1. Háromszékmegyei . E r z s é b e t - árvale ány-nevelö in té z e t, Kézdi- V ásá rh e ly. Létesittetett 1883-ban báró Szentkereszty Stefanie buzgalma folytán a háromszékmegyei hölgyek által. Alapvagyona 26,832-86 fri. Az intézetben van 6 elemi és 1 ismétlő osztály. A z inté
zet fel van szerelve a női kézimunkák előállításához szükséges segéd
eszközökkel s van baromfitenyésztésre és növénytermelésre 1 0 0 0 in*
területe, melyen a növendékek a gazdasszonyi ismereteket gy a korlatilag is szerzik. Eddig 60 árva talált felvételt.
Kiállítási tá rgy a i: Az intézet épületének rajza. A női kézi- munkaoktatás rendszeres feltüntetése: min kezdődik és minden egyes fokon, meddig halad, könyvben és a falon.
2. Magyar gazdasszonyok országos egyesületének á rv a h á z a és nevelőintézete Budapesten. Az egyesület 1861-ben alakult Dam
janich Jánosné elnöklete alatt s feladatául tűzte ki árva
leányok egyszerű, házias felnevelését és kiképeztetését. E czélra létesítette a fővárosban árvaházát és nevelőintézetét, mely az 1866-ik évben nyittatott meg. egyelőre 1 2 árvaleány elhelyezésére berendezve: jelenleg teljesen felszerelve 0 elemi. 1 polgári es 1
szabászati- és varró-osztályt foglal magában. A növendékek száma az 1884 -85-ik tanévben 100. Ezek kozott az egyesület költségén ingyenes van 60. alapítványon ■"> es fizető növendék 35.
— A tanítótestület 11 tagból áll. — A törvény áltál előirt
tan-2 tan-2
tárgyakon kivül a zongorában és franczia nyelvben külön oktatást nyernek a fizető növendékek szüleik kivánatára. — Az egyesület ' vagyonát képezi a teljesen felszerelt. 100,009 frt értékű saját háza.
Az alapítványok befizetése, rendes tagsági dijak, állami és fővárosi segély, hagyományok és a perselygyüjteményekből az.
1884-ik évi jövedelem volt,: 23,897 frt 20 kr., a kiadás ugyan
azon évben 23,421 Irt 15 kr.
K iá llítá si tá rgya i: Árvák írásbeli dolgozatai; rajzok, térkép- rajzó ki»«iifc{''darab kézimunka; az árvák ruházata.
3. M á r i a - i n t é z e t , Budapest. A budapesti Maria-intézet, az .isteni szeretet leányai társulatáénak vezetése alatt all. 1871. év
ben alapit,tatott a nevezett társulat főnöknője, Leehner Francziska által. Czélja szegényebb sorsú, árva leánykáknak részint díj nél
kül. részint csekély fizetés melletti nevelése, oktatása, mely czélra az intézetben ezen bennlakó növendékek számára, nyilvános jo g g a l felruházott ti osztályú elemi iskola létezik. Ezenkívül az intézet helynélküli cselédeknek, minden dij nélkül, ideiglenes menhelyet és teljes ellátást ad s elhelyeztetésükröl is gondoskodik s azokat a vasárnapi iskolában a legszükségesebbre oktatja. Az intézet fön- tartása azon csekély összegen kivül, melyet a fizető növendékek
től bevesz, csupán kö> yöradományok gyűjtésébe 1 történik, miután az. intézetnek alapja nincs.
K iá llítja az intézeti növendékek női kézimunkáit egy szek
rényben.
4. P esti i z r a e l it a nöegylet á r v a h á z a . Alapittatott 1866-ban.
Arvaháza m egnyílt 18f>7-ben. A z ó ta 109 árvát képezett ki. Az.
egylet vagyona 1884— 85-ben 290.383 frt 56 kr. Elnöknő : Bischitz.
Dávidné.
K iá llítá s i tá rgya i: Az árvaház. épületének és termeinek fény
képéi. Növendékek írásbeli dolgozatai és 56 dar ab kézimunka.
