Az egyéni különbségeket figyelembe véve a vizsgált vegyületek terhelés utáni és előtti koncentrációinak vonatkoztatott értékeinél megfigyelhető, hogy a labdajátékosok és a kontroll személyek majdnem minden hormon válasza kifejezettebb volt, kivéve a C esetében. A csoportok összehasonlítása mellett egyéni különbségeket találtunk a nagy ET-1 koncentrációban terhelés előtt és után. Három-három kézilabdázó és labdarúgó nagyobb nagy ET-1 koncentrációválaszt adott csapatuk átlagánál (11 c. ábra). Azok a különbségek, amelyeket a nagy ET-1-szint változásában kaptunk, a terület további vizsgálatának szükségességére világítanak rá a kockázati tényezők, mint pl. a sportolói szívhalál miatt (Oikonomidis és mtsai 2010). A sportolói szívhalál megfoghatatlan, pontos ok ismeretének hiányában a diagnózis és a prevenció is nehéz. Hátterében számos feltételezett mechanizmus állhat. Ezek számtalan rizikófaktora ismert.
Tapasztalatunk szerint az általunk vizsgált katekolamin- és neurotranszmitter-változások részét képezhetik ezeknek a rizikófaktoroknak. A kimondottan rejtett szívhibák diagnosztizálásához szükséges szoftver alkalmazása kirívóan nagy vagy kis
66
hormonreakciójú páciensek esetében fokozott érdeklődésre adhat okot. A tartós terhelésre extrém módon reagáló embereknél a folyamatos EKG-megfigyeléssel esetleg meg lehetne előzni újabb tragédiák bekövetkeztét. Hazánkban teljes körű sportorvosi vizsgálatokban csak az első osztályú sportolók részesülnek. Úgy gondoljuk, hogy szükséges lenne a többi osztályban teljesítő, sporttevékenységet végző emberek folyamatos, széles spektrumú kontrollja is.
67 6. Következtetések
1. Kutatásaink során elsőként határoztuk meg különböző sportágak sportolóinál terheléses vizsgálattal kiváltott stresszválaszok regisztrálására több neuroendokrin (adrenalin, noradrenalin, kortizol és dopamin) és vazokonstriktor peptid (angiotenzinogén és endotelin) egyidejű koncentráció változását.
2. Hasonló életkorú, sportolói múltú és edzési fázisban lévő, azonos nemű, ciklikus (kajak és triatlon), illetve labdajátékokat (kézilabda és labdarúgás) művelő élsportolókat összehangoltan, egyszerre, kontrollált laboratóriumi körülmények között végzett terheléses vizsgálatnak vetettük alá élettani maximumig tartó módosított Bruce-protokollt alkalmazva.
3. A vizsgálatok összehasonlíthatósága céljából a teljesítmény terhelési szintenként összegzett, úgynevezett kumulatív értékét használtuk, amivel jobban nyomon követhetők a teljesítménybeli különbségek.
4. Az összes vizsgált vegyület közül az NA bizonyult a legmegbízhatóbb paraméternek a ciklikus sportot és labdajátékot űző sportolók között. Az NA esetében sokkal erősebb különbség volt megfigyelhető a labdajátékosok és a ciklikus sportokat űzők között, nagyjából háromszoros faktorral. A kézilabdázók és kajakozók (p = 0,0000587) és a kézilabdázók és triatlonozók (p = 0,0000567) szignifikánsan különböztek. A labdarúgók és kajakozók között (p = 0,0028) és a labdarúgók és triatlonozók között (p = 0,0024) szignifikáns volt a különbség. A maximális oxigénfelvétel értékeire vonatkoztatott eredmények erősítették a csoportok közötti eltéréseket a vizsgált vegyületek tekintetében, mivel statisztikai számolásokkal is alátámasztható erősebb összefüggéseket találtunk az A-, NA-, DA- és a C-koncentrációszintjében. Ez az eredmény a DA és a C tekintetében újdonság különböző típusú mozgásformákat végző sportolók esetén, hiszen e tekintetben kevés információ állt eddig a rendelkezésünkre.
