• Nem Talált Eredményt

tábla. A Blagay (comités de Gorichia és Wodicha) család származásrendje Blagay Ferenczig, a magyar ág utolsó tagjáig az oklevéltár adatai alapján

In document TÖRTÉNELMI EMLÉKEK. (Pldal 75-200)

(1.) Nicolotus

de geneologia Ursinorum comitum et senatonun urbis Romane —^

(2.) comes Stephanus de Gorichia (I.), f 1209 előtt

•s. 1

neje : filia Hermani comitis de Gorichia in partibus Karinthie (I. sz. oki.) (3.) Babonik (I.) comes de Wodicha

neje : N. soror Rolandi bani (Sch.)

(4.) Stephanus (II.) comes de Wodicha

(5.) Petrus (6.) Mathias (7.) Jacobus (8.) Cristan

Endrey, 1313. (XXXVI.) Endrey comes de Wodicha, 1347. (LXVI.)

Stephanus de Wodicha, 1355. (LXXIV.) Emericus, 1355. (LXXIV.)

Helena f Frangepán Duim (?) Petrus, 1355. (LXXIV.) Andreas, 1355. (LXXIV.)

(9.) Babonik (II.) XX. 1283. condam neje : comitissa de Posega Morosini Albert nővére ? (Sch.)

(10.) Dionysius (I.)

(14.) Stephanus (IV.) de Stenisnyak bán t 1316.

(25.) Joannes (II.) ío (27.) Dionysius (II.) (28.) Radoslaus (III.)

O l

neje : gr. Ortenburg Anna

O

Katalin

1. f. Ortenburgi Henrik gróf 2. f. Bessenyei György (?) (Sch.) f. szekcsői Herczeg Péter o

fiók Joannes

nepos Johanis bani. XLIII. 1321.

(17.) Radoslaus (II.) (18.) Otto (19.) Ladislaus neje : Prijezda

(31.) Henricus (32.) Stephanus (VI.)

(29.) Nicolaus (III.) (30.) Duimus neje : Garai Margit Garai Miklós 1. (Sch.)

B l a g a y

(33.) Johannes (III.) (34.) Nicolaus (IV.) neje : Majnai Ratetics Bogdoszló leánya (Sch.)

(35.) Stephanus (VII.) zágrábi kanonok

(36.) Babonik (III.)

neje : Anna, Korbáviai Miklós gr. leánya, CLXI.

1431-ben ö z v e g y condam Babonegh de Blagay

(37.) Thomas

(38.) Petrus (39.) Ladislaus neje : Bánifi Klára, néhai Bánffi István ö z v e g y e

Ladislaus, mostohafiu CL.

(40.) Anthonius (I.) 1438. sept. 2. condam, CLXXV.

neje : Magdolna

Albeni János zágrábi püspök nővére

(41.) Johannes (IV.) f 1448.

neje : Dorottya

1448-ban 2. férje : Frangepán Márton (Friauli lev.)

(42.) Mathias (43.) Gregorius (44.) Ladislaus (45.) Franciscus (46.) Nicolaus (V.) Katalin

t 1 4 6 5 - 1470. között férje : Frangepán Bernát (?)

neje : Katalin (47.) Johannes (V.)

neje : Frangepán Dorottya 1486-ban ö z v e g y

(48.) Nicolaus (VI.) 1481-ben condam.

(49.) Michael (50.) Stephanus (VIII.) neje : Frangepán Dorottya, Frangepán Zsigmond és neje Ilona . leánya, 1489-ben ö z v e g y

(51.) Elena férje: Zrínyi Péter

(52.) Gregorius (53.) Anthonius%(II.) t 1519. körül neje : Barbara ( 5 4 ) Stephanus (IX.) f 1549. körül

neje : Dorothea, soror Georgii de Zlunio (Frangepán) (59.) Franciscus

(55.) Dorothea férje : Grubar Lénárd

(56.) Anna

férje : Szluini Frangepán György

(57.) Gaspar (58.) Justina Leányok (?)

II. tábla. A B l a g a y c s a l á d k r a j n a i á g á n a k s z á r m a z á s r e n d j e , a w e i s s e n s t e i n i l e v é l t á r ö s s z e á l l í t á s a a l a p j á n .