5. Zólyom -lip csei „ G iz e la * árva haz. A „G izela-1 munkás árva- ház létesiftetett 1872-ik évben. Ezen intézetben kincstári bánya-, kohó- és erdőmunkások árvái neveltetnek. — Felvétetett eddig 148 árva, kihelyeztetett 74, kik nagyobbrészben iparosok, keres
kedők, bánya- és kohó altisztek, tanítók. Jelenleg neveltetik 65 tiu. — A z intézet vagyona 340,000; évi átlagos kiadása pedig 12,600 frtra rúg. Lakásbért az intézet, nem fizet, a mennyiben összes személyzete s növendéke számára a magas kincstartói a zólyom-lipcsei várat élvezi s az. a körül elterülő s evenkint körül
belül 80 frt hasznot hajtó sziklás területet.
K iállítási tá rgyai: Iskolai Írás- es rajzbeli dolgozatok. A munkaoktatás eredményei: faragott, óratartó, t.ekcjalek, lomb-fürészmunkúk, szalma- és fűzfaveszszőkalap, kézi kosár.
6. V ak o k budapesti országos in tézete. (Igazgatója dr. Mihalvik Izidor.) Alapittatott 1825-ben József nádor állni. Az intézetnék van jelenleg 108 alapítványa. Ezek kétfélék : országosak es
ma-nulója, ebből 83 alapitványos, azaz kik ellátást, ruházatot és tani- tást díjtalanul nyertek, 1 fizető és 15 bejáró tanulója. Kiképezteté- sükkeí 12 tanító és tanár foglalkozik és 3 vallástanár. A tanfolyam 7, esetleg 8 é v ; azokra, kik e upán kézimunkára vétetnek fel 3— 4 év. Fölvételi kor a leányokra nézve 8 16 évig, fiukra pedig 8— 18-ig. Kivételesen fiuk magasabb korban is fölvétethetnek. Az intézet vagyona, beleértve a kétemeletes ház becsértékét is, 1884. év végén volt 558,691 frt 20 kr. A z intézet tiszta jövedelme ezímén 1885. évre elő volt irányozva 22,592 forint. A rendes dologi kiadások és személyi járandóságok megszavazott összege volt 1885. évre 38,985 frt. A rendkívüli, azaz átmeneti kiadásokkal együtt 1885. évre; 41,602 frt.
K iállítási tá rgy a i: Tanárok és növendékek szellemi termé
kei (5 darab). Tanszerek és eszközök az olvasás, irás és földrajz tanításához (15 darab). Egy közönséges kosár készítésé
nek fokozatai a tanmenet feltüntetésére: (i) fenékkaró; b fenék- kereszt: c) megkezdett fenék; <l) kész fenék; e) megkezdett ko
sár : /’) kosár befejezése ; 7 1 kész kosár. Kosárfonó-munkák (7 darab).
Női kézimunkák. Hebald-féle írógép, hazai készítmény : kiállítja
•lutheil Adám tanitó.
7. S ik etném ák kir. országos inté zete, Vácz. Alapittatott 1802. Vagyona gyümölcsöző tőkében 312,626 Irt 25 krt tesz.
A mennyiben ezen összeg kamatai nem elégségesek, a törvény- hozás gondoskodik a hiány fedezéséről: 1885. évre 37,000 frt sza
vaztatott meg. A z intézet feladata: hallástól megfosztott mindkét nembeli gyermekeket oktatni és nevelni és keresetképes embe
rekké képezni. A tanítói és nevelői személyzet 20 tagból áll.
A növendékek 8 osztályban nyernek oktatást. A lefolyt tanévben az intézetnek 59 fiú és 34 leánynövendéke v o lt ; ezek között benn
lakói 78, bejáró 15; alapítványon 74, tápdijt fizető 4.
Kiállítási tá rgya i: Értesítők. Tananyag kimutató a. Fali táb
lák. A növendékek ruházata. A tanulók rajzai, női kézimunkái, általuk készített, kosarak, varróasztal, varró-szekrény, tükörállvány, lószerszám, czipők.
