelmek közelebbi összekötésbe hozäk hazánkat a külfölddel. Honosuló több kiilbeliekkel szokäsok, hajlandó ságok, mesterségek, találmányok s tudományok hozattak be.
Az Olasz- és Németorszägban állapodást nyert városi polgárisodás, szabadság, mü- 5 czéhimézet, magyar va'ro sinkban is rokon ìrányt és törekvést gerjesztének. (10060 san :ípoltatott es elömozdx'ttatott mind ez királyink által. y Reszint azért, mert а városok teljedése, szaporodäsa által magoknak еду köze'p rendet, melly nyert szabadalmak és védenczi pártfogás lniatt nekik szorosan leköteleztetett, ké решен, azt mintegy ellensúlykép vélék használhatónak a
hatalmas aristoeratia‘tulnyomósága ellen, részint financziai
nézetekböl kincstári jövedelmek szaporl'tása'ul, иду tekin52 MÜIPAII És KERESKEDÉS ÁLLAPoTJA.
tetvén a királyi “Яд-0501‘, mint korona sajátai, mellyek kü lönfe'le adózások, szolgálatok és földbér-íizetés által bö jö vedelmi kútforrást nyitottak.
Ez idôszakbnn már a városok követeit látjuk meg jelenni az országgyüle'seken. A városok hatóságát, nemesi
birtokjogát, polgáraiknak vámfizetéstôli mentességét, 161 kelési kötelességöket а törve'nyekben világosan körülirva olvassuk. Több királyi városok gazdasága, jelesül a föl mngyarországiaknak (e magyar Hansának), mellyeknek ki tiinö kereskedése oklevelekböl és házaik régi épités-mód jából kétségtelen, királyink böadományai, sok nemesi jó szágnak városok a'ltal tett szerzése, mind meg annyi jele s bizonyságai а polgári rend pártolásának és az által a пи’!
ipar emelkedésének, elömozdi’tdsának.
A bel s kül kereskedés nagyobb élénkséget, kiterje dést nyere. Magyarország I.Lajos és I. Mátyásidejében nagy sága s virágzása zenitjét éré,_Kiterjesztett határszélek által szaporodtak a külviszonyok, növekedett а bel közösiilés. A közlekedések bátorsága, utak, hidak, söt csatornák -mire Mátyás ideje'ben Duna és Tisza összeköttete’sében nyoma ink vannak-épi'tése,- vámok és harminczadok elrendezése és szabályazása a törvényhozás komolyabb ta’rgyai kezdé
nek lenni.
A keringö pénz belértéke meghatároztatván, hamisi' tása szoros rendelmények a'ltal eltávoztatott. vásárok rendes tartása ìránt, akereskedöknek, fôkép kiilbelieknek, csempeskedéseì s hamiskodásai ellen bölcs rendészetì sza bályok tétettek. Szóval, szép elômeneti kifejlésben Valának a ml'iipart és kereskedést tárgyazó minden intézmények, a nemzeti hatalom és gazdaság kútforrásait еду inkább csak
— képzel‘hetô, mint pontosan kìszámítható magasságra öreg bitendök, ha a magyarnakvérnapja föl nem tün vala, melly az egész lllazát a bárd osman martalékjául tevén, az пё zadokon keresztül szomorú pusztitások láthelye volt, s nagy része járma alá görbiile.
ÁRPÁD És ‘тетка xmÁLYoK ALATT 53
De lássuk közelebbröl az egyes királyok rendelményei bôl és törvényeiböl a nn'íipar és kereskedés állapotját ez'
idöszakban.
26. §.
Robert Károl. Ba'nya'szat ¿s _pe'nzdolog elrena'eze'se. Luc-rum
camerate.
Miután Ill. Endre halála után Venczel és Otto kirá
lyok választása általla pápáknak bitorlott befolyása ellen szabadságukat és nemzeti fönségöket állandóan védelmez Её}: volna dicsöiilt eleink, az ország nem kis kárával tiz évig tartó zenebona utän Robert Károlt szabad akaratuk ból kìrályoknak koronázták.
Anjoui Károly ugy tekintethetik, mint a bányászsa'g és pénz dolgának и] alapitója és rendbeszedöje 2") az ország ban. Ez által pedig nem csak a bányamüvele’s, hanem ake reskedés ez idöszakbeli virágzatának elsö alkotója. Bizo пуща ezt törvénykönyvünkben létezö egyetlen de nevezetes
decretuma.
A pénzverés joga Ipolitus mesternek nyolcz száz mar káért elzálogi’ttatván, a verendö pénz belértéke s nyoma megállapíttatik. A városokban és más szabad helyeken az arra kikíildött öt biztos jelenlétében közpiaczon az alább való becsi'ípénzek, ugymint а bécsi széles garasok és öt év elött veretett belföldi pénzek becseréltetni rendeltetnek.
Ennél fogvást parancsoltatik, hogy minden városban e's köz‘
"‘) Pénz dolgát illetô jeles törvényeket találunk Ill. Endre 1298ki decretumában, ìllyesek: 3.37. czikk., mellyben а pénz finomsága, combustio és belértéke határoztatik. 38. czikk.
ha ki az и] pe'nz folyamát vásár pinczán meg nem engedné, vasárjogot (jus fori) veszítsen. 39.; czikk. ha ki azt el nem fogadná, minden jobbágytelektölfél negyed markát fizessen;
40. czikk. magános ha. pénzt veretne, Iazon házat, vagy hely se'get, mellyben ат tenne', veszítse. V. ö. Supl. ad Vest.
Com. 132-136. l.
54 MÜIPAR És KERESKEDÉS ÁLLAPOTJA
helyen illô mértékek és nyomadékok tartassanak annak е1 kerüléseiil, ne hogy a kereskedök, kalmárok és tözsérek, vagy magok a polgárok is kicseréle'sekben, а pénznek kö rülmetszése, nyomósabbnak kiválogatása által hamiskodást
kövessenek el.
A magánosok minden ez elött u"zni szokott pénzváltás tól eltiltatnak. A régi pénzekkel, jelesül az apró közép szeri'i bécsiekkeli, mellyeknek tökéletes kiirtása rendeltetik,