A Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulása utolsó önálló cselekedete volt annak az 1964-ben elindult klubmozgalomnak, amely néhány főiskolás fiatal kezdeményezé-seként vette kezdetét. Számos buktatót és nehézséget legyőzve végül aránylag rö-vid időn belül a magyar fiatalok ezreit sikerült tömörítenie. Ez az öt év Csehszlová-kia történetében arra az időszakra esett, amikor a diktatórikus kommunista rend-szer hibáinak kiküszöbölésére összefogott az ország társadalmának elsöprő több-sége. A magyar fiatalok mozgalmának, akárcsak az egész csehszlovákiai magyar-ságnak, azonban egyébként ezen kedvező körülmények között is el kellett viselnie a szlovák társadalom részéről megnyilvánuló durva magyarellenességet. Valószínű-leg az ezzel szembeni visszautasítás és védekezés, valamint a demokráciába, a füg-getlenség eszméjébe és az emberi gondolkodás szabadságába vetett hit kovácsol-ta össze tömegmozgalommá a magyar fiakovácsol-talok ezreit. Ezen eszmék visszaszorulá-sának utolsó fázisában, szinte sziszifuszi erőfeszítést kifejtve került sor, a magyar fiatalok mozgalmának megkoronázásaként, az önálló Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulására.
Önállóságával a szervezet azonban gyakorlatilag már nem tudott élni. Olyan po-litikai nyomás alá került, amely lehetetlenné tette a működését. Egy héttel a MISZ kikiáltása után a Csemadok Központi Bizottságának ülésén elmondott elnöki beszá-molóban még a következő mondatok hangzottak el a MISZ-ről: „December 7-én megalakult a Magyar Ifjúsági Szövetség. Annak ellenére, hogy a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága ezt nem hajlandó elismerni, számunkra pozitívum és gyarapo-dás. Támogattuk és támogatjuk a magyar ifjúság szervezetét és annak munkáját.
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/2, Somorja
Véleményünk ma is az, mint tavasszal volt: egy ilyen szervezet szükséges és meg-okolt. Megalakulása közéletünk erősödésének, demokratikus szellemének a jele.
Egyéni véleményem, de úgy hiszem sokunk meggyőződése, hogy a nemzetek és nemzetiségek egységét ma már magasabb szervezeti formákban kell kifejezésre jut-tatnunk.”44
A szlovák politikai csúcsvezetés azonban — a MISZ kikiáltását megakadályozan-dó novemberi kísérlet sikertelensége után — továbbra sem mondott le a szervezet valamilyen módon történő eliminálásáról. A cseh—szlovák föderációról októberben elfogadott alkotmánytörvény értelmében Szlovákia rendes parlamenttel és végrehaj-tó hatalommal, tehát önálló kormánnyal rendelkező szövetségi országrésszé alakul-hatott át. A kormány összetételéről folyó tárgyalások során részben figyelembe vet-ték a magyar kisebbség igényeit is. Eldőlt, hogy a Csemadok elnöke, Dobos Lász-ló, miniszteri tárcát kap. Az erről szóló egyeztetések során bizonyára mindkét rész-ről kölcsönösen felmerültek bizonyos feltételek vagy elvárások, amelyeket a felek-nek respektálniuk kellett. Itt került újra napirendre a MISZ. A szlovák fél elvárása az volt, hogy mint önálló szervezet a MISZ ne működjön, ellenkező esetben a nemzeti-ségi miniszter tisztségét nem kell, hogy létrehozzák, illetve valószínűleg más sze-mélyre bíznák.45Ezzel a MISZ sorsa végleg megpecsételődött. A szlovákiai magyar-ság érdekei akkor azt kívánták, hogy a legfelsőbb állami szervekben képviseletet kapjon, a MISZ pedig lépjen eggyel hátrébb. Ezért a MISZ elnöke, Varga Sándor, a MIKT (sic!) 1969. február 22-i ülésén lemondott elnöki tisztségéről46azzal az indok-kal, hogy a Csemadok központi titkári tisztsége annyira leköti idejét, hogy az elnöki funkciót nem tudná a továbbiakban megfelelően ellátni.
