A külső bordaközti izmok (m. intercostalis externus; 5.41. ábra, A. kép). Mindig a bordák alsó szélén erednek, felülről lefelé és előre haladó rostok a gerincnél kezdődnek, de elől a bordaporcok szélétől inas lemezben folytatódnak a szegycsontig. Tapadásuk az alsó bordák felső széle. Összehúzódásukkor az alsó bordákat emelik, így a mellkast tágítják. Belégző izmok.
A belső bordaközti izmok (m. intercostalis internus; 5.41. ábra, A. kép). A külső bordaközi izmokra merőlegesek rostjai, a mellcsonttól a gerincig ferdén futnak. Összehúzódásukkor a felső bordákat süllyesztik (mellkast szűkítik). Kilégző izmok.
Rekeszizom ( diaphragma; 5.41. ábra). Kupola alakban elhelyezkedő izmos-inas lemez, ami a mellüreget és a hasüreget választja el. Ered a 2. és 4. ágyékcsigolyáról, a hat alsó bordaporc belső, és a szegycsont kardnyúlványának ugyancsak belső felszínéről. Az izomrostok a középen levő inas részhez (centrum tendineum) sugároznak be. Ez az inas rész háromlevelű lóheréhez hasonlít, egy elülső és két hátsó résszel, melyekre elől a szív, hátul a két tüdő fekszik rá. A rekeszizom rostjai összehúzódva az eredetileg kupola formát ellaposítják (5.39. ábra, B. és C. képek). A rekeszizom belégzőizom.
b./ Hátizmok, melyek
• felületes,
• mélyfekvésű és
• tarkóizmokra különíthetők.
Ide tartoznak:
b.a./ Felületes hátizmok. (5.42. ábra). Általában széles, lapos izmok. Nagy részük a felkaron tapad.
5.42. ábra - Hátizmok
Csuklyásizom (m. trapezius; 5.42. ábra). Lapocka rögzítő és mozgató izom is. A nyakszirtcsonton, a nyak és hátcsigolyák tövisnyúlványain ered. Több helyen is tapad, így a lapocka tövisén, a vállcsúcson és a kulcscsonton.
Széles hátizom ( m. latissimus dorsi; 5.42. ábra). Több helyen is ered, így az alsó nyakcsigolyák tövisnyúlványán, a medence felső élén és az alsó bordákon, míg tapadása a felkarcsont kis gumóján (tuberculum minus) van. A felkart mozgatja, mégpedig a törzshöz közelíti, hátrahúzza és befelé forgatja.
Rombuszizom (m. rhomboideus; 5.42. ábra). Két a m. rhomboideus major és minor részre tagolható. Ered az alsó nyakcsigolyák és a felső hátcsigolyák tövisnyúlványain, míg a lapocka gerinc felőli szélén tapad.
Működésekor a lapockát hátra és felfelé húzza.
Lapockaemelő izom (m. levator scapulae). Mint a neve is mutatja a lapocka emelését végzi. Ered a felső nyakcsigolyák harántnyúlványán, tapad a lapocka felső részén.
b.b./ Mélyfekvésű hátizmok. Különböző nagyságú izmokból áll. A csigolyák és a bordák közötti mélyedést töltik ki. A gerinc nyak-, hát- és ágyéki szakaszán végig megtalálhatók. Együttes működésükkel a gerinc merevítését végzik. Összefoglaló néven törzsmerevítő izmokként (m. erector trunci) említik.
b.c./ Tarkóizmok. Mélyfekvésű rövid izmok, amelyek közül a m. spenius capitis-t emeljük ki. A tarkóizmok a nyakszirtcsont és az első két nyakcsigolya között helyezkednek el. Működésükkor a fej hátra ill. oldalra hajlik.
c./ Hasizmok
Széles lapos izmok, melyek a hasüreg elülső és oldalsó részét határolják. Általában az alsó bordákon erednek, és a csípőlapáton tapadnak. Izomhasuk széles inas lemezbe (bőnye) megy át, és az ellenkező oldali rostokkal összeszövődnek. Bizonyos védelmet nyújtanak a hasüregben a zsigeri szerveknek (5.43. ábra, A.-C. képek ).
5.43. ábra - Hasizmok
Ide tartozik:
Külső ferde hasizom (m. obliquus externus; 5.43. ábra, A. kép). Eredése az 5-12. borda külső felszínén, tapadása a csípőlapát szélén található. Az izom elülső rostjai a széles bőnyébe (aponeurosis) mennek át.
Belső ferde hasizom (m. obliquus internus; 5.43. ábra, B. kép) a külső ferde hasizom alatt helyezkedik el. A hasfal középső rétegét képezi.
Haránt hasizom (m. transverzus abdominis). A hasfal harmadik rétegét adja.
Egyenes hasizom ( m. rectus abdominis; 5.43. ábra, C. kép). A hasfal elülső részén, a középvonal mellett függőlegesen fut végig. Ered az 5.-7. borda külső felszínén. Tapad a szeméremcsont felső ágán. Lefutását az inas rész (intersectiones tendinae) szakítja meg.
