Az eddig említett két másolaton (BáLmésPIMt) kívül a Magyar Tu-dományos Akadémia Kézirattára még két másolatot őriz, ugyancsak két másolat található a Sárospataki Református Kollégiumban, s egy az Országos Széchényi Könyvtárban.
AzMTAtaFogságom naplójateljes szövegét tartalmazza, a végén ott van aTöredék toldalékok a’ mondottakhozcímű rész is, de csak az Úza Pálra vonatkozó résszel bezárólag (aBáLmés aPIMt ennél hosszabb). Nem találhatóak meg itt levélmásolatok sem (ennek a jelentőségéről a következő fejezetben lesz még szó). A kézirat több kéz írása, de a másolat készítésének időpontjáról és körülményeiről, valamint a másolók személyéről nincsenek információk; annyit le-het tudni, hogy a kézirat possessora Lugossy József volt.²⁶ Lugossy személyére a későbbiekben még visszatérek.
AzMTAr töredék-másolat: aFogságom naplója elejétől indul s 1795. augusztus 7-ével ér véget. Nem dönthető el egyértelműen, hogy eredetileg is csak idáig tartott-e a másolat vagy a későbbi
²⁵ Erre nézvést lásd Bártfay naplójában Stettner-Zádor György elég gyakori emle-getését barátként és látogatóként: Kalla 2010, passim.
²⁶ Vö. Gergye 1993, 136.
részek elkallódtak, de a kézirat utolsó lapja megengedi azt a fel-tételezést, hogy valóban ott ért véget a másoló munkája. Itt sem tudunk semmit a másolat elkészültének idejéről és körülményeiről, valamint a másoló személyéről. A possessorokról azonban vannak információk: a kézirat élén egy pecsét látható, a következő fel-irattal: „Draskóczy Gábor ev. ref. Gymn. tanár”. Ezenkívül az első lapon egy gépelt szöveg is olvasható: „ifj. Fülöp Pál egy. hallg.
tulajdona, Újkécske” – ez utóbbit megerősíti egy kék ceruzával írott bejegyzés a 9b lapon: „ex libris Fülöp Pál Újkécske”, s ha-sonló tartalmú bejegyzés van a 11b, 14b, 17b lapokon is. A kézirat-katalógus Draskóczy Gábor és ifj. Fülöp Pál mellett Tóth Jánost is possessorként említi.²⁷ Draskóczy Gábor (1837–1903) egyébként Sárospatakon végzett, ahol 1860-ban alkönyvtáros lett; 1863-tól a máramarosszigeti református líceumban tanított.²⁸ A másik két sze-mélyt nem sikerült azonosítanom.
AzSptteljes másolat. A kézirat élén olvasható egy érdekes, kéz-írásos feljegyzés:
Ez a kézirat szóról-szóra megegyezik a Fogságom Naplójának a M.
Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött, Toldy Ferenc által készített másolatával, mely a végén található megjegyzés szerint Kazinczy sk. kéziratáról íratott le. Az akadémiai másolaton kívül a Naplónak még egy egykorúnak mondott másolata ismert, melyet kisebb átdolgozásokkal, javításokkal Geréb László kiadott nyomta-tásban. (Bp., 1947) Ez a kézirat azonban magánkézben volt, s pilla-natnyilag nem tudni hová került. A Kazinczy által írt eredeti példány mindeddig nem került elő.
Budapest, 1951. június 15-én Benda Kálmán
Ezeket a sorokat Benda Kálmán nyilván nagy forráskiadványa ké-szítésekor írta rá a kéziratra; ezt – a dátum tanúsága mellett – az is erősíti, hogy ennek a másolatnak a létezését regisztrálja is ebben a munkájában.²⁹ Megjegyzendő egyébként, hogy itt s a következő
²⁷ Vö. Gergye 1993, 136.
²⁸ Szinnyei Ⅱ, 1071; Gulyás Ⅵ, 251.
²⁹ Vö. Benda Ⅲ, 9.
lapokon Benda helytállóan és pontosan össze is foglalja aFogságom naplójamásolatainak és kiadásainak a problematikáját, egyedül ab-ban téved, hogy ott is Toldynak tulajdonítja aBáLmelkészítését.³⁰ Bendának a kéziratra rájegyzett megállapításai azonban nem telje-sen pontosak: azSpt ugyanis nem egyezik meg teljesen a BáLm-mel: aFogságom naplójaszövegét ugyan teljes egészében adja, de az utána következő szövegegységekből aTöredék toldalékok a mon-dottakhozrész csak Úzával bezárólag szerepel itt, levélmásolatokat pedig egyáltalán nem közöl. Ilyenformán közelebb áll azMTAt-hez, mint a teljesebbBáLm-hoz (illetve az ez utóbbival megegyezőPIMt -hez). A másolat készítésének idejéről és körülményeiről, valamint a másoló személyéről nincsenek adataink.
AzSprtöredék-másolat, de másféleképpen az, mint azt azMTAr esetében láttuk. A kézirat ugyanis A fenyitő házban Obroviczon című résztől indul – ez a cím a lap tetején található, valóban címként kiemelve, tehát az is feltételezhető, hogy a másolat valóban nem tartalmazta az ezt megelőző részeket. A kézirat innentől kezdve a Fogságom naplójaszövegét a végéig adja, megvan aTöredék tolda-lékok a’ mondottakhozis, de itt is csak Úzával bezárólag. A kézirat élén látható egy későbbinek látszó ceruzás rájegyzés, amely talán a possessorról tájékoztat, bár értelmezése nem egyértelmű: „Ducsay Dénes birtokában megvan Miskolcon”. Ducsay Dénes neve nem ismeretlen: a Kazinczy-levelezés ⅩⅩⅡ. kötete több levélszöveget is Ducsay tulajdonából közölt, ám az 1920-as években (a kötet meg-jelenésekor) még az ő birtokában lévő kéziratok jelenlegi hollétéről nem lehet tudni. Az itteni megjegyzésből pedig nem lehet pontosan érteni, hogy ezt a másolatot kell-e Ducsay Dénes gyűjteményéhez tartozónak gondolnunk – ha így lenne, akkor ez legalább némi nyom lehetne a gyűjtemény későbbi sorsára –, vagy inkább úgy kell értenünk, hogy aFogságom naplójakézirata (másolata) neki is megvan. Ezúttal a kézirat végén van egy adalék a másolat kelet-kezésének idejére, a kéziratot másoló kéz írásával ott ugyanis az szerepelt: „am […] November 1833”.
³⁰ Uo. 9–11.
AzOSZKrtöredék-másolat ráadásul olyan, amelyről teljes bizo-nyossággal kijelenthető, hogy egy hosszabb – az egészFogságom naplóját nem feltétlenül tartalmazó – másolat része. A nyolc foli-ónyi szöveg ugyanis mondat közben kezdődik és végződik, tehát egyértelműen egy hosszabb kézirat fennmaradt darabja. A szöveg az 1795. május 31-i bejegyzés végével indul, és az augusztus 7-i elejével ér véget. A kéziraton semmi olyan információ nincs, amely a keletkezés idejére vagy módjára, esetleg a másoló személyére utalna.