E REDMÉNYEK AZ ALTERRŐL

A 979 megnevezésre került támogató kapcsolatban az AA tagok jelenléte kiemelkedő, ezt követi a gyerek, és a barát kapcsolat. Wellman és munkatársai (2002) szerint nem minden rokoni kapcsolat egyaránt támogató, a támogatás nagy részét a közvetlen rokoni kapcsolatok (szülők, felnőtt gyermekek, testvérek) adják, aminek az ellenkezője igazolódott a felmérésem alapján. A másik fontos wellman-i feltételezés kutatásomban is beigazolódott, miszerint a baráti, szomszédi vagy akár a munkatársi kapcsolatok is nagyobb támogatást nyújtanak, mint a rokoni kapcsolatok (nagybácsi/néni, unokatestvér, nagyszülő). Az egyik legkevesebbszer említett a szomszédi viszony. Érdekessége az adatoknak, hogy 19 plébános támogató kapcsolatot is megjelöltek, holott a magyar kutatások szerint ez a típusú támogatás egyre inkább háttérbe szorul.

115

A támogató kapcsolatok 91%-a több mint 1 éve tart, de kiemelkedő a több mint 5 éve tartó kapcsolatok aránya is.

A kapcsolat gyakoriságára jellemző, hogy a mintában szereplők 82%-a napi vagy heti gyakorisággal ápolja a kapcsolatát, mindössze 18% azoknak az aránya, akik havonta vagy annál is ritkábban találkoznak. A támogató kapcsolat szorosságára vonatkozó adatok szerint 69% nagyon, vagy eléggé szorosnak tartja a támogató kapcsolatát, elenyésző a nem, vagy csak kissé szoros segítő kapcsolatok száma. A rokoni kapcsolatok nagyobb valószínűséggel romlanak meg, és gyakrabban kerülnek konfliktushelyzetbe a kérdezettekkel. A visszaesésekhez a támogató kapcsolatok 24%-a többnyire vagy jelentősen hozzájárult, a józanság elérését pedig 7,5%-a egyáltalán nem, vagy csak egy kissé támogatta. A szeretet és tisztelet érzését majdnem mindenki megadja az általa támogatott személynek. A kölcsön, és a ház körüli segítség tekintetében nagy a megoszlás, az alterek ¼-e egyáltalán nem ad kölcsönt, ¾-a viszont hajlandó az anyagi segítségre. Elenyésző azoknak a száma, akik nem nyújtanak társaságot az egyénnek, illetve nem segítenek betegség esetén. A kérdezett kapcsolatai nagyrészt támogatónak bizonyultak a beszélgetés és tanácsadás szituációkban.

Elemzési eredmények

A házastársi, partneri és szülői csoportok jellemezhetők a legnagyobb multifunkcionalitással, vagyis legtöbbször bukkannak fel a különféle szituációkban (beszélgetés, tanács, betegség esetén segítség, kölcsön, stb…). Ez az érték a szakemberek, az AA tagok, a munkatársak, és furcsa módon a testvérek esetében viszont nagyon alacsony.

A korábban már bemutatott kutatások szerint a rokonság segítségét az életbevágóan fontos problémáknál, és krízishelyzetekben veszik igénybe az emberek, a közeli és távoli rokonság pedig más-más társadalmi támogatást biztosít. (Wellman, 2002) Több kutatás jutott arra a megállapításra, hogy a szülő-gyermek kapcsolat a leginkább támogató, a legmagasabb szintű emocionális és materiális segítséget nyújtó kapcsolat. Az anya-lánya és a testvéri kapcsolat is

116

kiemelkedően támogató, de elmarad az arány a szülő-gyermek kapcsolattal szemben. A kutatási eredményeim ellentmondanak ezeknek a megfigyeléseknek, legtöbb emocionális hátteret ugyanis pontosan a gyerek, munkatárs és a partner kapcsolatok biztosították az egyén számára - az AA tagoknak is kiemelkedő a szerepük -, a barát, szülő és testvér kapcsolatok pedig a legkevesebbet.