5. Minden egyes neuroendokrin és vazokonstriktor peptid válaszreakciókülönbséget vizsgálati egyénenként a kiindulási koncentrációszinthez viszonyítva megállapítottuk, hogy négy sportág több mint 40 képviselőjéből több mint 20-nál legalább három hormonválasz meghaladta az átlagértékeket. Ezek a hormonreakciók részletesebb kardiológiai kivizsgálást indokolhatnak.
68 7. Összefoglalás
Munkánk során összehasonlítottuk a labdajátékot és a ciklikus sportágakat végző élsportolók komplex hormonális válaszát folyamatosan emelkedő, futószalagon végzett terheléses teszt hatására, mivel az eddigi kutatásokban alkalmazott eljárások nem tették lehetővé a különböző sportágakat űzők eredményeinek összehasonlíthatóságát.
Meghatároztuk az antropometriai adatokat, a pulzust, a maximális oxigénfelvételt és a teljesítményt. Vérplazmából laktát (LAC), adrenalin (A), noradrenalin (NA), dopamin (DA), kortizol (C), angiontenzinogén (AT) és nagy endotelin-1 (nagy ET-1) koncentrációszintet határoztunk meg. Spiroergometriai vizsgálataink során maximális teljesítményt vizsgáltunk módosított Bruce-protokollal kontroll csoportnál (n = 6), labdarúgóknál (n = 8), kézilabdázóknál (n = 12), kajakozóknál (n = 9) és triatlonozóknál (n = 9).
Terhelés hatására az A koncentrációra számolt vonatkoztatott átlagok 2,9-szer voltak nagyobbak a vizsgált labdarúgóknál, mint a kajakozóknál terhelés hatására.
Ugyanarra a hormonra ez az érték 3,9-szer volt nagyobb a labdarúgóknál, mint a triatlonozóknál. Az NA esetében még az előzőnél is erősebb szignifikancia, csaknem háromszoros különbség volt megfigyelhető a labdajátékot és a ciklikus sportágakat űzők összehasonlításánál.
A testmozgással kapcsolatos A- és NA-koncentrációváltozások a vérplazmában jelentősebbnek bizonyultak, mint a dopamin koncentrációszint változás. E paraméterek segítségével lehetőség nyílt ciklikus sportágak és a labdajátékok, valamint a kontroll csoport elkülönítésére.
Vizsgálatainkkal megállapítottuk, hogy szisztematikus összehasonlítás szükséges a stresszhormonok (A, NA, C), neurotranszmitter (DA) és a vazokonstriktor peptidek (AGT és nagy ET-1) vizsgálatára ciklikus és labdajátékot űző egyéni és csapatjátékosok között Bruce-protokollal végzett terheléssel. A terhelés utáni és előtti koncentrációszintek VO2max-értékre való vonatkoztatása jobban tükrözte a terhelésnél bekövetkező változást több vegyület, például az A, NA, a DA és a C esetében.
Kutatásunk során az NA-koncentrációszintekben bekövetkező változások alapján megbízhatóan tudtuk megkülönböztetni a labdajátékot a ciklikus sportoktól. Az NA-ra
69
kapott eredményeink azt mutatják, hogy egyértelműen a labdajátékosok reagáltak legerőteljesebben a terheléses vizsgálattal kiváltott akut stresszre, ezt követően a kontrollcsoport. Labdarúgók esetén ez a jelenség esetleg összefüggésbe hozható a hirtelen szívhalállal. A ciklikus sportágat űzők reakciója volt a legkisebb mértékű. Ez a tendencia felfedi a különböző sportágakhoz tartozó edzésadaptáció kérdéskörét.
Nagyobb mértékű NA elválasztási képesség előnyösebb a labdajátékot űzők edzéshez való alkalmazkodásához, míg ennek az ellenkezőjét lehet állítani a ciklikus sportokat végzők esetében.
Az NA/C-hányados a labdajátékokat űzőknél volt a legnagyobb. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy edzésükre rövid, intenzív, gyors terhelések sorozata jellemző. A kontrollcsoportnál a nagyobb NA/C-hányados valószínűleg a stressz következménye, mert ezen önkéntesek nincsenek az akut terheléshez hozzászokva.
