Első osztály
A ‘FŐKORMÁNYZÓ’ KÖTELESSÉGEI
1. A főkormányzó a fogházban lakik, s napjában legalább egy ízben a termeket s kamrákat egytől végig meglátogatni s mindenik foglyot megtekinteni köteles.
2. Ő nem maradhat ki tovább egy éjszakánál, anélkül, hogy értesítené az igazgatókat.
3. Azon kell lennie, hogy a fogház könyvei és lajstromai oly állapotban tartassanak, melyből kivilágoljék a foglyoknak mibenléte, azoknak száma, kik az ipar különféle nemeiben alkalmaztattak, nyereségök, a betegeknek száma; ezen lajstromok ki fogják mutatni a fogház számadásait, bevételét és kiadását, vételeit és eladásait; ő köteles ezen könyveket az igazgatóság elejébe terjeszteni, évnegyedenkinti gyűlések alkalmával s valahányszor az kívántatni fog. Négyszer egy esztendőben jelentést fog tenni; ezt valónak bizonyítani s név szerint kijelelni azon személyeket, kik fizetést húztak, s kiktől fizetést vett, kijeleltetvén a fizetés célja egyszersmind.
4. A főkormányzóra bízatik a fogház számárai szerződések, vételek és eladások megtétele. Az alsóbb tisztviselők kivétel nélkül tőle függnek, ő felügyel, mint járnak el hivatalaikban, s azon van, hogy a törvényekhez s az igazgatók által hozatott szabályokhoz alkalmaztassák magokat.
Kötelessége azon lenni, hogy a foglyokkali bánásmód szelíd legyen és emberszerető, s hogy a fogház alsóbb tisztviselői ok nélkül keménységgel ne viseltessenek irántok. De veszélyez-tetvén a fogház biztossága, s ok adatván erőszaktételektőli tartásra, a főkormányzó s a többi tisztviselők mindazon eszközökhöz nyúlni köteleztetnek, melyekre a törvény által felhatal-maztatnak, hogy magokat védhessék, s a rendetlenség támasztóin erőt vehessenek. A főkor-mányzónak hivatalos eljárás közben sohasem szabad megfeledkeznie a vétkesek javításáról;
őrizkedni fog mindenképpen haragtól és bosszútól. Parancsait szelídséggel fogja adni és méltósággal, s azokat késedelem nélkül és szilárdsággal végrehajtatni.
5. A főkormányzó megelőzéssel fogadja mindazokat, kik a fogház látogatására jőnek, s felügyel, hogy az alsóbb tisztviselők is azonképpen viseltessenek irántok.
6. A törvény kötelességökké tette az igazgatóknak, személyes vizsgálat által megismerkedniök a foglyok helyheztetésével s őrzőik bánásmódjával. A rabok ennélfogva nem akadályoztathatnak az igazgatókkal mindannyiszor szólani, valahányszor ezek a fogházban megjelennek, s ezért őket büntetni tilos. De ilyenkor azon vannak az igazgatók, hogy külön szóljon velök a fogoly, ne társainak jelenlétében, vagy úgy, hogy ezektől megértethessék.
7. A főkormányzó, miután az igazgatók értesítését s megegyezését írásban vette, segédet választhat maga mellé, s el is bocsáthatja ez úton.
Második osztály AZ ALKORMÁNYZÓRÓL
1. Az alkormányzó jelen van, midőn a tömlöc ajtai kinyittatnak s bezárattatnak; jelen van az isteni tiszteleten s az intézet belsejének minden rendelkezésénél.
2. Ő mindennap meglátogatja a kórházat, a konyhát s kamrákat: azon van, hogy rend és tisztaság uralkodjék mindenütt.
3. Ő a főkormányzó igazgatása alatt felügyel az intézet egészére s minden részleteire; azon van, hogy az alsóbb tisztviselők mindegyike szorosan feleljen meg kötelességének; ő gyakran s előjelentés nélkül meglátogatja a műhelyeket s udvarokat; utánanéz, ha szorgalommal és folyvást munkálkodnak-e a foglyok; egyszóval bizonyosnak kell lennie, hogy az intézet minden szabályai pontosan tartatnak meg, s hogy a rend és biztosság fenntartására a szükséges óvások tétettek.
4. Ő a foglyok ruházatára ügyel, ha nem hiányzik-e valami, s ha a tisztaság által követelt újakkali felváltások megtétettek-e.
