f) az Ny. Alap ellátási és működési vagyonával való gazdálkodás tekintetében önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő,
g) az Ny. Alap előirányzatai tekintetében önállóan javaslattételre, döntésre vagy
ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2016. évi 66. szám
5. függelék A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje
Munkáltatói
jogkörök Főigazgató Főigazgató-helyettes Igazgató Igazgatóhelyettes Főosztályvezető Alapvető - az ONYF valamennyi kormánytisztviselője,
- a közvetlen irányítása alá tartozó
főosztályvezetők tekintetében
- a munkáját közvetlenül segítő
- a közvetlen irányítása alá tartozó
főosztályvezetők tekintetében
- a munkáját közvetlenül segítő
- a Központ valamennyi kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője és munkavállalója tekintetében
- a NYUFIG valamennyi kormánytisztviselője,
A főigazgató és az igazgató a munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre.
Az emberi erőforrások minisztere 64/2016. (XII. 29.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2017. január 1. napjától 2017. június 30. napjáig prof. dr. Berkes Istvánt az Országos Sportegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OSEI) elhelyezésével összefüggő feladatok összehangolásáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.
2. § A miniszteri biztos feladatkörében
a) gondoskodik az OSEI elhelyezésére és a szükséges szervezeti keretek meghatározására vonatkozó javaslatok előkészítéséről,
b) részt vesz a feladatával összefüggő szabályozó eszközök kidolgozásában,
c) együttműködik az 1333/2016. (VII. 4.) Korm. határozatban foglalt Egészséges Budapest Program koordinálásáért felelős miniszteri biztossal,
d) ellátja az a)–c) pont szerinti feladatkörökkel összefüggésben a miniszter által meghatározott eseti, egyedi feladatokat.
3. § A miniszteri biztos egyebekben ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás miniszteri biztosra vonatkozó feladatait.
4. § A miniszteri biztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere az egészségügyért felelős államtitkár útján irányítja.
5. § A miniszteri biztos a Ksztv. 38. § (9) bekezdés a) pontja alapján havonta bruttó 373 950 Ft összegű díjazásra és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott juttatásokra jogosult.
6. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Ksztv. 38. § (8) bekezdése szerinti titkárság nem segíti.
7. § Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba.
8. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 46/2016. (IX. 20.) EMMI utasítás.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
Az emberi erőforrások minisztere 65/2016. (XII. 29.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2017. január 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időtartamra Gyetvai Árpádot a Testnevelési Egyetem új kampuszáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.
2. § A miniszteri biztos feladatai:
a) felügyeli a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek létrehozásához szükséges beruházások megvalósítását,
b) közreműködik a feladatával összefüggő jogszabálytervezetek kidolgozásában,
c) ellátja az a)–b) pont szerinti feladatkörökkel összefüggésben a miniszter által meghatározott eseti, egyedi feladatokat.
3. § A miniszteri biztos egyebekben ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás miniszteri biztosra vonatkozó feladatait.
4. § A miniszteri biztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere az oktatásért felelős államtitkár útján irányítja.
5. § A miniszteri biztost a tevékenység ellátásáért a Ksztv. 38. § (9) bekezdés a) pontja alapján megbízatása alatt havonta bruttó 100 000 Ft összegű díjazás illeti meg.
6. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Ksztv. 38. § (8) bekezdése szerinti titkárság nem segíti.
7. § Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba.
8. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 26/2016. (VI. 17.) EMMI utasítás.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
Az emberi erőforrások minisztere 66/2016. (XII. 29.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2016. december 1. napjától 2017. február 28. napjáig dr. Betlehem Józsefet a népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.
2. § A miniszteri biztos 1. §-ban meghatározott feladatkörében ellátja a következő tevékenységeket:
a) részt vesz a feladata tekintetében a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításában;
b) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel és szakmai szervezetekkel;
c) közreműködik az egészségügyi ágazati szakmai, fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában és végrehajtásában, a korszerű ellátási modell (kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói szerepkör) nemzetközi jó gyakorlattal való összevetésében, a modell bevezetésével kapcsolatos feladatok előkészítésében, a bevezetést követő monitorozásban, a szükséges képzések összehangolásában és a kapcsolódó feladatok ellátásában;
d) részt vesz a fenti tevékenységgel kapcsolatos döntések, jogszabályok szakmai előkészítésében;
e) ellátja az a)–d) pont szerinti feladatkörökkel összefüggésben a miniszter által meghatározott eseti, egyedi feladatokat.
3. § A miniszteri biztos egyebekben ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás miniszteri biztosra vonatkozó feladatait.