Vizsgálataink korlátozó tényezőit figyelembe véve megállapítható, hogy a pontosabb következtetések levonása tekintetében további vizsgálatok szükségesek az edzés hatására bekövetkező katekolamin koncentrációszint vizsgálatához a különböző sportágaknál.
70 8. Summary
During our research, complex hormonal response in ball game and cyclic sport elite athletes through an incremental treadmill test was evaluated, since, so far, variables in experimental procedures have often hampered comparisons of data.
We determined anthropometric data, heart rate, maximal oxygen uptake, workload, plasma levels of lactate (LAC), adrenaline (A), noradrenaline (NA), dopamine (DA), cortisol (C), angiontensinogen (AGT) and big endothelin-1 (big ET-1) in control (n = 6), soccer (n = 8), handball (n = 12), kayaking (n = 9) and triathlon (n = 9) groups based on a modified Bruce protocol through a maximal exercise type of spiroergometric test.
We obtained significant increases for A, namely, 2.9- and 3.9-fold by comparing the normalized means for soccer players and kayakers and soccer players and triathletes after/before test, respectively. For NA, we observed an even stronger, three-time significant difference between each type of ball game and cyclic sport activity.
Exercise related A and NA changes were more pronounced than DA plasma level changes and revealed an opportunity to differentiate cyclic and ball game activities and control group upon these parameters.
We found that a systematic comparison is needed for the complex evaluation of stress hormonal (A, NA, C), neurotransmitter (DA), as well as, vasoconstrictor peptides (AGT and big ET-1) concentration variation in individual and team national elite athletes of cyclic and ball game sport activities, respectively, by executing a maximal exercise test through Bruce protocol on a treadmill. Normalization by VO2max
of the after and before concentration levels reflected better the differences in the response level of some hormonal neuroendocrine and vasoconstrictor compounds such as A, NA, DA and C.
During our research, ball games could be unequivocally distinguished from cyclic sports based on the changes occurring in the NA concentration levels. The results obtained for NA showed that the reaction of ball game players was the strongest upon acute stress effect caused by performing workload tests, then that of the control group.
In the case of soccer players, this phenomenon perhaps can be related to sudden cardiac death. The reaction of athletes performing cyclic sport activities was the
71
lowest. This trend rises up the question of the adaptation to training belonging to different sport activities. Higher secretion capacity of NA is more advantageous for the adaptation to training of soccer players, while the contrary can be stated for athletes performing cyclic sport activities.
The NA/C ratio was the highest for soccer players. This can be related to their training characterized by short, intensive intervals as well as fast loading. The relatively higher NA/C ratio for the control group may be the consequence of stress, since these volunteers are not accustomed to acute load.
Taking into account the limiting factors of our investigation, further studies are needed to be able to draw more precise conclusions concerning the changes occurring in the catecholamine concentration levels at different sport activities upon training.
72 9. Irodalomjegyzék
Ahmetov II, Astratenkova IV, Rogozkin VA. (2007) Association of a PPARD polymorphism with human physical performance. Mol Biol. 41: 776–780.
Aldigier JC, Huang H, Dalmay F, Lartigue M, Baussant T, Chassain AP, Leroux-Robert C, Galen FX. (1993) Angiotensin-converting enzyme inhibition does not suppress plasma angiotensin II increase during exercise in humans. J Cardiovasc Pharmacol.
21:289-295.
Alix-Sy D, Le Scanff C, Filaire E. (2008) Psychophysiological responses in the pre-competition period in elite soccer players. J Sports Sci Med. 7: 446-454.
Battistelli S, Billi M, Manasse G, Vittoria A, Roviello F, Forconi S. (1999) Behavior of circulating endothelin-1 in a group of patients with acute myocardial infarction.
Angiology 50: 629–638.
Becker R, Merkely B, Bauer A, Gellér L, Fazekas L, Freigang KD, Voss F, Senges JC, Kuebler W, Schoels W. (2000) Ventricular arrhythmias induced by endothelin-1 or by acute ischemia: a comparative analysis using three-dimensional mapping. Card Res. 45:
310–320.