8. Iz ra e lit a siketnémák orsz. intézete. Budapest. Alapittatott 1874. évben elhunyt Fochs Antal budapesti lakos nagylelkű adományából, ki tekintélyes vagyonának legnagyobb részét neve
zett intézet alapítására hagyományozta. A lefolyt idő alatt 361 siketnéma f„ Ív ét el ért folyamodott, felvétetett ezek közül 107.
A z oktatás egv igazga ó vezetése alatt 3 tanitó es 3 tanítónő ál
tal, hat csoportban, minden jelbeszéd kizárásával magyar nyelven történik. Az intézet, a hagyományozó akarata szerint, tan- és nevelő-intézet és zsidó jel.ege daczára mindenkor több keresz
tény siketnéma is nyeri benne kiképezteteset.
K iá llítá si tá rgyai: Jelentések, tankönyvek. Növendékek mun
kái a beszéd és értelemgyakorlatok, rajz és földrajz, női kézi
munkák köréből. Leánynövendékek ruhája és köténye.
9. Első m ag yar hülyék nevelő* és ápoló-in tézete Budapesten (I. ké r. a lk o tá s - u t c z a 16. s í . ) . Igazgató és tulajdonos Frim Jakab.
Alapittatott 1875. évben K.-Palotán „Munka* czím alatt, a „Munka*
szabadkőmives-páholy által fö n ta rtva ; 1877-ben átalakult magán intézetté ugyanott, honnan ugyanazon évben Budapestre helyezte
tett át. Az intézetben az igazgató, egy segédtanító, egy segéd- tanítónő, két ápoló és egy ápolónő működik. Egy növendék even- kint .'500 — tiOO írtba kerül ruházat nélkül. Községek által elhelye
zett szegények 300 írtért, fogadtatnak be. Eddigi létszám Iki, ebből meghalt 5, az intézetben van jelen leg 25, kilépett ■1 2. Közülük tanult irni-olvasni ‘24, írni ti, olvasni 8, se irni, se olvasni ‘24.
Siketnéma volt 3, kik tanultak irni-olvasni; nehézkóros 8. K iá llítá si tá rgya i: A növendékek iras és rajzmutatványai éj kézimunkái (lombfürészelés és papírmunka). Továbbá Frim Jakab számoló-gépe. Egy fatáblán 10 sorban 100 fabábú van elhelyezve.
Mindenik sor más szinti (vörös, fehér, zöld, kék, sötétbarna, car- min, sárga, viola, világosbarna és fekete). Ily számoló-gép min
den egyes tanulónak adatik kezébe. Előnyei : Minden tanuló egy időben szerezhet meggyőződést a számolás m enetéről: a figyelem ébren ta rta tik : a fegyelem nem zavartatik, mert nem kell a gyermeket helyéről elszólitan i; olcsó, sót a tanitó maga készít
heti; a bábuk különböző színei a tanulók szinérzékét fejlesztik.
10. B udapesti népoktatási kö r. (Elnöke: Irányi Dániel.) A la kult 1870-ben. C zélja : a felnőttek oktatása. Eszközei: Ingyenes tanfolyamok az egyes városrészek iskoláiban az esti órákban : népszerű felolvasások rendezése; külön tanfolyamok idegen ajkúak számára a magyar nyelv megtanuló-ára, taneszközök kiadása. A le folyt 15 év alatt, 11,-570 férfi és 8,003 nő vett részt a tanfolya
mokban és láttatott el ingyen tanszerekkel.
K iá llítja az egylet által kiadott, és használt olvasókönyvet, a felnőttek oktatásánál dolgozott irófüzeteket, az egylet műk.- désének leírását dr. Gyulai Bélától.