4. § A miniszteri biztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere az egészségügyért felelős államtitkár útján irányítja.
5. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Ksztv. 38. § (8) bekezdése szerinti titkárság nem segíti.
6. § A miniszteri biztos a tevékenységéért a Ksztv. 38. § (9) bekezdés a) pontja szerint bruttó 373 950 Ft/hó összegű díjazásra és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott juttatásokra jogosult.
7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
A honvédelmi miniszter 76/2016. (XII. 29.) HM utasítása
a katonai rehabilitációs eljárásnak az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán történő megnyitásáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a Kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve meghirdetéséről szóló 1728/2015. (X. 8.) Korm. határozatban a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította, a következő utasítást adom ki:
1. § (1) Az utasítás hatálya a Magyar Néphadsereg irányítása és felügyelete alatt álló szervezetek azon egykori tagjainak erkölcsi és katonai rehabilitációjával kapcsolatos eljárásra terjed ki, akiket az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben való szerepükért a bíróság bizonyíthatóan politikai okok miatt ítélt el, feltéve hogy az ítéletet semmissé nyilvánították.
(2) Az utasítás hatálya kiterjed továbbá a Magyar Néphadsereg azon tagjainak erkölcsi és katonai rehabilitációjával kapcsolatos eljárásra, akiket az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben való szerepükért bizonyíthatóan politikai meggyőződésük miatt
a) közbiztonsági őrizetben vagy más módon fogva tartottak, b) fegyelmi eljárás keretében felelősségre vontak,
c) a honvédség állományából eltávolítottak vagy
d) a felülvizsgálatok során tartalékos rendfokozatuktól megfosztottak.
(3) Felkérem a 3. § (4) bekezdése szerinti szervezetek vezetőjét, hogy szervezetük vonatkozásában az utasítás végrehajtása érdekében közreműködni szíveskedjenek.
(4) Az utasítás alkalmazása során hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon, beleértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket is, valamint a házastárs és a testvér.
2. § (1) A katonai rehabilitációra vonatkozó döntést felülvizsgálati eljárás előzi meg.
(2) A felülvizsgálati eljárás hivatalból, az érintett vagy hozzátartozója kérelmére vagy civil szervezet által előterjesztett beadványra indul.
(3) Felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére igény 2017. december 31-ig nyújtható be.
(4) Nem vizsgálható felül annak a volt katonának a rendfokozattól való megfosztása, akit
a) a bíróság fosztott meg rendfokozatától, és az ítélet semmissé nyilvánítása nem történt meg,
b) 1963. április 4-e után fegyelmi okból – az 1. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt fegyelmi eljárás kivételével – vagy méltatlanság címén államigazgatási úton bocsátottak el a szolgálatból.
3. § (1) Az eljárást a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) szervezetében az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg megalakuló 1956-os HM Rendfokozati Rehabilitációs Bizottság (a továbbiakban: RRB) folytatja le.
(2) Az RRB elnöke a HM parlamenti államtitkára. Az RRB elnöke gondoskodik a (4) bekezdésben felsorolt szervetek képviselőjének meghívásáról.
(3) Az RRB tag
a) a HM Jogi Főosztály főosztályvezetője mint az RRB alelnöke, b) a HM Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség képviselője, c) a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály képviselője, d) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Levéltár képviselője, e) a HM sajtófőnöke vagy képviselője és
f) a honvédelmi miniszter által kijelölt személy.
(4) Az RRB munkájában állandó meghívottként szavazati joggal veszt részt a) a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének képviselője,
b) a Történelmi Igazságtételi Bizottság képviselője, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt történész, d) a Magyar Politikai Elítéltek Közössége képviselője, e) a VERITAS Történetkutató Intézet képviselője és f) a Szabadságharcosokért Alapítvány képviselője.
(5) Az RRB titkára a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály vezetője által kijelölt bizottsági tag. Az RRB titkára végzi az RRB munkája során keletkezett iratok, valamint a korábban kezelt rehabilitációk adatbázisának – különösen a katonai rehabilitációval és a rehabilitáltakkal összefüggő nyilvántartások, ügydarabok, jegyzőkönyvek – megőrzését, irattározását és a betekintésre történő előkészítését.
(6) Az RRB munkájában részt vevők feladatukat eredeti beosztásuk ellátása mellett látják el, megbízási díjat nem kapnak.