A hasizmok együttes működésének eredménye a hasprés, ami a zsigerek összenyomásával az elernyedt rekeszizom kupoláját visszanyomja. Ezzel a kilégzésben játszik fontos szerepet. A vizeletürítés, a székelés, szülés, köhögés, hányás, továbbá a törzs szilárdítása pl. teher felemelésénél, a hasizmok együttes működésével jön létre. Ha a hasizmok összehúzódnak, a törzs előrehajlik. Azonos oldali hasizmok összehúzódásával a törzs oldalra hajlik, míg az ellentétes oldali külső és belső ferde hasizmok összehúzódása a törzs forgatását eredményezi. Működésük attól is függ, hogy a mellkas vagy a medence rögzített-e. A mellkas rögzítése esetén (fejállás, kézállás, függő és támasztóhelyzetek) a medence mozgásában vesznek részt.
2.7.4. A végtagok izmai
a./ A felső végtag izmai. Ide soroljuk a váll-, a felkar-, az alkar és a kéz izmait.
a.a./ Vállizmok. Köpenyszerűen burkolják a vállízületet, ezek erősítik az ízületi tok összetartó erejét.
Működésileg ide tartoznak a mellkas-karizmok, melyek a vállízületben hoznak létre elmozdulást (5.40. és 5.44.
ábrák).
5.44. ábra - Vállizmok
Deltaizom (m. deltoideus; 5.40. ábra) eredése a kulcscsont oldalsó harmadán a vállcsúcson a lapockatövisen található. Tapadása a felkarcsont érdességén van. A felkart távolítja a törzstől ill. előre-hátra húzza és forgatja.
Lapockatövis feletti izom (m. supraspinatus; 5.44. ábra). Ered a lapockatövis feletti árokban, míg tapadása a felkarcsont nagy gumóján van. Működése a felkar távolítása.
Lapockatövis alatti izom (m. infraspinatus; 5.44. ábra). Ered a lapockatövis alatti árokban, tapad a felkarcsont nagy gumóján. Működése: a felkart kifelé forgatja.
A kis és nagy görgeteg izmok (m. teres minor és m. teres major; 5.44. ábra), az előző kifelé, az utóbbi izom befelé rotálja a kart. Ebben a mozgásban részt vesz még a
Lapocka alatti izom (m. subscapularis), és a hollócsőrkarizom (m. coracobrahialis ventralis) is. Eredésük általában a lapockán és tapadásuk a felkarcsonton van.
a.b./ A felkar izmai. Elsősorban a könyökízületben fejtik ki hatásukat, de van köztük olyan is, amelyik a vállízület mozgatásában is részt vesz. Funkcionálisan a felkaron elől elhelyezkedő hajlító (flexor) és a felkar hátsó részén található feszítő (extenzor) izmokra oszthatók. (5.43. ábra, A és B. képek).
a.b.a./ A felkar hajlító izmai:
A kétfejű karhajlítóizom (m. biceps brachii, 5.45. ábra, A és B. képek) az alkart hajlítja. Hosszú feje a lapocka ízületi felszíne felett ered, tapadása az orsócsonton van. Rövid feje a hollócsőrcsont nyúlványán van, tapadása a singcsont felső harmadán található.
5.45. ábra - A felkar izmai
Karizom (m. brachialis, 5.45. ábra, A. és B. képek) a felkarcsont középső részén ered és a singcsont felső harmadán tapad. Az alkart hajlítja.
Karorsóizom (m. brachio-radialis, 5.45. ábra, A. és B. képek). A felkarcsont alsó harmadán ered és az orsócsont végén tapad. Az alkart hajlítja (pronálja és supinálja).
a.b.b./ A felkar feszítő izmai:
Háromfejű karizom (m. triceps brachii, 5.45. ábra, B. kép). Mint a neve is mutatja három helyen ered. Hosszú feje a lapocka ízületi árka alatt, belső feje a felkarcsont felső részén, külső feje pedig a felkarcsont hátsó külső feszínén ered. Tapadása a singcsont olecranonján van.
Kampóizom (m. anconeus). Eredése a felkarcsont távolabbi végrészének külső bütyke, míg tapadása a singcsont könyökkampóján (olecranon) van.
a.c./ Az alkar izmai (5.46. ábra). A csukló és az ujjak hajlító, feszítő izmai. Az extensorok körülvéve az orsócsontot, ennek voláris oldalára is átnyúlnak, míg a flexorok az ulna körül csoportosulnak.
a.c.a./ Az alkar hajlító izmok felületes és mélyebb rétegű elhelyezkedést mutatnak. Leginkább a felkarcsont distális epiphysis belső bütykén, a singcsontot körülvéve erednek az alkar elülső felszínén húzódnak tapadási helyük felé.
Hengeres borítóizom (m. pronator teres; 5.46. ábra, B. kép). Két fejjel ered. Az erősebb fej a felkar mediális epicondylusán, a kisebb fej a singcsont coronanyúlványán ered. Az izom tapadása a radius testén van.
Működése: az alkar pronalása és a könyök hajlítása.