Mivel a MISZ hivatalosan nem volt bejegyezve, az aktuálisan folyó ifjúsági szer-veződésekben és a CSISZ-ben a magyar fiatalok képviselőjeként továbbra is az áp-rilis 6-án megválasztott Magyar Ifjúság Központi Tanácsát (MIKT) ismerték el. Az, hogy ez azonos volt a MISZ megválasztott vezetőségével, akkor ez őket nem zavar-ta. Ekkor már 1969-et írtunk. A MISZ tehát a politikai és társadalmi élet mindenna-pi szükségleteihez alkalmazkodva szinte magától elkezdett leépülni. Gyakorlatilag tehát visszaállt az 1968. december 7-e előtti ideiglenes állapot. Igaz, hogy a decem-ber 7-én kikiáltott MISZ nem kapott jogi elismerést, de a társadalmi legitimitása erő-sebb volt azáltal, hogy a demokrácia szabályait betartva alulról felfelé haladva, vá-lasztások útján hozta létre szerveit. Abban az időben azonban ez még sajnos igen keveset, illetve gyakorlatilag semmit sem nyomott a latban.
A MISZ sorsának alakulását tehát a hivatalos elismerés hiánya nagymértékben befolyásolta. A prágai belügyminisztériumba, 1968. augusztus elején jóváhagyás céljából elküldött programra és alapszabályzatra először 1968. október elején érke-zett válasz. Ebben azt közölték, hogy mivel a szervezet túlnyomórészt Szlovákiában fog működni, a kérvényt továbbították az illetékes szlovákiai szerveknek.47A követ-kező intézkedés 1969. március 20-án történt, amikor már a Szlovák Szocialista Köz-társaság Belügyminisztériumának polgári ügyekért felelős részlegére meghívták a MISZ képviselőit, és ismertették velük a Szlovák Nemzeti Front, a CSISZ SZKB és a Művelődésügyi Megbízotti Hivatal elutasító véleményét a MISZ elismerését illető-en. Pozitív véleményt ezzel kapcsolatban csak a Csemadok küldött. A MISZ vezetői a negatív véleményeket igyekeztek cáfolni, és további tárgyalásokat helyeztek kilá-tásba a Szlovák Nemzeti Front elnökségével.48A szlovák belügyminisztérium minisz-terhelyettese, dr. Ján Filko legközelebb 1969. május 26-ra hívta meg a MISZ
veze-F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/2, Somorja
tőit, amikor is átadta részükre a minisztériumi végzést, amelyben elutasítják a MISZ hivatalos bejegyzését.49 Az indoklásban a már ismert érveket ismételték, amelyek szerint az ifjúság nemzetiség szerinti differenciálódása ellenkezik a fiatalság és az egész társadalom érdekeivel. Egyébként azokat a célokat, amelyeket a MISZ prog-ramja kitűzött, az akkori adott ifjúsági szervezetekben is el lehet érni. Ezzel a MISZ története végleg lezárult.
Az 1969 elejétől néha kettős minőségben működő MISZ—MIKT 1969—1970-es tevékenységével már egy teljesen új szakaszt nyílt a magyar ifjúsági mozgalom tör-ténetében, amelynek kutatása és feldolgozása a szlovákiai magyar történetírás jö-vőbeni feladatai közé tartozik.
Jegyzetek
1. Kiss József: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete a cseh—szlovák viszony kere-tei között (1948—1960). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 5. évf. (2003) 3. sz.
3—24. p.
2. Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948—1956 közötti történeté-hez I. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008.
3. Lahita, Štefan a kol.: Quo vadere? — Kam kráča ? Aktuálne problémy mládežníckej orga-nizácie. (Sociologická štúdia.) Bratislava, SÚV-ČSM, december 1968. Az idézett tanul-mány annak ellenére, hogy magán viseli az adott időszak jegyeit, kísérletet tesz az ifjú-ság szervezeti problémáinak objektív feltárására, beleértve az 1948-cal kezdődő idősza-kot is. Idézetek a szövegből: „A felszabadulás után az egységes ifjúsági szervezet szere-pet játszott a köztársaság szocialista jellegéért folytatott harcban. Indokolt volt a léte a köztársaság helyreállításának és újjáépítésének első éveiben is. Sajnos 1956-tól kezdve, de különösen a hatvanas években, a bekövetkezett társadalmi változások alapján már nem volt képes a tevékenységét megfelelő irányba terelni. Az össztársadalmi fejlődés mögött kullogva próbálta saját arculatát kialakítani. […] A helyzet reális megítélésére vo-natkozó valamennyi igyekezetet az egységes ifjúsági szervezet bomlasztására és szétve-résére irányuló törekvésnek nyilvánították. A kritikai szemlélet érvényesülésének szaka-sza csak a CSISZ 1965-ös országos főiskolai konferenciájával vette kezdetét.” (3. p.) Az ifjúsági szervezet tömeges tagságáról a következőket írja: „A tömeg jelleget művileg hoz-ták létre, amelyet egyúttal pozitív értéknek tartottak. Ezt az egyén politikai és ideológiai megítélésének különleges modellje hozta létre. A tagságot az öntudatosság és a politi-kai rendszerrel való azonosulás jeleként értelmezték. Aki nem volt tag, azt mint nem ön-tudatost tartották számon, sőt bizonyos években konkrétan hátrányos helyzetbe hozatal-lal is sújtották (munkahelyi érvényesülés terén vagy ösztöndíj odaítélésénél). […] A túl-zott állami centralizmus idején a CSISZ-t gyakran nem önálló és specifikus szervezetként értelmezték, hanem a politikai manipuláció eszközének tartották. Az volt a gyakorlat, hogy a választott képviselők és az apparátus nem a választóiknak számoltak el (mint a demokratikus rendszerekben szokás), hanem a föléjük rendelt intézményeknek. Ez a tisztségviselőknek a tagságtól való elszakadását eredményezte.” (34. p.)