4. § (1) Az RRB tevékenysége az utasítás személyi hatálya alá tartozók katonai rehabilitációjának, valamint a nyugállományú katonákat megillető kedvezményekkel rendelkező rehabilitáltak ügyeivel kapcsolatos, a honvédelmi miniszter mérlegelési jogkörébe tartozó döntések előkészítésére terjed ki, így különösen
a) a lefokozást elrendelő parancs semmissé nyilvánítására, az eredeti rendfokozat helyreállítására, b) indokolt esetben a rehabilitációval egyidejű kitüntetésre,
c) a nyugállományú katonákat megillető kedvezmények biztosítására, d) különös méltánylást érdemlő esetben szociális segélyezésre és e) elhunyt esetében a „katonai szolgálat halottjává” nyilvánításra.
(2) A felülvizsgálati eljárás befejezését követően – a feltárt tények ismeretében – az RRB elnöke a HM Honvéd Vezérkar főnök és a HM közigazgatási államtitkár egyidejű tájékoztatásával felterjeszti a honvédelmi miniszternek az RRB javaslatát.
(3) A felülvizsgálati eljárás eredményéről vagy a felülvizsgálati eljárás feltételeinek hiánya esetén ennek tényéről az RRB elnöke írásban tájékoztatja a kérelmezőt, a beadvány benyújtóját.
(4) A rehabilitáltak személyes érdemeinek rehabilitációt követő elismerésére, valamint egyéb ügyeinek rendezésére a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénynek a nyugállományúakra és az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó, továbbá a honvédelemről, a Magyar Honvédségről és a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény rendelkezései irányadóak.
5. § (1) Az RRB az alakuló ülésen elfogadott és a honvédelmi miniszter által ellenjegyzett ügyrend szerint végzi munkáját.
(2) Az RRB az illetékességi körébe tartozó kérdésekben szavazással – egyszerű többséggel – dönt. A tagok egy-egy azonos értékű szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az RRB elnökének szavazata dönt. A szavazás érvényességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges.
(3) A RRB munkájának segítésére az RRB elnöke szakértőket vehet igénybe, valamint az abban képviselettel nem rendelkező társadalmi szervezeteket kérhet fel közreműködésre. A rehabilitációs javaslat kidolgozásánál az RRB mérlegeli az érdekképviseleti szervezetek véleményét is.
6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Simicskó István s. k.,
honvédelmi miniszter
A honvédelmi miniszter 77/2016. (XII. 29.) HM utasítása
az Európai Unió 2014–2020-as programozási időszak forrásainak tárca szintű tervezésével és
felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 24/2014. (III. 31.) HM utasítás módosításáról
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az Európai Unió 2014–2020-as programozási időszak forrásainak tárca szintű tervezésével és felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 24/2014. (III. 31.) HM utasítás (a továbbiakban: HM utasítás) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki a 2007–2013 programozási időszak keretében elindított, a pályázati tevékenységgel összefüggő egyes feladatokról szóló 130/2011. (XII. 2.) HM utasítás hatálya alá tartozó, az Európai Védelmi Cselekvési Programhoz kötődő, valamint azon projektekre, amelyek anélkül érintik a honvédelmi szervezeteket, hogy azok kedvezményezett szervezetként vagy konzorciumi tagként közvetlenül részt vennének a projekt végrehajtásában.”
2. § (1) A HM utasítás 4. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály (a továbbiakban: HM GTSZF) a projektek megvalósításával kapcsolatban]
„h) a komplex – több honvédelmi szervezetet, több szakterületet érintő, egy évnél hosszabb előkészítési és végrehajtási szakasszal bíró – vagy jelentős költségkihatással bíró projektek esetében a projektmenedzsmentbe – a saját személyi állományból történő kijelöléssel vagy más HM szerv, honvédelmi szervezet állományába tartozó személy felkérésével – projektkoordinátort delegál, valamint közbeszerzési koordinátort delegálhat,
i) közvetlenül információt kérhet a projektekkel érintett szervezetektől az utasításban meghatározott feladatok sikeres végrehajtása érdekében,”
(2) A HM utasítás 4. §-a a következő j)–p) alponttal egészül ki:
[A HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály (a továbbiakban: HM GTSZF) a projektek megvalósításával kapcsolatban]
„j) figyelemmel kíséri a 3. §-ban meghatározott, a tárca fejlesztési célkitűzései elérésére alkalmas források rendelkezésre állását,
k) azon projektek esetében, amelyeknél honvédelmi szervezet a kedvezményezett, elláthatja a projektmenedzsment pénzügyi feladatait, ideértve különösen a kifizetési igénylések, kérelmek, adatszolgáltatások összeállításával kapcsolatos feladatokat,
l) kapcsolatot tart a megvalósításban részt vevő honvédelmi és egyéb közreműködő szervezetekkel,
m) a honvédelmi szervezetek bedolgozásai alapján fejezeti szinten tervezi, nyilvántartja és nyomon követi a projektek megvalósításához előírt önrészhez és az elszámolások átfutási ideje alatt a finanszírozáshoz szükséges forrásokat, n) ellátja a munkacsoport titkári feladatait a munkacsoport ügyrendje szerint,
o) a HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) tekintetében a potenciálisan elérhető források figyelésével, az információnak – a HM gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseinek előkészítésével összefüggő feladatokat ellátó szerve útján történő – megosztásával és szakértői tanácsadással támogatja azok sikeres forráselnyerését, és
p) azon projektek esetében, amelyekben a honvédelmi szervezet nem kedvezményezett szervezetként, hanem közvetett módon – ideértve különösen a konzorciumi tagi jogállás esetét – vesz részt, az információáramlás zavartalan biztosítása érdekében projektösszekötőt jelöl ki.”
