ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása
1. § A büntetõeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül.
A bíróság eljárásának alapja
2. §3 (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.
(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetõ törvénybe ütközõ cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
(3) A bíróság csak annak a személynek a büntetõjogi felelõsségérõl dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.
(4) A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minõsítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához.
Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog4
3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön.
(2)5 Bûncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelõsségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult.
(3)6 Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetõleg, ha e törvény azt lehetõvé teszi, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt jogorvoslatnak van helye.
(4)7 A Legfelsõbb Bíróság határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.
A bizonyítási teher
4. §8 (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.
(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhetõ a terhelt terhére.
A védelem joga
5. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetõleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.
1 A törvényt az Országgyûlés 1998. március 10-én fogadta el. Kihirdetve a Magyar Közlöny 1998. évi 23. számában.
2 A törvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének a Magyar Közlönyben történõ közzétételét a 2002. évi I. törvény 308. § (5) bekezdése, a 2003. évi II. törvény 88. § (5) bekezdése és a 2006. évi LI. törvény 285. § (4) bekezdése rendelte el.
3 A 2. § a 2006. évi LI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
4 A 3. § elõtti alcím a 2006. évi LI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
5 A 3. § (2) bekezdése a 2002. évi I. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
6 A 3. § (3) bekezdése a 2009. évi LXXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2009. augusztus 13-ától.
7 A 3. § (4) bekezdését a 2006. évi LI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
8 A 4. § a 2006. évi LI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
(3)9 A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védõ is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetõeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.
(4) A védõ eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelezõ.
A hivatalból való eljárás, a büntetõeljárás megindítása és a büntetõeljárás akadályai10
6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetõeljárást megindítsa, illetõleg az eljárást lefolytassa.
(2) Büntetõeljárás csak bûncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bûncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
(3)11 Büntetõeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetõeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentõ ítéletet kell hozni, ha
a) a cselekmény nem bûncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el,
b) nem állapítható meg bûncselekmény elkövetése, illetõleg az, hogy a bûncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el,
c) – az e törvényben meghatározott kivételekkel – büntethetõséget kizáró vagy megszüntetõ ok áll fenn, d)12 a terhelt cselekményét már jogerõsen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet
II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét.
(4) A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat) kivéve, a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövetõ egy cselekménye több bûncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minõsítésnek megfelelõen – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bûncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bûnösségét.
(5) Azzal szemben, akinek a felelõsségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetõeljárás – a szabálysértésekrõl szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás13lefolytatása elõtt – nem indítható.
Az ártatlanság vélelme
7. § Senki sem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg a bûnösségét a bíróság jogerõs határozatában nem állapította meg.
Az önvádra kötelezés tilalma
8. § Senki sem kötelezhetõ arra, hogy önmagát terhelõ vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
Az anyanyelv használata
9. § (1) A büntetõeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány.
(2)14 A büntetõeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
(3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetõleg a hivatalos iratot kibocsátotta.
(4)15 Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a kézbesítendõ iratot nem kell lefordítani, ha errõl az érintett kifejezetten lemond.
9 Az 5. § (3) bekezdése a 2002. évi I. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
10 A 6. § alcímét a 2002. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
11 A 6. § (3)–(5) bekezdését a 2002. évi I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
12 A 6. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006. évi LI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
13 Lásd a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (1) bekezdés e) pontját.
14 A 9. § (2) és (3) bekezdése a 2002. évi I. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
15 A 9. § (4) bekezdését a 2006. évi LI. törvény 5. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
A büntetõjogi felelõsség önálló elbírálása
10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bûncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetõleg az abban megállapított tényállás.
A törvény hatálya
11. § (1) A büntetõeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévõ törvény szerint kell lefolytatni.
(2) A magyar büntetõ joghatóság alá tartozó ügyekben [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. és 4. §] az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
II. Fejezet A BÍRÓSÁG A bíróság feladata
12. § (1) A bíróság feladata az igazságszolgáltatás.
(2) Bíróság dönt – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a szabadságelvonással, illetve szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedésekrõl.
(3) A bíróság az e törvényben meghatározott más feladatokat is ellát.
(4) A vádirat benyújtása elõtt a bíróság feladatait – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a nyomozási bíró látja el.
Az eljáró bíróságok
13. § (1) Elsõ fokon a helyi bíróság és a megyei bíróság jár el.
