Brătianuval és a Regátban letelepedett erdélyi románok küldöttségével (többek közt Aurel Popovici-csal). A trónörökös látogatása kiváltja Budapest rosszallását

1909. július 23. Az úgynevezett Oszmán–Albán Alkotmánybizottság (az albán ifjútörökök) kongresszust hív össze Dibrába, ahol 40 fős bizottságot választanak. Igényeik:

albán alapfokú és középiskolák alapítása (az iskolák maguk választhassák meg, melyik ábécét használják), albán nyelvű istentiszteletek bevezetése, az itt szolgáló hivatalnokok ismerjék az albán nyelvet. Együttműködést ajánlanak az ifjútörököknek. Az ifjútörök megbízottak viszont az arab betűs ábécét forszírozzák, valamint azt várják el, hogy az albánok kiálljanak az Oszmán Birodalom mellett.

1909. augusztus 1. Az Oszmán Birodalom bevezeti a Görög Királyság termékeinek bojkottját, mely intézkedés 1911 októberéig, az olasz–török háború kitöréséig tart.

1909. augusztus 8. Kudarcot vall a 133 napos sztrájk a bulgáriai koszteneci gyufagyárban. – Elkészül a Radomir–Küsztendil-vasútvonal (87 kilométer hosszú).

1909. augusztus 16. Az Oszmán Birodalomban lezajló ellenforradalmi kísérletet követően kihirdetik a társulás, majd szeptember 27-én az útonállás és zendülés megakadályozására hozott törvényt. Ez utóbbi keretében görög állampolgárokat és konzulátusi munkatársakat utasítanak ki az Oszmán Birodalom területéről a török parlament görög képviselőinek élénk tiltakozásától kísérve. Ezzel párhuzamosan elkezdik a fegyveres csoportok lefegyverzését is, valamint a Bosznia-Hercegovinából érkező muzulmán menekültek letelepítését, általában ortodox keresztények birtokaira és ingatlanaira, hiába tiltakoznak az oszmán parlament görög képviselői ez ellen is.

1909. augusztus 21. – szeptember 3. Ion I. C. Brătianu román miniszterelnök Bécsben és Berlinben a nemzetközi viszonyokról és a boszniai válság utáni balkáni helyzetről tárgyal.

1909. augusztus 28. Gudi-puccs. A Nikolaosz Zorbasz ezredes és Theodorosz Pangalosz hadnagy vezette Katonai Liga összeesküvése (ifjútörök mintákat alapul véve a szervezkedés során) az Athén melletti gudi garnizonban arra kényszeríti a királyt, hogy menessze a Rallisz-kabinetet. Ez nem elégíti ki a felkelőket, akik azt is követelik, hogy alkotmánymódosítás céljából hívja össze a király az alkotmányozó nemzetgyűlést.

Eltávolítják a trónörököst és a hercegeket a hadsereg éléről. E puccs vezet Venizelosz Athénba érkezéséhez és felemelkedéséhez.

Eleftheriosz Venizelosz a krétai autonóm kormány igazságügyi minisztere volt, 1910-ben Liberális Pártjával egyetemben hatalomra kerül (260 hely a 346-ból), és meghatározó szereplői lesznek a görög parlamentnek (utoljára 1933-ban alakítanak majd kormányt a liberálisok). Venizelosz korszerűsíti az államapparátust (megszabadul néhány riválistól), reformokat vezet be, de közben újabb hiteleket vesz fel. Módosíttatja az alkotmányt a polgárság érdekeinek megfelelően, de a gazdasági helyzet nem javul: 1900–1910 között 200 ezer görög vándorol ki (a megelőző évtizedben is ennyi). Görögország megkezdi hadserege felkészítését egy területszerző háborúra. A konzervatív Nemzeti Párttal ellentétben a liberálisok fogékonyabbak a társadalmi kérdések iránt, nem kizárólag a Megali Idea megvalósításában látják a problémák megoldásának módját.