B l a g a y I s t v á n (I. sz. tábla 51.) É v a

1-ső férje gr. Zrínyi Miklós, 2-ik f. gr. Strassoldo Pál

F e r e n c z

Krajnában bírja Gottscheet ; 1571-ben Miksától méltósága megerősítését kapja (Oklevéltár CCLXIII.) neje : br. Lamberg Magdolna, br. Lamberg József, Anna

királyné udvarmesterének leánya

E r z s é b e t

férje Frangepán Miklós

G y ö r g y sz. 1590.

n. : schönbergi br. Auersperg Felicitas, Auersperg János leánya J á n o s V e i k a r d , cs. tanácsos f 1617.

eltemettetett a laibachi székesegyházban n. Cvetkovié (Zuetkovich) Felicitas

I s t v á n elesett 1598-ban Károly városnál ; n. br. Auersperg Erzsébet, Auersperg Kristóf

leánya I s t v á n sz. 1610.

n. br. Egckh Dorottya Szidónia

K a t a l i n

f. hr. Dietrichstein János Fridrik

E r z s é b e t

Eleonora cs. udvarhölgye ; f. gr. Althan János Eustach

E b e r h a r d Lipót

tanácsos, kamarás f 1680. mart. 30.

n. gr. Paradeyser Anna Mária.

1637-ben megvette Weissensteint

F e r e n c z G y ö r g y együtt nevelődött a bécsi u d v a r b a n

Lipót Vilmos főherczeggel

E r z s é b e t

f. br. Moschkon Ferencz Bernát

Mária f. br. Mosch Rudolf

M a g d o l n a C o r d u l a f. gr. Lamberg János György,

krajnai főlovászmester

F e r e n c z Á d á m

kamarás, krajnai altárnokmester f 1716., n. gr. Auersperg Sybilla Constantia, Auersperg János András krajnai főmarsall

leánya

Mária F e l i c i t a s

f. wachsensteini gr. Barbo Ferencz Károly

K a t a l i n E r z s é b e t

1-ső f. gr. Paradeyser György Zsigmond 2-ik f. br. Egg János Gotthárd

V e i k a r d Lipót, tanácsos sz. 1673. t 1719., eltemettetett Watschban.

1-ső n. 1716, szül. br. Witzenstein, 2. n. gr. Cobenzl Margit, 1727 óta férjezett

br. Riperdané, f 1730. maj. 25.

Mária E l e o n o r a (Anna Erzsébet) sz. 1674. f 1745. ; f. báró Billichgraz Antal

Mária A n n a sz. 1680. t 1719.

f. gr. Lichtenberg Zsigmond

Z s i g m o n d sz. 1686. t 1755.

1708 óta kamarás, a krajnai rendek elnöke, t. tanácsos n. br. Tevffenbach Ida Zsuzsánna,

sz. 1710. t 1800. jan. 21.

G á s p á r F e r e n c z A n t a l K o n s t a n c z i a J á n o s

sz. 1730. t 1800. sz. 1732. apr. 10. f 1810. mart. 11., eltemettetett Grácz mellett St.-Leonhardban.

kamarás, a krajnai rendeknek 50 éven át elnöke, krajnai helytartós, tanácsos és az úti ügyek vezetője, a szt. István r. vitéze

n. br. Neuhaus Mária Czeczilia sz. 1741. f 1775.

J o d o k f. br. loewengreifi Hübner János

kapitány

K a t a l i n

sz. 1758. mart. 19. f 1808. mart. 19.

csillagk. hölgy ; f. gr. Attems János kamarás

J ó z s e f

sz. 1759. apr. 29. f 1831. sept. 25., eltein. Weissensteinban ; 1. n. gr. Auersperg Mária sz. 1764. f 1787.

2. n. br. Schluga Karolin sz. 1763. oct. 5. f 1803. apr. 23.

3. n. gróf Auersperg Wilhelmina sz. 1769. mart. 10.

t 1807. jul. 28.

H y a c i n t h a sz. (?) t 1832. sept. 10., f. br. Lichtenberg Ferencz

J á n o s

sz. 1784. dec. 26. f 1802. sept. 7.

R i k á r d , kamarás

sz. 1786. aug. 17. f 1858. mart. 14., n. br. Billichgratz Antonia sz. 1792. f (?)

Mária Czeczilia n. br. Lazarini Mária, csillagk. hölgy

sz. 1801. jan. 30. f 1880. volt cs. és kir. főhadnagy, kamarás neje br. Lazarini Mária Matild sz. 1830.

Matild szül. 1833., f. br. Lauer Hugó

LXII

10. D i o n y s i u s (I.) 1274. CLXVIII. b a n u s totius Sclavonie Tkatöid I. 173. _ 1275. Fejér C. D. VIII/3. 77. — 1285. fratri nostro Dionysio bano bone memorie. — V. ö. Pór Antal, Századok 1894. 28.

11. R a d o s l a u s (I.) 1264. VIII. Radiha comes et Stephanus (12.) fráter suus, megveszi Colewrát földet. — 1273. XII. Radyzlaus fráter comitis Ste-phani (12.) filii SteSte-phani (4.) - 1278. XIII. Nos Stephanus (12.) banus, filius comitis Stephani (4.) de Vodyche . . pro comité fratre nostro Radizlao (11.) — 1279. XVI. Stephanum (12.) banum et comitem Radizlaum filios comitis Stephani (4.) — 1280. XVIII. Stephano (12.) bano, Raduzlao comité Nicolao (16.), Stephano (14.) filiis Baboneg fratribus suis. — Stephanum banum, Raduzlaum comitem et filios Baboneg fratres eorum. — 1283. XXI.