3. § A HM utasítás 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkacsoport tagjai:
1. a HM Vagyonfelügyeleti Főosztály, 2. a HM Hadfelszerelési Főosztály,
3. a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály, 4. a HM Humánpolitikai Főosztály,
5. a HM Kontrolling Főosztály, 6. a HM Védelmi Tervezési Főosztály,
7. a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály, 8. a HM Állami Légügyi Főosztály,
9. a HM Nemzeti Rendezvényszervező Főosztály,
10. a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség, 11. a HVK Személyzeti Csoportfőnökség,
12. a HVK Logisztikai Csoportfőnökség,
13. a HVK Kiképzési és Oktatási Csoportfőnökség,
14. a HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH) infrastrukturális szakterületének, 15. a HM VGH beszerzési szakterületének,
16. a HM Védelmi Igazgatási Főosztály, 17. a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 18. a KNBSZ,
19. az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP), 20. az MH Logisztikai Központ,
21. az MH Egészségügyi Központ,
22. az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság és 23. az MH Anyagellátó Raktárbázis
delegált állandó szakértői.”
4. § (1) A HM utasítás 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A projektmenedzsment összetételéről – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 5. § (1) bekezdésben meghatározott munkacsoport projektben érintett tagjainak részvételével – a kedvezményezett honvédelmi szervezet kezdeményezésére – összehívott, 5. § (7) bekezdés szerinti munkacsoportülés javaslata alapján a HM KÁT dönt. A döntést követően, a kijelölt projektmenedzser kezdeményezésére, a döntésben meghatározott szervezetek vezetői a projektmenedzsment feladat ellátásához szükséges szakértelmet és kapacitást a feladat ellátására alkalmas személy vagy személyek 2. melléklet szerinti delegáló lapon történő delegálásával biztosítják.
Ugyanezen rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell eljárni a projektmenedzsment összetételének, a projektmenedzser személyének változását és ezáltal a HM KÁT által korábban meghozott döntés módosítását igénylő helyzet felmerülésekor.”
(2) A HM utasítás 6. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A projektmenedzsment – a (2) bekezdés alapján tett javaslatra és a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel, a HM KÁT eltérő rendelkezése hiányában – legalább az alábbi tagokból áll:]
„c) a projekten belüli pénzügyi elszámolások, valamint a horizontális szempontoknak történő megfelelés érdekében ellátandó feladatokat ellátó, a HM GTSZF által delegált személy, ideértve rendkívüli esetben a HM GTSZF által más HM szerv, honvédelmi szervezet állományából e feladatra felkért személyt és
d) a 4. § h) pontja szerinti esetekben a HM GTSZF által delegált projektkoordinátor és közbeszerzési koordinátor.”
(3) A HM utasítás 6. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A projektmenedzsment a támogatási kérelem benyújtását megelőzően jelentést állít össze és terjeszt fel a HM GTSZF útján a HM KÁT részére, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a projekt célkitűzése és várható eredményei,
b) a projekt teljes költsége, ebből az EU forrásból támogatott rész, az önrész szükségessége vagy EU forrás terhére el nem számolható költségrészek felmerülése esetén azok tervezett forrása,
c) a projektmenedzsment összetétele, a projekthez tervezett személyi juttatások mértéke személyre lebontva és d) a HM tárca részéről a projekt egyéb feladataiban részt vevők tervezett létszáma, ideértve különösen a megvalósításba bevont, valamint a közbeszerzési feladatokat végző személyeket és a kapcsolódóan tervezett személyi juttatásokat összesítve.
(11) Nem alkalmazandó az (1)–(10) bekezdésben foglalt rendelkezés azon projektek esetében, amelyekben a honvédelmi szervezet nem kedvezményezett szervezetként, hanem közvetett módon vesz rész, ideértve különösen a konzorciumi tagi jogállás esetét.”