visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása
396. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként – a (2) bekezdésben nem említett esetben – az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe.
Ha az így megállapított szolgálati idővel érintett valamely naptári évben a beszámított jövedelem havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.”
397. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszámított jövedelmet – a (2) bekezdésben nem említett esetben – a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege alapján, az 1. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.”
398. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során annak összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot
a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, a 2013. január 1-jét megelőző időszak egyes éveire
aa) a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék, és
ab) az 1. melléklet alapján, de a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával számított éves jövedelemösszegre jutó nyugdíjbiztosítási járulék és számított szociális hozzájárulási adó
együttes, a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzószámokkal növelt összege, és
b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege
illeti meg. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.”
399. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából – kezelheti)
„b) az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással járó keresőtevékenységeire és egyéb, nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira, foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat, valamint az uniós intézmény által a jogviszonyra és a visszautalt összegre vonatkozóan átadott adatokat,”
400. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
401. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „meg kell állapítani” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját megelőző napig terjedő időre meg kell állapítani” szöveg lép.
402. § (1) Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (3) bekezdésében a „mennyiségű” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény
1. 1. § h) pontja, 2. 7. § (3) bekezdése.
93. Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény módosítása
403. § Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (4) és (7) bekezdése.
94. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
404. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére.”
405. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”
406. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A környezetvédelmi hatóság megkeresésére a hulladéklerakási járulék adók módjára való behajtása érdekében az adóhatóság jár el.”
407. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy)
„be) a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslattételi kötelezettségének időpontjára, rendjére, módjára, tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
408. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a 88. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.”
409. § (1) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az
„és javaslattételi” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. § (13) bekezdése.
95. A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény hatályon kívül helyezése
410. § Hatályát veszti a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény.
96. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
411. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.”
(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig – tart.
A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.”
412. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat,”
413. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 114. § (4) bekezdésében a „ , melynek kifizetése – a központi költségvetés terhére – a Kormány rendelete alapján történik” szövegrész.
97. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény módosítása
414. § A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának különös szabályait rendeletben határozza meg.”
98. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása 415. § Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 23. § (4)
bekezdése.
99. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása
416. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a biztonsági szint a vizsgálat alapján az 1. szintet nem éri el, az 1. szint eléréséhez szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerint lefolytatott vizsgálatot követő két éven belül meg kell valósítani.”
417. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 26. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki.
„(5) A 2. § (1) bekezdése alá tartozó, 2014. július 1-jét követően jogelőd nélkül létrejött szervezet esetében
a) a 9. § szerinti biztonsági szintbe sorolást a létesítést megalapozó döntés hatálybalépésétől számított egy éven belül kell elvégezni;
b) a (3) bekezdés szerinti adatközlésre megállapított határidőket a létesítést megalapozó döntés hatálybalépésétől kell alkalmazni.
(6) A 2. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá 2014. július 1-jét követően kerülő szervezetek tekintetében a) a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkezelési tevékenység feltétele, hogy az adatkezelést végző az adatkezelési tevékenység megkezdése előtt a törvény 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolási, továbbá a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tegyen;
b) a 2. § (2) bekezdés b) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépését követő három hónapon belül kell elvégezni;
c) a 2. § (2) bekezdés c) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket a létfontosságú információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást a kijelölő határozat jogerőre emelkedését számított egy éven belül kell elvégezni.
(7) A (4) szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt a 2014. július 1-jét követően a törvény hatálya alá kerülő szervezetek esetében
a) a 2. § (1) bekezdés tekintetében a szervezet létesítését megalapozó döntés hatálybalépésétől;
b) a 2. § (2) bekezdés a) pont tekintetében az adatkezelés megkezdésétől;
c) a 2. § (2) bekezdés b) pont tekintetében az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől;
d) a 2. § (2) bekezdés c) pont tekintetében a létfontosságú információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől
kell számítani.”
100. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
418. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31. útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartás.”
419. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:)
„j) a Magyarországgal szomszédos állam közúthálózatának kezelői feladatait ellátó, a közút kezelésére létrehozott szervezetet az általa közútkezelési feladatai ellátása érdekében üzemben tartott gépjármű után, ha az a két érintett ország államhatártól számított legközelebbi két útdíjköteles elemi útszakaszt használja.”
420. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útdíjszedő az útdíjellenőrzési feladatokat ellátó általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban:
Rendőrség) útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:]
„b) az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, valamint az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,”
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Rendőrség az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok alapján a vélelmezett szabályszegések esetében hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.”
421. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 26. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Rendőrség jogosult az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről és az érvénytelenített fedélzeti eszközökről az útdíjszedő által vezetett nyilvántartással, valamint az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adataival összevetni a (4) bekezdés szerinti adatokat. Az útdíjellenőrzési feladatok ellátása során a Rendőrség jogosult a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) és (1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3) bekezdésében meghatározott adatokat, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése szerinti adatokat, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény III. fejezet 1. Címében meghatározott adatokat, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1) bekezdésében foglalt adatokat, továbbá az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat átvenni.
(6) Az útdíjszedő jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát, ha a jármű fedélzeti eszközzel felszerelt, annak azonosító adatait; a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.”
422. § (1) Hatályát veszti az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
1. 24. § (1) bekezdésében a „valamint részletes feladatait és működési feltételeit” szövegrész,
2. 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „valamint a tanúsító szerv részletes feladatait és működési feltételeit rendeletben határozza meg;” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
1. 9. § (4)–(6) bekezdése, 2. 11. § (1) bekezdése, 3. 12. §-a.
101. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
423. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. §-a a következő 22a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„22a. rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait;”
424. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén.”
425. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Elővásárlási jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel, e) rekreációs célú földszerzés
esetén.”
426. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rekreációs célú földhasználati szerződés a települési önkormányzat, mint használatba adó, valamint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő civil szervezet, mint használó között létrejött olyan szerződés, melynek alapján a használó a települési önkormányzat tulajdonában álló, legfeljebb 1 hektár területnagyságú földet a saját, illetve az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja, és szedi annak hasznait. A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 5 évre köthető meg.
Ha a rekreációs célú földhasználati szerződés alapján a használó a földhasználatért ellenszolgáltatással tartozik, a szerződés megszűnésére a haszonbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
427. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
1. 16. § (1) bekezdésében a „(3) bekezdésben meghatározott személy” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy” szöveg,
2. 11. § (2) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) közfoglalkoztatás” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram” szöveg,
3. a 38. § (1) bekezdésében a „földhasználat” szövegrész helyébe a „földhasználat, továbbá az (1a) bekezdésben meghatározott rekreációs célú földhasználat” szöveg,
4. a 40. § (1) bekezdésében az „esetek kivételével –” szövegrész helyébe az „esetek, továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével –” szöveg
lép.
102. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása
428. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az átmeneti ellátásra irányuló kijelölés az új kéményseprő-ipari közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb kilenc hónapos időtartamra történhet. A kijelölés ezt követően háromhavonként, legfeljebb egyéves időtartammal meghosszabbítható.”
103. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása
429. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. §, a 4. §, az 5. §, a 10. §, a 11. § (3) bekezdése és a 24. § i) pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.”
104. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
430. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 44/A. § (6) bekezdése.
105. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása
431. § (1) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 112. § (33) bekezdése, a 130. § (8) és (16) bekezdése és a 154. § (15) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 77. § (1) és (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”
432. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) bekezdésében a „(2)–(9)” szövegrész helyébe a „(2)–(10)” szöveg, a „2015. december 31-én”
szövegrész helyébe a „2016. január 2-án” szöveg lép.
106. Az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény hatályon kívül helyezése
433. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény.
107. Az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvény módosítása 434. § Nem lép hatályba az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvény
1. 2. § (4) bekezdése, 2. 5. § (4) bekezdése, 3. 7. § (5) bekezdése, 4. 9. § (4) bekezdése.
108. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítása 435. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 70. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„70. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az adófizetési kötelezettség
a) a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,
b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási időszakban beszerzett energia mennyiségre,
c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi szabadforgalomba bocsátott mennyiségre,
d) a 3. § (1) bekezdés f) és g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre,
e) a 3. § (1) bekezdés i) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére,
e) a 3. § (1) bekezdés i) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére,