Az.előbbeni határozatai az esetben is alkalmazandók, ha a közadós ellen az egyezségi föltételek teljesítése előtt új csőd

nyit-> Cst. 230., 231. §§. Az egész egyezség hatályon kívül helyezése épen nem volna előnyös azon hitelezőknek, kik nem érzik magukat megesalatva.

3 Habár a kérését indokoltnak és igazságosnak mutatkozik, a kereskedelmi for-galomra nézve mégis nevezetes hátrányokkal járna, ha az in infinitum fentartatnék (Minist, ind. 130. 1.).

» E jog gyakorlása nincs időhöz kötve. A csatlakozó, mint felperestárs tekinte-tik. A felperestársaknak pedig közös meghatalmazott által kell magukat képviseltetni.

(1868 : 54. toz. 67. §.)

307

tátik. A hitelezők ez esetben követeléseik egész összegét jelent-hetik be.

H a az egyezség azért, mert a közadós csalárd bukás miatt elitél-tetett, hatályát veszti, újabb csődnyitásnak van helye, mely tekintettel kell a már közzétett megszüntetési határozatra, ép úgy, mint az ere-deti csőd közzéteendő.

Azonban ezen újabb csőd már csak azért sem tekinthető az előbbi folytatásául, mert különben a bukottnak a kény-szeregyezség után a csődvagyonra vonatkozó cselekvényeit semmisek-nek kellene tekinteni.'

. Holott pedig a kényszeregyezség jóváhagyá-sával az előbbi csőd megszűntnek nyilváníttatik, s a közadós jogai felett szabad rendelkezési jogát visszanyeri és ez időtől kezdve új jog-ügyleteket köthet, új kötelezettségeket vállalhat. — H a tehát a közadós ellen ú j a b b csőd nyittatik, ennél nemcsak azon hitelezők jelentkezhet-nek, kiknek követelései az egyezség megkötésekor már fennállottak; ha-nem azok is, kiknek követelései a csőd megszüntetése után keletkeztek.

A kérdés csak az lehet, hogy minő jogviszony állapíttassék meg a kor4bbi és későbbi hitelezők közt. Az erre vonatkozó intézkedések

szerint a követelések kivétel nélkül bejelenteniük ugyan, de a már ko-r á b b a n megállapított követelések tekintetében felszámolásnak csak a később felmerült tényekre nézve van helye.

H a tehát e tekintetben a bejelentő fél s a tömeg közt egyetértés létezik, a felszámolás teljesen feleslegesnek tekinthető.

Nem oly egyszerű annak megállapítása, hogy a régibb és újabb követelések minő elvek szerint elégíttessenek ki, tehát minő elvek a l a p j á n kell a végfelosztási tervnek készíttetni. E tekintetben a tör-vény

a régibb követeléseket egész összegeikben engedi ugyan bejelen-tetni ; de ezt az által ellensúlyozza, hogy a felosztási tervbe azt, mit a hitelezők már kaptak, a meglevő vagyonhoz rendeli számíttatni.

Az eként megállapított követelések és tartozások aránya szerint törté-nik azután a hitelezők közt a felosztás, melynek foganatosításakor a régibb hitelezőknek a végfelosztási terv szerint megállapított

hánya-1 Azok, kik a közadós mellett az egyezségben kezességet vállaltak, kötelezettségeik alól fölszabadulnak. A kezesség ugyanis, mely az egyezség mellett vállaltatott, ennek megsemmisülésével hasonlag hatályát veszti; mert a kezesség a hitelezőknek nem eredeti követeléseit tárgyazza, s azon föltevésen alapul, hogy a közadós vagyoni viszo-nyai a kényszeregyezség által végleges szabályozást nyernek. E tekintetben kivételnek

még akkor sem lehet helye, ha a kezes tudva a semmiségi okokat, tette garantiája által az egyezség megkötését lehetővé ; mert eltekintve attól, hogy az egyezség semmisülésével a kezességnek minden jogi alapja megszűnik, annak fentartása meg-oldhatatlan nehézségeket vonna maga után. Ugyanazért a tervezet e tekintetben eltéroleg a porosz est. 205. §-ától, a kényszeregyezség megsemmisültével a kezeseket kötelezettségeik alól egyszerűen föloldja ( Apáthy: Terv. 338. 1. és Kényszeregyezség •

24. 1.). — 2 Cst. 6. §., porosz est. 209. §. '

3 A bűnvádi biróság által áttett jogerejü Ítélet alapján, mely a csalárd bukást megállapítja, a csőd hivatalból, tehát altkor is megnyitandó, ha senki sem kéri s habár a bukott fizetőképessé lett volna. És ezen ujabb csőd nem csupán azon va-gyonra szorítkozik, mely a bukottnak visszaadatott, hanem kiterjed ujabb szerzemé-nyeire is. — 4 Cst. 233., 235. §§. , , ,

5 A mennyiben t. i. a történt részletfizetések megállapítása szükségessé válik (Minist, ind. 13Ó. 1.). — 3 Cst. 235. §.

7 Lényegben egyez a porosz cst. 20S. §., az osztrák cst. 234. §. és a német cst.

186. §-ával.

