14. § (1) Amennyiben az Eximbank a Törvény szerinti deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségébõl eredõ fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a deviza- és kamatcsere ügyletet kötõ fél (a továbbiakban: jogosult) részére az állammal szemben érvényesíthetõ összegrõl igazolást állít ki.
(2) Az állammal szemben érvényesíthetõ összeget a napi elszámolás alapján fennálló teljes állományra vetítve az Eximbank számítja ki a jogosulttal kötött megállapodásban foglaltak szerint. A részletes számítási szabályokat külön szabályzatban rögzíti.
15. § (1) Az állami kezesség érvényesítését a jogosult az Eximbank által kiállított, az állammal szemben érvényesíthetõ összeget tartalmazó igazolás alapján az államháztartásért felelõs miniszternél kezdeményezheti írásban
a) az Eximbank (a továbbiakban: kötelezett) megnevezésének, b) az igényelt összeg,
c) a deviza- és kamatcsere ügyletekre vonatkozó szerzõdés adatainak, d) a kezesség-érvényesítés indokának, és
e) a jogosult bankszámlaszámának feltüntetésével.
(2) A jogosult az (1) bekezdés szerinti állami kezességbeváltáshoz mellékletként csatolja:
a) a deviza- és kamatcsere szerzõdést és annak mellékletét képezõ dokumentumokat,
b) a deviza- és kamatcsere szerzõdés módosításait és azok mellékletét képezõ dokumentumokat, c) deviza- és kamatcsere szerzõdés kötelezett általi nem teljesítését igazoló okiratot,
d) az Eximbank igazolását az állammal szemben érvényesíthetõ összegrõl.
(3) Az államháztartásért felelõs miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követõ 30 naptári napon belül intézkedik a kifizetésrõl, amennyiben az állami kezesség alapjául szolgáló ügylet megfelel a Törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában és a (7) bekezdésében, valamint e rendelet 15. §-ában foglaltaknak.
(4) Az állami kezességvállalásból származó beváltás várható idõpontjáról és a beváltás mértékérõl a kötelezett az államháztartásért felelõs minisztert a várható beváltást megelõzõen legalább 15 naptári nappal, elõre nem látható esetben a beváltást indokoló körülmények bekövetkezésével egyidejûleg vagy a beváltásról való tudomásszerzésrõl haladéktalanul értesíteni köteles.
6. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
17. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a) a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és tájékoztatási eljárásokról szóló 2006. november 13-i 2006/789/EK tanácsi határozat;
b) a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A 10. §-ban meghatározottak teljesítéséhez az 1233/2011/EU rendelet alapján az Európai Bizottság számára összeállítandó éves tevékenységi jelentés tartalmára vonatkozó ellenõrzési lista
I. Jelentéstevõre vonatkozó adatok
A B C
1 Ország
2 Adatszolgáltatás dátuma
3 Jelentõ intézmény, ECA megnevezése
II. A jelentést tevõ ország jogára és szabályozására vonatkozó információk
A B C
1 Az ECA jogi státusza és mandátuma 2 Az OECD Megállapodás 5. pontja alá
tartozó hivatalosan támogatott exporthitel programok a jelentés (...) évében 3 A jelentés évére vonatkozó éves
beszámoló elérhetõsége
III. A jelentést tevõ ország exporthitelezésre vonatkozó politikái
A B C
1 Általános bemutatás, ideértve mindazon információkat, amelyek segítik a
Bizottságot, hogy értékelje a jelentéstevõ ECA Európai Unió céljainak és
kötelezettségeinek való megfelelését az 1233/2011/EU Rendelet I. melléklet 3. pontja értelmében
2 Az alábbi politikákra vonatkozó sajátos információk
1. Környezet:
a) Alkalmazzák-e az OECD Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletérõl, vagy az ezt felváltó, az Exporthitelekrõl és a kellõ környezeti és társadalmi körültekintésrõl szóló Ajánlásának környezeti
vonatkozásait?
3 b) egyéb kapcsolódó információk 4 2. Emberi jogok
a) Alkalmazzák-e az OECD Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletérõl, vagy az ezt felváltó, az Exporthitelekrõl és a kellõ környezeti és társadalmi körültekintésrõl szóló Ajánlásának emberi jogi
vonatkozásait?
5 b) egyéb kapcsolódó információk 3. Vesztegetés elleni intézkedések:
a) Alkalmazzák-e az OECD Vesztegetésre és a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkozó Ajánlását?
6 b) egyéb kapcsolódó információk 4. Fenntartható hitelezési gyakorlat:
a) Alkalmazzák-e az OECD Alapelveit és Iránymutatásait az alacsony jövedelmû országokba irányuló fenntartható hitelezési gyakorlatok támogatására?
