A piaci nyomás kikényszerítheti a mezőgazdasági üzemek HACCP rendszerének kiépítését és működtetését, a nyersanyag-előállítás során. Elsősorban mégis a GAP (Good Agricultural Practice, Jó Mezőgazdasági Gyakorlat) alkalmazásával (tápanyag utánpótlási napló, permetezési napló, betakarítás, tárolás, értékesítés nyomonkövetése, stb.) az élelmiszer-biztonsági alapelveket és az adott mezőgazdasági ágazat termelés sajátosságait szem előtt tartó, az elvárásoknak megfelelő rendszer működtetése a célszerű. Ezért elsősorban ezen szempontokat tartalmazó rendszer kidolgozása, megvalósítása ajánlott a mezőgazdasági szektorban. Az Euro-Retailer Produce Working Group (EUREP - Európai Kiskereskedői Termék Munkacsoportot) Európa vezető kiskereskedői hozták létre 1997-ben acélból, hogy egy olyan közös termékfejlesztési protokollt dolgozzanak ki, amely a fenntartható mezőgazdaság időszerű kérdéseivel foglalkozik. A követelményrendszerben a "Jó Mezőgazdasági Gyakorlat" (Good Agricultural Practic, GAP) azon kereteit rögzítsék, amelyek az agrártermelés teljes termelési folyamataira kialakítandó legjobb gazdálkodás lényeges elemeit tartalmazzák. Az így kialakított és folyamatosan továbbfejlesztett (EUREPGAP) normatív követelményrendszer megfelel a nemzetközi akkreditáció előírásainak, így a protokoll helyes alkalmazása tanúsítható. A tanúsítást, az EN 45011 nemzetközi szabvány szerint akkreditált független tanúsító testület végezheti.
EUREPGAP rendszerek típusai: Zöldség - gyümölcs termesztésre, virág és dísznövénytermesztésre, szántóföldi növényekre, állattenyésztésre, haltenyésztésre, kávécserje termesztésre dolgoztak ki szabványokat Az EUREPGAP követelményrendszere az alábbi szempontok köré csoportosul:
• Állatvédelem, azaz jóváhagyott integrált irányítási módszerek alkalmazása a kártevők elleni védekezésben.
• Speciális környezetvédelmi rendszabályok elfogadása.
• Élelmiszerbiztonság, azaz a termékkezelés egészségi vonatkozású szempontjainak hangsúlyozott figyelembe vétele.
• Munkaegészségügy, azaz a dolgozókra vonatkozó általános egészségi és biztonsági szabályok alkalmazása.
• A dolgozókra előírt szociális jogszabályok alkalmazása.
A kiskereskedők garanciát akarnak arra, hogy a kertészeti termékek beszállítói megfelelnek az élelmiszerbiztonságra és a kellő elővigyázatosságra vonatkozó előírásoknak. Ugyanakkor egyre több fogyasztó keresi az olyan termékeket, melyeknek “csekély a környezeti és emberi hatása”. Az EUREPGAP bevezetésével nincs szükség a többszörös termelői verifikálásra az egyes fogyasztók részéről, mivel a tanúsítványok világos szerződési alapot nyújtanak az üzleti kapcsolatokban, megkönnyítve a termelő piacra jutását. A legtöbb kiskereskedő a tagok közül úgy döntött, hogy kötelezővé teszi beszállítóik számára az EUREPGAP tanúsítványt.
EUREPGAP védjegy megszerzésének menete, EUREPGAP rendszer tanúsításának folyamata:
1. Az EUREPGAP szabvány szerinti működésre felkészítő szervezet kiválasztása, 2. Dokumentáció elkészítése, szabvány szerinti működés bevezetése,
3. Független tanúsító szervezet kiválasztása, megbízása a tanúsítás lefolytatására 4. Regisztráció elindítása a tanúsító szervezetnél (tanúsítást megelőzően!),
szabványt. EUREPGAP 5. Audit lefolytatása (betakarítási ciklus ideje),
6. EUREPGAP tanúsítvány kiadása, regisztráció
5. fejezet - 5.A környezeti tényezők és hatások szerepe, jelentősége a
vállalati döntésekben. A környezeti hatások értékelésének módszerei. A vállalati környezet politika
1.
