BLASIUS de Erdeed: 1523 Krakkó (Schrauf 1893, 24)
47 EGIDIUS matematika is foglalkoztatta. Több köszöntő- és búcsúverset írt
diáktársai-nak (RMK III. 769, 779.) 1589-ben félbeszakította külföldi tanulmányait, de később ismét Itáliába ment. Végleg 1591 őszén tért haza. 1592-től rektor volt Sárospatakon. (Grynaeus 1989, 154-155). Megh. 1598 vagy 1599-ben (Soltész 616-622).
445. Kerezturi Siculus: 1646. okt. 25, Elbing (MGEIb 1, 116). 1648-1652 közö tt a fejedelmi nagyobb kancellária írnoka (Trócsányi 1980, 192), 1657-ben a sze- beniek ügyvédjeként szerepelt (Albrich 1883, 272). Latin nyelvű naplójá-ban leírja Szeben 1660. évi ostromát (Karl Albrich: Tagebuch des Demeter Kereszturi fiber die Belageruug Hermannstadts durch Georg Rákóczi II. = Ve-rArch 19/1884.126-223, 227-325.)
DIONISIUS
e septem Castris: 1546. júl. 11, Wittenberg (AViteb I, 235. - Révész 1859, 221); 1546 Oderafrankfurt, Kolosvarinus megjelöléssel (Zoványi 1889, 179).
Szül. 1525. ápr. 12-én Kvon. Hazatérve Ip. uo. 1557-ig, 1558-ban Szászfene-sen, gyalui dékán, Alesius Dénes néven az erdélyi megyék területén élő lutheránusok püspöke 1559-től. 1563-ban János Zsigmond udva ri papja volt. Megh. 1577. máj. 10. előtt (Zoványi 1977, 18. - Jakab Elek: Alesius Dé-nes vagy Dávid Ferenc volt az elsó református plispök. = KerMagv 1879).
DOMINICUS
Bistriciensis Tr.: 1525/1 Bécs (Teutsch 1872/80, 179).
Rawe Keppel: 1529. okt. 29-én lett orvosdoktor valamelyik itáliai egyete-men. 1538-ig szerepel Brassóban (Veres 1941, 422).
Lucinus Coronensis: 1544. máj., Wittenberg (AViteb I, 213. - Fabritius 1855, 137). 1547-48-ban a brassói iskola rektora (Quellen V, IX). 1549. febr.
27-én Wittenbergből lp.-i szolgálatra küldték ki (Duldner 1905, 9).
Prodnerus Coronen(sis) Tr.: 1567. ápr. 21, Wittenberg (AViteb II, 121). Tan.
1558-ban Brassóban (Schiel 18). 1568-ban Brassóban rektor (Ritoókné 1991).
Galli Coronensis: 1598 Oderafrankfurt (MUFrO I, 425). 1596-ban Brassó-ban subscribált. Megh. 1603-Brassó-ban mint lektor BrassóBrassó-ban (Quellen V, 13).
EGIDIUS
Herman de Prossdorf: 1522/l Bécs (MUW III/1, 28). Hazatérte után lp. Rá-doson (?),1535-1554 között Szászkézden (Arz).
Doleatoris Cibinianus: 1524. jún., Bécs (MUW 111/1, 37).
Ackhert Tr.: 1598 Grác (Andritsch 1965, 27).
ELIAS 48
455. Mangesius Med(iensis) Tr.: 1697. febr. 19, Jéna (MUJ II/4, 499).
ELIAS de Kyde: 1532 Krakkó (Schrauf 1893, 28).
Caluinus Coronensis Tr.: 1562. ápr. 1, Wittenberg (AViteb II, 30); 1567/I Bécs, 1 so1.10 den (MUW 1I1/1,146). Tan. 1561-től Brassóban (Schiel 20).
Facetius Alesio Tr.: 1665/66 Lipcse (Fabini-Teutsch 1872, 393). Nagysző-lősről származott, orvostudományt tanult, 1668. júl. 10-én tartotta disszer-tációját.(RMK III. 2436. — Trausch [, 202).
EMANUEL
Trapoldinus: 1550. márc. 1-9, Wittenberg (AViteb I, 262. — Fabritius 1855, 138). Tan. 1547-től Brassóban (Schiel 13), 1554-ben Szebenben rektor (Teutsch 1882/84, 126).
EMERICUS
Fuchs de Ritquino: 1521. máj., Bécs (MUW III/1, 24).
Wolffel tr.: 1522, Lipcse, 3 gr, a lengyel nemzetben (MUL I, 586. — Fabini-Teutsch 1872, 388).
Bathori Vngarus: 1548. okt. 9, Wittenberg (AViteb I, 241. — Révész 1859, 221).
Pannonius Colosvarinus: 1552, Párizs, mielőtt elhagyta az egyetemet be-szédet tartott, ami meg is jelent (Sz 1875, 674. — RMK III. 405.) 1553-ban Krakkóban jelent meg munkája, neve mellett philos. et eloquentiae prof.
megjelölés olvasható (RMK III 413, 414.) 1560-ban egy csillagászati műve-ket tartalmazó gyűjtőkötetbe írta be a nevét (Vásárhelyi 1980, 239).
Hwtzthius Vng.: 1559. ápr. 12, Wittenberg (AViteb I, 356).
