macsarekszer@gmail.com
Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, levelező hallgató, Eger
Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, Képzésirányítási Szervek, Rendőrségi Szabadidő- és Sportcentrum, Budapest
Absztrakt
A rendészeti lemorzsolódás egyik legnagyobb problémája, hogy ugyan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rengeteget tesz a diákságért, nincs igazán megfelelő eszköz az intézet kezében a gondosan kiválasztott hallgatók meg-tartásához. Ennek okán egyre nagyobb igény van az átfogó, összegző kutatási közlemények eredményeire, következtetéseire és ajánlásaira. A megfelelő módszertani elvek alapján elkészített átfogó tanulmányok új megvilágításba helyezik a teljes kutatási területet, így megbízhatóbb lehetőség nyílik a lemor-zsolódás aspektusainak feltárására és a problémakör valamennyi érintettjének szempontjából megfelelő megoldások megtalálására. Összefoglaló munkánk-ban szigorú protokoll alapján elemeztünk és értékeltünk 60 kutatási háttérrel rendelkező színvonalas munkát az elmúlt 5 év vonatkozásában. Az átfogó tanul-mány rávilágított, hogy mely területek további vizsgálatára érdemes fókuszálni a lemorzsolódás kutatásait.
Kulcsszavak: egyetemi lemorzsolódás, rendészet, rendszerezett irodalmi átte-kintés
https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2019.2.45
Abstract
One of the biggest problems with law enforcement dropouts is that while the National Civil Service University is doing a lot for its students, there isn’t really a proper method in the hands of the institute to keep carefully selected students. As a result, there is a growing need for comprehensive, summary research findings, conclusions and recommendations. Comprehensive stud-ies based on appropriate methodological principles shed new light on the whole field of research, thus providing a more reliable opportunity to explore aspects of dropout and find solutions for all stakeholders. In our summary work, we analyzed and evaluated high-quality work with 60 research back-grounds for the last 5 years based on a strict protocol. The comprehensive study highlighted which areas it is worth focusing on dropout research for further investigation.
Keywords: university dropout, law enforcement, systematic literature review
Bevezető
Az elmúlt években a publikációk mennyisége rendkívüli módon megnöveke-dett a lemorzsolódással kapcsolatban. A különféle orgánumokban megjelenő tudományos minőségű közlemények az internet által elérhetővé teszik az új információt, ugyanakkor az átláthatatlan sűrűségű és olykor ellentmondások-kal teli adathalmaz nem könnyíti meg az információk használhatóságát. Mivel lehetetlen lépést tartani az új kutatási eredményekkel, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szisztematikus irodalmi áttekintésekre.
Kutatásunk legfőbb célja, hogy az általunk lefektetett módszertani elvek mentén haladva feltárjunk olyan összefüggéseket, amelyek a rendészeti terület lemorzsolódásától eltávolodva, komplex módon, több szempontú megközelíté-seket és tágabb látóteret adnak számunkra, továbbá az összehasonlító vizsgá-lat által közelebb visznek a problémakör feltérképezéséhez és az eredményes megoldások alkalmazásához.