Harmadik osztály A FELÜGYELŐKRŐL
1. Mindenik műhelynek külön felvigyázója van. Ezen felügyelő a főkormányzó által neveztetik ki.
2. Mindenik felügyelő, midőn hivatalába lép, műhelyének bútorairól és eszközeiről pontos lajstromot készít, feljegyezvén a tárgyak becsűjét is. Ezen lajstromnak másolata a főkor-mányzónál találtatik, s minden harmadik hónapban hozzámellékeltetnek név szerint azon új eszközök, melyek időközben megszereztettek, kijelöltetvén a töröttek, károsodottak vagy elveszettek is egyúttal. Ő számot ád azon anyagokról, melyeket a műhely számára kezéhez vett, a gyártott és eladott tárgyakról s mindenik fogoly naponkinti és hetenkinti nyereségéről.
Felvigyáz a műhely bútoraira s a munkák pontosságára. Ő minden kitelhető mód előmozdítani igyekszik a státus érdekeit vagy azon bérlőét, ki a rabokat foglalkoztatja.
Mindenik felügyelő különösen köteles a legnagyobb rendben tartani az egész műtermet.
Ő felügyel, nehogy a foglyok társalkodhassanak egymással: s maga is csak azért szól a rabbal, hogy őt munka közben igazgassa. Ha restnek vagy tanulni vonakodónak mutatkozik a fogoly, felügyelője a fő- vagy alkormányzónak jelentést teszen iránta. Mindenik felügyelő kezei közt van egy könyv, melybe a beteg foglyok neveit iktatja: ezen lajstrom mindennap, reggeli 9 óra előtt, a fő- vagy alkormányzónak szolgáltatik kezéhez, s a kórteremben felfüggesztetik.
3. Mindenik felügyelő, ha a főkormányzó által kijeleltetendő rend szerint reákerül a sor, feje az éjjeli őröknek is.
Negyedik osztály AZ ŐRÖKRŐL
1. Az őrök köteleztetnek, a főkormányzó igazgatása alatt, éjjel és nappal az intézet biztosítására felügyelni. Midőn kötelességeikben eljárnak, munkások legyenek s különös
vigyázattal mindenre; midőn szabad idejök van, vagy midőn az őrházban vannak, egymás s mindenki iránt illő magaviselettel legyenek, s visszatartóztassák magokat mindattól, mi által az illedelem határain túl kapatnának; azokkal, kik az intézet látogatására jőnek, tisztelettel bánjanak, s arról soha meg ne feledkezzenek, hogy a háznak jó híre és biztosítása lényegesen tőlök függ, egyáltaljában mindnyájoktól, s mindegyiköktől külön. Külsejük mindig tökéletesen tiszta legyen és csinos; s az őrház a rend és tisztaság képét mutassa mindenkor.
Fegyvereik mindig jó karban legyenek, és szolgálatra alkalmasok. Az őröknek a foglyokkal szóba eredni tilos, hanem ha azért, hogy őket munkájokban igazgassák. Az őrök a foglyoknak nem adhatnak át semmit, s tőlök mit sem vehetnek kézhez a fő- vagy alkormányzó tudta nélkül.
2. A főkormányzó választani fog egy valakit annak felügyelésére, hogy a táplálékok, gondos mérés és mérlegezés után, a rabok számához képest, a ház szakácsának adassanak által. Ezen felvigyázó gondosan számba veszi az illető mennyiséget, s az általa szerkesztett számadás minden harmadik hónapban a főkormányzónak adatik kezéhez, ki elfogadván a felvigyázótól a tartalom valóságára nézve adandó esküt, a számadást az igazgatók elejébe terjeszti.
3. Mindazok, kik a főkormányzó által egy fogházbeli vagy a fogházzal viszonyban lévő hivatalba helyheztetnek, úgy tekintsék magokat, mint kiknek az intézet iránt kötelességeik vannak; oly formán, hogy megszűnvén hivataloskodni a kormányzó, az általa választott tisztviselők, halála, kilépése vagy kiléptetése után még egy hónapig tartoznak szolgálni, hacsak előbb nem bocsáttatnak el utóda által. Ha a tisztviselő kötelességében el nem járna, adósává leszen az intézetnek három hónapbér erejéig. Ezen summának beszerzése az új főkormányzóra bízatik.
