Csoportos tartás

A társas életet sokan a nyulak alapvető igényének tekintik mondván, hogy a természetben több anya- és bak üregi nyúl él együtt, ivadékaikkal. Ez az esetek többségében igaz, de egyáltalán nem általános. A világ több részén megfigyeltek egyedül vagy párban élő üregi nyulakat. A dominancia sorrendben alárendelt anyanyulak esetenként egy kisméretű külön üreget készítenek fialáskor.

Mi szabhatja meg, hogy a nyulak (és más állatfajok) csoportosan éljenek? A vadon élő állatfajok többsége a legjobb életfeltételeket próbálja megtalálni, ezért sok kilométert, akár földrészek között is vándorolnak.

„Mérlegelnek” a lehetőségek, az előnyök és a hátrányok között. Az egyik fontos szempont a ragadozó és áldozata közötti viszony, a faj, a csoport és az egyed túlélési esélyének növelése. A különböző madár- és halfajok, az üregi nyúl vagy a gnú, azért élnek rajokban, csoportosan mert ennek több az előnye, mint a hátránya. Az előnyök oldalán legfontosabb a ragadozó zsákmányszerzési esélyének csökkentése, a territórium védelme, takarmány (táplálék) megszerzése és a szociális kapcsolat. Hátrányok közül a legfontosabbak a csoporton belüli versengés, dominancia-sorrend során alárendelt pozíció, ami verekedések (agresszív viselkedés) során alakul ki, továbbá a csoporton belül a stressz, a betegségek fellépésének és gyorsabb terjedésének nagyobb esélye. Az üregi nyulak csoportban élésének előnyeit és hátrányait a 11. táblázatban foglaltuk össze.

5.4. táblázat - 11. táblázat Az üregi nyulak csoportban élésének előnyei és hátrányai

Előnyök Hátrányok

Menekülés a ragadozók elől

• több szem többet lát,

• veszély jelzése (dobbantás),

• különböző irányba, cikcakkban futás az üregbe.

Verseny (agresszivitás) a csoporton belül

• élelemért,

• fialóhelyért.

• különböző irányba, cikcakkban futás az üregbe.

TARTÁS

Az alárendelt nyulak nagyobb stressz alatt élnek, emiatt

Territórium a csoport számára Nagyobb esély a betegség fellépésére és gyorsabb terjedésére.

Élelem (táplálék)

• felnőtteknél a táplálék, fiataloknál az elrejtőzés az elsődleges.

A ragadozó hamarabb észreveszi a csoportot.

Szociális kapcsolatok

Az istállóban tartott nyulaknál nincs ragadozóveszély, ezért kiesik a csoport létrejöttének legfontosabb motiváló tényezője. A csoportban tartásnak alig marad előnye, de a hátrányok többsége megmarad (12.

táblázat).

5.5. táblázat - 12. táblázat A csoportos tartás előnyei és hátrányai házinyulaknál

Előnyök Hátrányok

Nagyobb mozgástér Csoportosan tartott anyanyulaknál

• Verseny (agresszív viselkedés, verekedés, sérülések) a párzási lehetőségért és a fialóhelyért.

• Az alárendelt anyanyulak stresszben élnek, ezért ritkábban fialnak, rosszabbul vemhesülnek, kisebb

• Nagyobb a betegség (elsősorban a kokcidiózis) fellépésének esélye.

• Az elhullás megemelkedése

A kolóniában élő üregi nyulak - a dominancia-sorrendben elfoglalt helyzetük szerint - kisebb-nagyobb stresszben élnek. A domináns anyához viszonyítva a rangsorban hátul levő anyákban magasabb a

TARTÁS

többször fial. Kisebb a magzati élet alatti mortalitás, nagyobb almok születnek és jobban nevelik őket, ivadékaik több tejhez jutnak, választáskor jobb kondícióban vannak, ezért jobb az elválasztás utáni túlélési esélyük is.

Amíg a domináns anyához viszonyítva a rangsor 4-5. helyén álló egyed teljesítménye fialáskor annak 70-75%-a, addig felnőtt korig életben maradt ivadékok száma esetén csak 20-25%-a.

