• Nem Talált Eredményt

ESTERHÁZY MIKLÓS

In document ÁLLAMFÉRFIAK ÉS ÍRÓK. (Pldal 193-200)

1582 1645.

kiadott „Munkai“ előtt.

f

S T E P VH Á Z Y

JA

I K L Ó S .

/

A

nagy fényű Esterházy család az Illésházyaké- val együtt a Salamon nemzetség közös sarjadéka, melynek a Csallóköz birtokosai közt már a tizenket­

tedik században előfordul okleveles nyoma l). 1238- ban osztoztak Salamon nemzetségbeli Salamon úr fiai, Péter és Illés, atyai birtokaikban, s akkor ez az Illés- bázy, amaz a Szerházy ágnak lett őse. Az utóbbi ház derék maradékai Ferenc, Pozsony alispánja, s a Ke­

resztesnél 1596-ban elesett Márton. 1584 körűi vevék fel az Esterházy nevet, mely nemzetségnek a státus, a harcok, az egyház s a tudomány mezein szerzett ér­

demeivel, mai napig ragyogó helyet foglal el a nemzet történeteiben2). Ennek, valamint egyik első, úgy

’) Fejér Cod. Dipl. Tom. II. p. 228.

-) így adja elő Mednyánszky Taschenb. f. d. vaterl. Gesch.

1821. 288—9. és 1830.11—13.11. — Én ugyan már Zdgmond alatt találok egy Valentinus Literatust de Esterháza; sőt ez a király engedményezett Esterházy Andrásnak, fivéreinek és fiainak ne­

mesi címert 1436. (Fejér Cod. Dipl. X. 8. a 662.1.) ; azonban,

kétség kivűl legnagyobb fia Miklós, kinek Írásait ez úttal a haza elébe terjesztem, Esterházy Ferencnek és Illésházy Zsófia, a nagy nádor Illésházy István nő­

vérének fiók, Galantán, Pozsony vármegyében szüle­

tett, 1582. apríl 8-dikán. Jeles nevelését nagylelkű szülőinek, oktatását a nagyszombati tanodának kö­

szönte. Egyik legjelesb növendéke az említett isko­

lának, lemondva a borról s a fiatalság egyéb gyönyö­

reiről, egész lélekkel neki feküdt a tudományos míve- lődésnek, öröme egykor és büszkesége szülőinek, ha akaratjok ellen azok vallása elhagytával, romai hitre nem té r * 3), élte tizenkilencedik évében4). E lépés nem a jezsuiták csábjainak, mint sokan gondolnák, hanem, mint alább e sorokból, s még inkább saját munkájá­

ból látható, mélybe ható tanulásból származott meg­

győződésnek eredménye volt; s e meggyőződés oly mély és erős, hogy szülői haragja, házuktóli eltilta- tása, sőt kitagadtatása által is abban meg nem ingat- taték. Atyátlan tehát, de el nem csüggedve, anya­

mint függenek ezen Esterházyak a Szerházyakkal össze , meg nem határozhatom. Nem szükség megjegyeznem, hogy az E ste­

ras név, s a hal hírű „Trophaeum“ Estorasféle oklevelei ügyet­

len koholmányok.

3) Kolinovics: Vitarum illustrium Vngariae Belliducum Liber I. p. 46. s küv. MS. (az egyetemi könyvtárban).

4) L. Timon Sámuelt: Annales Regni Hung, ab A. 1598.

usque ad A. 1662. perducti, MS. (az egyetemi könyvtárban) és Kazy Franc. Hist. R. Hung. Libr. VI. p. 100. Jongelin szerint.

(Cat. Palat. 1. Schwandtner: Scriptt. Rer. Hung. T. II. p. 853.) tizenhatodik évében, mert az MDCXVIII. év világos hogy hibá­

san áll MDXCVIII. helyett.

bátyjához, Illésházy Istvánhoz, bár szinte protestáns­

hoz, folyamodott, a nagy szívnek más nagy szívhez vonzódó bizodalmával. S e jeles státusember, tiszta keblű hazafi s a szerencsétlenséget nyugton tűrni tudó férfiú oldala mellett járdalá azon nagy iskolát, mely maga képes az embert egy viszontagságos élet terhei elviselésére megedzeni.