Az összefoglaló munkák, amelyek kritikus irodalmi beszámolónak tekint-hetők, reméljük, hasznos információkkal szolgálnak a kutatók számára. Ez a kívánalmunk azonban csak akkor állja meg a helyét, ha az információk logikai felépítése és a következtetések levonása kellően átgondolt, logikai elveknek megfelelő módon kerül rögzítésre. Azok a szerzők, akik nem eléggé nyitottak és objektívek az adatok kezelésében és leválogatásában, számos esetben – ter-mészetesen nem szándékosan, – de sajátos módon foglalják össze elgondolá-saikat, amivel személyes meggyőződésük és a véleményünkkel egyező adatok leválogatása miatt elveszítik az információk használhatóságát, ami jelentősen torzíthatja a kutatás végeredményét. Az összefoglaló közlemények célja, hogy megfelelő módszertan segítségével, széles spektrumú áttekintő irodalmi
tájé-koztatást nyújtsanak, és szigorú diagnosztikai protokoll alapján szisztematikus irodalmi áttekintést adjanak a kutatások szintéziséről, amivel további kutatá-sok megindítását segíthetik elő, és a látókör kiszélesedése olyan összefüggése-ket világíthat meg, amelyek korábban elkerülték a kutatók figyelmét. (Kamarási és Mogyorósy, 2015)
A lemorzsolódás kapcsán a rendszerezett áttekintő közlemény előnyeinek számbavétele vonatkozásában fontos, hogy az egyetemi lemorzsolódás komp-lex módon történő vizsgálata széles körű betekintést nyújt a megoldandó problémába. Az elbeszélő összefoglalóktól abban különbözik, hogy az összes tudományos értékű tanulmány szisztematikus legyűjtése által megismételhe-tővé teszi a kutatás folyamatát és annak eredményeit, ilyenformán bármikor reprodukálhatóságot biztosít, és hasonló eredményekre jut az ismételt vizsgá-lat is a kutatási módszerek pontos leírása által.
Pusztai Gabriella több kutatócsoport munkájában is részt vett (Kovács et al., 2018; Pusztai, Kovács, Hegedűs, 2019; Pusztai, Fónai, Bocsi 2019; Pusztai, Fényes, Szigeti, 2019), több szempontú kutatómunka jellemzi a területen a Debreceni Egyetemet vagy éppen a Pécsi Tudományegyetemet (Kovács et al., 2018; Engler, 2017; Pusztai, Fényes, Szigeti, 2019). A módszertani összefoglalá-sok közül a lemorzsolódás tekintetében a legjobb elméleti áttekintést össze-fogó mű Szőllősi Gábor munkája, amely rendkívül jó támpontod ad a témakör megközelítésére. (Szőllősi, 2019)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt időszakban a többi egyetemhez hasonlóan magas lemorzsolódási mutatókkal rendelkezik. Az egyetemi pálya-elhagyás problémája égető kérdés az intézmény eredményes működtetése miatt, ezért a rendészeti tagozat vezetése keresi a megoldást erre a komplex problémakörre. A rendészeti lemorzsolódás összefüggéseinek feltárásában felmerült a kompetenciák kérdése (Németh és Hegedűs, 2014) és a kiválasztás témaköre (Mogyoródi, 2016; Miskolci, Bársony és Király 2018; Márton, 2018), vagy az, hogy osztályfőnöki rendszer vagy a mentorálás a hatékonyabb a hall-gatók perzisztenciájában (Sipos, 2018).
Célunk továbbá, hogy az egyetemi lemorzsolódás és a rendészet össze-függéseit vizsgálva megtaláljuk azokat a hangsúlyos pedagógiai természetű elemeket, amelyek összefüggésbe hozhatóak a rendészeti szakterület problé-makörével, és ennek mentén megoldást nyújthassunk a rendészeti egyetemi lemorzsolódás kezelésére.
Módszer
A kutatással kapcsolatos torzító hatás kiküszöbölése és a kutatás reprodukál-hatósága érdekében előre meghatározott kritériumrendszer alapján válogattuk be a tanulmányokat összefoglalónkhoz. Ezen protokoll segít a kutatást céljának fókuszban tartásában, valamint abban, hogy az irodalom keresése megismé-telhető folyamat legyen. A módszeresen kiválasztott tanulmányok kritikus
elemzés és értékelés alá kerülnek. Kutatásunk során kizárólag olyan műveket dolgoztunk fel, amelyek tudományos igényességgel összeállított és feldolgo-zott anyagok voltak, pl. tanulmány vagy tanulmánykötet, lektorált szakanyag, szakcikk, Országos Tudományos Diákkör versenyére készített cikk, konferencia-absztrakt, konferenciatanulmány, valamint szakértői összegzés.