Bodis-Wollner I. Altered spatio-temporal contrast vision in Parkinson’s disease and MPTP treated monkeys: the role of dopamine. In I. Bodis-Wollner and M. Piccolino (eds.) Dopaminergic Mechanisms in Vision, A.R. Liss. New York 1988, pp. 205-220.
Bonifazi M, Bosco C, Colli R, Lodi L, Lupo C, Massai L, Muscettola M. (2001) Glucocorticoid receptors in human peripheral blood mononuclear cells in relation to explosive performance in elite handball players. Life Sci. 69: 961–968.
Botcazou M, Zouhal H, Jacob C, Gratas-Delamarche A, Berthon PM, Bentué-Ferrer D, Delamarche P. (2006) Effect of training and detraining on catecholamine responses to sprint exercise in adolescent girls. Eur J Appl Physiol. 97: 68–75.
Butts NK, Henry BA, McLean D. (1991) Correlations between VO2max and performance times of recreational triathletes. J Sports Med Phys Fitness. 31: 339-344.
Cannon WB. The wisdom of the body. W.W. Norton. New York 1939.
Carter JEL and Heath B. Somatotyping – development and applications. Cambridge University Press. 1990. pp. 198–291, 409.
73
Chmura J, Krysztofiak H, Ziemba AW, Nazar K, Kaciuba-Uscilko H. (1998) Psychomotor performance during prolonged exercise above and below the blood lactate threshold. Eur J Appl Physiol. 77: 77–80.
Christensen NJ, Galbo H. (1983) Sympathetic nervous activity during exercise. Ann Rev Physiol. 45: 139-153.
Coetzer P, Noakes TD, Sanders B, Lambert ML, Bosch AN, Wiggins T, Dennis SC.
(1993) Superior fatigue resistance of elite black South African distance runners. Am Physiol. Sot. 75: 1822-1827.
Collomp K, Ahmaidi S, Audran M, Chanal JL. Prefaut Ch. (1991) Effects of caffeine ingestion on performance and anaerobic metabolism during the Wingate-test. Intl Sports Med. 12: 439-443.
Conrad K. Der Konstitutionstypus. Springer, Berlin, 1963.
Cosenzi A, Sacerdote A, Bocin E, Molino R, Plazzotta N, Seculin P, Bellini G. (1996) Neither physical exercise nor α1- and β-adrenergic blockade affect plasma endothelin concentrations. Am J Hypertens. 9: 819–822.
Cryer PE. (1980) Physiology and Pathophysiology of the Human Sympathoadrenal Neuroendocrine System. New England J. Med. 303: 463-440.
da Silva ASR, Papoti M, Santhiago V, Pauli JR, Gobatto CA. (2011) Serum and plasma hormonal concentrations are sensitive to periods of intensity and volume of soccer training. Sci Sport. 26: 278–285.
de Vries WR, Bernards NT, de Rooij MH, Koppeschaar HP. (2000) Dynamic exercise discloses different time-related responses in stress hormones. Psychosom Med. 62: 866-872.
Davis MJ. (2000) Nutrition, neurotransmitters, and central nervous system fatigue.
Nutrition in Sport, R. Maughan (Ed.). Oxford:Blackwell Science Ltd., 2000, pp. 171–
183.
Devalon ML, Miller TD, Squires RW, Rogers PJ, Bove AA, Tyce GM. (1989) Dopa in plasma increases during acute exercise and after exercise training. J Lab Clin Med. 114:
321–327.
Drinkwater DT, Ross WD. (1980) Anthropometric fractionation of body mass. In:
Ostyn M, Beunen G, Simons J, eds. Kianthropometry 2nd ed. Baltimore, University Press; 178–189.
74
Eubank M, Collins D, Lovell G, Dorling D, Talbot S. (1997) Individual temporal differences in pre-competition anxiety and hormonal concentration. Pers Indiv Differ.
23:1031-1039.
Farrell PA, Wilmore JH, Coyle EF, Billing JE, Costill DL. (1979) Plasma lactate accumulation and distance running performance. Med Sci Sports. 11: 338-344.
Fonyó A. Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest, 2014.
Frankenhaeuser M. (1991) The psychophysiology of workload, stress, and health:
comparison between sexes. Ann Behav Med. 13: 197-204.