Radozlaus comes filius comitis Stephani megveszi Lipócz várát. V. ö. a 28. sz. alattival. - 1218. Tkalcié I. 218. 1292, XXVIII. Radozlaus banus. — 1292. XXIX. Radozlaus tunc banus. — 1294. XXX. Stephanus (12.) b a n u s et Radozlaus banus fráter ejusdem osztozkodnak. A 16. sz. Radozlaus, Baboneg fia 1299-ben XXXI. is csak comes még. V. ö. ez osztozkodásra Duimnál 30. sz. alatt LXII. — 1299. XXXI. R. condam banus, p a t r u u s Stephani (14.) nunc bani totius Sel. Johannis (15.), Raduzlai (17.) et Otto (18.) comi-tum, filiorum Babunyg (9.).

12. S t e p h a n u s (III.) 1273. XII. Comes Stephanus, filius Stephani (4.), Radizlaus (11.) frater dicti comitis Steph. - 1278. XIII. Nos Stephanus banus filius comitis Stephani de Vodyche . . . pro comité Radizlao (11.) fratre nostro, Nicolao (16.) filio Baboneg (9.) 1278. XVI. St. banum et Radozl. filios comitis Steph. — 1279. XVI. Stephanum b a n u m et comitem Radizlaum (11.) filios comitis Stephani (4.) — 1280. XVIII.

Stephanus banus, Nicol. (16.) et Steph. (14.) filii Baboneg, a z a z a két István meg van különböztetve. — 1287. XXV. Stephanus banus, elsőszülöttje Prijezda bán veje volt, 1287. Wenzel, Cod. dipl. Arp.

IX. 457. — 1292. XXVII. Stephanus b a n u s filius comitis Stephani, (4.) — Stephani et Radizlai banorum, filiorum comitis Stephani, Nie., Stephani (14.) et Johannis (15.) comittım, fil. com. Babonig. — 1294. XXX.

Stephanus banus et Radozlaus b a n u s frater eiusdem osztozkodnak. — 1345.

LXIII. Henricus (31.) et Stephanus (32.) filii comitis Stephani (22.), filis Stephani dicti antiqui condam bani. 1295. Datum in Zrino. Stephanus b a n u s filius quondam Stephani comitis C. tanulmány Oki. F ü g g e l é k L Az I. Babo-nik ágával kapcsolatban mint a Vodicsaiakkal rokon, s hozzájok tartozó nemzetseg, mely 1278-ban velők együtt említtetik társként (totam genera-tionem et societatem eorundem) (Oki. XV.) az Agha nemzetségbeli Arland fiak s a Lapuchiak (l.apacz) szerepelnek. A közelebb nexust köztük kimu-tatruliiirTTiKÎjûk. Oklevéltárainkból annyi kiderül, hogy

( a ) Arlandus

(b) Ielenk (c) Joannes comes (d) Nicolaus (e) Achk ( f ) Wlcheta (g) Farkas

(h) Lazar (i) Nicolaus

LXXXVII!

a ) 1278. XIII. — 1278. XV. — 1313, XXXV. 1314. XXXVII. Tkalcid:

Mon civ. Z. I. 1287. 59. 1. »de genere Agha«. — 1307. 79. 1. — 1328.

13Ő. 1. — 1 285'. - Tkalcid Mon. Epp. Zagr. I. 216. 1 — 1289. — 226. 1,

— Wenzel XII. 484. 1. az Esterházy-cs. lev.

b) V. ö a) és Fejér V / l . 198.

c) TkalSid : Mon. civ. Z. I. 59. pro domino suo Stephano bano«

már uroknak nevezik István bánt (III. 12. sz.)

d ) 1313. Oki. CXXXV. — Tkalëié M Epp. Z. I. 226.

e) 1287. Tkalcié Mon. Epp. Z. I. 220.

f ) 1278. Oki. XIII.

g) 1272. Fejér i. h. — 1278. Oki. XIII.

h) 1292. Oki. (1292.) »proximo videlicet nobili viro Radozlai nunc banı«.

i) 1313. Oki. XXXV.

Az Agha nemzetség egyéb elágazására nézve az 1271. máj. 16.

Tkalőidnál (Mon. Épp. Z. I. 156. 1.) közölt oklevél. E szerint : T a m á s de genere Agha

Crisan Gregorius Mortunus Torna Commetaneus vicinis Joannes filius Ariandi

1279-ben

Borch de genere Agha

, ~ . Péter (Tkalcié I. 199. 1.)

1278-ban mint rokon említtetik:

Stephanus de Lapuch (XIII.) Gardon Irsa Grobissa *)

(Wenzel XII. 561. 1294.)