Keresőmotorként a Google-t és a Google Tudóst alkalmaztuk. Az adat-gyűjtéshez az egyetemi lemorzsolódás és a felsőoktatási lemorzsolódás kife-jezéseket használtuk, amelyekre mintegy 1100 db találatot adott a Google.
Finomításként beállítottuk, hogy csupán a 2015 és 2020 közötti anyagokat kínálja fel a webes felület. Mivel azonban még mindig túl sok anyagot kellett volna feldolgoznunk, úgy határoztunk, hogy a tanulmányok kiválasztásában az első 5 oldal (oldalanként tíz) anyagát veszünk górcső alá. A nem megfelelő tudományos igénnyel készített cikkeket kiszelektáltuk. A tanulmányköteteket, tudományos előadások absztraktjait és szimpóziumok anyagait szerzők és kutatási eredmények szerint dolgoztuk fel. Az anyagokat áttanulmányoztuk, és a legfontosabb eredményeket Excel táblázatban rögzítettük az áttekint-hetőség és könnyebb feldolgozhatóság érdekében. A rögzítés módja szerző, kiadás dátuma, címe vagy tartalma, minta, módszer, eredmény, ajánlások, műfaj. A Google Tudós segítségével ugyanezen elvek mentén a rendészeti lemorzsolódás és az egyetemi rendészeti lemorzsolódás szóösszetételeket keresőkifejezésként alkalmazva 5 találati oldalon vizsgáltuk meg és rögzítet-tük a találatokat. Ezt követően metaszintézisnek vetetrögzítet-tük alá a rendszerezett adatokat, mivel ebben az esetben az adatok kvantifikálására nem volt mód, ezért szöveges összegzést alkalmaztunk. Az egyetemi szintű lemorzsolódás összefüggéseinek feltárását követően az általános érvényű módszerektől és eredményektől haladtunk a rendészeti specifikáció felé. A rögzített adatokat ezután témák és kutatási eredmények alapján csoportosítottuk és válogattuk, majd értékeltük.
A leírtak alapján áttanulmányozott írásművek heterogén összetétele, a vizs-gált minta reprezentativitásának hiánya és számos kutatásmódszertani hiá-nyosság miatt eltérő megítélése lehet korlátja tanulmányunknak.
Eredmények
Az eredmények bemutatását a polgári egyetemek lemorzsolódásának megkö-zelítésével kezdem, majd azt követően a rendészeti specifikum vizsgálatát pre-zentálom, és végül a kétféle megközelítést és kutatói eredményeket hasonlítom össze.
A kutatásunk eredményeként mintegy 60 kutatói anyagot dolgoztunk fel az egyetemi lemorzsolódással összefüggésben. A kutatók/kutatócsoportok által alkalmazott módszerek között a legnagyobb arányban a kérdőíves kikérdezést 29 esetben alkalmazták, ezen kívül dokumentumelemzést, interjút, tartalom- és adatbázis-elemzést, mintázatvizsgálatot végeztek, továbbá szakmai
konfe-renciakiadványokkal, összefoglalókkal próbálták azonosítani és feltárni a prob-léma forrását.
A munkák főleg részterületek feltárását célzó kisebb tanulmányok, pilot-kutatások, olykor konferencia-előadás anyagai, de találunk köztük recenziót, OTDK-dolgozatot, munkacsoportanyagot, továbbá tanulmánykötetet vagy átfogó összegző tanulmányt is.
Hazánkban az egyetemi lemorzsolódás fogalomkörének kutatása az egye-temi expanzióhoz köthető. Nincs közösen elfogadott álláspont a lemorzsolódás megítélésével kapcsolatosan, továbbá a témakör megközelítése sem egységes.