4. A CSISZ egyenruhája a kék ing volt, két külső mellzsebbel és rangjelzés nélküli gombo-lós vállpántokkal. Ez enyhén katonai jelleget is kölcsönzött a viseletnek.
5. Varga Sándor: Csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalom az 1960-as években.
Regio, 1990. 2. sz. 161—166. p.
6. Uo. 162. p.
7. Juraj Marušiak szlovák politológus egyik tanulmányában a következőket írta a JAIK-ról:
„A hatvanas évek liberálisabb légköre lehetővé tette, hogy olyan szervezetek, amelyeket
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/2, Somorja
a hatalom szervei hivatalosan nem engedélyeztek, utólag is hivatalosan legalizálhassák tevékenységüket. Ilyen volt például a József Attila Ifjúsági Klub, amely ugyan létrejötte idején (1964) nem volt önálló szervezetként engedélyezve, de utólag a Csemadok lega-lizálta a tevékenységét. 1965—1967-ben az élén Duray Miklós állt, az alapító tagok kö-zött találjuk Kiss József és Varga Sándor történészeket is. Durayt 1967 után Nagy Lász-ló váltotta fel a tisztségében.” Lásd: Marušiak, Juraj: Ma arská menšina v slovenskej politike v rokoch normalizácie. In Slovensko a režim normalizácie. Prešov, Ústav politic-kých vied SAV—Vydavate stvo Michala Vaška, s. a. [2003], 223. p. [Juraj Marušiak ta-nulmányának átdolgozott magyar fordítását lásd: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 7. évf. (2005) 1—2. sz.]
8. Duray Miklós: Erőfelmérés — lehetőségeink. Hang, 1966. augusztus 9. (A Népművelés mellékleteként, 1966. 8. sz.) Megjegyzés: A NYIT elnevezése többféle formában fordul elő a mozgalom dokumentumaiban. Előfordul mint Nyári Ifjúsági Tábor, de néha Táboro-zás, később mint Találkozó az Új Ifjúságban közölt dokumentumokban.
9. Uo.
10. Ez volt a Sarló. Tanulmányok, emlékezések, dokumentumok. Budapest, Kossuth Könyv-kiadó, 1978, 32—72. p.
11. Duray Miklós: A klubmozgalom fejlődési szakaszai. Új Ifjúság, 1968. 52. sz. (december 27.) 2. p.
12. ANépművelés című havilap mellékleteként Így élünk mi címmel összesen négy szám je-lent meg. Alcíme: Tájékoztató a magyar ifjúsági klubok életéről. Az első szám 1965 de-cemberében látott napvilágot. 1966 áprilisától, tehát az 5. számtól Hang címmel jelent meg, alcíme is változott: A magyar ifjúsági klubok fóruma szerepel az alcímben. A szá-mozás tehát kezdettől folyamatos volt. Összesen 12 szám jelent meg, az utolsó 1966 novemberében.
13. Duray Miklós.: A klubmozgalom fejlődési szakaszai. Új Ifjúság, 52. sz. (1968. december 27.) 2. p. Az 1966-os abarai táborozást és az azzal kapcsolatos későbbi fejleményeket szükséges lenne külön kutatni és feldolgozni. Ebben a tanulmányban erre nem vállalkoz-hattunk, mert ez meghaladná az adott téma kereteit.
