Egyházi iskolai fenntartók adatszolgáltatása alapján készített felmérés felmérés

A kérdéseket történelmi egyházak (katolikus, evangélikus, református) fenntartóinak tettem fel (egyházmegyei szinten és szerzetesrendeknél) egyaránt. A felmérés időpontja 2012. első két hónapja. Az önkormányzati fenntartású iskolákat ekkor vette át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az állami fenntartású iskolák finanszírozására vonatkozó tervek, jogszabályok ekkor még nem készültek el. A kérdőív a 2. számú mellékletben található.

Az alapítványi fenntartású iskolák jövője bizonytalan volt, ezért az egyházi fenntartású iskolákra irányult a felmérésem.

14 Már most is sok szakképző iskola ezt csinálja, a kamarák pedig támogatják őket, mivel a térségben nincs megfelelő vállalat.

90

14. táblázat: A felmérésbe bevont, illetve az összes egyházi és állami intézmények száma Magyarországon a 2012/2013. tanévben

Iskolatípus Felmérésbe bevont

Egyházak által fenntartott*

Összes intézmény*

óvoda 48 212 2426

általános iskola 52 300 2235

szakiskola 9 48 449

szakközépiskola 24 70 674

gimnázium 32 134 6613

összesen: 165 764 6414

*Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2012/2013.

A 2012/13-as tanévre kiadott oktatási statisztikai évkönyv szerint a közoktatásban részt vevő összes intézmény 11,9%-a egyházi intézmény. A felmérésembe bevont intézmények az összes intézmény 2,5%-a, az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek 21,6%-a volt. A felmérés arra kereste a választ, hogy az egyházi fenntartású intézmények működéséhez mennyire elegendő az a forrás, amelyet az államtól alap- és kiegészítő normatívaként, illetve egyházi kiegészítő normatívaként kapnak.

A 2012/13-as tanévre vonatkozó Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv szerint az egy tanulóra (nappali munkarendre számított összeg) jutó költségvetési kiadás a teljes közoktatásban 552.225,- Ft, ugyanez középiskola esetén 514.249,- Ft.

A normatíva számolások alapján az egyházi fenntartású intézmények állami finanszírozását mutatja az alábbi táblázat:

91

15. táblázat: Egyházi fenntartású intézmények, különböző évfolyamok egy főre jutó normatív támogatásának összege a 2012/13-as tanévben (ezer Ft-ban)

Iskola típus Osztály Alap Kiegészítő Egyházi kiegészítő Összesen Általános

Forrás: saját számítások, a 2011. évi CLXXXVIII. tv. adatai alapján

Az előbb említett oktatási évkönyv és az általam számított értékek között az a különbség, hogy az állam a tanulókra a közoktatás keretében számtalan olyan szolgáltatást, ezzel együtt finanszírozást nyújt, amelyet a tanulók igénybe vesznek, de nem minden esetben közvetlenül az iskolákban. Ilyen a pedagógiai szolgálat és szakszolgálat. Emellett a különböző támogatások mértéke is különböző lehet, például ingyen tankönyv, étkezési támogatás hátrányos helyzetűek részére. Külön támogatásokat ad az állam a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók részére. Az egyházi iskolák esetében ezt számszerűen mérni nem tudom, de valószínű, hogyha ezt az összeget hozzáadnánk a kapott finanszírozás összegéhez, akkor véleményem szerint, megközelítőleg azonos lenne az állami és az egyházi fenntartók támogatása.

A kérdőívek kiértékelése 1) A finanszírozás

A visszakapott adatlapok alapján az egyházi fenntartók a finanszírozás mértékét növelnék. Átlagosan az egyházi kiegészítő normatíva 30%-os

92

emelésével lennének elégedettek. Összegszerűen ez 72.000,- Ft/év/tanuló.

Az 1 tanulóra vonatkoztatva az egyes iskolatípusok esetén is közel 70-80 ezer Ft növekedéssel lehetne optimálisan végezni az oktatást. Ezt a hiányzó összeget leginkább pályázati összegekből kellene pótolni. A szöveges magyarázatokból kiderült, hogy a hiányzó összeget elsősorban felújításokra, kisebb mértékben dologi és személyi kiadásokra fordítanák.