Scholik Tr.: 1560/11, Bécs (MUW III/1,126); 1562. nov. 9, Wittenberg, Suli-ock néven (AViteb II, 44). A Báthori-kori nagy hivatali karrierek egyik megvalósítója: 1567-ben a nagyobb kancellária írnoka, 1574-ben ítélőmes-ter, 1576-1578 között kancellár (Trócsányi 1980, 181, 195).
Udvarheli: 1562. jan. 12, Wittenberg (AViteb II, 29).
Szamosközi Pannonius: 1576. nov. 6, Wittenberg (AViteb II, 265).
Vjfalvinus Vng.: 1591. szept. 11, Wittenberg (AViteb II, 385), 1593. márc.
19-től a magyar coetus szeniora (Thury 1908, 28); 1595. ápr. 22, Heidelberg (MUH II, 178. — Szeremlei 1862, 560). Peregrinációs albuma alapján pon-tosan nyomon tudjuk köve tni tanulmányútját: 1591 nyarán érkezett Wit-tenbergbe és 1595 tavaszán hagyta el. Hét hónapos nyugat-európai kö ru tat
49 EMERICUS
tett, melynek állomásai: Frankfurt, Heidelberg (beiratkozik), Köln, Utrecht, Leiden, Hága, Delft, Rotterdam, London, Cambridge, Oxford, Franciaor-szág, Genf, Strassburg, Heidelberg, Ulm és 1595. nov. 28-án Szepsibe érke-zett (Keserű Bálint: Újfalvi Imre és az európai „késólnnnanista ellenzék".=
AHistLitHung IX, Szeged 1969, 6-8). Szül. Szilvásújfaluban (?). Hazatérve 1596 elején rektor Debrecenben, 1599 nyarától uo. lp., majd 1604 febr.-tól esp., 1607-ben lp. Váradon és esp. Az episzkopalizmus ellen lépett fel, emi-att megfosztották hivatalától, 1612-ben börtönbe vetették es Bethlen Gábor 1614-ben száműzte. Melanchthon szellemében írt tankönyvet, énekesköny-vet adott ki (Zoványi 1977, 608. — Keserű Bálint: Újfalvi Imre és a magyar későreneszánsz. = AHistLitHung VIII, Szeged 1968).
Boythe Györfalvensis Vng.: 1592. márc. 28, Wittenberg (AViteb II, 387).
Zehene Tr.: 1602. okt. 29, Grác, 24 éves, rhetor, a jezsuita kollégiumban (Balázs 1990, 42), 1600. jún. 6-án az egyetemen, Czene Tr. Ung. Siculus megjelöléssel, 1605. aug. 16-án végezte az artes és filozófia fakultást (An-dritsch 1965, 32-33).
Kincses Thasnadinus: 1610. júl. 22, Marburg (Zoványi 1955, 345); 1610.
szept., Heidelberg (MUH II, 250). Tan. Debrecenben, ahol 1599. okt. 22-én subscribált. 1605-ben verset írt ecsedi Báthori István halálára (Heltai 1980, 335).
Cz. Mindszenti Ung.: 1619. máj. 4, Heidelberg, jún. 2-án és 1620-ban a the-ol. fakultáson (MUH Ii, 295, 569, 570); 1621. febr. 24, Altdorf (MUA I, 166).
Tan. feltehetően Szatmáron. 1621 elején tért haza és nov. 21-én a szatmár-németi zsinaton szentelték fel (Adattár I, 156).
Papai Ung.: 1645. júl. 24, Franeker, theol. (Szabó 1982, 54); 1645. márc. 16, Leiden, 28 éves, theol. (ALugdBat 374); 1647 Utrecht (Segesváry 1935, 16), itt jelent meg erősen puritánus szellemű, több kiadást megért Keskeny út cí-mű munkája. Szül. 1619-ben Pápán, kereskedő családban. Tan. Gyfváron és uo. tanított 1642 és 1645 között, miközben a jövendő erdélyi fejedelmet, Apafi Mihályt is oktatta. 1647-ben tért haza, lp. és 1649 nov. 10-től esp. Dé-sen. 1649. dec. 1-én I. Rákóczi György fejedelem őt magát és három fiú gyermekét megnemesítette. 1655-ben a fejedelem udvari másodpapja. A török-tatár hordák elől családjával Kvra, majd Besztercére menekült, 1664-ben ment vissza Gyfvárra. Megh. 1667. máj. 8-án (Pápai Páriz 1977, 11-13.
— RMKT XVII/9, 649-650).
Foky Kizdensis Tr.: 1647. nov. 29, Königsberg, Brassóból származott (MU-Königs I, 492). Tan. 1643-tól Brassóban, megh. 1660-ban mint diakónus (Schiel 53).
Czaki de Keresztszeg Hung.: 1695. szept. 25, Róma, ekkor távozik. Kassán lett plébános, majd Váradon püspök. Megh. 1732. aug. 28-án (Veress 1941, 291-292).
EPHRAIMUS 50 EPHRAIMUS
Csengeri : 1689 Franeker (Hellebrant 1886/87, 798). Szül. Kvon, apja: István lp. (2680. sz.), testvére: Péter (2396. sz.) szintén akadémita_ Teleki Mihály udvarában nevelkedett, alumnusa volt. 1693-ban a kviak hazahívták lp.-nak. Rövid ideig töltötte be hivatalát. 1697-ben még életben volt (Adattár III, 8-9).