A szociális dimenzióban a partnerek, házastársak, munkatársak és AA tagok szerepe kiemelkedő, legkevésbé a testvér, a szakember és a szülő támogató jelenléte növeli a kapcsolatháló szociális jellegét. A házastárs, szülő, partner és gyerek alterek különösen erősítik a kapcsolatháló instrumentális erejét, az AA tagok pedig a szociális erejét növelik. Legfontosabbak a párkapcsolatok, szerepük minden dimenzióban jelentős. A gyerekek támogatása az emocionális és instrumentális térben, a munkatársaké pedig a szociális és emocionálisban kiemelkedők. Egyetlen említett kapcsolat van, ami még ettől is kevesebb támogatást biztosít a kérdezettnek, azok pedig a szakemberek, akik meglepő módon emocionális segítséget nyújtanak, az átlaghoz képest nem túl nagy mértékben.

Wellman és Frank (2001) kutatási eredményei szerint egyértelmű az összefüggés a rokonság szorossága, és a társadalmi támogatás mértéke között; ha csökken az egyik, vele csökken a másik is. Elméletük alapján emocionális és instrumentális támogatás elsősorban a szülőktől és felnőtt gyermektől érkezik, ezt követi a testvérektől, a barátoktól, a szomszédoktól, és a tágabb rokonságtól, végül pedig az ismerősöktől kapott támogatás. Elemzéseim azonban ellentmondanak ezeknek a megfigyeléseknek, mivel két fontos/szoros támogató kapcsolat is bizonyítottan elenyésző támogatást nyújt, - a szülő és a testvér kapcsolatok ugyanis jóval az átlag alatti segítséget adják a felépülő alkoholbetegnek az emocionális, és a szociális támogatásban. Mindkét viszony az instrumentális segítségnyújtás területére korlátozza segítségét, azon belül is a mintaátlaghoz képest csekély, elenyésző mértékben. Wellman kutatásaiban arra az eredményre jutott, hogy minél erősebb a kapcsolat, annál nagyobb valószínűséggel biztosít emocionális segítséget, szolgáltatást, vagy mindkettőt. Ez a kutatási eredmény a

117

vizsgálatomban kizárólag a felnőtt gyerek és a párkapcsolat esetében nyújtott támogatásra igazolódott be.

A kutatási eredményeim ellentmondanak annak az elméleti tézisnek is, mely szerint (Lin, 1982) a kapcsolat erőssége határozza meg az adott kapcsolaton keresztül hozzáférhető segítség típusát; például instrumentális segítség a gyenge kötésektől, emocionális pedig az erősektől várható. Kutatásomban pont az erős kötések nem biztosítottak emocionális támogatást a célcsoportnak, ellentétben a gyenge kötésekkel, amik ezt a támogatási formát nyújtották. A megkérdezettek visszaeséseiben legnagyobb a párkapcsolatok szerepe, 46%-a valamilyen mértékben szerepet játszott a visszaesésekben. Az életkor, nem és településtípus szociodemográfiai magyarázó változók közül a kor szignifikáns kapcsolatban van a függő változóval. A lakóhely típusa szerint a fővárosban lakók enyhén nagyobb valószínűséggel tartoznak a vizsgált célcsoportba, mint a kistelepüléseken lakók.

Az alkoholizmus időtartamát tekintve, minél régebb óta diagnosztizált alkoholista az egyén, annál valószínűbb, hogy a célcsoport tagja. A megkérdezettek kapcsolathálójának mérete (kötések száma és alterek száma) és a kapcsolatok átlagos multifunkcionalitása nincs hatással a célcsoportba tartozásra.

A kapcsolat típusait csoportosítva,

1. rokoni: közeli rokon (szülő, testvér, gyerek), párkapcsolat (házastárs, partner), távoli rokon (családtag, unokatestvér, keresztszülő, gyerek házastársa, testvér házastársa, házastárs szülője)

2. baráti: ismerős (munkatárs, ismerős, szomszéd), barát, AA tag),

a logisztikus regresszió elemezésből kiderül, hogy sem a barátok, sem az ismerősök aránya nem meghatározó a célcsoportba kerüléshez. Ellenben az AA tagok nagyobb aránya növeli ezt az esélyt. A különböző típusú rokoni kapcsolatok arányának nincs hatása a célcsoportban tartozáshoz. A közeli rokonok vizsgálatát kiegészítve a megromlott rokoni kapcsolatokkal, az eredmények szerint minél kisebb arányban vannak az egyéni kapcsolathálón belül a megromlott rokoni kapcsolatok, annál valószínűbb, hogy az egyén a célcsoport tagjai közé tartozik.

118