Társasági jogunk fejlődésének következő állomása a szokásos kb. 7-8 éven
kénti időszakos felülvizsgálat lesz, amelyet a kormány határozata alapján 2005 végére, 2 0 0 6 tavaszára tervezünk. Ez a felülvizsgálat módot ad a magyar társa
sági jog stratégiai fejlesztési koncepciójának érvényesítésére, amelyet már Magyarország uniós tagságára való tekintettel kell kidolgoznunk. A fejleszté
si koncepció szempontjából figyelembe kell venni az új Ptk. koncepcióját is, hiszen a Gt.-nek - feltehetően a 2000-es évek első évtizedének végén - egy új, modern Ptk. mellett kell hatályosulnia.
A stratégiai fejlesztési koncepció fő elemei a következők lehetnek:
a) Szerkezetileg meg kell őrizni a Gt. önállóságát, a gazdasági társaságok jo
gát tehát még önálló kön3rvként sem lehet beolvasztani a Ptk.-ba, hiszen a gaz
dasági társaságokjoga a polgárijognáljóval tágabb komplexjogterület. Ugyan
akkor meg kell erősíteni a Gt. kapcsolatát a Ptk.-val, hiszen a gazdasági társaságok jogának belső magja - a komplexitás ellenére - a civiljog, a Gt. mö
---göttes jogterülete a Ptk. A szerves kapcsolatot megkönnyíti, hogy a Ptk, kon
cepciója szerint a Gt, számos intézményét általánosítják a Ptk, jogi személy ré
szében, például előtársaság elő jogi személy, az átalakulás intézménye stb, A Gt.-nek meg kell őriznie szoros kapcsolatát a Ctv.-vei, és növelni kell az összhangot a számviteU törvénnyel is, hiszen a modern társasági jog számos szálon összefonódik a számviteli szabályozással.
b )A fejlesztési koncepcióban dönteni kell a három egyszerű, személyegye
sülési jellegű társaság, nevezetesen a polgári jogi társaság, a közkereseti társa
ság és a betéti társaság fejlesztési irányairól, illetve egymáshoz való viszonyá
ról. Elméletileg két lehetőség kínálkozik: vagy elvisszük a kkt.-t és a bt.-t a jogi személység irányába (mint ahogy ezt a Ptk. koncepciója javasolja), és ez eset
ben a Ptk. polgári jogi társasága erősebben gazdasági vonásokat kaphat (pél
dául a tagok közös neve alatt felléphet az üzleti forgalomban), vagy éppen for
dítva, a kkt. és a bt. szerződéses vonásait erősítjük és szervezetszerűségét enyhítjük, így ez esetben nincs szükség „gazdasági" polgári jogi társaságra.
A magam részéről a második koncepció híve vagyok: a közkereseti társaság és a betéti társaság ne legyen jogi személy, cégneve alatt élvezzen vagyonjogi jog- alanyiságot, a pjt. viszont ne lehessen gazdasági jogalany, hanem csupán for
mátlan kötelem.
ej A gazdasági társaságok jogában a formakényszer fenntartandó, a közös vállalat - a gmk-t követve - lassan kikopik, a betéti részvénytársaság esetlege
sen bevezetendő. Az elmúlt idők jogfejlődésében - nemzetközi tendenciákat követve - erősen közeledett egymáshoz a kft. és a zártan működő részvénytár
saság, viszont a nyilvánosan működő részvénytársaság egynre jobban elkülönül a zárt részvénytársaságtól.
Úgy gondolom, hogy - az amerikai befektetési jogfejlődés nyomán - elke
rülhetetlen a nyilvánosan működő, illetve a tőzsdei részvénytársaságok elkü
lönülése a zártan működő rt.-ktől, amely utóbbiaknál a részvényesek erőseb
ben tagok, mint befektetők (public és priváté - close company). Ugyanakkor ennek nem kellene a német jogcsoportban igen népszerű és Magyarországon is a legjobban elterjedt (mintegy kétszázezer) kft. jogintézményének elseké- lyesítéséhez vezetnie - ez Svájcban majdnem megtörtént, de az utóbbi időiben feléledt és ismét rohamosan terjed a kft. A kft. személyegyesülési vonásainak, az üzletrész értékpapír nélküli vagyoni értékű jog jellegének megerősítésével elérhető, hogy a felek az előnyök és a hátrányok mérlegelése alapján választ
hassanak az inkább személyegyesülés jellegű kft. és az értékpapírral bíró zárt rt. között. így kialakulhat a magyar társasági jog váza:
- kisvállalkozásokra modellezett kkt. és bt.,
- középvállalatokra modellezett kft. és zártan működő rt., valamint a szö
vetkezet,
- tőkepiaci befektetésekre modellezett nagyvállalati jellegű nyilvánosan működő rt., amelynek jó része a tőzsde igénybevételével működik.
---
---d) Az előző felsorolásban már említettük a szövetkezeteket. Szerintünk a szövetkezetügy - a mezőgazdaság fejlődésére vonatkozó különböző politikai irányzatok ütközéséből adódó - túlpolitizálása megszüntetésével a szövetke
zeteket a gazdasági társaságok jogába lehet integrálni, mert a szövetkezet el
sődlegesen - természetesen a szövetkezeti elvekből kifolyólag sajátosan, a ta gi szolidaritás elvét erősebben érvényesítve - gazdasági vállalkozás.
