Családjaink és a polgárok felelŋssége

6.1.1. Emberi erŋforrások I. Népesség

T1.1 A párkapcsolatokhoz és a családhoz kötŋdŋ értékek továbbadása fontos a magyar népesség fennmaradásának szempontjából, hiszen elsŋsorban ezek az értékek járulnak hozzá a gyermekvállaláshoz, azaz emberi erŋforrásaink bŋvítéséhez. A családok emellett a társadalom alapvetŋ intézményei, ezért az értékek következŋ generációknak való továbbadása nélkül a társadalom kötŋszövetének egy fontos alkotóeleme veszne el.

II. Tudás

T1.11 A polgárok és családok számára ajánlásként fogalmazza meg a stratégia az életen át tartó tanulás melletti elkötelezŋdést. A gyorsan változó technológiák korában a munkapiaci státusz megŋrzéséhez, illetve növeléséhez elengedhetetlen a tanulásban testet öltŋ folyamatos alkalmazkodás. A magasan képzettek számának növekedése nemcsak a tanultabb emberek számára jelent elŋnyöket, hiszen a globalizált világban a rendelkezésre álló munkaerŋ képzettsége az egyik legfontosabb szempont a magas hozzáadott értékkel bíró befektetések tekintetében. A család jelenti azt a közeget, ahol a tanulás megkezdŋdik, és a családi környezet az, amelyik nagymértékben meghatározza a tanuláshoz kapcsolódó attitťdöket is. Éppen ezért a családoknak tovább kell adnia a tanulással kapcsolatos értékeket, mint a jó iskolai (közösségi) szereplés, a tudás, a szakértelem vagy a tájékozottság megbecsülése.

III. Egészség

T1.17 Az egészségtudatos magatartás társadalmi-gazdasági helyzetfüggŋ egyéni választás, azonban jelentŋsen érinti a nemzeti erŋforrások fenntarthatóságát is. A romló

egészségi állapot egyfelŋl csökkenti az emberek jövedelemtermelŋ képességét, ezáltal pusztítva az emberi tŋkét (és így a gazdasági és társadalmi erŋforrásokat is csökkentve), másfelŋl az állami egészségügyi rendszer növekvŋ kiadásain keresztül a jelen és a jövŋ többi gazdálkodójának (egyének és szervezetek) terheit is növeli. Az egyének ezért az egészségtudatos magatartással a saját, valamint társadalom többi tagjának jólétére is pozitív hatással lehetnek. Ennek elemeit képezheti például az egészséges táplálkozás, a rendszeres sportolás, vagy a prevenciós programokon és szťréseken való részvétel.

6.1.2. Társadalmi erŋforrások

(T1.1 Lásd fentebb)

T2.1 A polgárok elsŋsorban egyéni felelŋsségvállalásukkal járulhatnak hozzá a társadalmi összetartozás erŋsítéséhez, valamint Magyarország intézményeinek fenntarthatóságához. A hátrányos helyzetť csoportok segítése (önkéntesség) az újraelosztás növekedése nélkül járul hozzá e csoportok helyzetének javításához, emellett pedig kapcsolatot teremt az eltérŋ környezetben élŋ emberek között, erŋsítve a társadalmi szolidaritást. Az egyéb jellegť társadalmi intézményekben (pl. klubok, egyletek) vállalt önkéntes tevékenység növekedése szintén a társadalom tagjai közötti kapcsolatokat, a közösségi összetartozást erŋsíti, amely közvetett módon hozzájárul a demokratikus döntéshozatalban rejlŋ értékek szélesebb körť felismeréséhez is. Az ilyen tevékenységek végzése önmagában jó például szolgálhat a szélesebb csoportok számára, azonban a családok keretében lehetŋség nyílik ezeknek az értékeknek a nemzedékek közötti továbbadására is.

T2.2 A társadalmi összetartozást erŋsítheti a munkából és vagyonból származó jövedelem jelentŋségének erŋsítése idŋskorban (amennyiben ezt az egészségi állapot lehetŋvé teszi).