1909. augusztus Montenegróban leleplezik a Kolašin-összeesküvést (illegális forradalmi szervezkedés). Előzménye: 1908-ban Podgoricában titkos szervezetet hoznak létre, majd kapcsolatot teremtenek a parlamenti ellenzékkel és a belgrádi emigrációval. A képviselők 1909 januárjában elfogadják az ideiglenes statútumokat, céljuk Miklós

erőszakos eltávolítása és Dániel (Danilo) trónra emelése. Az összeesküvést leleplezik, 1909. november 16-án a 103 vádlottból 11-et halálra, 51-et börtönbüntetésre ítélnek.

1909. szeptember 2–8. A közép-albániai Elbasanban gyűlést tart 35 delegátus a dél- és közép-albán területekről. Kiállnak a latin betűs ábécé, valamint az elbasani dialektus használata mellett, mivel úgy vélik, hogy ez a nyelvjárás a legkönnyebben érthető mindenki számára, és így közelebb kerülhetnek egymáshoz az északi tosztok és a déli gegek. A gyűlésen elhatározzák, hogy Elbasanban albán nyelvű felsőbb iskolát alapítanak.

Az első albán tannyelvű tanítóképző (shkolla normale) december 1-jén kezdi meg működését a városban.

1909. szeptember 21–22. Ljubljanában első ízben tartanak konferenciát a délszláv szociáldemokrata pártok. Szlovéniából, Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából érkeznek küldöttek.

1909. szeptember vége A kelet-albániai Dibra környékén és a Mati-földön albán fegyveres megmozdulások kezdődnek.

1909. október 23. Miután elkészült az új hullámtörő, megnyílik a bari szabad kikötő.

1909. október 24. Az olaszországi Racconigiben egyezmény születik Oroszország és Olaszország között a balkáni status quo fenntartásáról. A megegyezés a líbiai Kirenaikát és Triploitániát olasz, míg a Tengerszorosokat orosz érdekszférának tekinti. A lépéssel Olaszország tovább távolodik a hármas szövetségtől.

1909. október 24. Szerbiában ismét Nikola Pašić alakít kormányt (hivatalban 1911.

július 11-ig).

1909. október 25. Ferdinánd bolgár király Szerbiába látogat.

1909. december 10. Bukarestben megalapítják a Hazai Zsidók Szövetségét (1923-tól Román Zsidók Szövetsége). A szervezet kiáll a zsidók állampolgári jogaiért és a romániai politikai életben való részvételükért.

1909. december 21. Romániában merényletet követnek el Ion I. C. Brătianu miniszter-elnök ellen, a politikus azonban csak megsebesül.

1909 során Megjelenik a Romániai Magyar Újság. Az érdekvédelem és az identitás erősítése mellett célja az egyre feszültebb államközi viszony és a Magyarország-kép javítása. 1916 elején szűnik meg.

1909 során Megnyitják az első mozikat Athénban.

1910. január 1. Bukarestben munkásgyűlést tartanak, amely során újjászerveződik a Romániai Szociáldemokrata Párt – újjáalakulási kongresszusát február 13–16. között rendezik meg.

1910. január 7–9. Belgrádban első ízben rendeznek konferenciát a balkáni szociáldemokrata pártok, a nacionalizmus és a militarizmus ellen lépnek fel.

1910. január 18. Josip Stadler szarajevói érsek kezdeményezésével megalakul a Horvát Katolikus Egyesület (miután az érseknek nem sikerül érvényre juttatni programját a Horvát Nemzeti Közösségben). A katolikusok összefogását szorgalmazó párt Bosznia-Hercegovina és Horvátország egyesítését hirdeti a Monarchián belül (annak trialista átalakítását is felvetve).

1910. január 28–29. Ion I. C. Brătianu román miniszterelnök megbeszéléseket folytat Alois Lexa von Aehrenthal osztrák–magyar külügyminiszterrel. A román kormányfő felhívja a figyelmet az erdélyi románok sérelmeire, amelyek negatív módon befolyásolhatják a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat. Az Osztrák–

Magyar Monarchia elismeri Románia kompenzációs igényét Dobrudzsában.

1910. január 31. A Muszlim Haladó Párt nevét Muszlim Önálló Pártra változtatja (Muslimanska samostalna stranka, MSS), egyúttal kihagyja programjából a horvátirányultságot. Az 1910. évi választások előtt tárgyalások kezdődnek, hogy együtt induljon a Muszlim Nemzeti Szervezettel a választásokon, a személyes politikai ambíciók miatt azonban nem egyeznek meg a mandátumok megosztásában, így nem jön létre megállapodás.

1910. február 8. Utolsóként a jelentősebb bosznia-hercegovinai politikai pártok közül a Muszlim Nemzeti Szervezet is elismeri az annexiót. 12-én a végrehajtó bizottság a Musavat című lapban felhívásában jelzi, hogy lépéseket kell tenni a muszlim érdekek védelmében a közelgő alkotmányos időszakban. Jelzi, részt vesz a politikai életben.

1910. február 10. Az ifjútörököket támogató albánok gyűlése a dél-macedóniai Monastirban (Bitola) kiáll az arab betűs ábécé mellett. Korçában február 19-én több mint

tízezren tüntetnek az arab betűs ábécé erőszakos kötelezővé tétele ellen. A megmozdulást követően más városokban is kiállnak a latin betűs írásmód mellett (Gjirokastra, február 20., Elbasan, március eleje).

1910. február 17. Ferenc József aláírja a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendelkezéseket, melyek hat, egymással összefüggő részből állnak. 20-án hirdetik ki ünnepélyesen Szarajevóban. A statútum (alkotmányt) értelmében Bosznia-Hercegovina továbbra is különálló igazgatási egységet képez, a közigazgatást a szarajevói tartományi kormány végzi, amely a közös minisztériumnak van alárendelve. A statútum biztosítja a jogegyenlőséget, a polgári jogokat, a személyes szabadságot, a vallás- és lelkiismereti szabadságot (az öt bevett felekezet: muszlim, szerb-pravoszláv, katolikus-görögkatolikus, evangélikus, zsidó), a nemzeti sajátosságok megőrzésének jogát, a szólásszabadságot (a sajtó előzetes cenzúráját eltörli), a tulajdon sérthetetlenségét és a gyülekezés szabadságát.

Létrehozza a parlamentet: 20 virilista (az egyházak és a kamarák vezetői, a szarajevói polgármester és a legfelsőbb bíróság elnöke) és 72 választott képviselő taggal. A tartományi kormány azonban nem felelős a parlamentnek, a kormány vezetőjét sem a parlament nevezi ki, és mivel a törvénykezdeményezési jog a kormányt illeti, a parlamentnek széles körű törvényhozó hatalma sincs (a költségvetésre, büntető bírósági, gazdasági-kereskedelmi, oktatási, agrártulajdoni, építési ügyekre terjed ki a törvényhozó jogköre). A parlament jogköréhez kizárólag a helyi ügyek tartoznak, így nem terjed ki a parlament jogköre a fegyveres erőkkel és a külkereskedelemre kapcsolatos kérdésekre. A parlament és a többi hatalmi ág közti, valamint az osztrák és a magyar parlamenttel folytatott kommunikáció, egyeztetés feladatával létrehozzák az államtanácsot (4 pravoszláv, 3 muszlim, 2 katolikus tag). A választási törvény kuriális választásról rendelkezik (3, az adófizetés mértéke alapján megállapított kúria). Az első kúria (nagybirtokosok, értelmiségiek) 18, a második (városiak) 20, a harmadik (falusi községek) 34 képviselőt választ; meghatározzák, hogy az egyes vallási csoportok hány képviselőt választanak: a szerbek 31-et, a muszlimok 24-et, a horvátok 16-ot, a zsidók egyet. A választójog a 24 év feletti férfiakra terjed ki (csak azok a nők szavazhatnak, akik 140 korona feletti földadót fizetnek, vagyis az első kúriában). A kotori (községi) tanácsokról szóló törvény választott önkormányzati testületeket állít fel a medzsliszek helyett (szintén felekezeti kulcsok alapján választják).

1910. február 24. Sikertelen bolgár tárgyalások az oroszokkal való szövetség megújítása ügyében. Az 1902-es megállapodás érvényessége megkérdőjeleződik, a bolgárok szövetségeseket keresnek.

1910. március 3. Ferenc József leiratban szólítja fel Burián Istvánt a bosznia-hercegovinai agrárkérdés megoldására (a kmetek fakultatív megváltására). A csiflikek önkéntes felosztása nagy vitákat vált ki a pártok között.

1910. március 6. A görög parasztság agrárreformok iránti igényét megfogalmazó tömegmegmozdulást Kilelernél görög katonai erők verik le: 4 halott és 15 sebesült. Ennek hatására Eleftheriosz Venizelosz részleges földreformot hajt végre Thesszáliában 1911-ig újabb 265 ezer hektárt adva át a parasztoknak. (Az 1871-es földreform jelentősebb volt:

ekkor Görögország művelhető földjeinek harmadát, 265 ezer hektárt, ültetvényeinek 55%-át adták el 357 ezer kisbirtokosnak 26 éves, 5%-os kamattal. Így a görög parasztság harmada földtulajdonossá vált, de a kiosztott átlagos birtokméret megint egy hektár alatt maradt. 1880-ban eltörölték a tizedet, és az igavonó állatok után fizetendő adóval helyettesítették, amely a termés 4–5%-át tette ki, ezzel a terhek körülbelül 8–10% ponttal csökkentek.)

1910. március 21. Prištinában felkelés robban ki az újabb adók ellen. Közel 15 ezres tömeg követeli az albán szokásjog tiszteletben tartását. A felkelés április folyamán végigvonul Koszovón.

1910. március 21–23. A második albán nyelvészeti kongresszus Monastirban a latin betűs albán ábécét támogatja. A kongresszus kimondja: a döntés az albán írásmódról az albánok kompetenciájába tartozik.

1910. március 20–28. Ferdinánd bolgár cár Isztambulban tartózkodik. A bolgár–török viszony javulása részben az 1908 utáni osztrák–bolgár szövetségi terveknek tudható be (ellensúlyozandó az 1908 utáni szerb–orosz közeledést), de a nagyhatalmi támasz és garancia nélkül maradt ifjútörökök (és nem különben a konzervatívok), valamint a bolgárok szövetségkeresésének is betudható. Mivel ennek hatására az oroszok felmondják a románellenes védelmi szövetséget Bulgáriával, Szófia a szerbekhez is közeledni kezd, mert úgy gondolja, hogy őket sikeresebben tudja kiszorítani a Vardar-völgyből, mint a szintén afelé kacsingató Osztrák–Magyar Monarchiát.

1910. március 31. A konstantinápolyi pátriárkátus a szerb Varnava Rosićot választja debar–velesi püspökké, április 10-én iktatják be (a Balkán-háborúkat követően, 1913-tól az ohrid–bitolai érsekséget is irányítja, a jugoszláv állam megalakulása után, 1920-ban skopjei érsekké választják, majd 1930-ban a szerb egyház metropolitája lesz).

1910. március Vízre bocsátják az Averof páncélos cirkálót. A csatahajót 1907-ben kezdték el építeni Livornóban, és a 19. század egyik legjelentősebb görög mecénásáról,

Georgiosz Averofról kapta a nevét. A Balkán-háborúkban és a második világháborúban is fontos szerepet játszik, majd a német megszállás elől Alexandriába menekítik. 1984-től – mint a görög haditengerészet jelképe – múzeumként működik Pireusz kikötőjében.

1910. március I. Péter szerb király, Nikola Pašić miniszterelnök és Milovan Milovanović külügyminiszter oroszországi útjuk során a tervbe vett Balkán Szövetség létrehozásához orosz támogatást kérnek.

1910. április 23–29. Az albán felkelők a koszovói Gnjilanénál (Gjilan) egy hétig ellenáll-nak a Şevket Torgut pasa által vezetett oszmán erőknek.

1910. április A macedóniai bolgárok megkísérlik a kapcsolatok rendezését az ifjútörökökkel, miután azok az ellenforradalomtól való félelmükben 1909. október végén felszámolták a nemzetiségi forradalmi klubokat (csak az „oszmán” klubok működése maradt legális).

1910. május 6–7. Romániában megalakul a Nacionalista Demokrata Párt. A Nicolae Iorga történész és Alexandru C. Cuza professzor által vezetett párt konzervatív-junimista programmal lép fel (az agrárkérdés megoldása, a román gazdaság védelme, a nagyhatalmaktól független külpolitika). A párt a városi alsóbb és középső rétegeket és a vidéki származású értelmiségieket szólítja meg.

1910. május 18–28. Megtartják az első parlamenti választásokat Bosznia-Hercegoviná-ban. Négy párt jut be a parlamentbe: az összes szerb mandátumot (31) a Szerb Nemzeti Szervezet, az összes muszlim mandátumot (24) a Muszlim Nemzeti Szervezet szerzi meg.

A horvát mandátumok megoszlása: Horvát Nemzeti Közösség 12, Horvát Katolikus Egyesület 4. A képviselők zöme értelmiségi (45) és földbirtokos (24).

1910. május Újabb albán megmozdulások kezdődnek Koszovóban Isa Boletini vezetésével és Szerbia burkolt támogatásával. Az albánok az új adók bevezetése ellen tiltakoznak, utakat zárnak el. A felkelés ellankad, amikor a török erők beveszik Djakovicát és 1910. június 1-jén Ipeket.

1910. június 4. Tiltakoznak a bolgárok a Bosznia-Hercegovinából menekülő muszlim muhadzsirok Üsküb (Szkopje) környéki letelepítése ellen.

1910. június 15. A bosznia-hercegovinai tartományi parlament megnyitásának napján egy boszniai szerb joghallgató merényletet kísérel meg Marijan Varešanin kormányzó ellen. A parlamenti ülésszakon szinte minden kérdésben kidomborodnak a szerb–horvát

nemzeti ellentétek, a postatakarék kérdésében első ízben működnek együtt a bosnyákok és a horvátok. Vége szakad a szerb–muszlim együttműködésnek.

1910. július 6. Benyújtják a bosznia-hercegovinai parlamentben a kmetek meg-váltásáról szóló törvényt. A javaslat a korábbi gyakorlat törvényesítését (a kmet és a birtokos szabad megegyezését) tartalmazza, valamint hogy megegyezés esetén az állam bizonyos segítséget (hitelt, 4,5%-os kamattal, 30–50 éves futamidővel) nyújt a kmeteknek.

1910. július 6–9. Szófiában Szláv Kongresszust rendeznek, amelyet az oroszbarát nemzeti és haladó liberális párttagok uralnak.

1910. július 7. Párizsban létrehozzák a Francia–Szerb Bankot, amely a legnagyobb francia balkáni befektető lesz.

1910. július 12. Megjelenik a műhelyekről szóló törvény Szerbiában: megszünteti az eddig fennmaradó céhes rendszert (Magyarországon 1872-ben szűnik meg, ekkor sok céhes délre települ), a munkaidőt 14 óráról leszállítja, 10 (+ 2, szükség esetén) órában maximálja, megtiltja a 18 év alattiak éjszakai munkavégzését. Ez az első munkajogi törvényi szabályozás Szerbiában.

1910. július 24. Az oszmán erők Dzsavid pasa vezetésével beveszik az albán felkelők által ellenőrzött Shkodrát Északnyugat-Albániában. Megtorlások kezdődnek, betiltják az albánok szokásjogon alapuló törvénykönyvét (Lekë Dukagjini) és a latin betűs albán könyvnyomtatást. Elkobozzák a fegyvereket, valamint összeírják a férfi lakosságot.

Augusztus végére pedig sikeresen befejeződik Torgut pasa hadjárata, aki ellenőrzése alá veszi az északi albán területeket (Dibra, Elbasan, Tirana).

1910. július 27. Szerbia és az Osztrák–Magyar Monarchia új kereskedelmi szerződést köt, amelynek értelmében Szerbia kevesebb friss húst szállíthat a Monarchiába, ugyanakkor magasabb vámokat vethet ki az osztrák–magyar ipari árukra (1911. január 24-én lép életbe). Ezzel véget ér a disznóháború.

1910. augusztus 14. Cetinjében megjelenik az elektromos világítás.

1910. augusztus 15. Miklós fejedelem trónra lépésének 50. évfordulóján Montenegrót királysággá, a fejedelmet I. Miklós néven királlyá kiáltják ki.

1910. augusztus 21. Parlamenti választásokat tartanak Görögországban. A Modernista Párt vezette Egyesült Párt 210 mandátumot szerez a 362-ből. Új erő kerül a

parlamentbe („a változásokat támogató függetlenek”, 122 mandátum), melynek képviselői Eleftheriosz Venizeloszt ismerik el vezetőjüknek. Egyelőre Sztefanos Dragoumisz marad a miniszterelnök (október 18-i lemondásáig).

1910. szeptember 18. Pireuszba érkezik Venizelosz, ahol hatalmas tömeg várja.

Hamaro-san fogadja a király is, és október 19-én miniszterelnökké nevezi ki. A parlamenti többség megszerzése érdekében decemberre választásokat írnak ki.

1910. szeptember 26. A magyarországi Román Nemzeti Párt vezetői egy 23 pontos emlékiratot nyújtanak át a románokkal való megegyezést szorgalmazó gróf Tisza Istvánnak. A románok politikai, nemzeti, oktatási és kulturális jogainak bővítéséért cserébe hajlandóak lennének elfogadni a dualizmust.

1910. november 17. Montenegró titkos szerződést köt Oroszországgal: Oroszország felfegyverzi a montenegrói hadsereget, Montenegró nem tesz semmilyen lépést Oroszország tudta nélkül, és Oroszország felhívására haderejét az orosz hadsereg rendelkezésére bocsátja.

1910. november 27. Megnyílik az első, kimondottan filmvetítések céljára épült mozi Belgrádban.

1910. december 11. Parlamenti választás Görögországban, amelyet az újonnan alapított, az ország első modern értelemben vett politikai pártjának tekinthető Liberális Párt nyer meg Eleftheriosz Venizelosz vezetésével (307 mandátum a 362-ből). Venizelosz marad a miniszterelnök. A régi pártok bojkottálják a választásokat.

1910 során A népszámlálások szerint az Osztrák–Magyar Monarchia népessége 51,39 millió fő, ebből „szerb-horvátul” 4,38 millióan (8,52%) beszélnek. Bosznia-Hercegovina népessége 1 898 044 fő (43,5% pravoszláv, 32,25% muszlim, 23% római katolikus). Az Oszmán Birodalom népessége 20,9 millió; a balkáni államoké: Románia 7;

Görögország 5,3; Bulgária 4,3; Szerbia 2,9; Montenegró 0,2 millió fő.

1911. január 11. Romániában a nemzeti liberális kormány lemondása után Petre P.

Carp alakít konzervatív kormányt. Carp január 12-én ismerteti programját.

1911. január 24. Életbe lép az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia új kereskedelmi egyezménye. A disznóháború igazi vesztese a Monarchia, mert a szerbek találnak áruiknak más piacot, és francia tőkével a szerbiai élelmiszeripar is fejlődésnek indul (feldolgozó- és tartósítóipar). A tengerpart nélküli Szerbia Szalonikin keresztül Marseille-be küldi áruit,

a hosszú út miatt tartósításuk szükséges. Ettől kezdve a tengeri kijutás még fontosabb a szerbeknek, a Monarchia pedig meg akarja akadályozni ezt, egyrészt tartva az orosz hajók megjelenésétől, másrészt Szerbia gazdasági önállóvá válásától.

1911. február 2–4. Nikollë Ivanaj (Nikola Ivanaj) és Sokol Baci vezetésével az Albán Nemzeti Bizottság székhelyén, Podgoricában úgy határoz, hogy májusban felkelést robbantanak ki. (Előzmény: az 1910. évi albán felkelés után sok albán Montenegróba menekült, ahol támogatásban részesült.)

1911. február vége Katolikus albán törzsek felkelése kezdődik az Oszmán Birodalomban (Dibra, Mati-föld), majd a megmozdulások átterjednek Montenegróra is. Március 11-én a Hoti törzs emberei Dedë Gjo Luli vezetésével megtámadják a török megfigyelőket.

Március 28-án a felkelők elfoglalják Tuzit.

1911. március 29. Ivan E. Gesov vezetésével nemzeti és haladó liberálisokból álló kormány alakul Bulgáriában (a kormányfő korábban Kelet-Rumélia pénzügyi igazgatója, majd 1883-tól a Nemzeti Bank igazgatója és pénzügyminiszter volt, Konsztantin Sztoilov 1901-es halála után a Nemzeti Párt – narodnyakok – vezetője). A (nagy) nemzetgyűlési választáson június 5-én a koalíció 336 helyet szerez.