14. Uo.
15. Új Ifjúság, 1968. 14. sz. (április 2.) 1. p.
16. Új Ifjúság, 1968. 14. sz. (április 2.) 1., 3. p.
17. Új Ifjúság, 1968. 15, sz. (április 9.) 1., 11. p.
18. A CSISZ apparátusán belül egy munkacsoport tervezetet dolgozott Szlovákia Ifjúsági Szövetségének megalakítására. A tervezet kidolgozóival az Új Ifjúság közölt beszélge-tést. Idézetek a válaszaikból: „A szervezet legyen a fiatalok nemzeti érdekeinek hordo-zója, a többi társadalmi csoport, szervezet és intézmény méltó partnere, különösen a fi-atalok szociális, politikai és kulturális igényeinek elérése terén. […] Javaslatunk feltéte-lezi, hogy Szlovákia Ifjúsági Szövetsége mint önálló szervezet Szlovákia Kommunista Pártjának ideológiáját és programját követi. Hisszük, hogy a többi szervezethez és intéz-ményhez való viszonya az ifjúság objektív érdekeinek szemszögéből alakul majd ki. A kapcsolat együttműködést, de kritikai ellentétet is jelenthet. […] Szlovákia Ifjúsági Szö-vetségének olyan önálló ifjúsági szervezetnek kell lennie, amelybe a szervezetek a föde-ráció elve alapján tömörülnek. Szlovákia Ifjúsági Szövetségének reprezentációs és koor-dinációs funkciót kell betöltenie, és a parlamenti rendszer szerint kell kialakulnia. [ …]
Számolunk a szervezetek gazdasági önállóságával is.” Új Ifjúság, 1968. 13. sz. (márci-us 26.) 2. p.
19. A Felhívás teljes szövegét lásd: Új Ifjúság 1968. 15. sz. (április 9.) 1. p.
20. A Határozat teljes szövegének adatait lásd a 15. sz. jegyzetben.
21. A Szervező Bizottság munkájában a következő MIKT-tagok vettek részt: Beke Sándor, Csikmák Imre, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Galán Géza, György István, Mácza Mi-hály, Németh István, Pásztor Árpád, Szőke József, Varga Sándor. A Szervező Bizottság
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/2, Somorja
ideiglenes ügyvivői teendőinek ellátásával Varga Sándort bízták meg. A MIKT teljes név-sorát az Új Ifjúság, 1968. május 7-i, 19. száma közli az 1. oldalon.
22. Galán Géza éppen azokban az időkben vált meg az akkori komáromi Magyar Területi Színháztól, és szerződés nélkül volt. Baráti felkérés alapján (Varga Sándor) vállalta el e számára szokatlan munkakört. Küszködött is vele rendesen. Vívódásait az Új Ifjúságban közölt egyik írásában is megörökítette (Megmagyarázom bürokratizálódásom. Új Ifjúság, 1968. 33. sz. [augusztus 12.] 2. p.). Elkötelezettsége a magyar ügyek és a MISZ ügye iránt azonban átsegítették őt a kezdeti nehézségeken anélkül, hogy feladta volna a mű-vészekre jellemző szabad, nonkonform szellemiségét. Megjelenése eleinte egzotikum-ként hatott a CSISZ-es hivatalnokokra. Kerékpárral járt munkába, nyár lévén rövid nad-rágban grasszált a többemeletes CSISZ-épület rideg kőfolyosóin. Az apparátus tagjai először kissé megbotránkozva szemlélték, végül megszokták.
23. A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának nyilatkozata. Új Ifjúság, 1968. 18. sz. (április 30.) 2. p.
24. Szőke József: Miért akarunk önálló szervezetet. Új Ifjúság, 1968. 20—22. sz. (május 14., 21., 28.)
25. Varga Sándor: Itt a cselekvés ideje. Új Ifjúság, 1968. 22. sz. (május 28.) 1. p.
26. Galán Géza: Higgyétek el, tőletek is függ…Új Ifjúság, 1968. 21. sz. (május 21.) 2. p.
27. „Nyitrai rezolúció.” A Juhász Gyula Ifjúsági Klub nyilatkozata a nyitrai ifjúsági találkozó-ról. Új Ifjúság, 1968. 14. sz. (április 2.); Körtvélyesi János: Néhány megjegyzés a nyitrai főiskolások vitadélutánjáról. Új Ifjúság, 1968. 16. sz. (április 17.) 7. p.; Duray Miklós:
„Hogyha kérdezik a József Attila Ifjúsági Klubban.” Új Ifjúság, 1968. 20. sz. (május 14.) 2. p.
