A Szentendrén megvalósuló turizmus volumenére vonat-kozóan kutatásom alapján megállapítható, hogy különböző mérési pontokat lehet felállítani. A közlekedési vállalatok sta-tisztikáit, az értékesített parkolójegyek adatait és a látnivalók, múzeumok, att rakciók látogatott ságát megvizsgálva, vala-mint különböző megfi gyeléseket végezve (például: vendégek mozgása, az internetre feltöltött , megjelölt fotók vizsgálata) egy komplex mutató segítségével megfelelő becsléseket lehet adni és nagyságrendileg meghatározható a látogatók száma.
Jelen tanulmánynak nem célja egy egzakt képlet megalkotása, csupán módszertani útmutatással kíván szolgálni. Megálla-pítható, hogy bár a segítségünkre lehetnek a mérési pontok, minden adathalmaznál számolnunk kell a hibalehetőségek-kel: a kereskedelmi szálláshelyek statisztikái torzíthatják a valóságot, a szolgáltatók nem biztos, hogy minden jövedelmet bevallanak hivatalos úton, a közlekedési eszközök esetében nem tudjuk meghatározni, hogy mely utazó pontosan milyen szándékkal használta azt: turistaként vagy agglomerációban élő lakosként. Lehetséges, hogy a múzeumokat ugyanaz a lá-togató az év során többször is meglátogatt a, ugyanígy a parko-ló szolgáltatást is többször igénybe vehett e.
Az útikönyvek tartalomelemzése alátámasztott a, hogy a jelenség nem egyedülálló, sőt a hasonló helyzetben lévő tele-pülések is küzdenek a vendégéjszaka-nélküliséggel. Például Versailles sem tudhat magának olyan volumenű vendég-forgalmat a kereskedelmi szálláshelyein, amennyi a város forgalmát tekintve indokolt lenne. A nemzetközi kitekintés néhány fontosabb eredményét és a szatellit városok csoporto-sításának egy részletét a 3. ábra reprezentálja.
3. ábra. Szatellit városok a nemzetközi turizmusban
Egyesült Királyság London Windsor Brighton
-Franciaország Párizs Versailles Auvers-sur-Oise
-Magyarország Budapest Gödöllő Szentendre
-Olaszország Róma - Ostia Antica Tivoli
Portugália Lisszabon Palacio de
Pena Sintra Palacio de
Pena
Spanyolország Madrid Aranjuez Toledo El Escorial
Svédország Stockholm Uppsala Vaxholm Drottingholm (Az ábra egy szűkített táblázatot tartalmaz. A teljes táblázat a TDK dolgozatban, Ilyés, 2015 megtekinthető)
Forrás: Saját szerkesztés, 2016
A Szentendrére látogatók körében végzett kérdőíves felméré-semben 300 fő adott választ, kétharmad részben külföldiek.
A kérdőíves megkérdezés 2015 nyarán, Szentendrén, a Dumt-sa Jenő utcában sétálók körében történt.* Utazási céljukat tekintve a kérdőívet kitöltők több válaszlehetőséget is meg-jelölhett ek. Az eredmények tükrözik Szentendre egynapos kirándulóhely jellegét és az erős kapcsolatot a Budapest iránti kereslett el. A válaszadó látogatók túlnyomó többsége (össze-sen 149 fő) átutazó volt, 50 százalékuk Budapestről indult út-nak, 27 százalékuk Budapestet jelölte meg végső úticélnak és 23 százalékuk jelölt más kiinduló- vagy célpontot. A látogatók másik nagy csoportját a környéken kirándulók tett ék ki (ösz-szesen: 124 fő), s közel kétharmaduk Budapesten tett kirándu-láshoz kapcsolódóan látogatott el Szentendrére. A kérdőívet kitöltők 83 százaléka csupán egy napra érkezett Szentendrére.
* A kérdőíves lekérdezés Szentendre Önkormányzatának segítségével való-sult meg.
Turizmus Budapest árnyékában: láthatatlan turisták Szentendrén 31
A költésükre vonatkozóan a legtöbb látogató 5 ezer és 10 ezer forint között i (23 %) vagy 10 ezer forint felett i (31 %) összeget jelölt meg.