Frenkl R. A neuroendokrin rendszer. A mellékvese élettana és sportélettana. In: Frenkl R (szerk.), Sportélettan. Platin-Print Bt, Budapest, 2004: 128.
Frenkl R, Mészáros J, Soliman YA, Mohácsi J. (2001) Body composition and peak aerobic power in male international level Hungarian athletes. Acta Physiol Hung. 88:
251–258.
Fry AC, Kraemer WJ, Ramsey LT. (1998) Pituitary-adrenal-gonadal responses to high-intensity resistance exercise overtraining. J Appl Physiol. 85: 2352–2359.
Galbo H, Holst JJ, Christensen NJ. (1975) Glucagon and plasma catecholamines responses to graded and prolonged exercise in man. J Appl Physiol. 38: 70-76.
Galbo H. (1981) Endocrinology and metabolism in exercise. Int. J. Sports Med. 2: 203-21
Gellér L, Merkely B, Lang V, Szabó T, Fazekas L, Kékesi V, Kiss O, Horkay F, Schaldach M, Tóth M, Juhász-Nagy A. (1998) Increased monophasic action potential dispersion in endothelin-1-induced ventricular arrhythmias. J Cardiovasc Pharmacol.
31: 434–436.
Genth-Zotz S, Zotz RJ, Cobaugh M, Veldhuisen DJ, Netzer T, Meyer J, Darius H.
(1998) Changes of neurohumoral parameters and entothelin-1 in response to exercise in patients with mild to moderate congestive heart failure. Int J Cardiol. 66: 137-142.
Gilbert C. (1995) Optimal physical performance in athletes: key roles of dopamine in a specific neurotransmitter/hormonal mechanism. Mech Ageing Dev. 84: 83-102.
Greiwe JS, Hickner RC, Shah SD, Cryer PE, Holloszy JO. (1985) Norepinephrine response to exercise at the same relative intensity before and after endurance exercise training. J Appl Physiol, 86: 531-535.
75
Guézennec CY, Defer G, Cazorla G, Sabathier C, Lhoste F. (1986) Plasma renin activity, aldosterone and catecholamine levels when swimming and running. Eur J Appl Physiol. 54: 632-637.
Haneishi K, Fry AC, Moore CA, Schilling BK, Li Y, Fry MD. (2007) Cortisol and stress responses during a game and practice in female collegiate soccer players. J Strength Cond Res. 21: 583-588.
Hartley HL, Mason JW, Hogan RP, Jones LG, Kotchen A, Mougey EH, Wherry FE, Pennington LL, Ricketts PT. (1972) Multiple hormonal responses to prolonged exercise in relation to physical training. J Appl Physiol. 33: 602-606.
Hausswirth C, Lehénaff D. (2001) Physiological Demands of Running During Long Distance Runs and Triathlons. Sports Med. 31: 679-689.
Hejazi K, Hosseini SRA. (2012) Influence of Selected Exercise on Serum Immunoglobulin, Testosterone and Cortisol in Semi-Endurance Elite Runners. Asian J Sports Med. 3: 185-192.
Heyes MP, Garnett ES, Oates G. (1988) Nigrostriatal dopaminergic activity is increased during exhaustive exercise stress in rats. Life Sci. 42: 1537-1542.
Hickson RC, Hagberg JM, Conlee RK, Jones DA, Ehsani AA, Winder WW. (1979) Effect of training on hormonal responses to exercise in competitive swimmers. Eur J Appl Physiol Occup Physiol, 41: 211-219.
Hoffman JR, Maresh CM, Newton RU, Rubin MR, French DN, Volek JS, Sutherland J, Robertson M, Gómez AL, Ratamess NA, Kang J, Kraemer WJ. (2002) Performance, biochemical, and endocrine changes during a competitive football game. Med Sci Sports Exerc. 34: 1845-1853.
Holloszy JO. Individual differences and measurement of energy capacities. In: McArdle WD, Katch FI, Katch VL (szerk.) Exercise phyiology: Nutrition energy and human performance. Wolters Kluwer Health, Philadelphia, 2015: 227-236.
