AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Környezetvédelmi termékdíj éves beszámoló összesítĘ fĘlap

Új lé te sít mény ese té ben az en ge dé lye zé si el já rás az elõ ze tes vizs gá la ti sza kasszal in dul. A be nyúj tan dó elõ ze tes vizs -gá la ti do ku men tá ció tar tal mi kö ve tel mé nye it a 314/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let 4. szá mú mel lék le te ha tá roz za meg.

Az elõ ze tes vizs gá lat alap ján ál la pít ja meg a fel ügye lõ ség, hogy az adott ügy ben mi lyen en ge dé lye zé si el já rás le foly ta tá sa szük sé ges. Amennyi ben a te vé keny ség kör nye ze ti ha tás vizs gá lat ra és egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zé si el já rás ra egy aránt kö te le zett, a kör nye zet hasz ná ló nak nyi lat koz nia kell ar ról, hogy ké rie a Korm. ren de let 24. § sze rin ti össze vont el já rás al kal ma zá sát. Amennyi ben az el ér he tõ leg jobb tech ni ká ról ren del ke zés re álló in for má ci ók ezt le -he tõ vé te szik, a fel ügye lõ ség dönt a KHV és EKHE el já rás össze von ha tó sá gá ról.

Az elõ ze tes vizs gá la ti el já rás ban ha tá roz za meg a fel ügye lõ ség az en ge dé lye zé si el já rás hoz be nyúj tan dó ké re lem rész -le tes tar tal mi kö ve tel mé nye it.

Amennyi ben a te vé keny ség csak egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zé si el já rás ra kö te le zett, az en ge dély ké rel mi do ku men tá ci ót a 314/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let 8. szá mú mel lék le té nek elõ írásai sze rint kell össze ál lí ta ni.

A fel ügye lõ ség meg lé võ te vé keny ség ese tén a kör nye zet hasz ná lót az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély elsõ íz -ben tör té nõ meg szer zé se ér de ké -ben tel jes körû kör nye zet vé del mi fe lül vizs gá lat el vég zé sé re kö te le zi.

A fe lül vizs gá lat el vég zé se so rán a Kvt.-ben meg ha tá ro zot ta kon túl a 314/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let elõ írásait is al kal maz ni kell.

A teljes körû környezetvédelmi felülvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélykérelem tartalmi követelményrendszerének összevetése

Kö zös

szá mo zás A tel jes körû kör nye zet vé del mi fe lül vizs gá la ti do ku men tá ció kö te le zõ tar tal ma Az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély hez szük sé ges tar tal mi kö ve tel mé nyek

1. 1. Ál ta lá nos ada tok⁵

1.1. 1.1. A kör nye zet vé del mi fe lül vizs gá la tot (a továb biak ban: vizs gá lat) vég zõ neve (meg ne ve zé se), lak he lye (szék he lye), a jo go sult sá gát iga -zo ló en ge dély/ok irat szá ma.

1.2. 1.2. Az ér de kelt neve (meg ne ve zé se), lak he lye (szék he lye), a te vé -keny ség vég zé sé re vo nat ko zó en ge dély szá ma.

a) az en ge dély ké rõ azo no sí tó adatai (KÜJ szám mal), 1.3. 1.3. A te lep hely(ek) címe, hely raj zi szá ma, a te le pü lés sta tisz ti kai azo

-no sí tó szá ma, át né ze ti és rész le tes hely szín rajz

c) a lé te sít mény ál tal igény be vett te rü let hely szín raj za a szennye zõ for rá sok be je lö lé sé vel, egy sé ges or szá gos ve tü le ti rend szer (EOV) ko or di ná ták fel tün te té sé vel,

1.4. b) a lé te sít mény, te vé keny ség

telepítési he lyé nek jel lem zõi (KTJ szám mal és lé te sít mény azo no sí tó szám mal)

1.5. 1.4. A te lep hely(ek)re vo nat ko zó en ge dé lyek és elõ írások fel so ro lá sa és be mu ta tá sa.

1.6. 1.5. A te lep hely(ek)en a vizs gá lat idõ pont já ban foly ta tott te vé keny sé -gek fel so ro lá sa, a TE Á OR-szá mok meg je lö lé sé vel és az al kal ma zott tech no ló giá(k) rö vid le írá sá val.

1.7. 1.6. A te lep hely(ek)en az ér de kelt ál tal ko ráb ban (a te vé keny ség kez de té tõl, de leg fel jebb 5 év) foly ta tott te vé keny sé gek be mu ta tá sa kü lö -nös te kin tet tel a kör nye zet re ve szélyt je len tõ te vé keny sé gek re, a be kö vet ke zett, kör nye ze tet érin tõ rend kí vü li ese mé nyek kel együtt.