A szolgáltatók körében végzett felmérésemben 81 kiskeres-kedelmi egység vezetője töltött e ki a kérdőívet.* A kérdőívek kitöltése önkéntes volt. A válaszadók nagy része (83 %) egyet-értett azzal, hogy Szentendrén többségben vannak az egyna-pos látogatók. Érdekes eredmény, hogy a látogatókhoz képest a szolgáltatók alulbecsülték a kirándulók költését: a szolgál-tatók majdnem fele (49%) szerint egy átlagos látogató 2000 és 5000 Ft közti összeget hagy náluk. Ebből arra következtethe-tünk, hogy a látogató több helyen hagyja ott a pénzét, és a tel-jes látogatói költés nagyobb, mint az egyes egységeknél. A köl-tésre vonatkozó eredményeket nagyban befolyásolja, hogy a kitöltő szolgáltatók 44 százaléka vendéglátóipari egység volt, 30 százaléka kiskereskedő, negyede pedig múzeum, kiállítási hely volt. Kereskedelmi szálláshely vezetője tehát nem töltött ki kérdőívet ebben a felmérésben.
Egy terepmunka keretében, szintén 2015 nyarán vizsgál-tam a kiskereskedelmi egységeket Szentendre belvárosában témavezetőmmel és társtémavezetőmmel.** Ennek célja a szolgáltatók vizsgálata volt, annak megállapítása, igyekez-nek-e meghosszabbítani a turisták ott tartózkodását az álta-luk nyújtott lehetőségekkel. A terepfelmérést megelőzően egy szempontrendszert alakított unk ki, amelyek alapján később a kiskereskedelmi egységeket besoroltam négy kategóriába. A szempontrendszer tartalmi és technikai szempontokat egya-ránt tartalmazott . A tartalmi szempontok arra vonatkoztak, milyen egy-egy üzlet kínálata, mennyire autentikus és
meny-* A szolgáltatók kérdőíves megkérdezése 2015 nyarán történt a helyi TDM se-gítségével.
** Témavezetőm Dr. Michalkó Gábor, a társtémavezető Balizs Dániel volt.
nyire illeszkedik a város arculatához. Technikai szempontok például, hogy milyen a szolgáltató egység nyitva tartásra, van-e szabadtéri rész vagy idegen nyelvű feliratozás. A szem-pontrendszer alapján négy kategória született : tartalmilag és technikailag is jó; tartalmilag jó, de technikailag rossz; tartal-milag rossz, de technikailag jó, valamint tartaltartal-milag és tech-nikailag is rossz. A kiskereskedelmi egységeket típus és kate-gória szerint egy sematikus térképen is elhelyeztem, a teljes táblázat a TDK dolgozatban (Ilyés, 2015) megtekinthető.
A szolgáltatói egységekre vonatkozóan három fontos meg-állapítás tehető a kutatás alapján. Egyrészt, a kiskereskedel-mi egységek erősen koncentrálódnak egy bizonyos terület-re: ez főleg a csoportos, busszal érkező turistákat érinti. Ők a látogatásuk során a déli parkolóban kiszállnak a buszból, gyors ütemben végigsétálnak Szentendre főutcáján, majd az északi parkolóban már várja őket a busz, amelyre visz-szaszállnak – így alig néhány órát töltenek a városban, azt is leginkább céltalan nézelődéssel, sétálgatással. Másrészt, az igazán nagy forgalmat elkönyvelő szolgáltatói egységek nem tekinthetők autentikusnak: nem Szentendréhez köthető, hagyományosnak egyáltalán nem nevezhető árukat értékesí-tenek. Portékájukat leginkább Kínából szerzik be és ömleszt-ve szinte mindent árusítanak, amely jellegzetesen a magyar kultúrához köthető, mint például a tokaji bor, vagy a kalocsai paprika. A harmadik legfontosabb következtetés, hogy a vá-ros arculata ugyan építészetileg egységes, de a szolgáltatók különbözősége diszharmóniát kelthet a turistákban. Ennek megnyilvánulása például, ha egy szépen felújított autentikus jellegű házban egy amerikai stílusú gyorsétt erem működik.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatók inkább alkalmazkodnak a kialakult helyzethez. A kutatásból az is kiderült, hogy a helyi adók csökkentésében és a marketing
Turizmus Budapest árnyékában: láthatatlan turisták Szentendrén 33
erősítésében látják a fejlesztési lehetőségeket, tehát inkább külső segítséget várnak. Ez nem véletlen, hiszen itt egy erő-sen kiskereskedelem-orientált szektor van és nem feltétlenül a kereskedelmi szálláshelyeket kívánják megtölteni, hiába részesülnének ők is több bevételből, ha a turisták több napot maradnának Szentendrén. A turisztikai menedzsment szá-mára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy minél több érin-tetett bevonásával újrapozícionálják a város arculatát és turiz-mus szervezését a városban.