ERASMUS
Greff aurifaber Cibiniensis: 1555. ápr. 30, Wittenberg (AViteb I, 302. — Fabritius 1855, 139)., 1555. okt. 9-én rendelik ki 1p.-nak Gresse néven (Duldner 1905, 10).
EUSTACHIUS
Gyulafi: Bécsben tanult. Szül. 1557-ben. Báthori Kri stóf és Zsigmondnak volt secretáriusa, diplomatája. Megh. 1607-ben (Gernot Nussbácher: Ada-tok Gyulafi Lester »lazásaihoz. = AHistLitHung X-XI, Szeged 1971, 37-42. — MItB I, 305.)
EZECHIAS
Zeidner Barcensis Tr.: 1555. máj. 4, Wittenberg (AViteb I, 202. — Fabritius 1855, 139).
FABIANUS
Rupensis Coronensis: 1543: márc. 30, Witten berg (Fabritius 1855, 136), 1543. júl. 18. után Brassóban kollaborátor majd,lp. (Duldner 1905, 8).
Lernescher Vuistriciensis: 1556. okt. 15, Wittenberg (AViteb 1, 321). Tan.
1554. júl.-tól Brassóban Currificis néven (Schiel 17). Apja: Martin besztercei polgár. A város tanácsa 10 forint segélyt adott tanulmányaira (Fischer 1896, 17).
Wagnerus Bistriciensis Tr.: 1558. jan. 7, Wittenberg (AViteb I, 336. — Fabri-tius 1855, 140). Apja: Petrus Curripar 6 fo rint segélyt kapott a besztercei ta-nácstól, hogy fiát egyetemre küldje (Fischer 1896, 17).
Lernescher civis Cibigensis Tr.: 1564. ápr. 14, Bécs, medicus (MUW III/l, 136).
Piso Bellenius: 1577. Apr. 20, Wittenberg (AViteb II, 266); 1577. szept. 26, Heidelberg (MUH II, 81. — Szeremlei 1862, 559); 1579 Tubingen (Vas 1866, 812).
51 FRANCISCUS
FERDINANDUS
485 Gollop Tr.: 1700 Bécs, grammatista (MUW Ms, 114a) FLORIANUS
486. Sochodolius Tr.: 1570. nov. 13, Tubingen (MUT I, 509).
FRANCISCUS
Siculus: 1521 Bécs (Frank] 1877, 214. — Az anyakönyvben nem sikerült azonosítani).
de Borswa: 1522 Krakkó (Schrauf 1893, 23). .
Johannis de Varadino dioc. eiusdem: 1523 Krakkó (ASUC I1/2, 219). 1624-ben baccalaureus.
de Dewa: 1523. okt. 16, Bécs (Teutsch 1872/80, 179. — Az anyakönyben nem sikerült azonosítani).
Tartlar Tr.: 1523. jan. 6, Bologna, juris canonici doctor. Hazatérve plébános Muzsnán, majd gyfvári vikárius. 1553-ban megölték (Veress 1941, 84). Ri-toókné Veress Endre adatai alapján Medgyesi Ferenc gyulafehérvári viká-riussal azonosítja, Binder Pál Medgyesi Ferencet a medgyesi Cseh nemes család leszármazottjának tartja (EOE 11, 566.)
Sartoris presbiter Tr.; 1525/I Bécs, 73 den (MUW III/1, 40).
Todt Tr.: 1525/1 Bécs, 53 den (MUW II1/1, 40).
Ladislai de Dwinhyda dioc. Albeiulensis: 1531/I Krakkó, 5 gr (ASUC I1/2, 258), a bursa anyakönyvében Domanhidi néven (Schrauf 1893, 28).
Jacobi de Creszbani dioc. Albensis Tr.: 1534/1I Krakkó, 3 gr (ASUC 1I/2, 274).
Lucae de Pankota dioc. Agriensis: 1536 Krakkó (ASUC I1/2, 279).
Ambrosy de Koloswary dioc. Tr.: 1536/11 Krakkó, 3 gr (ASUC I1/2, 282).
Vuitnaerus Tr.: 1538/I Wittenberg (AViteb I, 170. — Fabritius 1855, 136).
Azonos Franz Weidner (Saliceus) berethalmi 1p.-ral, aki abban a helység-ben a reformációt megvalósította (Kbl 46/1923, 61-62). Apja Servatius We-idner, aki szebeni folnagy 1570-ben (Zimmermann 1884, 535). Hazatérte ' után káplán, majd 1545-től 1p. Brethalomban, megh. 1567-ben (Arz 1, 68. —
Gündisch, Gustav: Franz Saliceus: Geschichtswirklichkeit und Glaubensbe-wahrung. Festschrift für Friedrich Muller. Stuttgart 1967, 213-216).
Mikola Tr. de Samosfalva nobilis: 1539/II Bécs, 4 sol. (MUW III/1, 64).
FRANCISCUS 52 Litteratus Klausenburgerus Ung.: 1545. okt., Wittenberg (AViteb I, 228 - Fabritius 1855, 137). Apja: Litteratus Balázs kvi polgár. 1546. szept. 12-én egy Ferenc nevű diákot prédikátornak hívtak meg Brassóba. 1546 és 1560 között Franciscus Basilius magyar prédikátor Brassóban. 1565-ben Kvon volt helyettes tanár. 1571-ben felesége: Kannaöntő János leánya: Anna. Or-vosdoktorként is működött (Mátyás 1982, 62-63).
Tr.: 1546 Oderafrankfurt (MUFrO I, 98).
Clausenburgensis Tr.: 1548. jan. 20, Wittenberg (AViteb I, 237). Medgyesi Ferenc gyfvári vikárius támogatásával tanult. Dávid Ferenc unit. püspök-kel lehet azonosítani. Szül. Kvon, apja David Hertel szász varga, anyja ma- gyar nemesleány. Tan. Kvt, Gyfvárt és Brassóban, ahol Franciscus Colosvarinus néven iratkozott be 1545. jan.-ban (Schiel 12). Hazatérve kül-földről 1551-től rektor Besztercén, plébános Péterfalván, 1553-tól rektor Kvon, majd lp. uo. és lutheránus püspök, János Zsigmond udvari papja.
Az erdélyi magyar egyházak püspöke 1564-től, később unitárius püspök.
1579-ben az országgyűlés vallási újítás miatt elítélte, börtönben halt meg Déván 1579. nov. 7-én (KerMagv 1983, 105. - Az életére, munkásságára vonatkozó gazdag könyvészet: M1tB I, 296-299).
?503. Joel: Lipcse és Wittenberg egyetemén tanult. Gyógyszerész, majd orvos Berlinben és Greifswaldban. 1559-től a rostocki egyetem tanára, 1577-től rektor. Szül. Nagyszőlősön, apja kovácsmester volt (Magyary-Kossa I, 9, 217. - Orient 81).
Megdensis Tr.: 1555.máj. 21, Wittenberg (AViteb I, 307. - Fabritius 1855, 140), 1555. márc. 4-én Franciscus Valentinus Mogiensis néven rendelik Er-délybe, Muzsnára lp.-nak (Duldner 1905, 10). Tan. 1550-ben Brassóban (Schiel 15).
Forgach de Gymes: 1555 Pádua, orvosdoktori címet szerzett (Veress 1915, 54. - Veress 1941, 205). Szül. 1535 k., apja: Zsigmond, anyja: Katalin. Ta-nulmányait Oláh Miklós irányította, ő küldte Itáliába tanulni. Hazatérve őrkanonok Egerben, 1556. aug. 20-án kinevezték váradi püspöknek, de székhelyét nem foglalhatta el. I. Ferdinánd király udvarában élt, diplomá-ciai feladatokat látott el. 1558-tól királyi tanácsos, 1560-ban bárói rangra emelik. Sokat utazott, megfordult Németalföldön, megismerkedett Eg-monttal és Orániai Vilmossal is. 1567-ben ismét Páduába ment, jogot ta-nult. 1568-ban Erdélyben, János Zsigmond uvarában volt, majd 1572-től Báthori István megbízásából a nagyobbik kancelláriát vezette. Ekkor kez-dődik történetírói munkássága. 1575 őszén betegen indult Páduába. Megh.
1577. jan. 19-én pestisben (Bartoniek 1975, 222-226).
Schlesier siebenburger: 1555. aug. 28, Wittenbergből Erdélybe rendelték lp.-nak (Duldner 1905, 10). Tan. 1552. márc.-ban Brassóban (Schiel 16), majd lp. Baráthelyen 1559-ig (Arz).
53 FRANCISCUS
Krasznanus: 1558 Krakkó (Schrauf 1893, 35). Talán azonos azzal a Krasz-nai Polygarius Ferenccel, aki 1560 táján több természettudományos (Ko-pernikusz, Ag ricola) mű tulajdonosa volt (Dankanits 1982, 152).
Vietoris Tr.: 1558. júl. 5, Wittenberg (AViteb I, 348. - Fabritius 1855, 140).
Zackmarius Vng.: 1560. ápr. 12, Wittenberg (AViteb I, 371. - Révész 1859, 228).
Kaprofontes: 1561. dec. 26-án Wittenbergből írt levelet Kálvinnak és abban magát krasznai származásúnak mondja (S. Szabó József: Egy magyar ifjú le-vele Kálvinhoz. = Protestáns Szemle 23/1911, 96-103). Lehet azonos személy az 507. sz. alatti val.
Daum Bistriciensis: 1562. okt. 30, Wittenberg (AViteb II, 44). 1561-ben Brassóban subscribált (Schiel 20). Apja: Gregorius besztercei bíró. Hazatér-ve 1566. nov. 22-én nősült és 1570-tő1 lp. Lekencén. Megh. 1581. nov. 4-én (Fischer 1896, 58). 1565 és 1567 között rektor is volt Besztercén (Nussbá-cher II, 196).
Copaczi: 1567. márc. 3, Wittenberg (AViteb 1I, 120); 1569/70 Lipcse (Fabi-ni-Teutsch 1872, 389). 1565-ben kvi diákként verselt (Szinnyei VI, 957).
1568-ban Wittenbergben üdvözlőverset írt egykori tanára, Szikszai Fabriti-us Balázs esküvőjére (RMK III. 580.) Hazatérve tanár Kvon. 1576-ban Bé-kés Gáspár kíséretében volt Lengyelországban. Gyulai Pállal volt barátságban (Szabó 1974, 7,9, 115).
Seler Cibiniensis Tr.: 1568. febr. 16, Wittenberg (AViteb II, 136); 1569/70 Bázel (MUB I, 189).
Saliceus Tr.: 1570. jan. 21, Wittenberg (AViteb 11, 170). 1568-ban Brassóban subscribált (Schiel 23). Apja: Franz Saliceus berethalmi lp., akadémita (498.
sz). Hazatérte után rektor Berethalomban, megh. 1573-ban (Nussbácher II, 197).
Valentinian (Velten) aus Mediasch: 1571 Wittenberg, de az anyakönyben a nevet nem sikerül azonosítanunk Tan. Brassóban 1561-ig, feltehetöen ez után indult külföldre. Később Medgyesen és Kelneken lp. Megh. 1598. jún.
14-én (Trausch III, 455)
Cereus Tr.: 1579. jún. 20, Wittenberg (AViteb II, 283).
Hunyadi: 1581 Pádua, 1583-ban lett orvosdoktor. Szül. Bánffyhunyadon.
Megfordult Angliában, Hollandiában, Franciaországban (Veress 1915, 91.
- Veress 1941, 207). Hazatérve Báthori István, majd Báthori Zsigmond udvari orvosa. Klasszikus műveltségű versszerző és orvosi író (Trócsányi 1944, 127. - Koncz 1896, 19. - Weszprémi II, 191-192. - Szabó 1974, 47).
Mediensis Tr.: 1582 Lipcse (Amzar 1943, 22); 1588. júl. 16, Wittenberg, Schirmerus néven (AViteb II, 358). 1592 és 1593-ban rektor Brassóban,
FRANCISCUS 54
1605-6-ban prédikátor Németországban. Megh. 1622. febr. 7-én Brassóban (Quellen V, IX. - Trausch III, 182-183).
Wasarhelinus Wng.: 1584. dec. 22, Wittenberg (AViteb II, 326); 1585. ápr.
11, Heidelberg, theol. (MUH 1I, 116, 50), 1588-ban még ott volt (Grynaeus 198, 121).
Soglin Soperensis in Tr.: 1584 Róma, a jezsuita szemináriumban. Szül.
1568-ban, 1584. nov.-ben lépett a rendbe (Rom 53/1, f. 43).
Nimethinus: 1587. júl., Wittenberg (AViteb II, 350).
Banfi Losonci baro et comes: 1587. júl., Wittenberg (AViteb II, 350). 1587.
máj. 18-án indult külföldre, kísérője Baranyai Decsi János volt. 1587. júl.
26-án érkeztek Wittenbergbe. Apja: Farkas tanácsúr (Koncz 1896, 16-17).
Ellisius Tr.: 1587. dec. 15, Tübingen (MUT I, 657). Riomfalván lett Ip., megh. 1593-ban, sírkövén életnagyságú mellképe található (Bielz 1936, 25).
Testvére: Michael is külföldön tanult (1904. sz).
524' Graff Barenkutensis Tr.: 1590 Oderafrankfurt (MUFrO I, 355). Hazatérte utánlp. Valdhidon, Riomfalván, 1611-21 között Besztercén, 1621-től Beret-halomban, mesh. 1627. jún. 1-én (Arz I, 68-69). Hasonló nevű kortársa:
ugyancsak lp. Urmösön, 1604 elött Szászbuzdon, 1605-1606-ban Nagyka-puson (Arz II, 33).
525.. Udvarhellius: 1590. nov. 18, Braunsberg, jezsuita kollégium. 1594. nov. vé-gén tért haza, tanít Gyfváron (Balázs 1990, 39. - Balló 1899, 384).
Soliocus Claudiopolitanus in Tr.: 1590 Róma, theol (ARSI, Rom 53/1, f.
144). Lehet azonos személy az 528. sz. alatti val.
' Cosa Siculus: 1591. aug. 1, Braunsberg, a jezsuita kollégiumban, tanulásra . alkalmatlannak minősítik és ezért 1593. máj. 4-én hazaküldték (Balázs
1990, 39).
Sulyok: 1592 előtt Bécsben . Bedecsen és Inaktelkén volt részjószága. 1592.
ápr. 15-én Bodonyi István 300 aranyat küldött a számára Bécsbe, hogy ha-zatérhessen. A fejedelem költségén tanult. Jezsuita, 1598-ban a fennebb említett jószágait a kvi jezsuita egyetemnek adományozta (Veress 1906, 254). Lehet azonos személy az 526. sz. alatti val.
:•529.: Salicaeus Wirthabinus Tr.: 1592 Oderafrankfurt (MUFrO I, 374).
Wass de Czeghe Tr.: 1593. máj. 22, Pádua, jur. (Veress 1915, 104).
Körösy Hung.: 1595-97 Grác, theol. Szül. 1569, Erdély. 1589. febr. 13-án Ró-mában lépett a jezsuita rendbe. 1599-1603 között Kvon, megh. 1603. febr.
28-án (Lukács 1978 I, 709). .
55 FRANCISCUS
Katay de Lugas Tr.: 1596. dec. 1, Olmüc, a jezsuita kollégiumban, 1598. jún.
4-én távozott (Balázs 1990, 46). Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem>támo- gatásával tanult (RMK III. 899.)
Theylesius Schespurg. Tr.: 1598. máj. 16, Wittenberg (AViteb II, 488).
Szalay Tr. nobilis: 1599. febr. 17, Grác, grammatista (Andritsch 1975;=28).
Emerici Kissalkensis Tr.: 1599 Oderafrankfurt (MUFrO I, 428).
Schirmer Mediensis Saxo Tr.: 1600. okt. 4, Wittenberg, magister (Asztalos 1930, 246). 1585-ben subscribált Brassóban Schiemert néven (Schiel 30).
1605-6-ban Ip. a Wittenberg melletti Kembergben (Kbl 23/1900.:.71). 1607.
ápr. 16-án ismét az egyetemen van, phil. (AViteb, Teil II, 57).
Haller comes in Hallerstein Tr.; 1603. ápr. 14, Bécs, 1 fl (MUW 1V11, 64).
Nevelőjével: Petrus Kramerrel és testvérével: Istvánnal iratkozott be.
Megh. 1605. aug. 31-én, feltehetően külföldi tanulmányai alatt, unitárius (Benczédi 1889, 143).
Bornamissa Tr.: 1607. nov. 22, Olmüc (Hellebrant 1888,199);16Ö7 szept. 4, Freiburg im Breisgau (MUFrBr I, 744).
Albinus Tr. (Medensiensis circulo Birthalbensi): 1602. okt. 24; Róma, 18 éves, nem nemes. 1608. szept. 5 -en távozott mint diakónus (Verés 1941, 13).
Listi: 1616 Strassburg. Karinthiából Erdélybe telepedett családból szárma=
zik. Utóbb szamosújvári főkapitány, Bethlen Gábor tanácsúra. Megh.1630-ban (Szinnyei VII, 1289).
Szentmihaly Tr. Siculus: 1616. febr. 12, Olmüc (Hellebrant 1888, 202).
Sido Czepeinus Ung.: 1617. jan. 22, Heidelberg (MUH II, 281). Tan. Debre-cenben, ahol 1614. szept. 3-án subscribált. Bethlen Istvánnak az alumnusa.
Hazatérve gyfvári iskolamester lett, 1622 végéig Huszton, majd Kvon Ip.
Megh. 1624 elején (Adattár 1,121-123. - Heltai 1980, 270-271).
Z. Petri Ung.: 1620. júl. 28, Heidelberg (MUH II, 302. - Teutsch 1872, 188);
1621. okt. 20, Wittenberg, Zobas néven (Asztalos 1930, 119). Bethlen Gábor alumnusa volt, 1620 nyarán Balai Mihállyal és Sonkádi Jánossal bocsátotta fel az akadémiákra a fejedelem. Heidelbergi tanulmányai alatt egy diáktár- sa ellopta a pénzét (Heltai 1980, 312). Hazatérve 1623-ban a gyfvári iskola rektora Gálos Petri néven, majd 1634-ben lp. Désen és esp (Adattár I, 257- 258). 1624-ből ismert egy halotti beszéde (MKvSz 1881, 313). 1640-ben a fe-jedelem fogarasi udvari papja, 50 éves (RMK II. 552.)
Kornis: 1624 Bécs, jezsuita kollégium (RMK III. 1355.) Talán azonos sze-mély Kornis Boldizsár és Keresztúri Kata fiával, aki később, 1636-tól Ko-
FRANCISCUS 56 lozs vm. főispánja volt és 1657-ben tatár fogságba került. Megh. 1661-ben Bécsben, útban Itália felé (Lázár 1887, 618-620).
Lippai: 1614 Bécs, a jezsuita kollégium retorika osztályának növendéke-ként írt köszöntő verset (RMK III. 1355.) Szül. 1608-ban, 1624-ben lépett a rendbe. 1652/53-ban Nagyszombatban tanított, majd hitszónok uo. és Győrött. Megh. 1674-ben (RMKT XVII/10, 678).
Kereszturi Ung.: 1625. ápr. 10, Franeker, theol. (Hellebrant 1886/87, 602).
Bene Szigethi Ung.: 1628 Bázel, 1634-ben is ott volt theol. Boni néven (Zsindely 1860, 156. — MUB III, 311). 1635-ben rektor Gyfvárt, 1638-ban Ip. Désen, 1646-ban esp. (Adattár I, 192, 384).
Bornemisza:1628. febr. és márc.-ban Oxford és Camb ridge egyetemét láto-gatta meg Bethlen Péter kiséretében Cseffei László, Abaffy László, Pálóczi Horváth János és Kornis Mihály társaságában (Lukinich 1926, 94). Koráb-ban KonstantinápolyKoráb-ban járt diplomáciai megbízatással. Bethlen Péter kí-séretében is azt a feladatot kapta, hogy Bethlen Gábor politikáját megmagyarázza (Gömöri 23-24).
Sengiortti Tr.: 1633. nov. 15, Bécs, 1 fl (MUW IV/1,150).
Rivulinus Ung.: 1635. máj. 21, Leiden, 25 éves, theol. (ALugdBat 271. — Teutsch 1880, 208); 1635. máj. 26, Franeker (Teutsch 1886/87, 604). Szül.
1610 k. Nagybányán (?). Hazatérve Székelyhídon, majd 1655 k. Telegden lp., a puritanizmus híve. Egy 1655-ben keltezett gúnyvers szerint: „Bányai Telegden már vétkeit dobálja,/ Presbyterium felől dolgait megbánta,/ Ki-ért Székelyhídrul ugyan el is ugra,/ Rühös barátihoz gyorsan mene visz-sza./ Szemeit kancsalság hogy neki el fogta/ Franekera tudja, szemét hogy ki szúrta,/ Maga is jól tudja, czigány mézen kapta,/ Ki miatt plund-ráját paplan alatt hadta"..(RMKT XVII/9, 348).
Pankotai Hung.: 1637. aug. 11, Leiden, 24 éves, theol. (ALugdBat 288. — Teutsch 1880, 209); 1638. szept. 14, Franeker (Hellebrant 1886/87, 604).
Szül. Zaránd vidékén, tan. Váradon. 1635 és 1636 között rektor Szalontán.
Hazatért 1640-ben, 1640-41-ben rektor Váradon, majd 1666-ig ]p. Szalon-tán. A presbiteriánizmus híve (Adattár II, 45-47).
Bihari Hung.: 1642. júl. 20, Franeker (Hellebrant 1886/87, 606); 1643. aug.
15, Groningen, phil. et theol. (AGron 48. — Miklós 1717, 194); 1645. szept.
13, Leiden, 27 éves, theol. (ALugdBat 362. Teutsch 1880, 211); 1646. júl. 16, Deventer (Segesvári 1937, 507); 1647. febr. 22, Leiden, 27 éves, theol.
(ALugdBat 362. — Teutsch 1880, 211); 1647, máj. 13, Franeker, teol., stu-dens recensitus (Hellebrant 1886/87, 607). A kétszeri németalföldi beirat-kozás sejteti, hogy időközben Angliában is megfordult. Hazatérve 1655.
jan. 6-án a syntaxist tanította Gyfvárt. Fordított angol nyelvből (Adattár II, 334, 538-539).
57 FRANCISCUS
Mollerus Saxo Tr.: 1643. máj. 18, Königsberg, jur. (MUKönigs I, 445. — Keintzel-Schön 1927, 204); 1643. nov. 3, Leiden, 28 éves (ALugdBat 345. — Teutsch 1880, 211).
Jegenyei: a ferences rend viterbói és római kolostoraiban tanult teológiát.
1619-ben született Jegenyén, 1644-ben lépett a rendbe és 1646. szept. 9-én szentelték pappá Rómában. Az erdélyi ferences kusztódia definitora, 1652 és 1654 között, majd kusztosza 1667-011672-ig és 1678-tól 1682-ig. Közben 1675-ben generális vizitátor volt. 1666-tól a rend mikházi szerzetesi iskolá-jának tanára. 1663-ban több hónapon keresztül Bákóban tevékenykedett.
Megh. Mikházán 1684. jún. 8-án (Benda 1989, II, 788).
Csehi Hung.: 1646/47 Grác, philos., jezsuita, 1648. aug. 24, uo. prima ton-sura (Andritseh 1965, 76). Szül_ 1622. máj. 16-án M vhelyt. 1642. né v, 7-én lépett be a rendbe Nagyszombatban. Működésének főbb állomásai: Nagy-szombat, Judenburg, Gyöngyös, Nagyszóllős, Nagykároly, Ungvár stb.
Megh. 1670. febr. 24-én (Lukács 1987, 195).
K. Fogarachy Ung.: 1647. aug. 3, Franeker (Hellebrant 1886/87, 607); 1648.
máj. 5, Leiden, 28 éves, theol. (ALugdBat 386. — Teutsch 1880. 212); 1648 Utrecht, Fogarasi Tr. néven (ARgTraiect 17. — VerArch 22/1889, 81). Szül.
1619 k., tan. Gyfvárt, 1647-ben a fejedelem alumnusaként indult külföldre.
1648. nov. 25-én már idehaza volt, Gyfvárt másodpap. Puritanizmusa mi-att felmentik állásából, de 1649-ben visszakerült. 1654-ben Vizaknán, 1657 és 1663 között Enyeden, 1663-tól ismét Vizaknán lp. Angolból fordított egy kiskatekizmust. Megh. 1676 k. (Adattár I, 532, 294, 490. és II, 339-343).
Borsai Hung.: 1648. szept. 4, Leiden, 21 éves, theol. (ALugdBat 389. — Te-utsch 1880, 212); 1648 Utrecht, Debreceni Ung. megjelöléssel (ARhTraiect 1, 19); 1649. ápr. 15, Deventer (Segesvári 1937, 508). 1655-ben várbeli lp. Vá-radon Gyulai Ferenc várkapitány mellett, akire a puritánus eszmék hatot-tak. A korabeli gúnyvers szerint: „Borsai borsoló borsolja konyháját,/"Azt tudja, hogy végbe viheti szándékát,/ De formálta ez is jámbor kapitá-riyát,/ Judás mellé társul hittel adta magát" (RMKT XVII/9, 347).
Sandor nobilis Vng.: 1649 Grác (Andritsch 1965, 78).
Vetesi Hung.: 1651. júl. 16, Groningen, theol. (AGron 65); 1651. júl. 21, Fra-neker, theol. (Hellebrant 1886/87, 608).
P. Szakj Ung.: 1655. febr., Utrecht, theol. (ARhTraiect 47. — VerArch 22/1889, 82); 1658. ápr. 8, Franeker, theol. (Hellebrant 1886/87, 793); 1661.
nov. 1, Harderwijk (Zoványi 1891, 433).
Teglo Arcossi Tr.: 1655 Oderafrankfurt (MUFrO II, 55); 1657. szept. 17, Lei-den, 24 éves, theol. (ALugdBat 460. — Teutsch 1880, 213); 1659. jún. 17, Franeker (Hellebrant 1886/87, 794). Hazatérve, az unit. iskola lektora Kvon. Megh. 1661. ápr. 19-én pestisben (Gál 1935, [I, 527).
FRANCISCUS 58
Meyfart Cibinio Tr.: 1658. szept. 2, Wittenberg (AViteb Teil I, 579. — Asz-talos 1930, 129).
Rhetirus Coronen(sis) Tr.: 1662 Lipcse (Fabini-Teutsch 1872, 392). Rövid ideig Alsó-Sziléziában élt; 1678-79-ben rektor Brassóban (Quellen V, 1X).
Megh. 1679. márc. 9-én (Trausch III, 114-116).
Szakius Hung.: 1663. nov. 20, Franeker, theol. (Hellebrant 1886/87, 794);
1666. márc. 29, Leiden, 30 éves, theol. (Teutsch 188(1, 214); 1667. nov. 8, Harderwijk, Sakius Samaria néven (Zoványi 1891,433).
Felmerus Wurmlochino Tr.: 1665. júl. 22, Strassburg, theol. (Reimesch 1940/2, 60); 1668 jan.-ban theol. disputáción szerepel (RMK 111. 2442.) Sartorius Schenk Saxo Tr.: 1668. júl. 16, Thorn (Armbruster 1975, 90).
Zemlényi Hung.: 1683. jún. 15, Franeker, theol. (Szabó 1982, 60), uo. dispu-tált és köszöntő verse jelent meg (RMK III. 3243, 3240.); 1684. aug. 28, Lei-den, 26 éves (teutsch 1880, 217),1685. szept. 24-én uo. köszöntő verse jelent meg (RMK II1. 3354.) A köv. évben egy könyvbejegyzés tanúsága szerint Leidenben tanult. Teleki Mihály támogatta. Korábban, valamikor 1668 után Kvon tanult és onnan indult külföldi tanulmányútra (Török 1905/6, 5). Hazatérte után Ip. Kassán és Tállyán (Sipos 1991,707).
Pariz de Papa Tr. Ung.: 1672. nov. 17, Marburg (Zoványi 1955, 345); 1672 Lipcse (Fabini-Teutsch 1872, 394); 1673. ápr. 23, Bázel, med. (MUBasel IV, 73. — Zsindely 1860), ahol 1674. okt. 9-én dissertált és okt. 20-án doktorrá avatták (MUB IV, 73). Szül. 1649. máj. 10-én Désen, apja: Imre lp., akadé-mita. Tan. Gyfvárt, Kvon, Désen, Besztercén, Mvhelyt, Enyeden 1675-ben tért haza. 1677-ig Enyeden orvos, majd 1680-tól tanár. Iskolaszervező, sok-oldalú irodalmi munkásságot fejt ki. Megh. 1716. szept. 10-én (Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Bevezető tanulmánnyal és magya-rázó jegyzetekkel közzéteszi Nagy Géza. B 1977. — MItB I, 443-444).
?569. Körösi: 1673. ápr. 1, Grác, subdiaconus, magister, jezsuita (Andritsch 1975,
97). .
Bogati ung.: 1675. szept. 9, Bologna (Veres 1941, 136).
Czekelius Media Tr.: 1677. febr. 24, Wittenberg (AViteb, Teil [I, 383. — Asztalos 1930, 138). 1669. febr. 20-án subscribált Szebenben, amikor 1676.
.dec. 1-én Németországba indult Kischelkensisnek mondották (Briebrecher 1911, 39, 42).
Banfi Hunyadi ex civitate Hunyad: 1682. márc. Ii, Leiden, 25 éves, theol.
(ALugdBat 651. — Teutsch 1880, 217); 1682. aug. 19, Franeker (Hellebrant 1886/87, 797), 1683-ban disputált (RMK III. 3240.) Tan. Debrecenben, ahol 1675. jún. 13-án subscribált (Borovszky 1898, 450).
59 • GABRIEL . Linczeg: 1684 Oderafrankfurt (Zoványi 1889, 179, 202). Szül. 1662. okt.
4-én Kvon (Lymbus i, Szeged 1989, 98-99), apja: Linczig János ismert kvi pol-gár, anyja: Hosszú Kata, Heltai Gáspár dédunokája (Herepei 1988, 205-207). Hazatérve 1686. márc. 23-án nősült meg, feltehetően a kvi unit.
iskolának volt lektora (Gál 1935, 11, 531. — Székely 1939,158).
Kouachoczy: 1695 Grác (Andritsch 1975, 117)
Soos Tr. Ung.: 1696. aug. 25, Franeker (Hellebrant 1886/87, 799), 1698.
febr.-ban theol. disszertációt írt (RMK III. 4085.) Szül. 1670-ben Kuduban, jobbágy származású. Bethlen László és Bánffy Péter támogatásával ment külföldre. Hazatérve Bethlen László főkormányszéki tanácsos udvari pap-ja, 1699. jan. 13-án a kvi ref. gyülekezet harmadik papjának hívta meg.
1702. nov. 24-én patrónusa közbenjárására nemességet nyert. 1710-ben
1702. nov. 24-én patrónusa közbenjárására nemességet nyert. 1710-ben