Horton TJ, Grunwald GK, Lavely J, Donahoo WT. (2006) Glucose kinetics differ between women and men, during and after exercise. J Appl Physiol. 100:1883-1894.
Howley ET, Basett DR, Welch HG. (1995) Criteria for maximal oxygen uptake: review and commentary. Med Sci Sports Exerc. 9: 1292-1301
Hudecz F. (2003) Proteomika-az új kihívás. LAM. 13: 216-24.
76
Jacob C, Zouhal H, Prioux J, Gratas-Delamarche A, Bentué- Ferrer D, Delamarche P.
(2004) Effect of the intensity of training on catecholamine responses to supramaximal exercise in endurance-trained men. Eur J Appl Physiol. 91: 35–40
Jenkins AB, Chisholm DJ, James DE, Ho KY, Kraegen EW. (1985) Exercise induced hepatic glucose output is precisely sensitive to the rate of systemic glucose supply.
Metabolism 34: 431-436.
Jeunemaitre X, Soubrier F, Kotelevtsev YV, Lifton RP, Williams CS, Charru A, Hunt SC, Hopkins PN, Williams RR, Lalouel JM, Corvol P. (1992) Molecular basis of human hypertension: role of angiotensinogen. Cell 71: 169-80.
Kiss O, Gellér L, Merkely B, Szabó T, Raschack M, Seres L, Zima E, Juhász-Nagy A, Horkay F. (2000) Endothelin-A-receptor antagonist LU135.252 inhibits the formation of ventricular arrhythmias caused by intrapericardial infusion of endothelin-1. J Cardiovasc Pharmacol. 36: 317–319.
Kivlighan KT, Granger DA, Booth A. (2005) Gender differences in testosterone and cortisol response to competition. Psychoneuroendocrinology. 30: 58-71.
Kjaer M, Farrell PA. Christensen NJ. Galbo H (1986) Increased epinephrine responses and inaccurate glycoregulation in exercising athletes. J Appl Physiol. 61: 1693 -1700.
Kjær M, Galbo H (1988) The effect of physical training on the capacity to secrete epinephrine. J Appl Physiol. 64: 11–16.
Kjaer M. (1989) Epinephrine and some other hormonal responses to exercise in man:
with special reference to physical training. Int J Sports Med. 10: 2- 15.
Kjaer M. Adrenal medulla and exercise training. (1998) Eur J Appl Physiol. 77: 195-199.
Klitgaard H. Brunet A. Maton B. Lamazaire C, Lesty C, Monod H. (1989) Contractile properties of old rat muscles: effect of increased use. J Appl Physiol. 67: 1401 -1408.
Kraemer WJ, Fry AC, Warren BJ, Stone MH, Fleck SJ, Kearney JT, Conroy BP, Maresh CM, Weseman CA, Triplett NT, Gordon SE. (1992) Acute hormonal responses in elite junior weightlifters. Int J Sports Med. 13: 103–109.
Kreisman ST, Halter JB, Vranic M, Marliss EB (2003) Combined Infusion of Epinephrine and Norepinephrine During Moderate Exercise Reproduces the Glucoregulatory Response of Intense Exercise. Diabetes 52: 1347-1354.
77
Legakis I, Mantzouridis T, Mountokalakis T. (2003) Increased endothelin levels in athletes. Br J Sports Med. 37: 92.
Lehmann M, Kapp R, Himmelsbach M, Keul J. (1983) Time and intensity dependent catecholamine responses during graduated exercise as an indicator of fatigue and exhaustion. In: Knutggen HG, Vogel JA, Poortmans J, editorss. Biochemistry of Exercise, Int Series Sport Sci. Vol. 13. 1st ed. Champaign IL: Human Kinetics;. pp.
738–747.
Lehmann M, Gastmann U, Petersen KG, Bachl N, Seidel A, Khalaf AN, Fischer S, Keul J. (1992) Training-overtraining: performance, and hormone levels, after a defined increase in training volume versus intensity in experienced middle- and long-distance runners. Br J Sports Med. 26: 233–242.
Lin L, Yuan WJ. (2002) Involvment of endothelin-1 in acute ischaemic arrhythmias in cats and rats. Clin Sci. 103: 228–232.