Hiányosak és pontatlanok a fogalommeghatározások, ami szintén nem könnyíti meg a terület problémaköreinek behatárolását és ezáltal a problémamegoldás lehetőségeinek feltárását sem. (Magné, 2015; MRK, 2016; Engler, 2017; Miskolci, Bárány, Király, 2018; Pusztai, 2019; Józsa, 2019)
A kutatók valamennyien egyetértenek abban, hogy a felsőfokú lemorzsoló-dás témaköre komplex, összetett problémakör, mely több szempontú megkö-zelítést és vizsgálatot követel a kutatóktól, kutatócsoportoktól. Eddigi vizsgála-taink azt mutatják, hogy valóban összetett vizsgálatokra van szükség.
Számos kutató egyetért abban, hogy a motiváció témaköre mind hallgatói, mind pedig oktatói és egyetemi vezetési szinten is kikerülhetetlen vizsgálati terület. Véleményem szerint a lemorzsolódással kapcsolatos kutatás egyik kulcsterülete szorosan összefügg a külső és belső motiválás témakörével. A motiváció szoros összefüggésben áll a célok témakörével, amely így szintén megkerülhetetlen és vizsgálandó fogalomként jelentkezik a témában. (Lukács és Sebő, 2015; Csók és Hrabéczy, 2019; Józsa, 2018; Németh, 2018; Tóth, 2015;
Kovács, 2019; Pusztai, Fónai, Bocsi, 2019; Magasvári és Szabó, 2019; Dunai, 2013; Mogyoródi, 2016; Márton, 2018; Miskolci, Bársony, Király, 2018)
Az egyetemek szempontjából az érdeklődők (leendő hallgatók) irányában rendkívül fontos a pontos tájékoztatás és az eredményes pályára irányítás, a „pályaorientáció”, valamint a felvételi eljárást megelőző középiskola típusa.
Pl. gimnázium, szakközépiskola vagy szakiskola. (Tóth, 2015; Szigeti, 2020;
Hegedűs, 2018)
A kutatók egy része a hallgatói perzisztencia egyik legfontosabb kérdésé-nek a tanulmányi okokat, a pedagógiai módszerek optimális megválasztását, a tanulási módok alkalmazását, továbbá a korábbi hiányosságok (pl. szöveg-értési, olvasási és tanulásmódszertani ismeretek) meglétét tartja. Itt jelenik meg többek közt a modern pedagógiai elvek és módszertanok alkalmazásának témaköre. (Lukács és Sebő, 2015; Lendvai, Panyor, Hampel, 2019; Fényes, 2018;
Kovács, 2018; Pusztai, Fónai, Bocsi, 2019; Hegedűs, 2018; Márton, 2018)
Több kutatás foglalkozik a gazdasági okok és nehézségek vonatkozásá-val, ami szintén visszavezethető a társadalmi státuszra és a családi háttérre.
Az anyagi terhek egyaránt megjelennek állami, intézményi, családi és egyéni szinten is, ami a társadalom teljes vertikumára kihat. Ennek okán valamennyi érintett szereplő érdekelt az egyetemi képzés eredményességében. (Váradi, Demeter, Kovács, 2019; MRK, 2016; Ceglédi, 2019; Alter, 2019; Szőllősi, 2019;
Pázmány, 2018; Sipos, 2018; Hegedűs, 2018; Dusa, 2019) Ez a rizikófaktor érinti a rendészeti területet is.
A gazdasági kérdéskör következményeként a hallgatók egy része kénytelen munkát vállalni egyrészt az önköltséges tanulmányok finanszírozása, valamint a jobb életminőség biztosítása érdekében. Ennek a folyamatnak a túlsúlyba kerülése és a munkaerőpiac elszívó hatása következményként vehető figye-lembe. (Kovács, 2018; Pusztai, 2019; Józsa, 2019 Váradi, Demeter, Kovács, 2019;
MRK, 2016; Tóth, Ceglédi, Kovács, 2019; Lendvai, Panyor, Hampel, 2019;)
Az egyik jelentős lemorzsolódási tényezőként a családi háttér jelenik meg, ami egyrészt összefügg a szülők iskolai végzettségével, ezáltal a tanuláshoz való viszonyulással, másrészt mivel a szülők törekvéseivel szemben áll „sze-mélyes példájuk”, ezáltal a hallgatók nem tudnak azonosulni az előrevetített
„kérdőjeles” előnyökkel. Ez nyilvánvalóan összefügg a tanulási szokásokkal és a személy szempontjából optimális tanulásmódszertan alkalmazásával is.