' 20*

308

dókba (quota) beszámíttatik az, mit az egyezség folytán már kaptak.

Ugyanez történik oly esetben is, midőn a bukott ellen az egyezségi feltételek teljesítése előtt ú j csőd nyittatik.

A mi az ügyletek megtámadhatását illeti, eléggé indokolja ezt azon körülmény,hogy a közadós az egyezség megsemmisülte vei

jut, melyben a csődnyitás idejekor, illetve a fizetések megszüntetésekor • volt. A mit tehát akkor n e m tehetett, ezt azon idő alatt sem teheti, mely az egyezség megsemmisülése és a csőd ú j a b b megnyitása közt eltelik. Valamint azonban az első rész harmadik fejezete értelmében a közadós által kötött ügyeletek önmagukban véve n e m semmisek, n e m érvénytelenek, h a n e m csak a hitelezők megtámadása folytán lesznek ilyenekké: ez áll azon cselekvényekről is, melyeket a közadós az egyezség jogérvényessége és a csőd újabb megnyitása közötti idő- • ben kötött.

Ily esetben a fizetések megszüntetésének időpontjául-azon n a p tekintendő, midőn első ízben a bíróság a bukás hamis volta iránti Ítéletét meghozta. Magától értetvén, hogy oly esetben, midőn ezt első izben a felsőbb bíróság mondotta ki, ezen határozat, kelet-kezési ideje szolgáland irányadóul. E nélkül a közadósnak bő alka-lom nyílnék a határozat jogerőre emelkedéseig vagyonának egy részén túladni, vagy jóhiszemű hitelezőit egyébként megkárosítani.

A csőd megszüntetésének még a következő esetekben van helye: -a ) midőn -a köz-adós m-ag-a v-agy örököse, v-agy hátr-ah-agyott v-agyoná- vagyoná-nak gondnoka kimutatni képes, hogy a tömeg vagyona időközben elveszettnek hitt nagyobb összegű követelés, ajándék, sorshúzás u t j á n i nyereség, vagy más véletlen haszon által annyira meggyarapodott, miszerint abból a hitelezők követelése mind és teljesen, kielégíthető.

b) Midőn a közadós a csődhitelezők követeléseit járulékaival együtt a bíróságnál készpénzben leteszi.

Vagy midőn a bukott kezest állít-ván, ennek és a kezeslevélnek szövege iránt mind a hitelezők választ-mánya, mind a tömeggondnok és perügyelő úgy nyilatkoznak, hogy a kezesség elfogadható.

e) Midőn az eljáró törvényszéknek

csődnyitó-» Ez esetben tehát a régibb hitelezők, szemben az ujakkal, egyéb előnyben nem részesülnek, mint abban, hogy a már fölvett részletfizetéseket visszaadni nem tartoznak. (Franczia est. 526. cz., porosz est. 208. §., osztrák est. 244., Minist, ind. 131.1., német est. ind. 429. 1.). Az ujabb csődben kitűzendő ugyan a fölszámolási határnap, de ez csak az új hitelezőknek és azon régieknek szól, a kiknek követeléseire nézve utóbb fölmerült tények forognak fenn. A változatlan régi követelésre nézve a régi föl-számolás megtartja erejét. Ha ebben el volt ismerve: ilyen marad az ujabb eljárásban is; ha meg volt támadva, pörre utasítva, pör útjára kell lépni. A régi fölszámolási jegyzőkönyv és táblás kimutatás a változatlan követelésekre nézve érvényben marad.

(Králik, 308. 1.). De a tömeggondnok és csödválasztmány újból kirendelendő, a zár alá vétel és leltározás is 'újból eszközlendő.

2 Német est. ind. 428. lap..

8 A fizetés megszüntetésének időpontjára nézve, a positiv törvények intézke-dései eltérnek egymástól. A porosz est. 207. §. ez időpont gyanánt a kény szeregyezség jogerejü megsemmisítését jelöli k i ; ellenben a német törvény 185. §. az elsőbirósági határozat keletkezési idejét. Az osztrák e kérdést hallgatással mellőzi (Apáthy: Terv.

340. 1., német est. ind. 428. 1.). .

4 1865. évi 444. sz. hétszem. tábla (Szeniezey gyüjtem. 1865. év. 29. 1.).

8 1844. okt. 22.-1362. váltófeltörv. (u. o. 1841,—1861. 152. 1.).

309

ítéletét a felsőbb bíróságok megváltoztatván, kimondják, hogy csőd-n e k a fecsőd-ncsőd-nforgó körülmécsőd-nyek közt hely csőd-nem adathatik.

X. FEJEZET.

A H I T E L E Z Ő K J O G A I A C S Ő D M E G S Z Ü N T E T É S E U T Á N . ..

2 3 7 . §.

Ha a csőd megszüntetése után olyan vagyon fedeztetik föl