7 b) egyéb kapcsolódó információk 8 5. Egyéb politikák
IV. Éves tevékenységi adatok
A B C
1 A) Az OECD Megállapodás 5a 1) pontja szerinti hivatalos támogatás exporthitel garancia vagy biztosítás (tiszta fedezet) nyújtás (HUF és EUR):
2 Eszközök áttekintése 3 Források áttekintése
4 Összesített nominális kockázati kitettség - 01-01-20xx
- 31-12-20xx
5 a) Kibocsátott biztosítási kötvények alapján összesített nominális kockázati kitettség
- 01-01-20xx - 31-12-20xx
6 b) Ígérvények és biztosítási ajánlatok alapján összesített nominális kockázati kitettség
- 01-01-20xx - 31-12-20xx 7 Díjbevétel 8 Megtérülések
9 Kárfizetés vagy garanciabeváltás 10 B) Az OECD Megállapodás 5a 2) pontja
szerinti hivatalos támogatás (hivatalos finanszírozási támogatás) nyújtása (HUF és EUR):
11 Eszközök áttekintése 12 Források áttekintése
13 a) a hivatalosan támogatott kölcsönök nominális állományának értéke - 01-01-20xx
- 31-12-20xx
14 b) mérleg alatti kötelezettségek összesen - 01-01-20xx
- 31-12-20xx 15 Kamatbevételek
16 Éves eredmény vagy veszteség V. Feltételes kötelezettségvállalások
A B C
1 Tüntesse fel azokat az OECD Megállapodás 5. pontja alá tartozó hivatalosan
támogatott exporthitelezési
tevékenységeit, amelyekbõl feltételes kötelezettségvállalás jelentkezhet
VI. A környezeti kockázatok értékelése
A B C
1 Környezeti kockázatok
2 a) az A Kategóriájú ügyletek száma és a kitettség értéke (HUF és EUR)
3 b) a B Kategóriájú ügyletek száma és a kitettség értéke (HUF és EUR)
4 Hogyan kerülnek figyelembe vételre az OECD Megállapodás 5. pontja alá tartozó hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenységükben azok a környezeti kockázatok, amelyek egyéb jelentõs kockázatokat okozhatnak?
A Kormány 436/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete
az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„10. § Kötött segélyhitel konstrukcióban az áruk és szolgáltatások származásával kapcsolatos elõírásokra, az igazolás és ellenõrzés módjára a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható, nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1)–(8) bekezdését kell alkalmazni.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A Kormány 437/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete
a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet hatálya az Etv. 3. § (3)–(7) bekezdése szerinti kockázatok Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) által történõ biztosítására és viszontbiztosítására terjed ki.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó biztosításokra és viszontbiztosításokra – a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 567. § (3) bekezdésére figyelemmel – a Ptk. biztosítási fejezetének rendelkezéseit az e kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel oly módon kell alkalmazni, hogy ahol e rendelet a Ptk. szabályaitól eltér, az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezés alól kivételt képeznek a 17/B. § (1) bekezdésében meghatározott mentesülési okok, melyeket a Ptk.-ban szereplõ kárfizetés alóli mentesülésre vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni.”
2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„g) bankgarancia: ajánlattételi (tender)-, elõleg-visszafizetési-, teljesítési,- jólteljesítési-, szavatossági- vagy visszatartási- bankgarancia;
h)export:olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve az Etv. 1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkezõ exportárbevételt is;”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„n)érdekeltség:
na) Az érdekeltség olyan külföldön bejegyzett, a biztosított tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezet, naa) amelyben a biztosított vagy a biztosított bármely tulajdonosa közvetlenül vagy közvetve a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy
nab) amely, vagy amelynek bármely tulajdonosa a biztosított gazdálkodó szervezetben közvetve vagy közvetlenül a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik.
nb) A biztosított és egy külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet között érdekeltségi viszony áll fenn az na) pontban rögzítetteken túl akkor is, ha harmadik személynek minõsülõ természetes személy vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetve mindkettõjükben a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik.”
(3) Az R. 2. § (1) bekezdése a következõ o)–u) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„o)beszállítói hitel:az Etv. 1. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti beszállítói ügyletnek minõsülõ ügylet megvalósításához a beszállító és a hitelezõ bank, vagy az alvállalkozó és a hitelezõ bank között létrejött hiteljogviszony;
p)egyedi módozat:az a biztosítási módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított és az adós vagy megrendelõ között létrejött egyetlen jogügyletbõl eredõ, továbbá a d) pontban meghatározott befektetésekhez és a g) pontban meghatározott garanciákhoz kapcsolódó követelésre vagy követelésekre terjed ki;
q)exportcélú befektetési hitel:az Etv. 1. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti exportcélú befektetésnek minõsülõ ügylethez a beszállító és a hitelezõ bank, vagy az alvállalkozó és a hitelezõ bank között létrejött hiteljogviszony;
r)önerõt pótló hitel:az uniós támogatási és fejlesztési alapokból lehívható – a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) értelmében kis- és középvállalkozásnak minõsülõ – pályázó számára nyújtható azon hitel, amely a pályázati kiírás szerint önerõként beszámítható;
s)rövid lejáratú ügylet:azon ügylet, amely esetén a biztosított, gyártási idõt és a hitel futamidejét is magában foglaló teljes kockázatviselési idõ nem éri el a két évet;
t) közép- és hosszú lejáratú ügylet: azon ügylet, amely esetén a biztosított, gyártási idõt és a hitel futamidejét magában foglaló, teljes kockázatviselési idõ két év vagy annál hosszabb;
u) forgalmi típusú módozat: az a biztosításai módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított vagy exportõr és az adós vagy megrendelõ közötti külkereskedelmi kapcsolatokból eredõ követelésekre terjed ki. ”
3. § (1) Az R. 3. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A biztosítás alanyai egyrészrõl a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészrõl)
„b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül vagy közvetetten befektetõ belföldi gazdálkodó szervezet, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése közép- vagy hosszú lejáratú ügyletnek minõsülõ ügyletre terjed ki,”
(2) Az R. 3. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A biztosítás alanyai egyrészrõl a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészrõl)
„d) az utazásszervezési szolgáltatást végzõ belföldi vállalkozás, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése rövid lejáratú ügyletnek minõsülõ ügyletre terjed ki,”
4. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Mehib Rt. által biztosítható:)
„g) a 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kereskedelmi garancia, ha az exportirányú külkereskedelmi szerzõdéshez kapcsolódik;”
(2) Az R. 4. § (1) bekezdése a következõ h)–j) ponttal egészül ki:
(A Mehib Rt. által biztosítható:)
„h) önerõt pótló hitel nyújtásából eredõ követelés;
i) beszállítói hitel nyújtásából eredõ követelés
j) exportcélú befektetetési hitel nyújtásából eredõ követelés.”
5. § (1) Az R. 5. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:)
„b) egyedi módozat esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, forgalmi típusú módozat esetén az adós vagy kezese nem fizetése;”
(2) Az R. 5. § h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:)
„h) a biztosító vagy a biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ideértve az Európai Unió intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkezõ károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra;”
(3) Az R. 5. § j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:)
„j) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetés biztosítása esetén a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetõvé a külföldi vállalkozásba befektetett tõkének, annak hozamának biztosított részére történõ átutalását;”
(4) Az R. 5. § m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:)
„m) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetés biztosítása esetén harmadik országbeli szerzõdõ szerzõdésszegése, amennyiben a biztosított (vagy a biztosított nevében a külföldi vállalkozás) a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott harmadik országbeli szerzõdõvel szemben, a javára meghozott bírósági ítéletnek képtelen érvényt szerezni, feltéve, hogy a bírósági ítélet számszerûsített értékrõl szól, és a külföldi vállalkozás harmadik országba irányuló tõkebefektetéséhez kapcsolódó megállapodás szerinti szerzõdéses kötelezettség szerzõdõ általi nem teljesítése, vagy a megállapodásnak szerzõdõ általi felmondása miatt következett be.”
6. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerzõdés megkötésének feltétele, hogy)
„a) a kockázat az Etv. 3. § (3)–(5) bekezdése alapján az állam készfizetõ kezessége mellett biztosíthatónak minõsüljön, b) a Gazdasági és Együttmûködési és fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) hatálya alá tartozó közép- és hosszú
lejáratú ügyletek esetén az exportirányú külkereskedelmi szerzõdéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerzõdéskötés idõpontjában hatályos OECD Megállapodásban meghatározottaknak,
c) az OECD Vesztegetésrõl és a hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló cselekvési nyilatkozatában meghatározottak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevõk írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról,
d) az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. által az OECD Tanácsának az Exporthitelekrõl és a kellõ környezeti és társadalmi körültekintésrõl szóló Ajánlásának megfelelõen elvégzett környezeti célú átvilágítás, vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minõsül a környezetre nézve károsnak, és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak,”
(2) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén, amennyiben a 19. §-ban meghatározott általános szerzõdési feltételek nem tartalmazzák a 17/A. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában szereplõ mentesülést vagy a 17/A. § (4) bekezdésében leírt kárfizetési halasztást, a biztosítási szerzõdés megkötésének további feltétele a szerzõdés teljesítésére kötelezett személy kifejezett, írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a Mehib Rt. a kárfizetést követõen vele szemben visszkereseti igényt érvényesít, ha a kár a külkereskedelmi szerzõdés teljesítésében résztvevõk nem szerzõdés szerinti teljesítésébõl származik.”