1911. március 31. Szófiában megnyitják a Bolgár Központi Szövetkezeti Bankot a szövetkezetek hitelezésének biztosítására.

1911. április 4. Megkezdődik a vita a szarajevói parlamentben a kmetek fakultatív megváltásáról szóló törvényről. A következő nap elfogadják az uralkodói törvényjavaslatot (a bosnyákok és a horvátok mellett a szerb virilisták és első kúriai képviselők is). Az elfogadást nagyban elősegíti, hogy március 31-én a horvát és a muszlim képviselők megállapodtak: a horvátok is megszavazzák a javaslatot, cserébe a muszlimok is támogatják Nikola Mandić javaslatát, miszerint az ország nyelve a „szerb vagy horvát”. (A szerbek radikálisabb megoldást, kötelező megváltást szerettek volna elérni, a paktumról pedig úgy vélték: megindult a bosnyákok „kroatizációja”, a muszlimok meggyőzése és felhasználása a horvát nemzeti gondolat érdekében.)

1911. április 26. Felkelést robbant ki a midrita római katolikus albán törzs. Terenc Toçi (Terenzio Tocci) olaszországi albán vezetésével Oroshban kikiáltják autonómiájukat, és ideiglenes kormányt hoznak létre. A törökök csapatok hamarosan megindulnak, hogy leverjék a megmozdulást.

1911. április Venizelosz miniszterelnök a görög kormány nevében bolgár diákokat hív meg Athénba az ortodox húsvét idejére. 300 bolgár diák érkezik a görög fővárosba, és a miniszterelnökkel való találkozáskor Venizelosz azzal köszönti őket, hogy Görögország és Bulgária két testvérnemzet, amelyek mind politikai, mind pedig gazdasági területen a közös érdekek szem előtt tartásával dolgoznak. Egyúttal megjegyzi, hogy feltétlenül szükséges a két ország közti megegyezés. A bolgár kormányra komoly hatást gyakorol a görög vendéglátás, és a bolgárok a látogatást mint a két nemzet közti együttműködés kezdetét értékelik. Ezzel felgyorsul a Balkán Szövetség megalakítása.

1911. május 9. Megalakul az Egyesülés vagy Halál (Fekete Kéz) nevű szerb titkos nacionalista szervezet. Vezetője Dragutin Dimitrijević Apis. Szeptembertől megjelenik lapja, a Pijemont.

1911. május 11. Şevket Torgut pasa visszatér Albániába és beveszi Shkodrát.

Amnesztiát ígér a vezetőkön kívül azoknak, akik békében hazatérnek. Három nap múlva beveszi a Dečić-hegyet, az albán nemzetségfők azonban újfent elutasítják, hogy 18-án Podgoricában tárgyaljanak a pasával.

1911. május 15. A délnyugat-albániai Vlorában (Valona) forradalmi albán központi bizottság alakul, amely petíciót küld az oszmán kormányzathoz. Közigazgatási autonómiát kér az albánok által lakott területeknek, valamint a négy albánlakta vilajet (Koszovói, Shkodrai, Monastiri, Janinai vilajet) egyesítését, önálló parlamenttel, továbbá hogy ezen a területen az adminisztráció tagjai az albánok közül kerüljenek ki.

1911. május 22. Miklós montenegrói uralkodó Cetinjében bejelenti, hogy állama hadban áll az Oszmán Birodalommal.

1911. május vége Oroszország tiltakozik az oszmán hadsereg mozgása miatt a montenegrói határvidéken. Jegyzéket küld az oszmán külügyminiszternek, amelyben felajánlja részvételét a válság megoldásában. Oroszország attól tart, hogy a Monarchia

1911. május vége Oroszország tiltakozik az oszmán hadsereg mozgása miatt a montenegrói határvidéken. Jegyzéket küld az oszmán külügyminiszternek, amelyben felajánlja részvételét a válság megoldásában. Oroszország attól tart, hogy a Monarchia

In document BALKÁN-KRONOLÓGIA II. (Pldal 125-160)