A közvetítés módja, a mediáció nehézségei különbözőek voltak a külön-böző iskolákban és szinteken, a hallgatói reflexiók alapján. A nyelvtani fogalmak közvetítésén kívül magának az érintkezésnek, a kommuniká-ciónak a közvetítése történik célnyelven a csoporttal.
A 2. kisvárosi gimnáziumban két történelem szakos hallgató dol-gozott a középhaladó csoporttal. Szilvia és Norbert fegyelmezetten ragaszkodtak a francia nyelv használatához és különböző módsze-rekkel, türelmesen igyekeznek rávenni a tanulókat a francia nyelvű kommunikációra. Az anyanyelv használata a nyelvtan magyarázatánál gyakran előfordult. Az angolra, mint közvetítő nyelvre a nyelvtani je-lenségek összehasonlításánál támaszkodtak, hiszen nyelvtani szer-kezetek között találhatók hasonlóságok. Mindketten egy-egy félévet töltöttek Franciaországban Erasmus-diákként. Stratégiájuk a rávezetés és a tanulótárstól kért magyarázat volt, az anyanyelven megszólaló tanulónak is igyekeznek franciául válaszolni. Módszertani törekvésük az volt, hogy az órán a tanár ne zökkenjen ki a célnyelvi kommunikáci-óból, a közvetítés nyelvére tudatosan figyeltek, ez reflexióik központi problémája volt.
Szilvia és Norbert (francia–történelem szakos hallgatók) 2. középiskola Reflexiók, tapasztalatok (2018. 09. 21. – 1. óra):
„Tanári szempontból fontos volt annak a megtapasztalása, hogy milyen a megfelelő beszédtempó, milyen szókincset használhatunk az órán, mi érdekli a diákokat. Célunk az egész tanítás során az, hogy a francia legyen a kommunikáció és a közös munka nyelve, de be kell látni, hogy van olyan, mikor ez nem sikerül. Ugyan az óra alapnyelve már az első órán is a francia volt, mégis, ha egy diák nem értett valamit – többszöri átfogalmazás, egyszerűbb szó-használat után – kénytelenek voltunk magyarul elmagyarázni a feladatot.”
Reflexiók, tapasztalatok (2018. október 19. – 5. óra)
Igyekeztünk és igyekszünk a francia nyelvű kommunikáció arányát növelni a magyarral szemben. Ezt úgy ültettük át a gyakorlatba, hogy a magyar nyelven feltett kérdésekre is franciául válaszo-lunk, ezzel mutatva, hogy az óra nyelve a francia. A diákok annak ellenére, hogy nem a kérdés nyelvén válaszolunk, egész jól meg-értették, megértik azt, amit mondunk. Az, hogy mégis magyarul teszik fel a kérdéseket, betudható a félelemnek, de főképp a válasz bizonytalanságának. Ezt a bizonytalanságot próbáljuk feloldani a folyamatos pozitív visszacsatolással.
Reflexiók, tapasztalatok az utolsó óráról (2018. december 12. óra)
„Több esetben előfordult az is, hogy nem értették, amit franciául mondtunk. Ebben az esetben igyekeztük más szavakkal, fogalmak-kal megmagyarázni az adott szót s kifejezést is.
Az órákon mindig igyekszünk arra, hogy a diákok minél többet szó-laljanak meg franciául, így több szituációs feladatot is vittünk.
A szituációk alatt végig csöndben vagyunk, a hibákat, megjegyzé-seket azonban összeírjuk, melyeket velük is megosztunk, de minden esetben figyelünk arra, hogy arra is rávilágítsunk miben fejlődtek, mi volt jó a dialógusban. A csoport tagjai ebben is fejlődtek, sokkal bátrabban szólaltak meg a 12. alkalmon, mint előtte.”
A tavaszi félévre ugyanez a csoport ismét történelem–francia szakpárosí-tású hallgatókat kapott, akik ugyanúgy központi problémaként élték meg a magyarázatoknál a közvetítés nyelvének megválasztását. Nem vettek részt Erasmus-féléven Franciaországban. A tanfolyam kezdetén Mária a francia nyelv használatának nehézkességét a tanulók kényelmeségének tulajdonítja. A hallgatónő a tanfolyam végére a saját nyelvi hiányosságai-ról írt a reflexióban, ez a belátás fordulatot jelentett önértékelésében. Az összefüggő szakmai gyakorlaton nagyobb felelősséggel, jóval több időt for-dított a felkészülésre, hiányosságainak tudatában. Péter észrevette, hogy fordítás nélkül is megoldható a hallott szöveg megértetése, ha a képek redundánsan alátámasztják a jelentést. A 2019-es évtől megkértük a hallga-tókat, hogy külön-külön írják reflexióikat, így lehetővé vált a mentorálásban személyre szabott észrevételeket tenni.
Mária és Péter (történelem–francia szak) 2. középiskola, 12.-es csoport 2. félév 2019.02.11.
1. óra Mária: „A francia kommunikációt igyekeztünk a lehetősége-inkhez mérten érvényesíteni, de az óra előre haladtával látszott, hogy a diákok nincsenek hozzászokva az efféle kommunikációhoz.”