28. Új Ifjúság, 1968. 13. sz. (március 26.) 2. p.
29. Az Ady Endre Diákkör állásfoglalása. Új Ifjúság, 1968. 16. sz. (április 17.) 7. p.
30. A IV. Nyári Ifjúsági Tábor magyar fiataljainak levele. Új Ifjúság, 1968. 32. sz. (augusztus 6.) 2. p.
31. A IV. Nyári Ifjúsági Tábor felhívása. Uo.
32. A teljes dokumentumot a kísérőlevél másolatával együtt lásd Új Ifjúság, 1968. 33. sz.
(augusztus 12.) 3. p.
33. Varga Sándor: Nem lehet szó nélkül tűrni. Új Ifjúság, 1968. 34. sz. (augusztus 19.) 2.
p.
34. Az igazolványok tervezetét a MIKT Szervező Bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta. Egy-szerű, kétrét hajtható, kisméretű kartonlap képezte az igazolványt a tag nevével és lak-címével, illetve a klub nevével, amelynek tagja volt. A másik oldalán pár mondat idézet volt olvasható az akkor még készülőben lévő MISZ-alapdokumentumból. Az igazolványon egy ötszirmú, zöld színű lóhere vagy levél volt látható, amely a MISZ szimbólumát képez-te volna. A jelvény (napjainkban logónak neveznénk) szimbolikájának magyarázatára szü-lettek ugyan ötletek, de végleges jóváhagyásra egyik sem került. A jelvény megtervező-je, Galán Géza, fordított ötágú csillagként jellemezte, amely az országban végbemenő változásokra utal. A zöld szín a magyarságot szimbolizálta, az öt levél az „Ötágú Síp”
szimbólumaként is értelmezhető. Az igazolványokat a komáromi nyomdában rendelte meg a Szervező Bizottság. Összesen 20 ezer számozott példány készült belőlük.
35. Pravda, 1968. augusztus 27.
36. Új Ifjúság, 1968. 35. sz. (szeptember 10.) 2. p.
37. A legfrissebb helyzetkép. Új Ifjúság, 1968. 37—38. sz. (szeptember 24.) 2. p.
38. Hírügynökségünk jelenti. Új Ifjúság, 1968. 40. sz. (október 8.) 2. p.
39. Varga Sándor: Gondolatok a MISZ megalakulása előtt. Új Ifjúság, 1968. 40. sz. (októ-ber 8.) 1. p.
40. Két elképzelés. Új Ifjúság, 1968. 42. sz. (október 22.) 2. p.
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/2, Somorja
41. A MIKT részéről négyen vettek részt a megbeszélésen: Duka Zólyomi Árpád, Duray Mik-lós, Kele Lajos és Varga Sándor. Az időközben munkahelyet változtatott Galán Géza he-lyett Kele Lajos lett a CSISZ apparátusában a MIKT fizetett alkalmazottja.
42. Kikiáltották a Magyar Ifjúsági Szövetséget. Új Ifjúság, 1968. 50—51. sz. (december 24.) 2. p. A dokumentumot közli még Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság.
Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 229—230.p.
43. A csehszlovákiai magyar fiatalok konferenciájának határozata. Új Ifjúság, 1968. 50—51.
sz. (december 24.) 2. p. Közli még Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság.
I. m. 223—224. p. A szervezet határozatában következetesen a „konferencia” megjelö-lést használja, míg az április 6-i összejövetelt „értekezlet” jelzővel illették. Ettől függet-lenül azonban a számozásuk megmaradt I., illetve II.
44. Legyünk alkotói a politikai és társadalmi életnek. Ülésezett a Csemadok Központi Bizott-sága. Új Szó, 1968. december 16. 1—2. p. Lásd még Popély Árpád: 1968 és a cseh-szlovákiai magyarság. I. m. 228. p.
45. A szlovák fél ultimátumszerű feltételeit Dobos László még az év vége előtt bizalmasan közölte a MISZ megválasztott elnökével, ezen tanulmány szerzőjével, akit arra kért, hogy a MISZ önálló működését tovább ne erőltessük. Közölte továbbá, hogy ezt feltételként szabták ahhoz, hogy a szlovákiai magyarság bizonyos pozíciókat kaphasson az alakuló-ban levő kormányalakuló-ban. Dobos László vélhetően kompromisszumként elfogadta a feltéte-leket, és arra kért, hogy a közölt információ maradjon titokban. Néhány napos gondol-kodás után, látva, hogy a magasabb érdek oltárán fel kell áldozni a MISZ-t, e sorok író-ja elhatározta, hogy nem fogíró-ja leépíteni azt a szervezetet, amelynek a felépítésén hóna-pokig dolgozott, inkább lemond elnöki posztjáról.