Összefügg továbbá a szülői példa és minta másolódásával. Itt említhető meg a generációs problémakör, azaz hogy a digitális térben könnyedén mozgó generá-ció gyorsan kíván előrejutni, tanulni, tapasztalatot szerezni minden téren, ami megköveteli az online tananyag dinamikus fejlesztését, az információ digitális elérésének lehetőségét és a személyes oktatást kiegészítve a digitális tér okta-tók általi rugalmas és rutinszerű felhasználását, tehát összefüggésben van a tanárok, oktatók képzésével is. Itt említhető meg egy másik összefüggés, amely a nyelvismerethez is kapcsolható, hiszen a nyelvtanulás költségei, különórák és oktatók alkalmazása jelentős terheket rónak a családokra. (MRK, 2016; Váradi, Demeter, Kovács, 2019; MRK, 2016; Ceglédi, 2019; Alter, 2019; Szőllősi, 2019;
Pázmány, 2018 Pallay, 2019; Dusa, 2019; Sipos, 2018; Hegedűs, 2018, Pusztai, Fónai, Bocsi, 2019; Kristóf, 2019)
A kutatók egy része a megkapaszkodás nehézségét a családi háttér és szár-mazás oldaláról közelíti meg, és ebből az aspektusból felmerül a hátrányos helyzet, a társadalmi státus, a szülők foglalkozása, valamint az elsőgenerációs értelmiség rizikófaktora. (MRK, 2016; Pallay, 2019; Ceglédi, 2019; Dusa, 2019;
Sipos, 2016; Hegedűs, 2018)
A lemorzsolódás tekintetében mindössze három kutatás foglalkozott a legin-kább veszélyeztetett időszak megállapításával és behatárolásával, pedig ha ezt az időszakot figyelembe véve célzottan kapnak segítséget a hallgatók, nagyobb esélyük lehet az inkorporációra. (Doung, 2016; Sipos, 2016) A hallgatók mento-rálása (choaching) szorosan összefügg a monitoringrendszer működtetésének személyes kontextusával. Néhány kutató és munkacsoport kifejezetten ajánlja ennek alkalmazását, sőt néhány egyetem eredményesen alkalmazza is ezt a hallgatói támogatást. (MRK, 2016; Csikósné, 2019)
Fontosnak tartjuk az egyetemek tekintetében a specifikumok figyelembe-vételét. A lemorzsolódás ugyanis részben összefügg az oktatásmódszertani hiányosságokkal. (Hegedűs, 2018; Márton, 2018)
Az intézmény és az intézményfenntartó nem fordít kellő figyelmet az egyetemi oktatók képzésére, az oktatók lemorzsolódására. A régóta várt és
elmaradt, szükségszerű megbecsülési rendszer reformja is várat magára. Az egyetemi tanárok javadalmazási rendszere elmarad a középiskolai tanárok szintjétől, ami jelentős feszültséget és tanárhiányt okoz. (Rácz, Bebesi, 2013) Ez logikusan, látens módon ugyan, de hosszabb távon kihat többek között a tanár-diák viszonyra. (Váradi, 2019; Várhelyi–Nagy, 2018)
Hiányosságként állapítható meg, hogy a hallgatók véleménye nem jelenik meg markáns módon az eddigi kutatásokban. A lemorzsolódott, egyetemet elhagyó polgárok monitorozása elmarad, holott az intézmények érdekeivel egyezik a hallgatói nyomonkövetés. (Pallay, 2019) Ahol mégis, ott a generációs problémakör felé viszik el a kérdést (Márton, 2018).
