Eredmények

8.1.2.1. Az objektív időjárási típusok jellemzése

A clusteranalízis eredményeként a vizsgált napokat 9 homogén clusterbe soroltuk. A kapott clusterekhez tartozó átlagos tengerszinti légnyomási mezőket, s az egyes clusterek nap-jainak a havonkénti számát a 16a-b. ábra mutatja.

1. Cluster. E típus átlagos tengerszinti légnyomási mezejében egy nagy kiterjedésű cik-lon található É-Európa fölött, míg az azori barometrikus maximum felől egy gyenge nyúlvány húzódik kelet felé, egészen Svájcig. Ekkor a Kárpát-medence fölött ciklonális hatások érvé-nyesülnek erős széllel, és magas globálsugárzással. Ez egy ciklonális típus, mely az összes vizsgált nap 9,3%-át tartalmazza, s a leggyakrabban februárban, valamint a nyár végén és az ősz elején lép fel. A clusterhez tartozó napok alacsony hőmérséklete visszafogja a pollenszó-rást, így a pollenkoncentrációja alacsony (Gioulekas et al., 2004a; Rodríguez-Rajo et al., 2004b) (16a. ábra; 6-7. ábra; 4. táblázat).

2. Cluster. Ezen időjárási típus legmarkánsabb jellemzője egy az azori térség felől ki-nyúló magas nyomású nyelv, amely magába foglalja a Kárpát-medencét. Ez a leggyakoribb típus, az összes vizsgált nap 18,0%-ával rendelkezik. Tipikus anticiklonális időjárási helyzet, a legmagasabb légnyomással és a legalacsonyabb szélsebességgel. Mivel a nyári hónapokban a leggyakoribb, a magas hőmérséklet és globálsugárzás jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy ebben a clusterben a legmagasabb a pollenkoncentráció (Gioulekas et al., 2004a; Rodríguez-Rajo et al., 2004b; Makra és Matyasovszky, 2011c) (16a. ábra; 6-7. ábra; 4. táblázat).

3. Cluster. Közép- és K-Európa fölött frontmentes viszonyok uralkodnak, ugyanakkor az azori barometrikus maximum egy gyenge, ám kiterjedt nyúlvány eléri a Kárpát-medencét.

Ez egy anticiklon peremhelyzet, s a második leggyakoribb típus, az összes vizsgált nap 16,4%-ával. Fennállásakor a legnagyobb a borultság és a relatív nedvesség. Mindkét paramé-ter, továbbá az alacsony hőmérséklet is mérsékli a pollenszórás intenzitását, ugyanakkor leg-inkább nyári napok tartoznak ebbe a csoportba májustól szeptemberig – a pollenkoncentráció-ja közepes (16a. ábra; 6-7. ábra; 4. táblázat).

4. Cluster. E típus napjait (13,0%) erőteljes zonális nyugati áramlás jellemzi a mérsékelt övi szélességek felett, mely uralja a Kárpát-medence időjárását. Mivel zömében nyári napokat tartalmaz, a hőmérsékleti paraméterek ekkor a legmagasabbak. Továbbá ebben a clusterben a legmagasabb a szélsebesség és a légnedvesség paraméterek értéke, összhangban a cluster ciklonális jellegével. A magas szélsebesség számottevően megnövelheti a nagy távolságú transzport révén érkező pollen arányát (Makra et al., 2004; 2007a; Makra és Pálfi, 2007b;

Makra et al., 2010b). Továbbá a magas hőmérséklet és globálsugárzás (Makra et al., 2004;

Gioulekas et al., 2004a; Rodríguez-Rajo et al., 2004a; 2004b; Makra és Matyasovszky, 2011c) szintén a magasabb pollenkoncentrációknak kedvez (16a. ábra; 6-7. ábra; 4. táblázat).

5. Cluster. Az összes vizsgált nap 12,3%-át tartalmazza, nagyjából egyenletes havi el-oszlással és szeptemberi maximummal. É-Európa kivételével az egész kontinenst egy rendkí-vül fejlett magas légnyomású képződmény borítja, melynek csekély kiterjedésű centruma Kö-zép-Európa fölött található, magába foglalva a Kárpát-medencét. Ebben a clusterben a legna-gyobb a globálsugárzás, ám alacsony a pollenkoncentráció, ami arra utal, hogy a pollenszó-rásnak a hőmérséklethez képest kevésbé fontos indikátora a globálsugárzás (Gioulekas et al., 2004a; Rodríguez-Rajo et al., 2004a; 2004b; Makra és Matyasovszky, 2011c) (16b. ábra;

6-7. ábra; 4. táblázat).

1. cluster

2. cluster

3. cluster

4. cluster

5. cluster

16a. ábra

Az objektív időjárási típusok (clusterek) átlagos tengerszinti légnyomási mezői, valamint az azokhoz tartozó napok számának havi gyakoriságai, Észak-atlanti–európai térség, 1997-2001, február 1. – október 31.

6. cluster

7. cluster

8. cluster

16b. ábra

Az objektív időjárási típusok (clusterek) átlagos tengerszinti légnyomási mezői, valamint az azokhoz tartozó napok számának havi gyakoriságai, Észak-atlanti–európai térség, 1997-2001, február 1. – október 31.