II. Tudniillik Ulésházy, kit bajnok tettei, magas míveltsége, szónoki tehetsége és szilárd hazafiúi jel­

leme az országnak nem csak fű nagyjai, de, ami több, fű jelességei közé emelének; kirűl a kassai Bocatius azt írhatá Bocskainak: „nemzetünk e bölcs és hon- szeretű férfiú ajkain mintegy csügg, és szavainak oly gyermeki engedelmességgel hódol, mint a Solonéinak hajdan az athenaeiek“: ez az Illésházy az udvaroncok irigységét el nem kerülheté. Éhez járúit Rudolf sötét, türelmetlen, gyanakodó, zsarnok kedülete, ki a füg­

getlen lelkű, honfi társai bizodalmában erűs, s e fe­

lett egyszersmind dúsgazdag és protestáns emberben legott kész volt titkos ellenséget látni, kitűi bármely módon meg kell menekülnie. S a szintoly igazságta­

lan, mint gaz ármány megszövetett. Illésházy szemé­

lyes szabadsága megmentése végett öcscsével együtt titkon Lengyelországba futott, honnan, míg birtokai, süt hitveseéi is elkoboztalak , hóiban szorgalmazta a törvényes vizsgálatot. Azalatt a támadásig csigázott Magyarországban kitört, mitűi az udvar rég tartott, a nélkül hogy a sebeket orvosolni siete, a mozgalom : az erdélyi fejedelem annak élére állott, s a korona Rudolf fején megingott. Bocskai elfoglalván a felső

részeket, követséget küld Illésházyhoz, öt visszahívja a hazába, jószágait visszaadja, és az elfoglalt Tren- csény várába behelyezi. Rudolf az örvény szélén le­

győzi Mátyás öcscse iránti gyűlöletét, s a bécsi béke­

értekezleten leginkább lllésházy által sürgetett har­

madik pontot is elfogadván, gubernátornak nevezi őt Magyarországon. Ez a becsületes fejedelem a kibé- kítést tűzé ki programmjáúl. Fő támasza lllésházy.

Ez a nagy ember úgy bírta és használta fel a kor két hatalmasának, Mátyás főherceg és Bocskai István fe­

jedelemnek bizodalmát, hogy végre is az ő hazafisága, mérséklete, finom és egyszersmind becsületes státus- bölcsesége által létesült kettős béke árnyában a pol­

gári, vallási és török háborgások alatt soká vérzett haza végre megpihenhetett5 6).

III. Ily férfiú mellett járta Esterházy Miklós az országos élet iskoláját. lllésházy szerette ő t , neki maga körűi hatáskört engedett, őt tisztelettel töltötte el maga iránt s hálával kötelezte le; de hitbeli meg­

győződését meg nem ingathatta. Minden édesgetés, kérelem és sürgetés foganatlan marada Esterházynál;

sőt midőn magtalan bátyja Trencsény birtokával kínálá meg a szüléitől kitagadott ifjút, ez másodszor is eluta­

sítja a hite árán mosolygó szerencsét, s nehéz, de elha­

tározott szívvel elhagyván a hatalmas nádor udvaráte),

5) A bécsi (jún. 23.) és zsitvatoroki békekötés (novem­

berben) mindkettő 1606. köttetett meg.

6) Jongelin szerint (Schwandtnernél, II. p. 853.) még a nádor életében; a kisebb hitelű Kolinovics, p. 47. szerint annak halála után, mely 1609. máj. 5. történt. De a két rész szíves

más rokonához folyamodók, Kassa kapitányához, a szinte protestáns Mágocsi Ferenchez (mert Magyaror­

szág fő nemzetségei akkor legnagyobb részt az új hit­

nek hívei voltak). Nem egészen két évig viselte Má­

gocsi hadában a fegyvert, férfias jellemével kedvence urának, mint alvezér tűkre a vitézlő népnek, s tisz­

telve mindenektől kik ismerték ’) : midőn a vezér vá­

ratlan halála (1610) Esterházy életének új fordulatot adott.