(2) Másodfokon jár el
a) a megyei bíróság a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, b) az ítélõtábla a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben,
c)16 ha e törvény az ítélõtábla határozata elleni fellebbezést lehetõvé teszi, a Legfelsõbb Bíróság az ítélõtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.
(3)17 Harmadfokon jár el
a) az ítélõtábla azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a megyei bíróság járt el, b) a Legfelsõbb Bíróság azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon az ítélõtábla járt el.
(4)18 Az e törvényben meghatározott esetekben az elsõ fokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.
(5)19 Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül – a bíró irányítása és felügyelete mellett – bírósági ügyintézõ is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintézõ eljárására kell alkalmazni.20
16 A 13. § (2) bekezdés c) pontját a 2002. évi I. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
17 A 13. § (3) bekezdését a 2006. évi LI. törvény 6. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
18 A 13. § (4) – eredetileg (3) – bekezdése a 2002. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (3) bekezdésrõl (4) bekezdésre a 2006. évi LI. törvény 6. §-a módosította. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
19 A 13. § (5) – eredetileg (4) – bekezdését a 2002. évi I. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (4) bekezdésrõl (5) bekezdésre a 2006. évi LI. törvény 6. §-a módosította. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
20 Lásd a bírósági ügyintézõk által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendeletet.
A bíróság összetétele
14. § (1) A helyi bíróság
a)21 egy hivatásos bíróból és két ülnökbõl álló tanácsban jár el, ha a bûncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
b) ülnökök közremûködése nélkül (egyesbíróként) jár el az a) pont alá nem tartozó esetben.
(2) A megyei bíróság mint elsõ fokú bíróság – ha e törvény másképp nem rendelkezik – egy hivatásos bíróból és két ülnökbõl álló tanácsban jár el.
(3)22 A helyi bíróság az (1) bekezdés b) pontja esetében egy hivatásos bíróból és két ülnökbõl álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bûncselekmény a vádirati minõsítéstõl eltérõen hogyan minõsülhet, vagy ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta.
(4) A megyei bíróság mint elsõ fokú bíróság – az e törvényben meghatározott esetekben – két hivatásos bíróból és három ülnökbõl álló tanácsban járhat el.
(5)23 A másodfokú és a harmadfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A Legfelsõbb Bíróság három, illetõleg ha e törvény így rendelkezik, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(6) Az egyesbíró és a tanács elnöke hivatásos bíró; az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnökök jogai, kötelességei azonosak.
(7)24 A 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bûncselekmények esetén elsõ fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és – a Legfelsõbb Bíróság kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kijelölt bíró.25
Az elsõ fokú bíróság hatásköre
15. § Elsõ fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bûncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a megyei bíróság hatáskörébe.
16. § (1)26 A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak
a) azok a bûncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetõvé teszi; valamint
b) az állam elleni bûncselekmények (Btk. X. Fejezet);
c) az emberiség elleni bûncselekmények (Btk. XI. Fejezet);
d)27 az emberölésre irányuló elõkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 166. § (3) és (4) bek.], az erõs felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk.
170. § (6) bek. és (7) bek. harmadik fordulata]28, az emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bûncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím);
e)29 a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bûncselekmény (Btk. 211. §), visszaélés minõsített adattal30(Btk. XV. Fejezet III. Cím), a hivatali bûncselekmények (Btk. XV. Fejezet IV. Cím), a nemzetközileg védett személy elleni erõszak (Btk. 232. §), a fogolyzendülés (Btk. 246. §), a nemzetközi bíróság elõtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bûncselekmény (Btk. 249/B. §), a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bûncselekmények (Btk. XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);
21 A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 2002. évi I. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
22 A 14. § (3) bekezdése a 2006. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
23 A 14. § (5) bekezdése a 2006. évi LI. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
24 A 14. § (7) bekezdése a 2006. évi LI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
25 Lásd a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 14. § (3) bekezdését.
26 A 16. § (1) bekezdése a 2002. évi I. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
27 A 16. § (1) bekezdés d) pontjában az „az újszülött megölése (Btk. 166/A. §),” szövegrész a 2003. évi II. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.
28 A 16. § (1) bekezdés d) pontjában az „az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk. 170. § (6) bek. és (7) bek. harmadik fordulata]” szövegrészt a 2009. évi LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2009. augusztus 13-ától.