Nem tudjuk beleilleszteni I. Babonik á g á b a amaz Endre fia Fülöpöt, a ki lSS'oTlofdúl elő. (LXXIV.) (L. Wertnernek i. m Aga alatt is 45, 46. 1 O többet mutat ki.)

13. G r e g o r i u s . Hazai Okm. IV. 54. V. ö. Pór i. h. 29. 1290. quondam.

14. S t e p h a n u s (IV.) banus de Stenischnach 1336. LX. İ278. XV.

Stephanum b a n u m et comitem Radyslaum filios comitis Stephani, Nicolaum et Stephanum ac fratres eorundem filios comitis Babonig, épígy 1279. A XVI.

sz. oki. hol István (4. sz.) fia István (12. sz.) meg van különböztetve ettől az Istvántól, a ki a (9. sz.) Babonik fia. — 1283. XX. Radozlao (28.) comité filio Stephani comitis filii condam Baboneg (9.). — 1292. XXVII.

Steph. (12.) et Radozl. (11.) banorum, filiorum comitis Stephani (4.), Nicol.

(16.) Stephani et Joh. (15.) comitum, filiorum comitis Baboneg (9.), ekkor

*) A. Lapuchr Lapech Lapacziak az Una mellékén bírtak. Grobsa Grobissa 1294-ben azt vallotta, hogy a Zakop s a knini püspökség közti birtokát, melyet Ludgár fia Azariás atyjafia után örökölt, eladta István bánnak. L u d g a r egy-e az 1244-ben említett Lodveg Aga nemzetségbeli ispánnal w. II. 153-al nem tudjuk.

LXXXVII!

még comes. — 1294. XXX. még comes. — 1299. XXXI. Stephanus nunc hanus totius Sclavonie, Johannes (15.), Radozlaus (17.) et Otto (18.) comi-tés filii Babuneg (9.) már bán. — 1300. XXXII. Stephanus, Johannes (15.), Radozlaus (17.) et Otto (18.) comités, filios comitis Baboneg (9.), ismét comes. — 1313. XXXV. Stephanus banus, Johannes (15.) et Radoz-laus (17.) comités filii comitis Baboneg (9.), ismét bán. — 1314. XXXVII.

Stephanus b a n u s Sclavonie, Johannes (15.) et Radozlaus (17.) comités fratres sui. — 1316. XL. Stephanus banus. — 1360. LXXXI. comités Dionysius et Paulus filii quondam Stephani bani. — 1370. LXXXVII.

comité Paulo filio quondam Stephani bani filii Baboneg de Crupa . . . Dionysius filius ejusdem Stephani bani fráter suus uterinus (prout videtur uterque heredum solatio destituti) eorumque heredes Johannes, Nicolaus, Baboneg et Stephanus filii quondam comitis Duimi filii Radozlai de Blagai (fuerunt filii fratris eorum patruelis).

15. J o h a n n e s (I.) 1284. XXII. Nicol. (16.), Stef. (14.), Johannes, Oth (18.) et Rachech (17.) filii Baboneg. — 1316. XLI. Johannes b a n u s totius Scla-vonie filius comitis Baboneg. — 1321. XLIII. Nos Johannes b a n u s totius, Sclavon. — 1328. Nos J. filius Bobanyk (9.), magister thavarnicorum domine regine Hung., magister Petrus, filius Henrici condam bani, gener noster. — 1333. Johanne filio Babanek magistro tavarnicorum domine regine consortis nostre charissime, a méltóságok közt. Sztáray család oki. I. 70. — 1334. LIX. Nos magister J. filius Bobanigh (9.), olim banus Sel. et con-d a m magister tavarnicorum ser. Elisabeth con-d. gr. regine Hung. — L e á n y a Anna, Szekcsői Herczeg Péter felesége; fia János XLIII.

16. N i c o l a u s (I.) 1278. XIII. Nicolaus filius Babonig (9.). — 1279.

XVI. Nicolaum et Stephanum (14.) filios comitis Baboneg (9.). 1280.

XVIII. Nicolaus, Stephanus (14.) filii Baboneg (9.). — 1284. XXII. Nicolaus, Steph. (14.), Johan. ( 1 5 ) , Oth (18.) et Rachech (17.) filii Baboneg (9.).

17. R a d o s l a u s de Oztrozech (II.) 1346. LXV. 1283. Radoslaus comes, filius Stephani comitis, filii condam Baboneg. Wenzel IX. 367. — 1321.

XLIV. Nicolai" (29.) et Duim (30.), filiorum Radozlai (17.) comitis, filii Babonegh (9.). diebus absque heredibus masculinis decessus fore agnoscebatur. 1321.

szept. 22. S c h u m i : Archiv I. 63. 1336. LX. Nos Jeorius (Georgius), (26.) Dionysius (27.) et Paulus (24.) fratres, filii quondam Stephani (17.) bani de Stenischnach. — 1360. LXXXI. comités Dionysius et Paulus, filii quon-dam Stephani bani. -— 1366. LXXXV. comes Dionysius filius conquon-dam Ste-phani bani et comes Paulus lrater s u u s uterinus. — 1370. LXXXVII. comes

LXXXVII!