Maeda S, Miyauchi T, Goto T, Matsuda M. (1997) Alteration of plasma endothelin by exercise at intensities lower and higher than ventilatory threshold. J Appl Physiol. 82:
1107–1111.
Malomsoki J. Spiroergometria. In Malomsoki J (szerk.), Teljesítmény-élettani praktikum. Publio Kiadó, Budapest, 2012: 37-52.
Marliss EB, Vranic M. (2002) Intense exercise has unique effects on both insulin release and its and its role in glucoregulation: implications for diabetes. Diabetes 51:
S271-S283.
Matthew J, Watt MJ, Hargreaves M. (2002) Effect of epinephrine on glucose disposal during exercise in humans: role of muscle glycogen. Am J Physiol Endocrinol Metab.
283: E578-E583.
Meeusen R, Piacentini MF, Van Den Eynde S, Magnus L, De Meirleir K. (2001) Exercise performance is not influenced by a 5-HT reuptake inhibitor. Int J Sports Med.
5:329-336.
Merkely B, Szabó T, Gellér L, Kiss O, Horkay F, Raschack M, Juhász-Nagy A. (2000) The selective endothelin-A-receptor antagonist LU 135.252 inhibits the direct arrhythmogenic action of endothelin-1. J Cardiovasc Pharmacol. 36: 314–316.
Meeusen R, De Meirleir K. (1995) Exercise and brain neurotransmission. Sports Med.
20: 160–188.
78
Mitchell JH, Haskell WL, Raven PB. (1994) Classification of Sports. J Am Coll Cardiol. 24: 864-866.
Montgomery SA. (1997) Is there a role for pure noradrenergic drug in the treatment of depression? Eur Neuropsychopharmacol. 7: S3–S9.
Morgan L, Broughton PF, Kalsheker N. (1996) Angiotensinogen: molecular biology, biochemistry and physiology. Int J Biochem Cell Biol. 28: 1211-1222.
Motta-Santos D, Dos Santos RA, Oliveira M, Qadri F, Poglitsch M, Mosienko V, Kappes Becker L, Campagnole-Santos MJ, Penninger JM, Alenina N, Bader M. (2016) Effects of ACE2 deficiency on physical performance and physiological adaptations of cardiac and skeletal muscle to exercise. Hypertens Res. 39: 506-512.
Moussa E, Zouhal H, Vincent S, Proiux J, Delamarche P, Gratas-Delamarche A. (2003) Effect of sprint duration (6 s or 30 s) in untrained male subjects. J Sports Med Phys Fitness. 43: 546–553.
Nishino T, Lahiri S. (1981) Effects of dopamine on chemoreflexes in breathing. J. Appl.
Physiol. 50: 892-897.
Oikonomidis DL, Baltogiannis GG, Kolettis TM. (2010) Do endothelin receptor antagonists have an antiarrhythmic potential during acute myocardial infarction?
Evidence from experimental studies. J Interv Card Electrophysiol. 28: 157–165.
Otsuki T, Maeda S, Iemitsu M, Saito Y, Tanimura Y, Ajisaka R, Miyauchi T. (2007) Vascular endothelium-derived factors and arterial stiffness in strength- and endurance-trained men. Am J Physiol Heart Circ Physiol. 292: 786-91.
Pařižková J. (1961) Total body fat and skinfold thickness in children. Metabolism 10:
794–807.
Pavlik G. Sportélettani, sportorvosi kérdések. In: Élettan – Sportélettan, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2013: 500-508.
Péronnet F, Cleroux J, Perrault H, Thibault G, Cousineau D, de Champlain J, Guilland JC, Klepping J. (1985) Plasma norepinephrine, epinephrine, and dopamine β-hydroxylase activity during exercise in man. Med Sci Sports Exerc. 17: 638-688.
Péronnet F, Cleroux J, Perrault H, Thibault G, Cousineau D, de Champlain J, Guilland JC, Klepping J. (1985) Plasma norepinephrine, epinephrine, and dopamine β-hydroxylase activity during exercise in man. Med Sci Sports Exerc. 17: 638-688.