Dohnányi Ernő : Szimfónikus percek. A Filharmóniai Társaság 80 éves fennállásának ünnepi hangversenyére írta
EGYÜTTES HANGVERSENYE
Loeatelll: B-dur szonáta. Locatelli Pietro (1693—1764) korának híres hegedűse, Archangelo Corellinek, a solo- és trio-szonáta megteremtőjének tanítványa volt. Mesterének preklasszikus »drámaiatlan« melódiavonalait fejlesztette tovább. B-dur szonátájának bevezető Largója fejedelmien széles ívelésű dallam, utána az Allegro Spirituoso pattogóan éles ritmusú tétele következik. Az utolsó tétel egy lírai témára felépített variáció, amelyben a hegedű szólamát nemcsak technikai bravúr, de költői elmélyülés is jellemzi.
Francois Francoeur—Zathureezky: Grave és rondo.
Francois Francoeur (1698—1787) francia kamaravirtuóz, tagja volt a híres >24 Violons du Roit-nak. Ezt a művét Zathureezky írta át hegedűre. Az imaszerű bevezetés után élénk ritmusú rondo következik, amelynek érdekes-sége, hogy dudaszerű hanghatásokat is tartalmaz.
Bartók—Zathureezky : Tlz gyermekdal. Bartók egyike volt azoknak, akik felismerték az ifjúság és a gyermekek idegen szellemiségű zenei nevelésének helytelenségét. Talán
mot, melyeket — gondosan ügyelve arra, hogy a mű eredeti szelleme és koncepciója ne változzék — minden felesleges hangszersallangtól mentesen írt át hegedűre.
Dohnányl Ernő: CIsz-moll szonáta. Dohnányi Ernő cibz-moll hegedű-zongoraszonátája (Op. 21.) a századfor-duló német romantikájában gyökerezik. Brahmsi szellem-ben, de egyéni mondanivalókkal megszerkesztett mű, amelyben a tételek megállás nélkül követik egymást.
Kifejezésteljes, meleg témával kezdi a hegedű az első tételt, amelyet később a zongora vesz át. A melléktéma édes bensőséggel árnyalt dallamát először a zongora, később a hegedű énekli el. Rövid kidolgozási rész után megszólal újból a melléktéma, amely közvetlenül a máso-dik tételbe torkollik. Ebben a hegedűé a főszerep, ezt egy szellemes, könnyedhangú közbevetett tétel zárja le. A követ-kező Piu mosso, agitato rész utal az első tételre, majd a főtéma visszatérésében felváltva játssza a témát a két hangszer. A gyors, energikus bevezetésit Vivace assai később szökdelő ritmusokba oldódik fel tele kromatikus menetekkel, játékoB jókedvvel. A lassú középrész után újból az első téma csendül fel, ez visszavezet az első tétel kezdőtémájába, amely most hangfogóval fátyolozottan hangzik fel a hegedűn, hogy a melléktéma édes dallamát még egyszer idézve, misztikus háromszoros pianissimóban hangozzék el.
Zsolt: Szitakötő. Zsolt Nándor (1887—1936) a korán elhúnyt hegedűművész, pedagógus és zeneszerző finom kis zeneképe a Szitakötő, amely hálás műsorszáma hegedű-virtuózainknak. Lendületes, rövidrefogott kis mese a zizegve röpködő szitakötő vidám életéről és gyors elmúlásáról.
Hubay: Keringő parafrázis. Hubay Jenő (1858—1937).
Keringő parafrázisában a bécsi keringőnek állított mara-dandó emléket. Sok színnel, ötlettel, a hegedű gazdag lehetőségeit kiaknázva, technikai bravúrok csillogtatásával irta meg ezt a művét, amely mindig nagy hatást vál-tott ki hallgatóságából.
74
DANIEL E R N 0 , AZ ORSZ. H . K I R . LISZT FERENC
ZENE-MŰVÉSZETI FŐISKOLA TANARANAK EGYÜTTES HANG-VERSENYE.
Beethoven: Cisz-moll (holdvilág) szonáta. Beethoven
(1770—1827) tanítványának az elragadó szépségű Guicciardi Júlia grófnőnek ajánlotta ezt a szonátát. Első tétele Adagio sostenuto. Beethoven külön felhívással akarja az előadót megóvni a hamis érzelmességtől. Az első tételét a komponista utasítása szerint »Delictissimamente e senza sordini«, tehát a pianissimo keretek közt is világos értelmezéssel és átte-kinthető tagoltsággal kell megszólaltatni. A háromrészes formát mutató tétel triola felbontású akkordokon nyug-szik, fundamentumát pedig a basszus zökkenőmentes, sze-líd oktávmenetei adják. A triolák felett lebeg a légieskönnyedségű, nagy lélekzetvételekkel dolgozó, rendkívül kifejező dallam. Az Allegretto feliratú második tétel három-részes, friss Scherzo. Könnyeden tovalibbenő, táncoslábú tétel, afféle légies tündértáncoltatás. A szonáta harmadik tétele (Presto agitato) íródott csak szonátaformában, ami a Beethovent megelőző formai hagyományok felforgatását jelenti. Nagy feszültségekkel terhes, viharos jellegű tétel, démonikusan a mélyből előretörő futamokkal.