Az újszülött nyulak megölése sem ismeretlen, az esetek jelentős részében az anyák tönkreteszik egymás fészkét is. Gyakran fialnak a szomszédos üregbe, vagyis a fészkelő helyért „vívott harc következménye” a másik alom elpusztulása.

A csoportosan tartott házinyulaknál (anyanyulaknál) hasonló problémák jelentkeznek, mint az üregi nyulaknál. Nagyon komoly verekedések fordulnak elő ( 2. és 3. video ). Mivel korlátozott a terület, nincs esély az elmenekülésre. Az agresszív viselkedés különösen a csoportok kialakításakor és a kiesett anya pótlásakor jellemző és súlyos. Az alárendelt helyzetben levő anyák stresszhormonszintje magasabb.

Négy anya együtttartásakor – egy francia kísérletben – a nyulak közel 40%-a olyan elletőládába fialt, ahol már egy másik alom volt ( 9. ábra ). Saját kísérletünkben is jellemző volt, hogy két anya egy helyre fialt. Egy esetben előfordult, hogy – 4 nap eltéréssel – összesen 25 kisnyulatat fialtak egy elletőládába ( 34. kép ). Ekkor az erősebb (idősebb) kisnyulak veszik fel mindkét anyától a tejet, emiatt a kisebb újszülöttek között nagyarányú az elhullás. Gyakori, hogy az anya megsebesíti, agyontapossa a kisnyulakat, ami állatjóllét szempontjából megengedhetetlen, de ez a magasabb szopóskori elhullás egyik oka is. Az egyedi tartáshoz képest a csoportosan tartott anyanyulak rosszabbul vemhesülnek (86 ill. 50%), kisebb az élve született alomlétszám is (7,5 ill. 5,8), lényegesen magasabb viszont az évi anyapótlás (62 ill. 83%, Mougnai és mtsai, 2009).

Végeredményben megállapítható, hogy a csoportos anyatartásnak sokkal több a hátránya, mint az előnye. Bár több bionyúl- és más alternatív tartási rendszerben ezt ajánlják, vagy írják elő, de állatjólléti szempontból nem javasolható.

Növendéknyulaknál is több szervezet szorgalmazza a nagy csoportban történő nevelést.

Több kísérletben bizonyították, hogy a növendéknyulaknál fontos a társ jelenléte, ezért az egyedül való tartás (ami költséges is lenne) nem ajánlott.

Bár 2-3 nyúl/ketrec esetén némileg romlanak a termelési eredmények, de még mindig jobb teljesítmény érhető el, mintha 10-20 vagy még több nyulat tartanánk együtt. Az utóbbi esetben ugyanis jelentősen csökken a takarmányfogyasztás, a súlygyarapodás és a testsúly. A nagyobb fertőzési kockázat miatt gyakrabban fordulnak elő emésztőszervi megbetegedések (leggyakrabban kokcidiózis), ami miatt jelentősen megnőhet az elhullás. A nagyobb hely és mozgási lehetőség miatt ugyanakkor megerősödnek a hátulsó lábak, a vágott testen belül megnő a hátulsó rész, a combok aránya. Nagyobb csoportban többet mozognak a nyulak, kevesebbet pihennek, gyakoribb közöttük a szociális kapcsolat, és különösen az agresszió miatti sérülések száma nő meg. Nem az agresszív nyúl lesz több, hanem ezek az egyedek több tásukat tudják megsebesíteni. A 10. ábra mutatja a csoportnagyság és fülsérülések előfordulása közötti összefüggést.

TARTÁS

Összefoglalóan megállapítható, hogy a növendéknyulak nagy csoportban való nevelésének több a hátránya, mint az előnye. A nagyobb arányú elhullás és az agresszív magatartás okozta gyakoribb sérülések miatt pedig állatjóllét szempontjából sem kívánatos. A gyakorlatban 4-5 nyúl, maximum egy alom (7-9 nyúl) együttnevelése ajánlható.