IV. Felderűit az új év első napja (1611). Mágo­

csi özvegye, Szerdahelyi Dersfi Orsolya, ősi szokás szerint udvara minden tagjainak ajándékokkal ked­

veskedett. Az egy Esterházy ki lön felejtve. Ez, meg­

sértve e mellőzés által, elbocsáttatását kéri. Mágo- csiué okát kérdezvén az elhidegiilésnek, midőn Es­

terházy azt állandóan titkolná, végre tudni állítja, s az újévi ajándokot emlegeti. Esterházy nem tagadja tovább. A fiatal özvegy kézen fogja, kincstárába ve­

zeti, s „Válaszszonkegyelmed tetszése szerint!“ mond;

s midőn az valami csekély értékű emlékeztetőt vészén, kérdi: vájjon nem talál-e itt annál becsesbet, vagy olyat, mi maga minden egyébbel felérne? s a hülede- zőnek önmagát s gyűrűjét, mint állandó szerelem zá­

logát, hímetlen nyíltsággal felajánlja. Esterházy a szü­

letése, kora, szépsége s nemes gondolkodása szei’int hozzá méltó nővel kezet fog, s rokonból és

udvarnok-viszonya azért fel nem bomlott. Illésházy özvegye Pálffy Katalin képében Esterházy Miklós adta át az orsz. rendeknek (1613: 33. te.) a nádori levéltárt.

') Kolin. p. 47. Jongelin, id. h. Schmitth Palatini p. 177.

ból a hatalmas asszony hatalmas férje lön, annál bol­

dogabb , hogy ez oktatásai és kéréseire hajolva, ura hitét is felvette 8). És ez kezdete azon pályának, me­

lyet kevesen futottak meg ragyogóbban, és kevesen hasznosabban nem csak magoknak, de a hazának is.

Amire a derék, de vagyontalan ifjú férfi puszta ér­

dem által bajjal megyen vala, azt a Dersfi és Mágocsi kincsek és urodalmak ura könnyen érheté el oly kor­

ban, midőn jellem és ész csak gazdagságra támasz­

kodva válhatott hatalommá9).

V. De Esterházynál méltán, ú. m. kinél erény és vagyon a legszebb frigyre lépett. Új birtokai leve­

lestárait átvizsgálván, meggyőződött, mikép Regéc vára, melynek birtokában Mágocsit és Homonnai Bá­

lintot Bocskai István sürgetésére a bécsi béke meg­

hagyta 10), törvényesen ugyan hitvesét, de a jog szent­

ségénél fogva lovászát, Alaghy Ferencet, illeti, test­

vérét vagy fiát azon Ferencnek, kivel Bocskai hatal­

mas védlettei könnyen végezhettek. S az igazságot

8) Kolin. 47. 1.

9) Nem hallgatom el a Querela Hungáriáé híres nyilat- kozvány ezen sorait : „Nicolao Esterház, qui Domini sui olim Spect. ac Magn. Francisci Magocsi lectum prodidit, ac, post qua­

lemcunque tandem eimdem mortem, relictam in uxorem duxit, ac ad pontificiam religionem pertraxit, pro quo suo scelere ac pa­

trocinio sibi in patronum clerum comparavit, et contra evangé­

lium furere coepit.“ Cáfolatra e rágalom nem szorul.

,0) L. ennek XII: 10. pontját: Franciscum Magocsi et Valentin um Homonnai Maiestas sua ab impetitione iuris castri Eegec liberos pronunciare dignetur: Siquidem et alioquin cum Francisco xMaghy, haerede masculino, iam illi concordarunt.

In document ÁLLAMFÉRFIAK ÉS ÍRÓK. (Pldal 193-200)