Paulus filius quondam Stephani bani, filii Baboneg de Krupa, et Dionysius fráter s u u s carnalis.

25. J o a n n e s (II.) 1321. szept. 22. Johannes Georgius Dionysius et Paulus comités, filii Stephani bani. — Archiv i. h. I. 63. 1.— 1322. XLVI.

iuvenis, comitis Johannis, filii Stephani (14.) bani, filii Babonek (9.).

26. G e o r g i u s v. ö. 24. sz. a.

27. D i o n y s i u s (II.) 1336. LX. Nos J., Dionysius (27.) et Paulus (24.) fratres, filii quondam Stephani (14.) bani de Stenischnach. L. 24. a. Tau-lusnál. — 1370. LXXXVII. Paulus filius quondam Stephani bani, filii Babo-neg de Crupa . . . Dionysius filius ejusdem Stephani bani, fráter s u u s carnalis . . . . Johannes, Nicolaus, Baboneg et Stephanus filii quondam comitis Duymi filii Radozlai de Blagay, filii fratris eorundem patruelis.

28. R a d o z l a u s (III.) 1283. XX. Radozlao comité, filio Stephani (14.) comitis, filii condam Baboneg (9.) az alsó jamniczaiak protektora. —

1283. XXI. comes Radozlaus, filius comitis Stephani — megszerzi Lipócz v á r á t .

29. N i c o l a u s (III.) 1321. XLIV. Nicolai et Duim (30.) filiorum comitis Radozlai (17.), filii Babonegh (9.). — 1330. LVIII. Nicolaus iuvenis miles ac Duim frater s u u s carnalis filii Radozlai filii Wabonik.

30. D u i m u s 1330. LVIII. Nicolaus (29.) iuvenis miles ac Duym (30.) frater s u u s carnalis, filii Radozlai (17.), filii Wabonik (9.). — 1343.

LXI. Duim, filius Radozlai . . . possessio Vodichan ad avum dicti comitis Duimi devenerat vigore privilegii Emerici regis. Duim n a g y a p j a volt Babo-nik (9.), Vodichát pedig Imrétől BaboBabo-nik nagyapja (2.) kapta. — 1345 LX11. comes Duymech, filius Radozlai-nak avusa és Henricus et Stephanus filii Stephani condam bani avusa megosztoztak birtokaikon.

a v u s lenne Stephanus (12.), Babonik fivére a v u s lenne Bobanig (9.) Stephanus (21.) Radozlaus (17.)

condam banus

Henricus (31.) Stephanus (32.) Duim (30.) V. ö. a XXX. oki.

1345. LXIII. comes Duim, filius Radozlai (17.) filii Baboneg (9.). — 1355.

LXXIV. megkapta a dubiczai Polanát. — 1358. LXXVI. m e g j á r a t j a Sytech nevű birtokának a határait. — 1359. LXXVII. megveszi a Brumen és Hlevkócz közötti földet. — 1359. LXXIX. megkapja Meniget és Medve-gyánt. — 1360. LXXX. megveszi Szvegyenét. — 1364. LXXXIV. Duim, filius Radozlai, filii Babonik. — 1369. LXXXVI. Nagy Lajos comes Duim filius comitis Radozlai filii comitis Baboneg kérésére átir egy levelet.

— 1370. LXXXVII. filii quondam comitis Duimi filii Radozlai. — 1370.

LXXXVIII. comes Johannes filius olim comitis Duimi filii Radozlai de Blagay.

31. H e n r i c u s 1345. LXIII. H. et Stephanus (32.) filii Stephani comi-tis, filii Stephani (21.) condam bani.

32. S t e p h a n u s (VI.) 1345. LXIII. Henricus et St. filii Stephani comitis, filii Stephani (21.).

LXXXVII!

33. J o h a n n e s (III.) a legidősebb 1352. LXX. Lásd 34. sz.

Nicolaus-nál. — 1370. LXXXVII. Johannes, Nicolaus, Baboneg et Stephanus filii quon-dam comitis Duymi filii Radozlai de Blagay. — 1370. LXXXVIII. strenuus miles Johannes filius olim comitis Duymi filii Radozlai de Blagay vice et nom.

Nicolai, Baboneg et Stephani filiorum dicti comitis Duymi iuniorum.

34. N i c o l a u s (IV.) comes de Blagay 1352. LXX. Nicolaus, filius Dóim (30.), filii Radoslai (17.). ac Johannes (33.) fráter suus. — Petrus (38.), filius dicti Johannis. — 1384. CIL comes Nicolaus filius comitis Duymi de Blagay bérbe veszi Felső-Lesztovát.