Egy másik kérdéskör a felvételi szűrő szükségességének kérdése (jó, rossz, kell, nem), mivel a középiskolákból hozott tudás, ami az oktatás és értékelés összefüggéseiben vizsgálandó, elég heterogén képet mutat, így a felvételi szűrő szükséges és jónak mondható, hiszen a megfelelő kiválasztáson átesett, jó képességű hallgatók nagyobb arányban tudnak megfelelni a felsőoktatási színvonalának. (Németh, Hegedűs, 2014; Pusztai et al., 2019)
A nagyobb vizsgálati tapasztalattal rendelkező kutatótanárok, akik egy kuta-tói csoport munkáját vezetve állítanak össze kiváló minőségű tanulmánykötetet egy témában, átfogó képet nyújtanak, és számos aspektusból történő vizsgá-lati eredményeket közölnek. Ilyen a Debreceni Egyetem munkacsoportja által összeállított, 2018-ban készült (Lemorzsolódott hallgatók 2018), Kovács Klára és mtsai. által készített tanulmánykötet, amely 32 magyar és 5 külföldi egye-tem lemorzsolódási kutatását foglalja magába. (Kovács et al., 2019) Ugyanilyen nagyszerű munka a 2016-os MRK munkacsoportjának összefoglalója, amely 22 egyetem vezetői közreműködésével keresi a kieső hallgatók problémakörének megoldásait. (MRK, 2016)
A témában korábban született összefoglaló munkák megkísérlik a hazai és külföldi tapasztalatokat összegezni, ajánlásokkal és megoldásokkal élnek a problémakörök kezelésének tekintetében. Ezen művekben megjelennek a nemzetközi felsőoktatási célok, szakképzési irányok, a bejutás, bennmaradás és eredményesség témaköre, a társadalmi hatásmechanizmusok összetevői éppúgy, mint a vallásosságot vagy a nyelvtudást és a lemorzsolódás mintáza-tait vizsgáló tanulmányok. Egyetemi eredményességnek azt a produktumot tekinthetjük, amely az oktatás által a bemeneti állapothoz képest többlettu-dásként jelentkezik a kimenet, tehát az egyetem elvégzésének időpontjában.
(MRK, 2016; Magné, 2015; Tóth-Bakos, Tóth, 2018; Ped. Konf. ONK, 2019; Váradi, Demeter, Kovács, 2019; Demeter, Karászi, 2018; Markos, 2019; Kovács, Váradi, 2019)
A sport és a civil szervezeti tagság, mint az önkéntes munka vagy a Hallgatói Önkormányzat szervezetében való tevékenykedés, pozitívan befolyásolja a hall-gatók egyetemi inkorporációját, ahogyan a csoportos tevékenységek megkötő hatása érvényesül és hat az egyének lelki és fizikai stressztűrő képességére és kötődésére. (Kovács, 2018) Szőllősi Gábor a lemorzsolódást vizsgáló elmé-leti modellek áttekintő jellegű, összefoglaló tanulmányát adja. Nagyszerűen
bemutatja a nemzetközi trendek irányvonalait és a témakör megközelítésének képviselői által eddig alkalmazott modelleket és azok fejlődését. (Szőllősi, 2019) Az egyetemi hallgatók nemi összetétele érdekes összetevő, hiszen az elmúlt 10 év vonatkozásában végzett kutatás alapján a nők majdnem kétszer annyian végeznek a felsőoktatásban, mint a férfiak. (Demeter, Karászi, 2018, Pusztai et al., 2020)
Még ez idáig egyetlen kutatás sem tesz említést az egyetemi oktatói kar munka–pihenés–megújulás vizsgálatának viszonyára, ami áttételesen ugyan, de hatással lehet a lemorzsolódás folyamataira.