(Természetesen módot kell adni arra is, hogy az egyesülethez közel álló non
profit szövetkezeti típus is működhessen.)
A szövetkezetek Gt.-be való beépítése a következő módon történhetne:
1. a Gt. általános része a szövetkezetekre is alkalmassá tett formában -legyen irányadó a szövetkezekre nézve is, a szövetkezet pedig - az rt.-t követően - a Gt. egyes társasági formákról szóló részében önálló társa
sági formaként szerepeljen.
2. Rugalmas szövetkezeti szabályozásra van szükség. A szövetkezet klasz- szikus formája a tagok saját gazdaságát kiegészítő, a tagok gazdálkodását koordináló (és ilyen értelemben az egyesüléshez közelítő) beszerző- értékesítő-fogyasztási stb. szövetkezet. Ezt a formát azonban nem sza
bad kizárólagossá tenni, hanem módot kell adni a termelő típusú szövet
kezetekre is (az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt), ahol a tag elsősorban a szövetkezetben tevékenykedik.
3. A részjegy és az üzletrész kettőségét megszüntetve és csak a tagok szá
m ára sajátos szövetkezeti értékpapír kialakítására van szükség.
4. A szövetkezeteket be kell építeni a konszernjogba, tehát a befolyásszer
zés szabályozásának a szövetkezetekre is ki kell terjednie.
e)A társasági és főleg a cégjogot erőteljesen deregulálni kell, ez utóbbira az elektronikus eljárás bevezetése újabb technikai lehetőségeket ad. A közel
múltban a társasági és cégjog joganyaga jelentősen felszaporodott, és ez érte
lemszerűen csökkenti a vállalkozók szerződési szabadságát.
E körben abból kell kiindulni, hogy a társasági jog egységes kogenciájának főszabályát a megváltozott körülmények folj^án fel kell adni. Tudomásul kell venni tudnnUik, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál a befek
tetővédelem megköveteli a részletes és kötelező szabályozást, de ez főleg a személyegyesülés jellegű társaságoknál felesleges.
Ha a közkereseti és a betéti társaságnál a kötelmi jelleget erősítjük, elfogad
hatjuk azt az elvet, hogy e társaságok szabályozása főszabályként diszpozitív legyen, továbbá, ha e társaságok a cégbíróság által ehsmert formanyomtatvá
nyon szerződnek, úgy ügyvédi ellenjegyzésre se legyen szükség. (Ez esetben -figyelemmel a 15 napra leszállítandó bejegyzési időre - előtársaságra sincs e körben szükség.) Ez felelne meg az Európai Kisvállalkozói Charta rendelkezé
seinek.
A kft. határeset, diszpozitív, illetve kogens modellen alapuló szabályozása egyaránt elképzelhető. Magam részéről a diszpozitivitás főszabállyá tétele
mellett lennék, mert ez esetben a diszpozitív modellű kft., illetve a kogens mo- dellű zártan működő részvénytársaság karakterisztikusabban elkülönül egy
mástól, és tisztább választási lehetőséget nyújt a társulok számára.
A Gt. általános részét, illetve a kkt., bt., kft. és a zártan működő rt. szabá
lyait általában felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy nem jelentenek-e túlzott adminisztratív megkötéseket - például 1988-ban nyilván értelme volt, de aligha kell még ma is fenntartani azt a szabályt, hogy egy vezető tisztségvi
selő legfeljebb ötéves megbízatást kaphat (hiszen bármikor visszahívható, és mandátuma bármennyiszer meghosszabbítható). A társaság tevékenységi kö
re TEAOR számok szerinti felsorolásának sincs sok értelme stb.
F)A társasági jog nemzetközi irodalmában ugyancsak amerikai hatásra -egyre erősebb a corporate governance, azaz a felelős vállalatirányítással kap
csolatos követelmények megjelenése, elsődlegesen természetesen a részvény- társaságok vonatkozásában - az OECD 1999-ben például már corporate g o vernance alapelveket fogadott el. A corporate governance egyes elvei, így például a részvényesek erőteljesebb informálódási lehetőségei, jogaik védel
me, méltányos kezelése, erősebb nyilvánosság és az átláthatóság biztosítása stb. magában a társasági törvényben érvényesítendők, mások inkább a tényle
ges gyakorlatban (például hogy az igazgatóság, illetve a felügyelól^izottság ne csak formálisan működjön, a tagoknak legyen megfelelő szakértelme stb.).
Úgy gondolom, indulásként az államnak kellene a többségi tulajdonosi része
sedésével működő részvénytársaságokra nézve ágazati különbség nélkül álta
lános jelleggel alkalmazandó corporate governance kódexet kibocsátania, amelyben a közérdek védelmében és az állami társaságok többsége tág érte
lemben vett közüzemi jellegére tekintettel is a „normál" társaságokhoz képest többletkövetelményeket lehetne megállapítani.
gj Egységes konszernjogot kell kialakítani, jobban egybeépítve a zártan mű
ködő rt.-k és kft.-k tradicionáUs német konszernjogát a nyilvánosan működő rt.-nél érvényesülő vállalatfelvásárlási joggal.