5 A szük sé ges több let in for má ci ó kat vas tag, dõlt ki eme lés sel je löl ve

Kö zös

2. 2. A fe lül vizs gált te vé keny ség re vo nat ko zó ada tok

2.1. 2.1. A lé te sít mé nyek és a te vé keny ség rész le tes is mer te té se, a te vé -keny ség meg kez dé sé nek idõ pont ja, a fel hasz nált anya gok lis tá ja, az elõ ál lí tott ter mé kek lis tá ja a mennyi ség és az össze té tel fel tün te té sé -vel.

d) a lé te sít mény, illetve az ott foly ta tott te vé keny ség és annak jel lem zõ ter me lé si ka pa ci tá sa, be le ért ve a te lep he lyen lévõ mû sza -ki lag kap cso ló dó lé te sít mé nye ket, f) a lé te sít mény ben, illetve tech no ló gi á ban fel hasz nált, va la -mint az ott elõ ál lí tott anya gok, illetve ener gia jel lem zõi és mennyi sé gi ada tai, 2.2. 2.2. A te vé keny ség(ekk)el kap cso la tos do ku men tá ci ók, nyil ván tar tá

sok, be je len té sek, ha tó sá gi el len õr zé sek, en ge dé lyek, ha tá ro za tok, kö -te le zé sek is mer -te té se, bír sá gok ese té ben 5 évre vissza me nõ leg.

2.3. 2.3. Föld alat ti és fel szí ni ve ze té kek, tar tá lyok, anya gát fej té sek he lyé -nek, üze mel te té sé nek is mer te té se.

2.4. e) az al kal ma zott el ér he tõ leg

-jobb tech ni ka is mer te té se 3. 3. A te vé keny ség foly ta tá sa so rán be kö vet ke zett, ille tõ leg je lent ke zõ

kör nye zet ter he lés és igény be vé tel be mu ta tá sa 3.1 3.1. Le ve gõ

A jel lem zõ le ve gõ hasz ná la tok is mer te té se (szel lõz te tés, el szí vás, ener gia szol gál ta tá si és tech no ló gi ai le ve gõ igé nyek nagy sá gá nak, idõ tar ta -má nak vál to zá sa).

A kör nye ze ti lég tér bõl be szí vott és tisz tí tott le ve gõ elõ ál lí tá sát szol gá ló be ren de zé sek és tech no ló gi ák le írá sa.

A lég szennye zést oko zó tech no ló gia rész le tes is mer te té se, a szennye -zés re ha tást gya kor ló pa ra mé te rek és jel lem zõk be mu ta tá sa.

g) a lé te sít mény szennye zõ for rá -sai,

h) a lé te sít mény bõl szár ma zó ki -bo csá tá sok mi nõ sé gi és

mennyi sé gi jel lem zõi, va la mint vár ha tó kör nye ze ti ha tá sai a kör nye ze ti ele mek összes sé gé re vo -nat ko zó an,

i) a lé te sít mény ben foly ta tott te vé keny ség ha tás te rü le té nek meg ha tá ro zá sa a szak te rü le ti jog -sza bá lyok figye lembevételével, ki emel ve az eset le ges or szág ha tá -ron át ter je dõ ha tá so kat,

A hasz nált le ve gõ (füst gáz, vég gáz) tisz tí tá sá ra szol gá ló be ren de zé sek és ha tás fo kuk is mer te té se, va la mint a tisz tí tó be ren de zés ben le vá lasz -tott anya gok ke ze lé sé nek és el he lye zé sé nek le írá sa.

A hely hez kö tött pont sze rû és dif fúz lég szennye zõ for rá sok jel lem zõ i -nek be mu ta tá sa, a ki bo csá tott füst gá zok jel lem zõ i -nek és a

le ve gõ szennye zõ kom po nen sek nek az is mer te té se (bûz is), a meg en -ge dett és a tény le -ges emisszi ók be mu ta tá sa és össze ha son lí tá sa.

A fe lül vizs gált te vé keny sé gek kel kap cso lat ban rend sze re sen vagy idõ sza ko san üze mel te tett moz gó lég szennye zõ for rá sok jel lem zõ ki -bo csá tá si ada ta i nak le írá sa, a te vé keny ség hez kap cso ló dó szál lí tás, illetve jár mû for ga lom ha tá sai.