35. S t e p h a n u s (VII.) 1370. LXXXVII. comitibus Johanni, Nicolao, Baboneg et Stephano filiis quondam comitis Duym filii Radozlai. — 1370.

LXXXVIII. strenuus miles comes Johannes filius olim comitis Duim, filii Radozlai, vice et nomine Nicolai, Baboneg et Stephani filiorum dicti comi-tis Duimi iuniorum. — 1392. CV. venerabili viro magistro Stephano filio condam comitis Duim, comiti Blagay. — 1396. CVII. ven. et discret, vir dominus Stephanus, comes de Blagay socius et concanonicus noster — írja a zágrábi káptalan — Nicolaus fráter suus u t e r i n u s , a c Ladizlaus, Antho-nius et Johannes filii predicti magistri Nicolai, nepotes sui.

36. B a b o n i k (III.) L. 35. sz. Stephanusnál. 1370. LXXXVII. és LXXXVIII. 1431. CLXI. nob. dom. Anne, relicte condam Babonegh de Blagay et Magdalene consorti Marci de Kladussa, filiabus condam comitis Nicolai de Corbavia. — 1434. CLXIV. Anna relicta condam Babonek comitis de Blaga, filia videlicet Nicolai, filii Budizlai comitis de Corbavia, soror carnalis Johannis dicti Groff.

3 7 . T h o m a s . Midőn Orbászi Endre fia Demeter, Orbász vármegyé-ben fekvő Heroch nevű birtokát Pukuri Pál fia István fejér-megyei Tordasi birtokával fölcserélte, Blagay Duim fia Tamás szerepel a pécsi káptalan előtt. Körmendi lev. Al. 5. 1. 1/36.

38. P e t r u s . Lásd 32. sz. a. 1352. LXX. Petrus, filius Johannis (33.) Apulia és Aversa alatt elesett, et quodam nobiles eorum familiares, ipsis per lineam consanguineitatis attinentes.

39. L a d i z l a u s neje Klára, néhai Bánfi István özvegye CXXX, CXLI. 1396. CVII. Stephanus . . . Nicolaus fráter suus uterinus ac Ladiz-laus, Anthonius et Johannes filii predicti Nicolai nepotes sui. — 1406.

CXXI. magnificus Ladizlaus filius Nicolai comes de Blagay suo ac Anthonii et Johannis fratrum suorum uterinorum, filiorum eiusdem Nicolai comitis. — 1406. CXX1I. Ladislaus filius Nicolai de Blagay sua ac Anthonii et Johannis fratrum suorum carnalium. — 1419. egregius Ladislaus de Blagay sua ac Anthonii et Johannis fratrum suorum carnalium.

40. A n t h o n i u s 1434. CLXV. comes Anthonius, ac Ladislaus, Gre-gorius et Mathias filii eiusdem comitis Anthonii. — 1436. CLXXI. et nunc Ladislai, Anthonii et Johannis filiorum (condam) predicti Nicolai. — 1438i CLXXV.Gregorio et Francisco filiis condam egregii comitis Anthonii de Blagajr. 41. J o h a n n e s (IV.) 1435. CLXV1II. egregius Johannes, filius Nicolai de Blaga. — 1441. CLXXXI. Johannes filius Nicolai de Blagay ac Nicolai filii eiusdem Johannis — 1442. CLXXXII. comes Johannes de Blagay. —

LXXXVII!

1442. CLXXX1II. condam cornes Johannes de Blagay, nec non Nicolaus filius prefati condam Johannis. — 1446. CLXXXIV. rocnoha ^opoTiiha, ujcTaBiiia KHe3a iİBanmııa B.ıaraHCKor.

42. M a t h i a s . V. ö. CLXIV. 1434.

43. G r e g o r i u s 1438. CLXXV. Gregorio et Francisco, (45.) filiis con-dam comitis Anthonii de Blaga. — 1470. CCI. Johannes, Stephanus, Nicolaus et Michael comités de Blaga, nec non domina Katherina mater eorum. — 1475. CCIII. Johannes filius condam Gregorii de Blagay assumpto ad se onere Nicolai et Michaelis fratrum suorum carnalium de eadem Blagay.

44. L a d i s l a u s . V. ö. 42. sz.

45. F r a n c i s c u s 1438. CLXXV. Gregorio et Francisco filiis condam comitis Anthonii de Blaga.

46. N i c o l a u s . (V.) V. ö. 41. sz.

47. J o h a n n e s (V.) 1483. CCIX. még él. — 1485. CCX. már csak Stephanus et Michael említtetnek. — 1486. CCXII1. Dorothea, relicta condam Johannis comitis de prefata Blagay, fratris eorum carnalis, glos scilicet ipsorum exponentium, et Johannes cornes de Frangepanibus, fráter eiusdem domine Dorothee.