46. Új Ifjúság, 1969. 10. sz. (március 11.) 2. p.
47. A MISZ-ről a Belügyminisztériumban. Új Ifjúság, 1968. 41. sz. (október 15.) 2. p.
48. Tárgyalás a belügyminisztériumban. Új Ifjúság, 1969. 12. sz. (március 25.) 1. p. A tár-gyaláson a MISZ-t négytagú küldöttség képviselte: Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, György István és Mácza Mihály.
49. Végzés. A belügyminiszter válaszolt. Új Ifjúság, 1969. 22. sz. (június 3.) 22. 2. p.
SÁNDORVARGA
THEBIRTH OF THEINDEPENDENTHUNGARIANYOUTHORGANISATION IN1968
In Czechoslovakia in the 1960’s primarily the intelligentsia, mainly the students expressed their dissatisfaction towards the practice of the dogmatic dictator-ship. Having enough of the stiff drabness of the uniform youth organisation led by the communistic party, they searched the opportunities of entertainment and education outside the framework of the Czechoslovak Youth Alliance. The Hun-garian nationality college and university students living in the Slovak capital — Bratislava, in February of 1964 created the first Youth Club of Hungarians living in Slovakia called the József Attila Youth Club (at this time in Prague the club of Hungarian nationality college and university students studying in Prague called Ady Endre Student Club had already existed). Consequently, between 1965—1967 further 14 Hungarian youth clubs were created in several cities of Slovakia. Although, these clubs were not legalized by the regime of that time, but it more-or-less tolerated it. In 1968 there were attempts to create an inde-pendent Hungarian youth organisation (Hungarian Youth Organisation), that was established on Dec. 7, 1968, but its official registration was rejected by the Slo-vak politics following the Soviet occupation in 1968.
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/2, Somorja
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/3, Somorja
A (cseh)szlovákiai magyarság 1948—1989 közötti gazdasági és szociális helyzeté-nek komplex vizsgálata még várat magára. Közismert tény, hogy ez a négy évtized nem értelmezhető a kisebbségi magyar mitológia repertoárjában immár kiemelt sze-repet kapott „hontalanság” időszakának megkerülésével. Ha a jelzett problémát kellő távolságtartással közelítjük meg, s nem a sérelmek felsorolására fókuszálunk, nem a kudarcok és veszteségek számbavételével foglalkozunk — egyben a múlttól való szabadulás bűvkörét és a kiválasztottság- és vesztes tudat csapdahelyzeteit kerülve —, s ha a nagyobb léptékű történeti folyamatokat vizsgáljuk, láthatóvá válik, hogy a szlovákiai magyarság 1918-tól specifikusan agrárközösségként — miközben a masaryki köztársaság modernizációs előnyeit pozicionális lehetőségeihez mérten kamatoztatni tudta — a 20. század második felében, több más kelet-közép-európai etnikumhoz, minoritáshoz hasonlóan, döntő változásokon ment keresztül: ezen nép-csoport tradicionális társadalmi, gazdasági és szociális státusa átalakult, a polgári és paraszti életformák eltűntek, a szociális kohézió új, fogyasztói formája jött létre.
A saját közösség bizonyos fokú (politikai, kulturális) elitek általi izolációjára és ez-zel kollektív öntudatának megszilárdítására tett kísérletek, nem utolsósorban a jel-zett változások következtében, a szocializmus alatt és a rendszerváltozás után bi-zonytalan talajra hullottak-hullanak.
A magyar közösség születésétől kezdve mindig nemzetállami gazdasági szerke-zetekbe integrálódott. A gazdasági érdekvédelem és érdekérvényesítés legutolsó, még ha korlátozott lehetőségei is a polgári Csehszlovákiában voltak jelen. 1945 ki-sebbségtörténeti szempontból azért is cezúra, mert immár nemzeti alapon szerve-ződő gazdasági szereplőkről nem beszélhetünk: Szlovákiában a gazdaság nemzeti hegemonizálására, államosításra, földreformra és erőszakos gazdasági elitváltásra került sor. 1948-at követően a szlovákiai magyarok az ágazati változások tárgyaivá