A le ve gõ tisz ta ságvé de lem mel kap cso la tos bel sõ uta sí tá sok, in téz ke dé sek is mer te té se. (Amennyi ben in téz ke dé si terv e van, annak is mer te -té se, és a vég re haj tás be mu ta tá sa.)

Be kell mu tat ni az emisszió ter je dé sét (ha tás te rü le tét) és a le ve gõ mi nõ ség re gya ko rolt ha tá sát.

Kö zös

3.2. 3.2. Víz

A jel lem zõ víz hasz ná la tok, vízi mun kák és vízi lé te sít mé nyek, illetve az arra jo go sí tó en ge dé lyek és az en ge dé lyek tõl való el té ré sek is mer te té se.

A friss víz be szer zé sé re, fel hasz ná lá sá ra, a hasz nált vi zek el he lye zé sé re vo nat ko zó sta tisz ti kai adat szol gál ta tá sok be mu ta tá sa. A tech no ló gi -ai víz igé nyek ki elé gí té sé nek, a te vé keny ség biz ton sá gos vég zé sé hez tar to zó víz igény be vé te lek nek (víz szint süllyesz tés, víz te le ní tés) és a víz for gal mi di ag ram nak a be mu ta tá sa.

Az ivó víz be szer zés, ivó víz el lá tás, a kom mu ná lis és tech no ló gi ai célú fel hasz ná lás be mu ta tá sa.

A víz kész let-igény be vé te li ada tok is mer te té se 5 évre vissza me nõ leg.

A szenny víz ke let ke zé sek he lyé nek, a szenny vi zek mennyi sé gi és mi -nõ sé gi ada ta i nak be mu ta tá sa a tech no ló gi ai le írá sok alap ján.

g) a lé te sít mény szennye zõ for rá sai, h) a lé te sít mény bõl szár ma zó ki bo csá tá sok mi nõ sé gi és mennyi -sé gi jel lem zõi, va la mint vár ha tó kör nye ze ti ha tá sai a kör nye ze ti ele mek összes sé gé re vo nat ko zó an, i) a lé te sít mény ben foly ta tott te vé keny ség ha tás te rü le té nek meg -ha tá ro zá sa a szak te rü le ti

jog sza bá lyok fi gye lem be vé te lé -vel, ki emel ve az eset le ges or szág -ha tá ron át ter je dõ -ha tá so kat, A szenny víz össze gyûj té sé re, tisz tí tá sá ra és a tisz tí tott (vagy tisz tí tat lan)

szenny víz ki bo csá tá sá ra, el he lye zé sé re vo nat ko zó ada tok, az ipar i és egyéb szenny víz csa tor nák, a szenny víz tisz tí tó te lep jel lem zõi, to váb bá az iszap ke ze lés, iszap mi nõ ség és -el he lye zés ada ta i nak is mer te té se.

A csa pa dék víz rend szer be mu ta tá sa (akár egye sí tett, akár el vá lasz tó rend sze rû a csa tor na há ló zat).

A víz kész le tek re gya ko rolt ha tá so kat vizs gá ló (ha tó sá gi ha tá ro zat tal elõ írt) mo ni tor ing rend szer ada ta i nak és mû kö dé si ta pasz ta la ta i nak be -mu ta tá sa, be le ért ve mind a víz ki vé te lek, mind a szenny víz be ve ze té sek ha tá sá nak vizs gá la tát, ha tás te rü le té nek meg ha tá ro zá sát, ér té ke lé sét.

A fel szí ni és fel szín alat ti víz szennye zé sek be mu ta tá sa, az el há rí tá suk -ra tett in téz ke dé sek és azok ered mé nye i nek is mer te té se.

A víz vé de lem mel kap cso la tos bel sõ uta sí tá sok, in téz ke dé si ter vek, a vég re haj tá suk tár gyi és sze mé lyi fel té te le i nek is mer te té se.

3.3. 3.3. Hul la dék

A hul la dék kép zõ dés sel járó tech no ló gi ák és te vé keny sé gek be mu ta tá -sa, tech no ló gi ai fo lya mat áb rák ké szí té se.

A tech no ló gia és te vé keny ség so rán fel hasz nált anya gok meg ne ve zé -se, éves fel hasz nált mennyi sé gük. Anyag mér le gek ké szí té se a hul la dék ke let ke zé sé vel járó tech no ló gi ák ról.

