Mi volt a helyzet a tanárok német nyelvi tudása terén a hároméves türelm i idő feleútján, az 1785— 86. tanévben? Más szó
val: Milyennek látszott annak lehetősége, hogy a nyelvi rendeletek
ben megszabott időben, az 1787—88. tanévtől kezdve a latin iskola grammatikai osztályaiban a legfontosabb tárgyat, a latin nyelvet, a német nyelv segítségével tanítsák? A tanárok ném et nyelvtudá
sáról képet szintén a főigazgatók jelentéseiből alkothatunk, ezek ugyanis az iskolákra vonatkozó egyéb adatok mellett a tanárok nyelvtudására is kiterjeszkednek.
A kim utatások szerint az ország öt tankerületében 62 latin iskola m űködött,1 részben 5-osztályos fő- vagy teljes gim náziumok, részben 3-osztályos kisebb gimnáziumok, vagy gram m atikai isko
lák; volt ezenkívül m inden tankerület székhelyén egy-egy királyi akadémia.
Tankerületek szerint részletezve:
Pozsonyi tankerület.2 M űködött a tankerületben: Pozsonyi akadémia, 4 főgim názium (Pozsony, Nagyszombat, Buda, Zólyom), 9 teljes gimnázium (Esztergom, Kalocsa, Kecskemét, Nyitra, Pest, Privigye, Selmecbánya, Trencsén, Vác), 8 gram m atikai iskola (öreznóbánya, Korpona, Körmöcbánya, Rózsahegy, Szent György, Zsolna, Szakolca, Urbiza).
Tanárok száma összesen: 110.
Közülük ném etül tud: 86 = 78,18%.
Csak gyengén tud ném etül: 1 8 = 1 6 '3 6 % . Nem tud ném etül: 6 = 5‘45%.
Kassai ta n kerü le ti Működött a tankerületben: Kassai akadé
mia, 1 főgim názium (Kassa), 8 teljes gimnázium (Eger Eperjes, 1 Csak a helytartótanács közvetlen felügyelete alá tartozó katolikus isko
lákat véve figyelembe; a bizonyos önállóságot élvező protestáns gimnáziumok nem készítettek hasonló kimutatásokat.
* L. Orsz. Levélt, helytart. 1785:11983 és 1786:6218.
* Orsz. Levélt, helytart. 1785:16069, 1786:39196.
4*
Gyöngyös, Kisszeben, Lőcse, Podolin, Rozsnyó, Ungvár), 4 g ram m atikai Iskola (Jászberény, Miskolc, Tokaj, Újhely).
T anárok száma összesen: 70.
Közülük németül tud: 48 = 68-57%.
Csak gyengén tud ném etül: 12 = 17-14%.
Nem tud ném etül: 1 0 = 1 4 -2 8 % .
Pécsi tankerület.4 * * Működött a tankerületben: Pécsi akadém ia, 2 főgim názium (Győr, Pécs), 7 teljes gim názium (Kanizsa, Kom á
rom , Kőszeg, Sopron, Szabadka, Székesfehérvár, Veszprém), 4 gram m atikai iskola (Keszthely, Magyaróvár, Pápa, Szombathely).
T anárok száma összesen: 73.
Közülük ném etül tud: 60 = 82-19%.
Csak gyengén tud ném etül: 11 = 15 06%.
Németül nem tud: 2 = 2-73%.
Nagyváradi ta n kerü le ti M űködött a tankerületben: Nagyváradi akadém ia, 1 főgim názium (Nagyvárad), 5 teljes gim názium (Arad, Máramarossziget, Nagykároly, Szeged, Szent Anna), 3 gram m ati
kai iskola (Debrecen, Nagybánya, Szalm ár).
T anárok száma összesen: 45.
Közülük ném etül tud: 35 = 77-7%.
Csak gyengén tud ném etül: 1 = 2-2%.
Nem tud németül: 9 = 20-0%.
Zágrábi ta n kerü le ti M űködött a tankerületben: Zágrábi a k a démia, 1 főgim názium (Zágráb), 4 teljes gimnázium (Eszék, Fium e, Pozsega, Varazsd), 1 gram m atikai iskola (Kőrös).
T anárok száma összesen: 40.
Közülük ném etül tud: 21 = 52-5%.
Csak gyengén tu d ném etül: 12 = 30-0%.
Nem tud ném etül: 7 = 17-5%.
összesítve: Az országban m űködő 62 latin iskolában a tanárok
szám a összesen: 338.
Közülük ném etül tud: 250 = 73-96%.
Csak gyengén tud ném etül: 54 = 15-97%.
Nem tu d ném etül: 3 4 = 1 0 -0 5 % .
Ez a kép a való helyzetről természetesen nem teljesen hű, m inthogy a „tudás“, „nem tudás“ és „gyengén tudás“ közti h a tá r túlságosan elmosódott, túlságosan az egyes igazgatók elbírálásától
4 Orsz. Levélt, helytart. 1786 :35906.
8 Orsz. Levélt, helytart. 1786:20993.
8 Orsz. Levélt, helytart. 1786:24110.
53 nyelv közeli általános bevezetését illetően meglehetősen kedvező kilátásokra jogosíthatott fel, különösen ha számba vesszük, hogy az országban m űködő 238 ta n á r tekintélyes része a hum anitas- osztályokra esett, tehát a ném etül nem, vagy csak gyengén tudó 25% jelentős része is olyan osztályokai foglalkozott, m elyeket a.
német nyelvi rendelkezések az addigi intézkedések alapján nem érintettek. természetesen teljesítik, azzal a figyelmeztetéssel azonban, ügyel
jen arra, hogy a diákokat ez előm enetelükben ne gátolja és az előrt tananyagból se hagyjanak ki semmit.9
Ez a kedvező helyzet lebeghetett a császár szeme előtt, m ikor 1786-ban Magyarországon tett utazása alkalm ával program m jába iskolalátogatásokat is felvett. A ném et oktatásnak a helyszínen tapasztalt eredm énye várakozását sem m iképen sem elégítette ki.