2. Mária: „Mivel még nem szoktam hozzá, hogy egy órán keresztül franciául beszélek, néha hibát vétek, de ilyenkor, ha észreveszem, egyből kijavítom magam. Nem zavar, hogy hangosan kijavítom ma-gam, hiszen ők is tudják, hogy még nem vagyunk tökéletes tanárok.”
3. Péter: „A nyelvtant magyarul mondtam, ez volt a tanárnő ké-rése, de ezt a nyelvtant valószínű, hogy kérése nélkül is magyarul magyaráztam volna… Annak ellenére, hogy nehéz részt vettünk, motiváltak voltak, látszott rajtuk, hogy meg akarják érteni. Óra elején hangsúlyoztam, hogy ez egy nehéz anyagrész, valószínű, hogy emiatt is figyeltek jobban.
4. Péter: „Úgy vettem észre, hogy még nehézséget okoz nekik az, ha a hallott szövegértésnél a hang és a szöveg nem kapcsolódik szoro-san egymáshoz, ezért úgy választottam videót, hogy maguk a képek is magukról beszéljenek.
8. Mária: Óra vége felé az a kellemetlenség történt, hogy belekeve-redtem az egyik ige ragozásába. Kicsit zavarban éreztem magam, de nem akartam nekik helytelen dolgot tanítani, így gyorsan meg-néztem inkább telefonon. Ezt a hibát annak tudom be, hogy ebből a részből kevésbé készültem fel otthon.
Krisztina és Karina (angol–francia szak) 1. középiskola 2018/2019.2. félév, középhaladó csoport
Krisztina és Kinga változatos óravázlataikkal sikeres félévet zártak az első középiskola középhaladó csoportjában. A hallgatók és a tanulók kö-zött célnyelven folyt a kommunikáció.
1. „Nagyon jó tapasztalat volt a francia csoporttal dolgozni. Rendkí-vül magasan motivált tanulókról van szó, akik teljes erőbedobással szeretnék fejleszteni a francia tudásukat. Nem voltak megilletőd-ve, amikor rögtön franciául kezdtünk el beszélni. Nagy örömmel láttuk, hogy amíg tartott az óra ők is igyekeztek végig a franciát használni”.
5. „Mivel nem volt még a kezükben infografika, ezért együtt értel-meztük a leírtakat és az ismeretlen szavak átbeszéltük. Szerencsére a 12.-esek próbálkoznak, és a lehető legkreatívabb módon, kézzel láb-bal, anglicizmusokkal is akár próbálnak válaszolni a kérdéseinkre.”
6. „Amúgy is mindig azt hallottam nyelvtanáraimtól, hogy mindig a körülírást kell előbb megpróbálni aztán a tökéletes szót keresni.
Persze, nekem, mint leendő nyelvtanárnak nagyobb szókinccsel és magabiztosabb nyelvtani kompetenciákkal kell rendelkeznem. Ezért például nem engedhetem meg magamnak, hogy ne tudjam, hogy van a sütőtök franciául. Ez nekem plusz motivációt, ad, hogy még jobban elmélyítsem a francia tudásom.”
Krisztina (angol-francia szak) 2. középiskola, 10. évfolyamos kezdő csoport 2019/20. 2. félév
A hallgató átkérte magát 2. középiskolába a második félévre, ahol a csoport A1-A2 szinten mozog, a körülírás ezen a szinten nem mindig érthető, a Tár-skötet sem említi, hogy a közvetítésre, körülírásra, egyszerűsítésre esély lenne célnyelven az A1- szinten. A hallgatót megkérik a tanulók az angol nyelvű felirat használatára a francia nyelven hangzó hanganyag esetében.
Ez a kérés az előző 1. középiskolában, a középhaladó csoportban nem me-rült fel, ott a szint magasabb, B1 körüli volt. A hallgató a többnyelvűséget igénylő helyzetet jól tudta kezelni. A nehézségek közül a motivációt és a figyelem fenntartását említette, az élményszerűség is csorbát szenve-dett. A távolsági oktatás időszakában frontálisabbá vált az óra, rosszul lehetett hallani a tanulókat, az angol felirat alkalmazása a továbbiakban is segítséget jelentett.
„A videó az idősek és a technológia kapcsolatáról szólt egy vicces francia youtuber megosztotta a tapasztalatait. A diákoknak tet-szett, bár a második megnézéskor nagyon kérték, hogy kapcsoljam be az angol feliratot, mert a globális hallás utáni szövegértésük nem volt a videó szintjén.”
„Mindenesetre Eszternek szívesen átadom a legjavát annak, amit az online térben fel lehet lelni, gondolok itt rövidfilmekre, ami elérhetők youtube-on és van hozzájuk angol felirat így élvezhetők egy A2-es szinten lévő tanulónak.”
„Figyelembe kellett vennem, hogy a diákoknak a hátrányos hely-zetük miatt, korlátozottak a technikai lehetőségük. Az első táv-oktatásos foglalkozásról vegyesek voltak a tapasztalataim, mivel az óráimat rengeteg mozgás és a személyes közös élménygyűjtés határozta meg, nem igazán tudtam miképpen tudok hasonló él-ményt biztosítani online.”