Ötödik osztály A TISZTASÁGRÓL
1. A kamrák (cellulák) és folyosók söpörtetni fognak mindennap. A söpredék kivitetik a fogházból; a nagy folyosó kövezete minden második hétben felmosatik. A kamrák is azonképpen igen gyakran fognak felmosatni és kimeszeltetni.
2. Az ágyak s minden, mi a rabok nyoszolyáihoz tartozik, nyáron által hetenkint legalább egy ízben s téli időben, minden második hétben, a szabad levegőre megengedvén ezt az idő -tétetnek ki. A fogolynak azon kell lennie, hogy a legnagyobb tisztaság uralkodjék kamrájában, s hogy a hasznára fordított tárgyak valahogy kárt ne valljanak. Ha ezen szabályoknak meg nem felelne, egész ágyneműjétől fosztatik meg, míg engedelmeskedni tanul.
3. Különös gond fordíttassék arra, hogy a foglyok külseje tiszta legyen mindenkoron, s őket mindazzal, mi a cél elérésére szükséges, el kell látni.
4. Az éjjeli edények tisztaságára különös gondot kell fordítani, s a fogház falain kívül vitessék tartalmuk.
5. Semmi mocsok, vagy ártalmas anyag ne találtassék a fogház, műhelyek vagy udvar falainak mentében. Szükséges, hogy a jó rend, felvigyázat és tisztaság példányaul szolgálhasson az intézet.
Hatodik osztály
A KÓRHÁZRÓL ÉS ORVOSRÓL
1. A főkormányzó, miután az igazgatókkal eziránt értekezett, a fogház orvosát kinevezi. Az ekképp választott orvos az igazgatók által szabatott fizetést húz.
2. A kórház ágyakkal, asztalokkal s mindennel, mire a betegnek szüksége lehet, láttatik el; a kórháznak mindig oly állapotban kelletik lennie, hogy a fogház betegeit befogadhassa.
3. Az orvos kiadja a szükséges rendeléseket a betegnek szükséges segéd és készületek meg-szerzésére. Ezen rendelet következésében a főkormányzó megszerezteti a szükségeseket. Az orvos számba veszi minden ebbeli kívánatait, s külön lajstromot szerkeszt felőlük, s minden-ről, mi csak a kórházhoz tartozik. Ezen lajstromból látogatásainak száma is fog kivilágolni, úgy azon személyek nevei, kik magokat, naponkint, betegnek vallják, s közöttök azoknak nevei, kiket a kórházba küld, valamint azokéi, kik ismét helyet foghatnak műhelyeikben. Az orvos köteles mindennap meglátogatni a kórházat, s több ízben is, ha az kívántatnék, vagy szükségesnek látszanék.
Maga fogja megtekinteni mindazokat, kik a felügyelők lajstromaiban mint betegek fordulnak elő. A kórházból kiszabaduló betegek s a halottak neveit lajstromba szedi, megjegyezvén, mily betegségben sínlődtek, mily gyógyszerek használtattak legyen, s mindezt azon jegyzetekkel megtoldván, mik a betegséget vagy gyógymódját illetőleg hasznosoknak látszók;
- ugyanezen lajstromban jelentést tesz egyúttal a rabok egészsége, életmódja és munkássága iránt, a ház tisztaságáról is emlékezvén. Ezen lajstrom mindig az intézetben marad, hogy a főkormányzó és az igazgatók elejébe minden pillanatban terjesztethessék.
Az orvos a főkormányzótól bizonyos számú rabokat nyer a betegek ápolására, ha ez szükségesnek tartatnék. Egyáltaljában az orvosnak és főkormányzónak egyesült erővel azon kell lenniök, hogy a beteg fogolynak állapota a lehetségig megenyhíttessék. Ha a beteg nem gyengélkedik annyira, hogy a kórházbai küldetése szükséges volna, kamarájára szoríttatható, külön élésmód mellett. Ilyenkor minden, mi élelmére szükséges, vagy a kórházból, vagy az intézet éléskamaráiból hozatik számára.
4. Ha az orvos rendelései kijátszattatnának, ez szintúgy az orvosi lajstromban kijeleltetendő lészen, okaival egyetemben: hogy azontúl efféle visszaélések meggátoltathassanak.