A te vé keny ség bõl ke let ke zõ összes hul la dék 16/2001. (VII. 18.) KöM ren de let sze rin ti meg ne ve zé se, mennyi sé ge, EWC kód szá ma (ve szé -lyes hul la dé kok ese té ben azok ve szé -lyes sé gi jel lem zõ it is meg kell adni) tech no ló gi án kén ti és te vé keny sé gen kén ti bon tás ban.

A hul la dé kok gyûj té si mód já nak is mer te té se.

A hul la dé kok te lep he lyen be lül tör té nõ ke ze lé sé nek, tá ro lá sá nak, az eze ket meg va ló sí tó lé te sít mé nyek és tech no ló gi ák rész le tes is mer te té se, be le ért ve azok mû sza ki és kör nye zet vé del mi jel lem zõ it.

A te lep hely rõl ki szál lí tott (ex port is) hul la dé kok faj tán kén ti is mer te té se és mennyi sé ge. A hul la dé kot szál lí tó, át ve võ szer ve zet azo no sí tó ada tai, a hul -la dék szál lí tás fo lya ma tá nak (esz kö ze, mód ja, út vo na -la) is mer te té se.

A hul la dék gaz dál ko dá si terv, a ke let ke zõ hul la dé kok mennyi sé gé nek és kör nye ze ti ve szé lyes sé gé nek csök ken té sé re tett in téz ke dé sek is mer te té se.

Más szer ve zet tõl át vett (im port is) hul la dé kok mi nõ sé gi össze té te lé -nek, mennyi sé gé nek és szár ma zá si he lyé nek (át adó azo no sí tó ada tai), va la mint ke ze lé sé nek is mer te té se.

A be gyûj tés sel át vett hul la dé kok mi nõ sé gi össze té te lé nek, mennyi sé gé nek és szár ma zá si he lyé nek (át adó azo no sí tó ada tai), va la mint ke ze -lé sé nek is mer te té se.

Kö zös -sza bá lyok figye lembe véte lével, ki emel ve az eset le ges or szág ha tá

Kö zös

5. 5. Össze fog la ló ér té ke lés, ja vas la tok

A kör nye zet re gya ko rolt ha tás ér té ke lé se, be mu tat va a kör nye ze ti koc -ká za tot is.

Kör nye zet vé del mi en ge déllyel ren del ke zõ te vé keny ség ese tén az en -ge dély ké re lem hez el ké szí tett ta nul má nyok ha tás-elõ re jel zé se i nek össze ve té se a be kö vet ke zett ha tá sok kal.

A fe lül vizs gá lat és a ko ráb bi vizs gá la tok ered mé nyei, illetve ha tá ro za -tok alap ján meg kell ha tá roz ni azo kat a le het sé ges in téz ke dé se ket, ame lyek kel az ér de kelt a ve szé lyez te tés mér té két csök kent he ti, illetve a kör nye zet szennye zés meg szün te té se ér de ké ben, vagy a kör nye zet ter hel he tõ sé gé nek figye lembe véte lével annak el fo gad ha tó mér té kû re való csök ken té sét ér he ti el.

Ha az en ge dély nél kü li te vé keny sé get új te le pí té si he lyen va ló sí tot ták meg, ak kor is mer tet ni kell a te le pí tés he lyén az öko ló gi ai vi szo nyok -ban és a táj -ban va ló szí nû sít he tõ vagy bi zo nyít ha tó vál to zá so kat, és az eset le ges ká ros ha tá sok el len sú lyo zá sá ra be ve ze tett in téz ke dé se ket.

Ja vas la tot kell adni a szük sé ges be avat ko zá sok ra, át ala kí tá sok ra, ezek sür gõs sé gé re, idõ be li üte me zé sé re.

j) a lé te sít mény bõl szár ma zó ki -bo csá tás meg elõ zé sé re, vagy amennyi ben a meg elõ zés nem le het sé ges, a ki bo csá tás csök ken té -sé re szol gá ló tech no ló gi ai el já rá sok és egyéb mû sza ki meg -ol dá sok, va la mint ezek nek a min -den ko ri el ér he tõ leg jobb

tech ni ká nak való meg fe le lé se, k) szük ség ese tén a hul la dék ke let ke zé sé nek meg elõ zé sé re, a ke -let ke zett hul la dék

hasz no sí tá sá ra, va la mint a nem hasz no sít ha tó hul la dék kör nye zet szennye zést, illetve ká ro sí tást ki -zá ró mó don tör té nõ

ár tal mat la ní tá sá ra szol gá ló meg ol -dá sok,

l) min den olyan in téz ke dést, amely az ener gia ha té kony sá got, a biz ton sá got, a szennye zé sek

In document KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ (Pldal 129-134)