Az idŋs emberek társadalmi integrációját számottevŋen növelheti, ha továbbra is aktívan részt vesznek az erŋforrások újratermelésében és megŋrzésében, hiszen ezáltal gyakoribb kapcsolatteremtésre, együttmťködésre nyílik lehetŋségük a társadalom más tagjaival. A nyugdíj mellett saját erŋforrásokra is történŋ támaszkodás az idŋsebb generációk iránti tisztelet és a különbözŋ generációk közötti szolidaritás erŋsítésével is növelheti az egyes korosztályok közötti kohéziót.

T2.3 A jogkövetŋ magatartás nem csupán a társadalom többi tagja számára káros tevékenységek elkerülését jelenti: a konszenzuson alapuló jogintézmények tiszteletben tartása nélkülözhetetlen eleme a társadalmi összetartozásnak is, hiszen ezek jelentik azokat a közös alapokat és szabályokat, amelyek mentén az egyének és csoportok közötti interakciók kiszámíthatóan mťködhetnek és megerŋsödhetnek. Amennyiben a jogsértések számának csökkenésével a polgárokban javul a társadalomról és a többi egyénrŋl alkotott kép, az a bizalmi infrastruktúra megerŋsödéséhez vezet.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y •2013. évi 52. szám 7561

6.1.3. Természeti erŋforrások

T3.1 Noha a természeti erŋforrások megŋrzése terén a piaci kudarcok jelenléte miatt kiemelt hangsúlyt kap a közösségi szintť (állami) cselekvés, a környezeti ártalmak csökkentésében a polgárok hozzájárulása is alapvetŋ fontosságú. A társadalom tagjainak széles köre által vállalt egyéni felelŋsség a környezeti károk csökkentésére és a szťkös erŋforrások önkorlátozó felhasználására magasabb hatékonysággal bír, mint a közösségi döntések eredményeképpen kialakított, azonban végeredményben az állam által kikényszerített intézkedések. Amennyiben tehát az egyének a környezeti fenntarthatóság keretfeltételeinek betartásával törekednek egyéni jólétük növelésére, az csökkenti a közösségi szinten erre áldozandó források mennyiségét. Az ilyen magatartási minták elsajátítására a család keretein belül is lehetŋség van.

6.1.4. Gazdasági erŋforrások I. Vállalkozói tŋke, innováció, foglalkoztatás

T4.2 A vállalkozói értékrend is elsŋsorban a család keretein belül örökíthetŋ tovább, itt van lehetŋség arra, hogy ezeket a vállalkozók átadják a következŋ nemzedékeknek. Ez által biztosítható a vállalkozói tŋke megŋrzése és erŋsítése, valamint az, hogy a jövŋ (esetleg már nem vállalkozó) polgárai a vállalkozásokra egyre inkább mint a társadalom értékteremtŋ szereplŋire tekintsenek.

II. Makrogazdasági egyensúly

T2.2 A vagyonból és munkából származó jövedelem jelentŋségének növelése idŋskorban nemcsak a társadalmi tŋkét bŋvíti (ld. fentebb), hanem hozzájárul a gazdasági fenntarthatósághoz is. Az idŋs emberek munkából és vagyonból szerzett jövedelme csökkenti az újraelosztásra való igényt, az implicit államadósság termelŋdését.

Ez pozitív hatással van a költségvetés egyensúlyára, a fiatalabb generációk, illetve vállalkozások alacsonyabb terhei pedig a foglalkoztatás és a beruházások élénkülésének irányába hatnak.

T4.1 A takarékos és elŋretekintŋ gazdálkodás a magántulajdonhoz kapcsolódó elveknek megfelelŋen egyéni mérlegelés kérdése. Emellett azonban a pénzügyi tudatosság fontos és közvetítendŋ érték is egyben, hiszen széles körť hiánya a lakosság eladósodásához és általános gazdasági egyensúlytalansághoz, válsághoz is vezethet. Emellett a megtakarítások a pénzügyi közvetítŋrendszer segítségével a gazdasági fejlŋdéshez is hozzájárulnak. Éppen ezért a Keretstratégia a családok számára ajánlja az ilyen értékek közvetítését a következŋ generációk számára, hogy a fenntartható módon fejlŋdŋ Magyarország a jövŋben kevésbé legyen érzékeny a pénzügyi válságokra.