7. § Az R. 7. §-a helyére a következõ rendelkezés lép:
„7. § (1) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezni, és azt a Mehib Rt. részére átadni. A származási bizonyítvány 5. „Észrevételek” rovatában az okmány kérelmezõjének a következõ szöveget is fel kell tüntetnie: MEHIB biztosítási ajánlathoz.
(2) A Mehib Rt. kockázatvállalása szolgáltatásra e rendelet szerint akkor terjed ki, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet, vagy annak belföldi gazdálkodó szervezetnek minõsülõ alvállalkozója a szolgáltatás teljesítése során többségében olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után Magyarországon fizet járulékot és a szolgáltatást többségében saját tulajdonú, a fennmaradó részben egyéb jogcímen, piaci díjfizetés kikötése mellett jogszerûen használt eszközök felhasználásával nyújtja. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlõ módon, dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását a Mehib Rt. a belsõ szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelõen ellenõrzi.
(3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési-, szerelési fõvállalkozási szerzõdés, illetve az építéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerzõdés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minõsülnie, amelyrõl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben elõírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjed ki.
A részteljesítés elfogadottnak tekintendõ, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben elõre meghatározott magyar hányadnak.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a más biztosító által viszontbiztosított – a Mehib Rt.
kockázatvállalását nem jelentõ – hányadot figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkezõ vállalkozásnál legalább öt éve rendeltetésszerûen használatban lévõ gépek, berendezések exportja esetében, azok származására tekintet nélkül, a Mehib Rt.
kockázatviselése kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére.
(6) A Mehib Rt. üzletszabályzatában rögzített szabályokat kell alkalmazni a magyar származás igazolására abban az esetben, ha a 4. §-ban meghatározott biztosítási szerzõdés az exportirányú külkereskedelmi szerzõdés teljesítését megelõzõ kockázatokat is lefed.
(7) A (3) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb magyar hányad esetén – amely azonban nem lehet kevesebb, mint a (3) bekezdésben meghatározott arány fele – a teljes hitelösszeg abban az esetben biztosítható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fûzõdik. A nemzeti érdekû fedezetnyújtást jelentõ biztosítási ügylet jóváhagyása a Mehib Rt. igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amelynek során az igazgatóság Magyarország
2012–2020. évre szóló külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel, az ügylet jellemzõi közül a következõ szempontokat veszi figyelembe:
a) munkahelyteremtés, munkahelymegõrzés;
b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbõvüléshez való hozzájárulás;
c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elõsegítése;
d) a beszállítói lehetõségek kiterjesztése;
e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minõsülõ hányadon belül;
f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erõsítése.
(8) A Mehib Rt. az üzletszabályzatban rögzíti, és legalább évente felülvizsgálja a nemzeti érdek meghatározását alátámasztó szempontokat, annak igazolásául szolgáló eljárási szabályokat és dokumentációs követelményeket.
(9) A beszállítói hitelbõl eredõ követelés a Mehib Rt. által abban az esetben biztosítható, ha a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtja és mellékeli az exportõr arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az exportõr a beszállító által beszállított árut exportálja, vagy az annak felhasználásával elõállított másik árut exportálja.
(10) Az exportcélú befektetési hitelbõl eredõ követelés a Mehib Rt. által akkor biztosítható, ha az exportcélú befektetési hitelbõl megvalósított befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az adós a Mehib Rt. felé írásban nyilatkozik arról, hogy a Mehib Rt. által biztosított exportcélú befektetési hitelbõl olyan befektetést valósít meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtásának elõsegítését és a szolgáltatás exportálását teszi lehetõvé legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. Az adós az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenõrzésére a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.”
8. § Az R. a 7. §-t követõen a következõ 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Ha a Mehib Rt. által nyújtott biztosítási fedezettel érintett fõvállalkozási szerzõdés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a Mehib Rt. kockázatvállalása kiterjed ezen alvállalkozói szerzõdésekre, feltéve hogy az alvállalkozói szerzõdés keretében szállított árukat vagy a nyújtott szolgáltatásokat a fõvállalkozási szerzõdés tartalmazza, vagy azok a fõvállalkozói szerzõdés teljesítésének lényeges kellékeként kerülnek felhasználásra, és ha az ilyen alvállalkozói szerzõdések értéke:
a) 7 500 000 eurónál kisebb értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén legfeljebb a fõvállalkozói szerzõdés értékének 40%-a;
b) 7 500 000 és 10 000 000 euró közötti értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén legfeljebb 3 000 000 euró;
c) 10 000 000 eurót meghaladó értékû exportszerzõdés esetén a fõvállalkozási exportszerzõdés értékének legfeljebb 30%-a.
(2) Ha a fõvállalkozási szerzõdéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói
(2) Ha a fõvállalkozási szerzõdéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói