Fekete Marietta, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar EGP - Védőnő szakirány IV. évf.
Roma fiatalok fogamzásgátlási ismereteinek és szokásainak vizsgálata egy Dél-alföldi kistérségben
Bevezetés: Napjainkban a roma családok egészségügyi ismeretekhez való hozzáférése korlátozott, akadályokba ütközik.
Módszer: Kutatómunkám célja, hogy egy Dél-alföldi kistérségben felmérjem a fiatal roma nők fogamzásgátlási ismereteit, szokásait, az abortuszok számának alakulását. Vizsgálati módszerem a kikérdezés, eszköze a kérdőív volt, mely véletlenszerűen, de célzottan a 15- 30 éves roma nőkre irányult. A 110 fős minta adatfeldolgozását az SPSS 19 program segítette.
Eredmények: A roma nők nem tartják fontosnak az optimális családtervezést.
A megkérdezettek közel 60%-a még mindig úgy gondolja, hogy nem lehet teherbe esni az első aktus alkalmával. A rendszeres szexuális életet élők közel 70%-a egyáltalán nem védekezik a teherbeesés ellen. A fogamzásgátló eljárások 70-80%-áról hiányosak, illetve nincsenek ismereteik a romáknak.
A teherbeesés elleni védekezés nem jövedelemfüggő, módját az egyéni attitűd, a családban látott minta határozza meg. A megkérdezettek közel fele esett már át abortuszon, melyek 84%- ára szociális okból került sor.
Következtetések: A védőnő egészségnevelő tevékenysége akkor lehet hatékony, ha sikerül megismerni a roma családokat, elnyerni bizalmukat, figyelembe venni szokásaikat, babonáikat. A roma fiatalok tanulmányainak támogatása „kitörési lehetőséget” nyújt az alacsony egészségkulturáltságból, csökkentheti az abortuszok számát, hozzájárul a szegénység hátrányainak leküzdéséhez, és így reális céllá válhat az életminőség javulása a családokban.
Témavezető: Tobak Orsolya adjunktus
Nyilatkozom, hogy a kutatásban szereplő adatok a saját adatgyűjtésem
eredményeit tartalmazzák, melyet 2011. nyarán végeztem Kiskunmajsán, és a környező településeken. Munkámban segítséget kaptam a körzeti védőnőktől, előzetesen egyeztetve a szakmai vezetőkkel. Vizsgálati módszerem a
kikérdezés, eszköze a kérdőív volt, mely véletlenszerűen, de célzottan a 15- 30 éves roma nőkre irányult. 135 kérdőív került kiosztásra, melyből 110 volt
értékelhető.
Józsa Anett, SZTE-ETSZK, Gyógytornász, IV.évf.
Core tréning alkalmazása a sportsérülések prevenciójában
Egy sportoló életében a sérülés hatalmas traumának számít, ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a sérülések kialakulásának megelőzésére. Még nem született olyan program, ami garantált sérülésmentességet biztosítana. A különböző sportágak, különböző technikákkal próbálkoznak, de az minden sportolónál nélkülözhetetlen, hogy a stabilitás meglegyen. A core tréning során ezeket a stabilitásért felelős izmokat eddzük, amelyek eredésük vagy tapadásuk által kapcsolatban állnak a gerinccel vagy a medencével. Így kontrakció esetén stabilizálják a törzset és a csípőt, ezáltal fix alapot adnak a végtagok által kivitelezett mozgásoknak.
Célunk volt a törzs stabilitásának növelése, amelyet egy hathetes edzésprogrammal valósítottunk meg. A tréning során 12 labdajátékos egyetemista törzsstabilitását fejlesztettük olyan eszközökkel, amelyek a funkcionális edzést biztosították. Négy alany TRX-szel, négy Flowinnal, négy pedig Jumperrel dolgozott. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy melyik eszköz bizonyul a leghatékonyabbnak. Ezek az eszközök a saját testsúlyt használják fel ellenállásként, és a stabilitás mellett intenzív izomerősítő és állóképességi edzést biztosítanak, elősegítve a koordináció és az egyensúly fejlesztését.
A törzsizomzat stabilitásának felmérésére az edzésprogram elején, közepén és végén eszközös és eszköz nélküli funkcionális tesztekkel és feladatokkal mértük fel a résztvevő sportolókat. Ugyanezzel a feladatsorral újabb mérést végeztünk két hónappal a tréning után.
Az edzésprogram eredményesnek bizonyult, bár egyik eszköz sem mutat egyértelműen jelentősebb növekedést. Mindegyikkel körülbelül azonos ütemű fejlődés érhető el.
Témavezető: Gál Vera, tanársegéd
Kanyó Krisztián Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Gyógytornász szakirány IV. évf.
A szomatoszenzoros talpi ingerlés hatása a statikus egyensúlyi paraméterekre polyneuropathia diabeticában szenvedő betegek körében Bevezetés, célkitűzés: Az egyensúly fenntartásához szükséges szerveződés egyik fontos eleme a perifériás szenzoros információ. Vizsgálatunk célja a szomatoszenzoros ingerlés statikus egyensúlyi paraméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata polyneuropathia diabeticában szenvedő betegek körében.
A mechanikai ingerlés hatását vizsgáló megelőző tanulmányok alapján feltételezzük, hogy az általunk alkalmazott stimuláció hatására csökken a testtömeg középpont kitérése nyugodt állás közben.
Anyag és módszer: 17 diabetes mellitusban szenvedő önkéntest vizsgáltunk (10 nő, 7 férfi, átlagéletkor: 60 20 év). A taktilis érzékenységet SenseLab Aesthesiometer segítségével mértük fel a talp meghatározott hat pontján. A statikus egyensúlyi paramétereket NeuroCom Basic Balance Masterrel vizsgáltuk. A vizsgálatot kemény és szivacs felszínen, nyitott és csukott szemmel is elvégeztük. Megvizsgáltuk egy 10 percen át tartó talpi manuális mechanikai ingerlés, továbbá egy mechanikai ingerlést biztosító felület azonnali, az egyensúlyi paraméterekre gyakorolt hatását.
Eredmények: A talpi taktilis érzésküszöb megemelkedett polyneuropathia diabeticában szenvedő betegek körében. A mechanikai ingerlés hatására a talpi taktilis érzékenység javult. Az általunk alkalmazott stimuláció hatására csökkent a testtömeg középpont által megtett lengési út.
Megbeszélés, következtetés: Vizsgálatunk igazolja, hogy a talpi mechanikai ingerlés hatékony a taktilis érzékenység és a poszturális stabilitás fokozásában olyan kórképek esetén, ahol a szomatoszenzoros rendszer érintettsége fennáll.
Témavezető: Presznerné Domján Andrea adjunktus
Tóth Lilla, SZTE-ETSZK Ápoló Szak IV. Évfolyam SZTE-ETSZK Ápolási Tanszék
A teljes gégeeltávolításon átesett betegek életminősége
Az előrehaladott gégerák sebészi megoldása a csonkoló teljes gégeeltávolítás.
A műtétet követően a beszéd és a szaglás képességének elvesztése, a táplálkozási szokások megváltozása, az állandó tracheostoma a betegek életét alapvetően befolyásolja. Vizsgálatunk célja a gégeexstirpált emberek életminőségének felmérése volt.
A szegedi és budapesti rehabilitációs klubokba járó betegek körében végeztünk kutatást. Kérdőíves módszert alkalmaztunk, kérdéseink a következő témaköröket ölelték fel: a szenvedélybetegségeket, a betegek mindennapi életbeli problémáit, a műtétet követően a korábbi életükbe való visszailleszkedésüket, és a rehabilitációs klubok elérhetőségét, hasznosságát.
A műtétet követően a betegek nagy része felhagyott korábbi káros szenvedélyével. Korábbi életük azonban teljesen megváltozott, főként a kommunikáció nehézsége miatt a társas kapcsolataik, közösségi életük romlott.
Sajnos csak igen kevesen járnak rehabilitációs klubokba, ők azonban a foglalkozásokat hasznosnak tartják. A rehabilitáció fejlesztésével, a klubokhoz való hozzáférés javításával a betegek életminősége javulna.
Témavezető: Papp Anita, SZTE-ETSZK Ápolási Tanszék