2) Az állami normatívák felhasználása

Jelenleg az egyházi fenntartású intézmények átlagosan 75%-ot fordítanak személyi költségre, 22%-ot dologi költségre és 3%-ot felújításra. Sok intézményben a felújításokra nem is telik a normatívából, mert a személyi és dologi költségek ezt teljesen elviszik.

Arra a kérdésre, hogy a három területen milyen mértékű növekedéssel lehetne optimális helyzetet teremteni, a következő választ adták: a személyi költségeket 50%-kal, a dologi költségeket 20%-kal, a felújítási költségeket 50%-kal kellene növelni. A szöveges magyarázat szerint, a fenntartók úgy gondolják, hogy a személyi költségek növekedése a pedagóguséletpálya-modell bevezetésével elérhető, ugyanakkor valószínű, hogy a dologi költségekre és felújításokra nem jut növekmény.

Arra kérdésre, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett az új technológia kialakítására (pl. modern nyelvi laborok, digitális tábla stb.) mekkora összeget tud az intézmény fordítani, az átlagolt válasz: normatívából 10%, pályázatból 90%.

Több iskolának a normatívából nem telik ilyen fejlesztésekre. Az európai versenyképes technológiák beszerzését tehát valójában csak pályázatok útján tudják megvalósítani. A válaszadók tapasztalata, hogy kevés olyan

93

pályázat jelenik meg az utóbbi években, amelyek segítségével az oktatás színvonalát emelni lehetne. Korábban a szakképzési hozzájárulások segítségével tudták a szakképzéssel foglalkozó iskolák a gyakorlati eszközeiket beszerezni, de évek óta már ennek a lehetősége sem áll fenn.

3) Az iskolák minőségi munkája

A kérdésre, hogy az iskolák minőségét milyen arányban határozza meg a pedagógiai munka, illetve a finanszírozás mértéke, a válasz: 60%-ban a pedagógiai munka, 40% arányban pedig a finanszírozás mértéke.

Szöveges magyarázatban a finanszírozás mértékét azért tartják ilyen relatíve magasnak, mert az alacsony tanári fizetés miatt sokan elhagyják, illetve nem választják a pályát. Tehát összességében jelen helyzetben a finanszírozás mértéke is befolyásolja az iskolai oktatás minőségét.

A pedagógiai szakma presztízsét alacsonynak tarják, csak 4-nek jelölték (maximum 10-es lehetett). Minőség szempontjából, az optimális érték a kérdőív alapján a 9-es lenne. Növelni a következő lehetőségekkel lehetne:

 magasabb fizetés: 9,

 jobb pedagógusképzés: 8,

 pedagógus-továbbképzés: 7,

 jobb munkakörülmények: 5.

A válaszolók a szakma alacsony presztízsét elsősorban a kevés fizetésben látják, de érezhető, hogy szakmailag is szükség van fejlődésre. Ezekhez az igényekhez elsősorban több pénz szükséges, tehát a finanszírozás mértéke befolyásolja a pedagógusok helyzetét, ezáltal az iskola oktatási színvonalát.

94

Arra a kérdésre, hogy a PISA-felmérés mennyire mutatja meg az oktatás színvonalát, átlagosan 6-os eredményt adtak. Néhány válaszoló nem ismeri igazán a PISA-eredményeket, ők vitték lejjebb a mérés átlagát. Akik ismerik, azoknál átlagosan 7 fölötti volt az eredmény. Úgy látszik, egyre inkább elfogadott lesz ez a mérési típus az iskola minőségének mérésére.

4) Összefoglalás

Összefoglalva, az egyházi fenntartású iskolák a finanszírozás mértékét növelnék. Véleményem szerint ugyanez az álláspontja minden más fenntartású intézmény tanárainak, fenntartóinak is. A pedagógusbérek növekedése a jó szakemberek megtartását jelentené, és vonzóvá tenné a pályát. Ez mindenképpen növelné az oktatás színvonalát. A felmérésből az derült ki, hogy dologi kiadásokra viszonylag elegendő a forrás, de fejlesztésekre nem. Az új oktatási technológiát, amit az előttünk járó európai oktatási rendszerek már használnak, mi nem tudjuk megvásárolni.

Épület felújításokra és karbantartásokra alig jut forrás. Ezt a területet pályázatokból szeretnék az iskolák fejleszteni.

95