7 V. ö. Orsz. Levélt, helytart. 1786:20993 és 37196. Az első kimutatás a
A látogatása után kiadott rendelete,10 mellyel a német nyelv ered
ményesebb oktatására igyekezett serkenteni, visszatükrözi m ind a látottak feletti nemtetszését, m ind azokat a reményeket, m elyeket a ném et oktatás jövendő lehetőségeit illetően az iskolák jelenté
seiből adódó kép benne keltett. Hogy a norm áliskolákat a tapasz
taltnál eredm ényesebb oktatásra bírja, nyom atékosan felhívja figyelm üket korábbi rendelkezéseikre, ism ét leszögezve, hogy az előírt három esztendő után, mely az 1786/87. tanévvel lejár, senki a latin iskolába megfelelő ném et tudás nélkül nem léphet; a ném et
nyelvű oktatás terjeszthetőségére m utató csábító kép, mely a k i
m utatásokból adódik, pedig a rra indítja, hogy eddigi rendeletéit a lehető legsúlyosabban megszigorítsa. Elrendeli, hogy a követ
kező 1787/88. tanévtől kezdve a gram m atikai osztályokban nem csak a latin nyelvet kell a ném et segítségével tanítani, hanem valam ennyi tantárgyat, az egész országban. E rendelkezés alól azok a tanulók sem m entesülnek, akiket még a rendelet életbe
lépése előtt vettek fel a latin iskolába: ha a többi gram m atikai osztály, vagy különösen a hum anitas-osztályok, vagy a k á r a fel
sőbb iskolák növendékei három év alatt (nem a ném etnyelvű taní
tásra való áttérés dátum át, hanem 1786. október 3-át véve a három év kezdetének) a ném et nyelv ism eretét el nem sajátították volna, az iskolák további látogatásától minden további nélkül eltiltatnak.
S a császár m ost m ár nem áll meg a gram m atikai osztályoknál:
három év m últán — írja elő a rendelet — a hum anitas-osztályok- b an is, az akadém iákon, úgyszintén az egyetemen m inden tárgyat
— a teológia tudom ányát kivéve — csak ném et nyelven szabad előadni, „ahogyan az Bécsben m ár m ost történik“.
A rendelet pontos végrehajtására a főigazgatók ügyeljenek fel. Az iskolaigazgatók rögtön a rendelet kézhezvétele után közöl
jék a császár legfelsőbb a k a ratát a tanárokkal és tanítókkal s a legnyom atékosabban hívják fel figyelmüket annak lelkiism eretes végrehajtására. Amellett az igazgatók a három gram m atikai osz
tály tanáraitól külön-külön nyilatkozatot tartoznak kérni, képe
sek-e arra, hogy a következő 1787/88. tanévtől kezdve valam ennyi tárgyat ném et nyelven adjanak elő? — S a tanárok ném etnyelvi jártasságának m egítélését a császár nem bízza pusztán rá ju k , vagy az iskola igazgatójára: úgy kell a nyilatkozatban feleletet adniok a kérdésre, hogy a legközelebbi tavasszal, vagy pedig — h a ny i
latkozatuk helyességét, tehát németnyelvi készségüket illetően ké
tely m erülne fel — a főigazgatóság székhelyére rendelve a n ém et
nyelvi oktatásban a próbát sikerrel megállják.
10 Orsz. Levélt, helytart. 1786. október 3 : 42629.
Kétségtelen, hogy ez az újabb rendelkezés az uralkodó vissza- vonhatatlan elhatározását tükrözi, m ert a következő év elején m eg
ismétli.11
Egyes főigazgatóknak az 1786. október 3-i rendelet félreért
hetetlen rendelkezése ellenére is kételyeik vannak. Attól félnek, talán tévesen m agyarázzák — ilyenfokú m egszigorításra bizonyára nem szám ítottak — és bővebb felvilágosítást kérnek. Ezeknek a helytartótanács „m inden keletkezhető zavar elkerülése végett“ a rendeletet s részletes m agyarázatát mégegyszer m egküldi.12
Ügy látszik, azzal a császár és tanügyi tanácsadói is számol
nak, hogy a német nyelv nem tudása m iatt a tanárok és igazgatók körében változások válnak m ajd szükségessé, m ert az 1878. év elején az egyes tankerületek főigazgatóitól pontos kim utatásokat kérnek azokról az igazgatókról és gram m atikai tanárokról, akik tisztüket a német nyelv bevezetése után nem fogják tudni ellátni.13 A főigazgatóknak természetesen szívükön feküdt, hogy tan- kerületük iskoláinak bevezetett, gyakorlott tanárainak helyét ne kelljen egyik napról a m ásikra csupán a ném et nyelv nem tudása m iatt újakkal betöltve látniok; fel is szólították a m aguk részéről is tankerületük iskoláit, hogy azok az igazgatók és tanárok, akik nem jól beszélnek németül s koruknál fogva még remélhető, hogy e nyelvben haladást fognak elérni, a legnagyobb buzgalommal igyekezzenek e hiányt pótolni, hogy az előírt időben a németnyelvű tanításra át tudjanak térni.14
11 Orsz. Levélt, helytart. 1787. február 20 : 7450.
11 Orsz. Levélt, helytart. 1787. január 2:52828.
18 I. h.
11 L. C s ó k a Károly: A zsolnai kir. kát. gimnázium története. (Zsolnai kir.
kát. gimnázium évkönyve, 1889/90.)