Hetedik osztály
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. A fogház minden tiszteinek s mindazoknak, kik némi viszonyban állanak az intézettel, szorosan tilalmaztatik a fogolytól bármit venni, vagy eladni neki, vele bármi szerződésre lépni, munkáját hasznukra fordítani, őt különös kegyelemben részesíteni, vele engedé-kenyebben bánni, mint azt a törvény parancsolja. Ők óvakodni fognak a fogolytóli minden ajándék, vagy a fogoly érdekeiben ajánlott minden jutalom s ilyesmi elfogadásától. Nem fognak hallgatni azon ígéretekre, melyek valamely cél elérésére vagy éppen látszó cél nélkül tétetnek nékik. Magok vagy családuk számára nem fogadnak el semmit, bármi legyen az, foglyaiktól, foglyaik rokonaitól, barátaitól sat., s ha ki meg nem felelne e szabálynak, haladék nélkül elbocsáttatik a szolgálatból.
2. Minden tisztviselő fizetése hivatalba léptekor határoztatik meg az igazgatók által, s e summán túl mit sem húzhat. A ház pénztárából s a foglyok munkájából közbevetett hasznot is csak az igazgatók írott felhatalmazása után húzhat.
3. Szeszes italok, hacsak az orvos rendeletéből nem, egyáltalában nem járhatnak ki a fogolynak. Kötelességök a tisztviselőknek is azoktól, míg az intézetet szolgálják, tartózkodni.
Nem engedelmeskedők elbocsáttatnak.
4. Csak a főkormányzónak van joga testi büntetést szabni a fogolyra. A többi tisztviselők csak magokat védőleg verhetik meg a foglyot.
5. Azon tisztviselő, ki törvényes ok nélkül távol van a fogháztól, fizetést nem húz vissza-érkezéséig.
6. Mindenik kamrában egy-egy biblia találtatik, s más vallásos irományok is közöltethetnek a fogollyal, ha azokat az igazgatók és a főkormányzó olyasoknak találják, mik elveire vagy magaviseletére jótevő befolyással lehettek.
7. A látogatók által adott ajándékok a fogház jövedelmeinek egyik részét teszik, s a főkor-mányzó évnegyedenkinti számadásában helyet fognak.
Nyolcadik osztály
A FOGLYOK KÖTELESSÉGEI
1. A foglyok munkások legyenek, alázatosak, engedelmesek. Hallgatva dolgozzanak és szorgalommal.
2. A foglyok ne hordjanak magoknál, ne rejtsenek el olyas eszközöket, mik kiszabadulásukra szolgálhatnának.
3. A fogoly nem írhat, nem vehet levelet, nem lehet közösülésbe senkivel a főkormányzó engedelme nélkül.
4. A foglyok ne égessék, ne rontsák, ne károsítsák a házhoz tartozó nyersanyagokat vagy kézműveket. Az épület szintúgy kárt ne szenvedjen tőlök.
5. Alázattal és tisztelettel viseltessenek mindig a ház tisztviselői iránt. Testök, ruházatuk, ágyaik tiszták lesznek. Midőn az ebédlőbe mennek vagy a műhelybe, sorban s hallgatva haladjanak előre.
6. Egy fogoly sem beszélhet a másikkal, egy sem hagyhatja oda munkáját a felügyelő engedelme nélkül. A fogoly meg ne szólítsa, meg ne nézze a látogatókat. A kórházat csak adott engedelem után hagyhatja oda. Munka közben kelletinél nagyobb zajt ne csináljon, s általában a műhelyben szintúgy, mint kamrájában ne cselekedjék semmit, miáltal a ház rende megzavartatnék.
Kilencedik osztály
A TÁPLÁLÉKRÓL, AZ ÁGYRÓL
1. Egy napi táplálék ebből áll: egy font marhahús, egy font kukorica- és rozskenyér. Öt zsák burgonya száz napra való. Vacsorára kukorica- s bablevest kapnak a foglyok. Kukoricából húsz font, babból hat negyedék (quarts) járván ki száz tál számára. Ezen kívül só és bors is adatik a fogolynak.
2. Az ágy szalmamatracból áll s három lepedőből télen, kettőből nyáron; ezen kívül két durva szövetű, alkalmas paplanból. Mindez a legnagyobb tisztaságban tartassék. A fogolynak nem
szabad napi öltözetében aludnia, s csak az adott harangszóra kelhet fel, nyughatik le. Ételét kamrájában költse el.