Rendészeti kutatások eredményei
A lemorzsolódás és a rendészet összefüggései tekintetében felmerül a pályaori-entáció kérdése és annak hatékonysága, a fizikai, motoros képességeknek való megfelelés, a mentorálás szembeállítása az osztályfőnöki rendszerrel, a felvé-teli eljárást megelőző egyetemi tájékoztatás rendszere, továbbá a motiváció témaköre, az oktatók pályaelhagyása, az új generációk kihívásai és elvárásai, a vezető kiválasztása és a rendészeti kompetenciák, valamint a pedagógiai szem-léletformálás és értékelés, végül a nemzetközi kitekintés. A cikkek tekintetében 4 db korábbi művet (2011, 2014, 2 db 2013-as) is beválogattunk a feldolgozásba, mivel elég szerény a szakirodalom a rendészeti téren.
Néhány gondolat erejéig vegyük sorra az imént olvasott problémaköröket.
1. Pályaorientáció kérdése és annak hatékonysága akkor tudna hatékonyan működni a képzés, ha egy jól működő minőségbiztosítási rendszere lenne. Az alapkiképzés a rendészeti tagozat vezetése szerint egy szükséges folyamat, ami a pályaalkalmasság része. Ha a lemorzsolódókat vesszük egy nagy halmaznak, akkor annak részhalmaza a kiégés és kiábrándulás miatti pályaelhagyók köre.
A lemorzsolódás lehet végleges vagy időleges. Ha valaki visszatér a rendészeti hivatáshoz, akkor részlegesen, ha többé nem kerül vissza, akkor véglegesen lemorzsolódott. Érinthet hallgatót és oktatót is. A fogalmat kezelhetjük pozití-vumként, hiszen a legjobbak maradnak a rendszerben. Kezelhetjük negatívum-ként, hiszen jó képességű hallgatóktól esik el a szakma. Ugyanakkor kezelhetjük semleges előjellel, ami szerint a kiválasztódás folyamatának része, és ugyan veszteséggel jár, de a haszon, melyet a „bennmaradó” kiválóságok által nyer a hivatás, ennél nagyobb. Az a felelősségteljes hozzáállás, és személyes elvárá-saink is azok, hogy csak a legkiválóbbak képviseljék a rendészeti vezetés magas szintjeit. (Mogyoródi, 2016; Miskolci, Bársony, Király, 2018)
2. A fizikai, motoros képességeknek való megfelelés kapcsán az értékelési rendszer diszkriminatív hatása figyelhető meg, ami hátrányos helyzetbe hozza a férfiakat. A kondicionális képzés szükségszerű a rendészeti hivatás hatékony ellátása és a stressztűrő képesség, valamint a hektikus munkaterhelés
szem-pontjából. (Detre–Tibenszkiné, 2011; Várhegyi-Nagy Ildikó, 2018)
3. Elemzés tárgya a mentorálás szembeállítása az osztályfőnöki rendszerrel (Sipos, 2019). Molnár Katalin a motivációnak és a szöveges értékelésnek a peda-gógiában alkalmazható módszereit fejti ki írásában. (Molnár, 2018)
4. A felvételi eljárást megelőző egyetemi tájékoztatás rendszere, hasonlóan a polgári képzésekhez, a rendészeti területen is jelentős szerepet kap, ugyanak-kor gyaugyanak-korlati hatékonysága még mindig nem a szakmai elvárásoknak megfe-lelő. (Mogyoródi, 2016, Márton, 2018)
5. A motiváció témaköre, egyéni, családi és oktatói vonatkozásainak jelentő-sége több rendészeti kutató munkájában megjelenik. A motiváció fókuszának középpontjában az egyetem szakterületeinek igényeinek és a hallgatók egyéni igényeinek megismerése áll. Ezek ismeretének tükrében a képzés közös
5. A motiváció témaköre, egyéni, családi és oktatói vonatkozásainak jelentő-sége több rendészeti kutató munkájában megjelenik. A motiváció fókuszának középpontjában az egyetem szakterületeinek igényeinek és a hallgatók egyéni igényeinek megismerése áll. Ezek ismeretének tükrében a képzés közös