29 A 16. § (1) bekezdés e)–f) pontja a 2003. évi II. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
30 A 16. § (1) bekezdés e) pontjában a „visszaélés minõsített adattal” szöveget a 2009. évi CLV. törvény 42. § (21) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2010.
április 1-jétõl.
f)31 a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a bûnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §);
g)32 visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetõleg kettõs felhasználású termékkel [Btk.
263/B. §], a bennfentes kereskedelem (Btk. 299/A. §), a tõkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), a piramisjáték szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk. 303. §);
h) a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk. 259. § (2) bek. b) pont], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó közérdekû üzem mûködésének megzavarása [Btk. 260. § (3) és (4) bek.],33a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek. b) és c) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékû bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk.
310. § (4) bek.],34 munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. § (4) bek.], és visszaélés jövedékkel [Btk. 311. § (4) bek. a) pont és 311. § (5) bek.],35a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs értékû jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság [Btk. 311/A. § (3) bek. a) pont és 311/A. § (4) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékû vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (4) bek. a) pont],36a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs kárt okozó készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a) pont és 313/C. § (6) bek.], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7) bek.] és sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek. a) pont és Btk. 317. § (7) bek.], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. b) pont]37 és kifosztás [Btk. 322. § (3) bek. a) pont], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs kárt okozó rongálás [Btk. 324. § (5) bek. és 324. § (6) bek.], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és 326. § (6) bek.], a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.];
i) a katonai büntetõeljárás hatálya alá tartozó bûncselekmények.
(2) Ha a terhelt különbözõ bíróságok hatáskörébe tartozó bûncselekményeket követett el, a megyei bíróság jár el.
Az elsõ fokú bíróság illetékessége
17. § (1)38 Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bûncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvény határozza meg.39
(2) Ha a bûncselekményt több bíróság területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörû bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben – a nyomozási bíró eljárását ide nem értve – korábban intézkedett (megelõzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése elõtt ismertté válik, az
31 A 16. § (1) bekezdés f) pontjában a „nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” szövegrészt a 2005. évi XCI. törvény 29. § (3) bekezdés b) pontja állapította meg. Hatályos: 2005. szeptember 1-jétõl.
32 A 16. § (1) bekezdés g)–h) pontja a 2007. évi XXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2007. június 1-jétõl.
33 A 16. § (1) bekezdés h) pontjában a „a különösen nagy, illetõleg a különösen jelentõs vagyoni hátrányt okozó közérdekû üzem mûködésének megzavarása [Btk. 260. § (3) és (4) bek.]” szövegrészt a a 2009. évi LXXXIII. törvény 59. § (5) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2009. augusztus 13-ától.
34 A 16. § (1) bekezdés h) pontjában az „a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékû bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (4) bek.]” szövegrészt a 2007. évi CLXII. törvény 29. § (3) bekezdés c) pontja állapította meg. Hatályos: 2008. január 1-jétõl.
35 A 16. § (1) bekezdés h) pontjában a „[310/A. § (4) bek.]” és a „[311. § (4) bek. a) pont és 311. § (5) bek.]” szövegrészt a 2007. évi LXIV. törvény 62. § (1) bekezdés b)–c) pontja állapította meg. Hatályos: 2007. június 21-étõl.
36 A 16. § (1) bekezdés h) pontjában az „a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékû vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (4) bek. a) pont]”
szövegrészt a 2007. évi CLXII. törvény 29. § (3) bekezdés d) pontja állapította meg. Hatályos: 2008. január 1-jétõl.
37 A16. § h) pontjában a „[Btk. 321. § (4) bek. b) pont]” szövegrészt a 2009. évi LXXX. törvény 56. § (5) bekezdés a) pontja állapította meg. Hatályos: 2009.
augusztus 9-étõl.
38 A 17. § (1) bekezdésének második mondatát a 2002. évi I. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
39 Lásd a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény mellékletének I. részét.
eljárást az ügyész, a terhelt, a védõ, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a bíróság folytatja, amelynek a területén a bûncselekményt elkövették.
(3)40 Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pótmagánvádló ott emel vádat.
(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a megelõzés az irányadó.
(5)41 A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), a közlekedési bûncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) – kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett jármûvezetést (Btk. 188. § (1) bek.] és a jármûvezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.] –, a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bûncselekmény, a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekû üzem mûködésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévõ helyi bíróság, a Fõvárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bûncselekmények miatt a megye, illetõleg a fõváros területére terjed ki.