48. N i c o l a u s . (VI.) L. 43. sz. alatt. 1481. CCV. condam Nicolaum, Stephanum, Johannem et Michaelem filios condam Gregorii de Blaga. —

1483. CCIX. Michael, Johannes et Stephanus filii condam Gregorii de Blagay. Nicolaus már nincs köztük.

49. M i c h a e l . V. ö. 43. sz. a.

50. S t e p h a n u s (VIII.) 1489. CCXVIII. Nos Elena relicta condam Sigismundi de Frangepanibus . . . . filiabus nostris, videlicet . . . . domine Dorothee coniugi magnifici dni Stephani Blagay. — 1504. CCXXV. con-dam Stephani de Blaga ac Gregorii et Anthonii filiorum eiusdem.

51. E l e n a 1487. CCXVI. Petrus comes de Zrinio exposuit, quod ex quo ipse nobilem puellam Elena vocatam, filiam Condam Gregorii comi-tis (50.) de Blaga etc.

52. G r e g o r i u s 1497. CCXXII. Nos Gregorius, filius Stephani comi-tis de Blagay.

53. A n t h o n i u s 1519. CCXXXI. Barbare relicte, nec non Gaspar filii et puelle Justine filie magnifici condam Anthonii de Blagay.

54. S t e p h a n u s (IX.) 1531. CCXXXVI. Georgius de Zlunio cum Anna (56.) sorore nobilis Stephani de Blagay et ipse Stephanus cum Dorothea sorore eiusdem Georgii.

55. D o r o t h e a 1533. CCXXXVII. Nos Leonardus Grwbar sororem seu germanam dni Stephani de Blagay.

56. A n n a . V. ö. 54. sz. a.

57. C a s p a r u s 1523. CCXXXIV. Barbare relicte ac Gaspar filii et puelle Justine filie magn. olim Anthonii de Blagay.

58. J u s t i n a . V. ö. 57. sz. a.

59. F r a n c i s c u s . 1549. CCXLII. Dorotheae relictae et Francisci fi ! i i quondam Stephani Ursinis, comitis de Blaga.

c .

A B l a g a y c s a l á d t ö r t é n e t i s z e r e p l é s e .

E tanúlmánynak nem az a czélja, hogy a család egyetemes szereplését kerekded képben állítsa az olvasó elé.

Külön munkát kellene róla írnunk, ez pedig mint előbb is hang-súlyoztuk — nem lehető addig, míg a szlavóniai és horvát csa-ládok öklevéltárai kiadatlanok. Ezeknek a sorozatát nyitja meg ez a kötet. Ha valamennyit ismerjük, akkor aztán eligazodha-tunk a sziavon s horvát népiség történetének sok részében még irtatlan sűrűjében. A Blagay család csak egy szálfája, igaz, hogy derék törzse az erdőnek, de nagy általánosságok hal-mazatával állanánk elő, ha meg nem várván a többit, azzal könnyítenénk a feladatunkon, hogy íme : ex uno disce omnes.

Igaz, hogy nagy a hasonlatosság e hasonló színtérbeli és történeti környezetben levitézlett családok között, igaz, hogy az egyetemes történelmi hatásokat megannyi egyaránt érezte s így politikai szereplésök adott irányban ment végbe, de mindegyiknek vannak oly sajátságai, melyeket csakis akkor látunk tisztán, ha rendelkezésünkre áll az a nézetünk sze-rint alapvető forrás, az oklevéltár, melyből meríthetünk.

A magyar történetírás egyik jelesének : Salamon Ferencznek adatott meg az a tehetség, hogy a Zrínyiekről szóló mun-kájában a szó szoros értelmében divinatio útján megértette oklevelek nélkül is azoknak az embereknek a lelkét, deductio útján revelálódott nála sokszor, mit később az oklevél ta-núsága megbizonyított. Mi erre nem vállalkozunk, mert nem tudunk eleget. Különös, de egészséges tünet, hogy mentől több az anyag, annnál kevésbé merjük a végleges ítéletet meghozni akkor, mikor tudatára jutottunk a nagy hiánynak,

LXXXVII!

azoknak az ijesztő lékeknek, miket az anyag folyamatossága közben észleltünk.

Mindezeknél fogva mi csak azt mondjuk el, a mit tudunk, a mit észlelünk, s épen azért, mert nem merjük áthidalni a lékeket, csak vázlat számba vesszük e tanulmá-nyunkat, mely legföljebb félfeldolgozásnak, kalauzolásnak illik be. Ha itt-ott vétünk az elv ellen, az ösztönszerűleg törté-nik, s mert azokon a helyeken biztos alattunk a talaj.

A család szerepe az Árpádok idejében.

I.

A családnak, melynek okleveleit közöljük, nemzetségi neve, eredetének a helyét tekintve : a Goriczai nemzetség.