6. cluster. E típus az összes vizsgált nap 14,3%-át teszi ki. Fennállásakor zonális nyuga-ti áramlás jellemző a közepes szélességek fölött, amely meghatározza a Kárpát-medence idő-járását. Ez egy tipikus ciklonális helyzet. Jellegéből adódóan erős szelek jellemzik és magasak a légnedvesség paraméterek értékei. Ebben a makrotípusban a második legmagasabb az átla-gos napi pollenkoncentráció, ami inkább a magas hőmérséklettel, semmint az átlaátla-gosnál alig magasabb globálsugárzással hozható kapcsolatba (Gioulekas et al., 2004a; Makra et al., 2004;

Rodríguez-Rajo et al., 2004a; Makra és Matyasovszky, 2011c; 4. táblázat). Másrészről az eb-be a clustereb-be tartozó napok havi gyakorisági eloszlása kora tavaszi és kora őszi maximumot mutat, ami szintén előnyös a magas pollenkoncentráció létrejöttéhez (16b. ábra; 6-7. ábra;

4. táblázat).

7. cluster. Az azori barometrikus maximum széles sávban kelet felé húzódik és É-Európa kivételével uralja a kontinenst. Tipikus anticiklonális időjárási helyzet, mely márci-usban és októberben a leggyakoribb. Ez a típus az összes vizsgált nap 9,3%-át tartalmazza.

Jóllehet a globálsugárzás magas, azonban a hőmérsékleti és légnedvesség paraméterek ebben a clusterben a legalacsonyabbak. Ebben az időjárási típusban a legalacsonyabb a pollenkon-centráció, ami az itteni legalacsonyabb hőmérsékletekre vezethetők vissza (Makra et al., 2006b; Makra és Matyasovszky, 2011c) (16b. ábra; 6-7. ábra; 4. táblázat).

8. cluster. Fennállásakor egy kiterjedt alacsony nyomású képződmény uralja a konti-nenst az Ibériai-félsziget és DK-Európa kivételével. Ez a Kárpát-medence szempontjából egy ciklon centrum helyzetnek tekinthető. Igen ritka típus, az összes vizsgált nap 7,3%-át tartal-mazza. A legalacsonyabb légnyomás és a legnagyobb szélsebesség tartozik hozzá. Továbbá fennállásakor alacsony a globálsugárzás és a hőmérséklet, melyek – különösen az utóbbi – az e típusban mért alacsony pollenkoncentráció legfontosabb meteorológiai prediktorai (Gioulekas et al., 2004a; Makra et al., 2004; Rodríguez-Rajo et al., 2004a; 2004b; Makra és Matyasovszky, 2011c) (16b. ábra; 6-7. ábra; 4. táblázat).

4. táblázat

A vizsgált meteorológiai elemeknek és a taxonok pollenszámainak (pollenszem / m³ levegő) a kapott 8 cluster napjaihoz tartozó átlagértékei, február 1 – október 31, 1997-2001

(vastag: maximum; dőlt: minimum)

8.1.2.2. ANOVA statisztikák

A pollenkoncentrációk napi átlagértékei objektív időjárási típusok közötti eltéréseinek szignifikancia vizsgálatát az ANOVA segítségével végeztük el. Az alkalmazott teszt alapján a vizsgált 24-ből mindössze 14 taxon (Acer, Alnus, Artemisia, Carpinus, Chenopodiaceae, Corylus, Juglans, Morus, Platanus, Poaceae, Populus, Salix, Taxus és Urtica) átlagos napi pollenszámai mutattak Péczely-típuspárok közötti szignifikáns eltérést legalább a 95%-os valószínűségi szinten. Ezért ezt követően a Tukey-féle post-hoc tesztet hajtottuk végre külön-külön ezen 14 taxon mindegyikére annak megállapítására, hogy azok objektív időjárási típu-sok szerinti átlagos napi pollenkoncentrációi konkrétan mely típuspárok között mutatnak szignifikáns eltérést. (Ha az ANOVA alkalmazásakor teljesül a 0-hipotézis, akkor a Tukey tesztet nincs értelme elvégezni.)

A statisztikailag szignifikáns eltéréseket az 5. táblázat mutatja a 95%-os, illetve a 99%-os valószínűségi szinteken. Az eredmények alapján nincs két olyan típus, amelyre mind a 14 taxon pollenkoncentrációinak napi átlagértékei szignifikáns eltérést mutatnának. Megál-lapíthatjuk azonban, hogy az időjárási típusok páronkénti összehasonlításaiban számos taxon napi átlagos pollenkoncentrációi szignifikánsan eltérnek egymástól. Az egyes típuspárok kö-zötti különbségek a fenti eltérések gyakoriságaiban nem jelentősek, mégis azokat az alábbi módon csoportosítottuk: a) legnagyobb eltérés (5-6 taxon napi átlagos pollenkoncentrációi-ban): hat típuspár (2.-3., 2.-5., 2.-6., 2.-7. és 2.-8. típuspárokra 6-6 taxon, míg a 4.-6. típuspárra 5 taxon); b) közepes eltérés (3-4 taxon átlagos pollenkoncentrációiban): öt típuspár (1.-2. és 6.-7. típuspárokra 4 taxon, míg a 3.-6., 5.-6. és 6.-8. típuspárokra 3 taxon; c) legkisebb eltérés (0-2 taxon napi átlagos pollenkoncentrációiban): a maradék párosításokkal.

Ez utóbbi típusok a leginkább hasonlóak. Másrészről sorrendben a 2., 6. és 4. típus a legjel-legzetesebb, azaz a többitől a leginkább különböző, a napi átlagos pollenkoncentrációiknak a többi típuséitól való legtöbb – rendre 35, 26, illetve 16 – szignifikáns eltérésével (5. táblázat) (Makra et al., 2006b).