Liszt (1811—1886) egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott műve, a Szerelmi álmok. Tipikusan romantikus zenemű, telve édes líraisággal és behízelgő melódiákkal.
A Campanella átirata Paganini egyik ördöngösen virtuóz hegedűetüdjének. Liszt ebben a kis harangok csengését és a harangvirágok mosolyát magában foglaló, megkapó darab-ban a végsőkig kiaknázza a zongora technikai lehetőségeit.
Kodály Zoltánnak a műsoron szereplő két zongora-darabja közül az Esik esö . . . megkapóan érzékelteti egy késő őszi délutánon hulló lassú eső vigasztalanságát. A fiatal Kodály műve. A Székely keserves, mély bánattal telített, viharzó szenvedélyig felfokozódó alkotás, amelyben a szé-kely sirató-énekek parlandói jelennek meg először a mű-zenében, stilizált formában.
remekműve. Egy erdélyi este hangulatát adja vissza furulya-szóval, tilinkóval ez az idillikus zenekép. Az Allegro barbaro viszont kiteljesedett méretekben mutatja Bartók művésze-tét. Robusztus erejű, vágtató ritmusú kompozíció, amely-nek már a címe is utal a koncepció ázsiai gyökereire.
KRESZ GfiZA KAMARAZENEKARÁNAK HANG-VERSENYE.
Kresz Géza kamarazenekara 1937-ben alakult. Hat évad óta tölt be fontos kultúrmissziót a Nemzeti Múzeum dísztermében tartott hangversenyeivel, amelyeken közönsé-get nevel főleg a korai barokkmesterek művészetének népszerűsítésével. E hangversenyeken azok a művek szó-lalnak meg, amelyek kamarajellegüknél fogva általában hiányoznak a szimfónikus zenekarok műsoráról, de zenei értékük igen nagy. A preklasszikus mesterek művein kívül tudatos műsorpolitikával az együttes megszólaltat modern külföldi és magyar kamarajellegű műveket is.
Műsoruk első száma a Kodály fiatalkori, hegedűre írt AdaglO-ja. Ezt a mélyérzésű, szélesen ívelő melódiával daloló kompozíciót a zongorakíséret átdolgozásával vonószene-karra írta át Kresz Géza. Ugyancsak Kresz professzor zenekari átirata Bach János Sebestyén (1866—1760) E-dur preludium-a, amely eredetileg Bach szólóhegedűre írt har-madik partitájának első tétele. Bach E-dur hegedűversenye a nagy német mesternek egyik legmagávalragadóbban lírai alkotása. Az első tétel dal formában épül fel, a középtétel cisz-moll jellegű. A visszavezető rész végén megszólaló kadencia Bach egyik legközvetlenebb, legszívhezszólóbb költői vallomása. A második tétel a cisz-moll Adagio Bach lírai költészetének egyik legértékesebb gyöngyszeme. Az érzelemmel csordultig telített melódiavonalat égi tiszta-ságú harmóniák festik alá. A harmadik tétel (Allegro assai) friss, energikus muzsika a szólóhangszer és a zenekar erősen kontraszthatású szembeállításával.
Mozart Wolígang Amadeus (1766—1791) Kis éji zenéje eredetileg vonósnégyesre készült, azonban
vonós-76
rűségét gondolatai ragyogásának, a dallamokból kicsen-dülő önfeledt életkedvnek és raffaeli bájának köszönheti.
Az első tétel Allegro jelzésű, G-durban, szabályos szonáta-forma, rendkívül világos, áttekinthető szerkezettel. A máso-dik tétel adante tempójú románc, C-durban. Formája:
kis rondo. A-moll és A-dur hangnem árnyék és fénykon-trasztját mesterien aknázza ki Mozart, aki itt helyet juttat a borongós, sötétebb tónusú hangulatnak is. Frissen per-dülő népies jellegű menuetto után a negyedik tétel pajzán hangulatu játékos, incselkedő allegro nagy rondo formában.
Giovannl Battista Lully-nek (1632—1687), a francia rokokó gáláns stílusú mesterének a vonószenekarra Wein-gartner Félixtől átdolgozott Concertójából hallunk két tánctételt, a Sarábande-ot és Bourrée-t. A >Sarabande spa-nyol eredetű tánc. Eredetileg a ritmusa vad volt, melódiája pedig népi formájában szilaj és erotikus, amint azonban a műzene ezt a formát átvette, lejtése méltóságteljesebbé és lassúbbá vált. Jellemző ritmusképlet a második ütemrész megnyújtása. A Bourrée viszont népi eredetű francia tánc, élénk mozgású, 4/i~e s ütemben, gyakran szinkopás ritmus-ban.
BoeeherlniLulgl (1743—1805) D-dur vonósötösének egyik tétele az előadásra kerülő kecseslejtésű, szellemes menuetto.
Schubert Franz (1797—1828) Rosamunde kísérőzené-jéből halljuk ezután a népies tematikájú balettzenét, végezetül pedig
Grainger (1882) modern ír komponistának folklor-témájú 4/4-es ütemű elevenritmusú Irlandi táncát.
Veress Sándor: Lassú és gyors. Szerző ezt a művét Kresz Géza felkérésére írta. Erdélyi magyar népi jellegű dalokból épül fel a két hangulatilag egymást éppen ellen-tétességével kiegészítő tétel.