A XII. század folyamán, mikor Dubicza megye közvetlen szomszédságában gyökeres főbirtokosokká lesznek, Vodicsaiak, (Vodicsányiak), Vodicsai ispánok, majd a XIYT. századtól Duimtól kezdve Blagay (Blagaj, Blágay) lesz a család neve.

Annak a nemzetségnek az eldődei, melyből a későbbi Blagay-család kivált, az avarokat uraló szlavinok, szlávok között keresendők, kik a VII. században lerázták uraik jár-mát s elszakadván közűlök a délre vonúlt törzsek, benépe-síték a Balkán-félsziget éjszak-nyugati részét. A Dráva-Száva köz, s még azontűl is bizonytalan határig csak a magyar honfoglalás óta érez ismét hatalmi középpontot a Duna folyamvidékén országalkotó magyar monarchiában. A ma-gyar királyság azonban csak a XII. század végén kezdi meg szervező működését, karöltve a Zágrábban alkotott ma-gyar egyházi középponttal.

Addig a különböző számú nemzetségeknek nincs or-szágos történetök. Eltek, úgy mint apáik, a magok szokása szerint. Az egj^éni sérelmet megtorolták belől az egyes nemzet-ségeken, valamint kifelé a más nemzetségbelieken is. A ki nem vérrokona, nem osztályosa, az idegen előtte, csak az erőnek s a hatalomnak van becsülete. Apáiktól örökölték a római császár iránti tiszteletet, ők magok már az avarírtó Nagy-Károly személyében ismerték meg a frank birodaloxii hatal-mát s hódoltak annak, a ki erősebb volt nálok. A római császár hatalma keleten lehanyatlott, csak a Duna-Száva

LXXXVII!

összefolyásánál van még birtokukban a XI. század folyamán Landor-Fejérvár, helyettök az Árpádok kezébe kerül a ha-talom. A katholikus déli szlávság önkéntelenül is hozzá simul e dynasztiához, melyet a magyarság ural.

A déli szlávság gyűjtő elnevezés. Ertjük alatta a hor-vát nemzeti néven tömörült törzseket, melyek a Kis-Kapella nyúlványát alkotó Gvozd hegyig királysággá tömörültek, de a tengerparti communitásokat országa keretébe beil-leszteni nem tudták, azok megmaradtak a magok egyedi-ségében.^ A Dráva-Száva nyugati közén, s a mai Bosznia éjszaki részeiben a sziavon eredeti népies elnevezés alatt nyelvjárásilag különböző, de a horvátokkal törzsrokon nem-zetségek élnek,'7 a Boszna folyó mentén, a Bosznaság vidékén egy külön történeti individualitásnak a bosnyáknak a csirái fakadnak, míg délre a szerbség politikai gyűjtőneve alatt különféle nemzetségek rajzanak.

A földrajzi viszonyok magyarázzák meg nyilvánvaló világossággal, hogy a magyarság legelőbb a Drávát lépte át s a Száváig, illetőleg a Kulpáig lett az úr. Első sorban tehát ezek a nemzetségek érezték meg a magyarság erejét, míg a horvátsággal szemben csak Kálmán király idejében tisztázódik a magyar királyság helyzete. Magok a horvát urak hivták be a magyar királyt, a ki megszüntette az anarchiát.

A horvát foglalás következtében a Dráva-Száva nyu-gati közének megnőtt az értéke. A magyar király csak akkor lehetett igazán úrrá az új birtokban, ha gyökeret ver a királysága azon az úton, mely a horvát földre vezet. Elnézve ettől a körülménytől, a Száva s Dráva folyó vidéke a német birodalom adriai végeivel : a stájer, karatán s az isztro-görzi vidékekkel hozta kapcsolatba a magyar királyságot. A Dráva-Száva köznek ez a nyugati része csakugyan végbei i erős-sége lett a magyar birodalomnak a német-olasz-szlovén népiséggel szemben, melynek területe később a Habsburgok kezében egyesül. A szlavonság volt az a gát, mely a német-séget a Balkán-félszigetre való hatolásában megakadályozta,

A Kis-Kapela hegyláncz számos nyúlványai közül ma a plesi-viczait ismerjük, oklevéltárunk szerint a Gozd a ma ismeretlen Obnojnica (Dresnék és Gecslce közt) hegycsúcs környékén feküdt.

LX XVIII

s viszont az a híd, melyen a magyar királyság a Balkán-félszigetre befolyást gyakorolt. A magyarságnak ez az előre-haladása a tengerig, földrajzilag kikerekíté a magyar

s viszont az a híd, melyen a magyar királyság a Balkán-félszigetre befolyást gyakorolt. A magyarságnak ez az előre-haladása a tengerig, földrajzilag kikerekíté a magyar

In document TÖRTÉNELMI EMLÉKEK. (Pldal 75-200)