11. A budapesti ra b s e g é ly iő -e g y le t. Megalakult 187-1-ben. Mű
ködését a budapesti büntető bíróságok elé először került vizsga
lati foglyoknak és elítélteknek, valamint a 1 0 évet meg nem hala
dottaknak, ha visszaesők is, erkölesnemesités ezéijából való lá
togatására. oktatására s ezeknek, ha a fogságból kihocsuttattak, mm kával ellátására és egyéb segélyezésére terjeszti ki. Oktata-i, segélyezési és gazdasági bizottságokat alakított. Az oktatási bi
zottság kellő gondot, fordított arra, hogy a fővárosi börtönökben levő foglyok czélszerű oktatásban részesüljenek; iskolákat szerve
évenkint kimerítő jelentést ad. Szükségesnek mutatkozott továbbá a foglyokat és a kiszabaduló rabokat népszerű erkölcsnemesitő olvasmánynyal ellátni, mi czélból irodalmi vállalatot inditott meg, melynek ezime .M agyar Könyvtár*. A lefolyt 1884-ik évben a fő
városi börtönökben összesen 587 férti és l'-!2 nő részesült taní
tásban. A segélyzés legszükségesebb neme, a munkával ellátás és az alkalmazás szerzés eleintén sok nidiézségekbe ütközött, nu az egyletet arra a meggyőződésre vezette, hogy a segélyezés lég- czélszerűbb módja .menedékház* fölállítása lenne, a melyben a kiszabaduló foglyok lakást, munkát és élelmet találnának addig, mig maguknak másutt kenyeret vagy alkalmazást szerezhetnének.
Ezért a hajlékot nyert tartozik a mene 'ékházban dolgozni s a mig ott tartózkodik, szigorú fegyelem alatt áll. Hogy az egylet eszméjét megvalósíthassa, évenkint csekély jövedelmének egy ré
szét- félretette és igy az 1880. év végén már 3,600 frt meggaz
dálkodott vagyona volt. t’ z időben azonban az egylet oly kedve
zésben részesült, a mely gyorsabb fejlődését, és működésének széle
sebb alapra fektetését lehetővé tette. Ugyanis az igazságügyi minister I’ auler Tivadar ó nm. indítványára az új büntető törvény könyvbe intézkedés vétetett föl. hogy a büntetéspénzek rabsegély
•zésre és fiatal rabokat javitó intézetek fölállítására fordittassanak.
Ez lehetővé tette, hogy az egylet az 1884-iki évben megnyithatta Kőbányán 80,000 forint értékű menedékházát. Az 1884. év folya
mán összesen 78 személy k e esett és talált benne békés megvonu- lást és pedig 6 6 férfi és 1 2 nő; az egylet fönnállása óta pedig segélyezd etett 862 egyén 5,566 frt 72 krral.
K iállítási tá rg y a i: Falon a menedékház fényképe es alapra jza.
Asztalon: a pestvidéki kir. törvényszék fogházában letartóztatott és gyermekkorukban iskolába nem járt férfi rabok és foglyok Írá
sai két évről, két kötetben. A női rabok Írásai 1883 —4. évről, egy kötetben. A .M agyar Könyvtár* eddig megjelent 10 kötete.
A rabsegélyző egylet alapszabályai és jelentősei.
125. Országos fegyln tézeti is k o lá k és az aszódi ja v ító inté zet.
A magyar királyi országos fegyintézetekben való oktatás szerve
zetéről tájékoztatást nyújt a kir. igazságügyi ministerium által ki adott s a kiállításon ingyen kapható kis füzet.
Kiállítási tá rgya i: 1. A lipótvári kir. orsz. fegyintézeti is
kola részéről a fegyenczek próbairásai 2 kötetben, számtani próba lapok 2 kötetben, rajzmutatványok 1 kötetben. 2. A váczi kir.
orsz. fegvintézeti iskolából a próbairások 3 kötetben, rajzmutatvá
nyok 1 kötetben. 3. Az.'illavai kir. orsz. fegy intézeti iskolából a próbairások 2 kötetben, rajzmutatványok 1 kötetben. 4. A mun
kácsi kir. orsz. .fegyintézeti iskolából próbairások 2 kötetben, számtani próbalapok 1 kötetben. 5. Pmbairasok a számos-újvári
(3 kötetben), mária-nostrai (2 kötetben) és nagy-enyedi kir. orsz.
fegyintézet! iskolákból. Falon látható az aszódi in. kir. javitó-inté- zet.nek látképe és alaprajza (Werdenstetter Szilárd tanár művei).