A környezeti hatások fogalomkörébe a KIR szempontjából beletartoznak az igénybe vett források, valamint a beszállítók és a vásárlók által okozott hatások is. A környezet az ISO 14001 szabvány megközelítésében a szervezet belső munkahelyi környezetéből kiindulva a teljes rendszerig terjed. A KIR kialakításának tervezési (PLAN) fázisának első eleme a környezeti hatótényezők meghatározása. A környezeti hatótényező (környezeti szempont), egy szervezet tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak azon eleme, amely a környezettel kölcsönhatásba kerülhet. Jelentős környezeti tényező az a környezeti tényező, amelynek jelentős környezeti hatása van vagy lehet. Környezeti hatás: bármely, a környezetben végbemenő káros vagy kedvező változás, amelyet részben vagy teljes mértékben a szervezet tevékenységei, termékei vagy szolgáltatásai idéztek elő.
A környezeti hatás értelmezésekor nem szabad elfeledni, hogy az tulajdonképpen az alapállapothoz képest bekövetkezett változás. Mivel egy adott hatótényező szempontjából az „alapállapot” a többi tényező hatásaként folyamatosan változik, a hatás a vizsgált hatótényező működése melletti, illetve elmaradása melletti állapotjellemzők különbségeként adható meg.
döntésekben. A környezeti hatások értékelésének módszerei. A vállalati
környezet politika
A környezeti hatások azonosítása történhet például folyamatábra alapján, amikor a teljes gyártási, szolgáltatási stb. folyamatot eljárásrészekre bontjuk, és ezekre vizsgáljuk a bemenő és kimenő anyag- és enrgiaáramokat. Az így nyert input és output információkat célszerű környezeti elemenként táblázatokba összefoglalni.
Hasonló táblázatokat kell készíteni zajhatásról, valamint az anyag-, energia- és vízfelhasználásról. A helyszíni interjúk, szemlék során szerzett információkat igazolni kell más, független forrásból származó segédinformációkkal. Ilyenek lehetnek a megfigyelések, mérési eredmények, nyilvántartások.
Szükség esetén a bizonylatokhoz kapcsolódó mintavételi eljárásokat és az alkalmazott minőségbiztosítási módszereket is ellenőrizni kell. Ahol lehetőség van rá, törekedni kell a hatások méréssel történő számszerűsítésére és a meglévő mérési eredmények ellenőrzésére. Erre esetenként az anyagi lehetőségek, máskor a szükséges idő nem áll rendelkezésre, így csak a feltétlenül elvégzendő és javasolt mérések listáját mellékelhetjük jelentésünkhöz.
A környezeti hatások értékelése során lehetőség szerint törekedni kell a számszerűsítésre és olyan mutatók alkalmazására, melyek segítségével az évek múlásával mérhető lesz a környezeti teljesítmény változása, javulása. A környezeti állapot megítélésére elterjedten alkalmazzák a mátrix módszert, ahol az eredmény nagymértékben függ a felállított nézőpontrendszertől, és még egységes szempontrendszer alkalmazása mellett is erősen szubjektív. A rendkívüli üzemeltetési feltételek között az üzemzavarok mellett tárgyalni kell a technológiák indítását és leállását is. A veszélyhelyzeteknél számításba kell venni a tűz, a robbanás, a földrengés, az árvíz, a közlekedési baleset és a szándékos rongálás lehetőségeit.
A környezeti tényezők és hatások közötti kapcsolat egy ok-okozati összefüggés. A környezeti hatás arra a változásra (pl. vizek szennyezése vagy egy természeti erőforrás kimerítése) vonatkozik, amely a tényező hatására a környezetbe lejátszódik. A szervezetnek ki kell alakítania, és működtetnie kell egy vagy több olyan eljárást, amely azonosítja a tevékenységeinek vagy szolgáltatásainak általa ellenőrizhető és várhatóan befolyásolható környezeti tényezőit, hogy meghatározza azokat, amelyeknek számottevő hatása van a környezetre.
A környezeti tényezők azonosítása során figyelembe kell venni a szabályos üzemi körülményeket, a leállási és indítási feltételeket, illetve az ésszerűen előre látható következményeket, vagy vészhelyzetek várhatólag jelentős hatását. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges körülménynél (normál üzemállapotban, karbantartásnál és a várható vészhelyzetek esetében is) meg kell határozni a környezeti hatásokat. A környezeti hatások értékelésére a következő oldalon bemutatott táblázat alkalmazható.