(6)42 Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §) és a gazdasági bûncselekmények (Btk. XVII. Fejezet) miatt – kivéve a számvitel rendjének megsértését (Btk. 289. §), valamint a pénzügyi bûncselekményeket (Btk. XVII.
Fejezet III. Cím) – a megyei bíróság székhelyén lévõ helyi bíróság, a Fõvárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bûncselekmények miatt a megye, illetõleg a fõváros területére terjed ki.
(7) Ha a terhelt különbözõ bíróságok illetékessége alá tartozó bûncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bûncselekmény elbírálására az (5)–(6) bekezdés szerint illetékes.
(8)43 Az elkövetõre illetékes bíróság illetékessége a bûnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.
18. § (1) A Magyar Köztársaság határain kívül elkövetett bûncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek a területén a terhelt lakik, vagy tartózkodik, ennek hiányában az a bíróság, amelynek a területén fogva tartják.
(2) Ha a terhelt a bûncselekményt a Magyar Köztársaság határain kívül követte el, és az eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek a területén a terhelt utoljára lakott, vagy tartózkodott.
(3)44 Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság, megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Fõvárosi Bíróság jár el.
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata
19. § A bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.
Az eljáró bíróság kijelölése
20. § (1) A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni.
(2) A kijelölésrõl
a) a megyei bíróság másodfokú tanácsa határoz, ha az összeütközés a területén levõ helyi bíróságok között,
b)45 az ítélõtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés a területén lévõ megyei bíróság és helyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés a területén lévõ megyei bíróságok vagy a területén lévõ különbözõ megyei bíróságokhoz tartozó helyi bíróságok között,
c) a Legfelsõbb Bíróság határoz, ha a hatásköri összeütközés a különbözõ ítélõtáblákhoz tartozó megyei bíróságok és helyi bíróságok, a megyei bíróság katonai tanácsa és a megyei bíróság más tanácsa,
40 A 17. § (3)–(4) bekezdése a 2002. évi I. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
41 A 17. § (5) bekezdése a 2003. évi II. törvény 29. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
42 A 17. § (6) bekezdése a 2007. évi XXVII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2007. június 1-jétõl.
43 A 17. § (8) bekezdését a 2002. évi I. törvény 8. §-ának (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
44 A 18. § (3) bekezdését a 2006. évi LI. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. július 1-jétõl.
45 A 20. § (2) bekezdés b)–c) pontja a 2002. évi XXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2003. július 1-jétõl.
illetõleg más megyei bíróság, a megyei bíróság és az ítélõtábla, a Fõvárosi Ítélõtábla katonai tanácsa és a Fõvárosi Ítélõtábla más tanácsa, illetõleg más ítélõtábla, a Legfelsõbb Bíróság és az ítélõtábla, avagy az illetékességi összeütközés az ítélõtáblák vagy különbözõ ítélõtáblákhoz tartozó megyei bíróságok, illetõleg helyi bíróságok között
merült fel.
(3) Az eljáró bíróságot a Legfelsõbb Bíróság jelöli ki akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.
A bíró kizárása
21. § (1) Bíróként nem járhat el,
a) aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
b) aki az ügyben mint terhelt, védõ, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentõ vagy mint ezek képviselõje vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,
c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértõ, illetõleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
d) aki az ügyben külön törvény46 alapján titkos információgyûjtés engedélyezésérõl döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyûjtéssel szerzett adatokat a büntetõeljárásban felhasználták-e, e) akitõl az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül
a) a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el,
b)47 a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsõ fokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy elsõ fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
c)48 a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyezõ határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,
d) a perújítás elrendelése folytán megismételt elsõ fokú vagy másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelõ határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett, e)49 a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott
határozat meghozatalában részt vett.
(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.
5)50 A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyezõ határozat meghozatalában részt vett.
(6)51 A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.
22. §52 Nem járhat el az ügyben – a Legfelsõbb Bíróság kivételével – az a bíróság, amelynek elnökével, illetõleg elnökhelyettesével53szemben a 21. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.
23. § (1) A bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.
46 Lásd a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 71. §-át, a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 31. §-át, valamint a nemzetbiztonsági
46 Lásd a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 71. §-át, a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 31. §-át, valamint a nemzetbiztonsági