In ter jú Bedõ And re á val, az
interaktivtabla.eoldal.hu szer kesz tõ jé vel Az in te rak tív táb la le he tõ sé get nyújt ar ra, hogy a fron tá lis ok ta tást együtt mû kö dõ tan órák vált sák fel, me lyek a di á ko kat és ta ná ra i kat egy aránt mo ti vál ják.
Nél kü löz he tet len, hogy a pe da gó gu sok el sa já tít sák a táb la hasz ná la tá nak mód szer ta nát is, mi vel en nek hi -á ny-á ban nem va ló sít ha tó meg a tény le ges mo ti v-á ció, az ok ta tást po zi tív irány ban be fo lyá so ló, ha té kony in ter ak ti vi tás. Te hát nem ele gen dõ a ter mé kek, szoft -ve rek is me re te, a hasz ná la tuk ban va ló ta pasz ta lat, kü lön hang súlyt kell fek tet ni pe da gó gi a i lag he lyes gya kor la ti al kal ma zá suk ra is.
Az in te rak tív táb la ki emel ke dõ je len tõ sé ge töb -bek közt ab ból is fa kad, hogy vol ta kép pen egy faj ta át me ne tet biz to sít a fron tá lis ok ta tás és a kolla bo ra tív mun ka szer ve zés kö zött. Ez egy út le het a pe da gó gu sok, il le tõ leg az ok ta tás szá má ra, ami a ké sõb -bi ek fo lya mán az IKT-s esz kö zök szé les kö rû al kal ma zá sát ered mé nyez he ti, mely le he tõ vé te szi az in for má ci ós tár sa da lom mal va ló lé pés tar tást.
En nek meg va ló su lá sá hoz el en ged he tet len azon tu dás, kész ség meg lé te, amely le he tõ vé te szi a táb la meg fe le lõ al kal ma zá sát. Eh hez nyújt se gít sé get az interaktivtabla.eoldal.hu, ahol töb bek közt a pe da gó gu sok egy más sal is meg oszt hat ják ta pasz ta la ta i -kat, vé le mé nyü ket.
Hon nan szár ma zik az öt let az ol dal el ké szí té sé re, mi lyen szi tu á ció, ese mény kap csán ju tott ar ra a kö vet kez te tés -re, hogy szük sé ges lét re hoz nia azt?
Az andreabedo.hu 2006 már ci u sa kö rül jött lét re.
El sõ sor ban egy e-portfólió jel le gû szak mai ol dal nak in dult, me lyen ké sõbb mi ni má li san en ged tem be szi -vá rog ni az egyé ni sé ge met is.
Ami kor a szak mai ol da la kon nem le he tett meg je len tet ni a sa ját vé le mé nye met az in te rak tív táb lák -kal kap cso lat ban, úgy dön töt tem, ez lesz az a hely, ahol han got adok ne ki, hi szen a ku ta tá so mat vé gez -ve elég sok min dent lá tok, ta pasz ta lok, amit nem fel tét le nül le het hi va ta lo san meg je le ní te ni. Ami kor a Sze ge di Tu do mány egye te men vol tam óra adó, lét -re hoz tam egy jel szó val vé dett ré szen a hall ga tók nak olyan fe lü le tet, ahol kom mu ni kál ha tunk, va la mint fel tölt he tik az ál ta luk ké szí tett anya go kat. Ép pen a sze mé lyes ség, az érin tett ség mi att ez a hon lap nem al kal mas szak mai se gít ség nyúj tás ra, mert nem Bedõ
And rea a lé nyeg, ha nem a ku ta tá si te rü le tem: az in te rak tív táb lák el ter je dé se, s azok meg fe le lõ mód -szer tan nal tör té nõ hasz ná la ta. Ezért jött lét re elõ ször egy link gyûj te mény, az interaktivtabla.lap.hu, majd egy link gyûj te mé nyen túl mu ta tó mód szer ta ni hon lap, az interaktivtabla.eoldal.hu. S iga zá ból, ha a ta
-ná ro kat se gí tõ blogokról be szé lünk, ak kor ez utób bi az, ami rõl ér de mes be szél ni, mert ez hi va tott a pe da -gó gu so kat iga zán se gí te ni.
Szó val az interaktivtabla. eoldal.hu, ta ná ro kat se gí ten dõ por tál ról. Már rég óta szer kesz tet tem az interaktivtabla.lap.hu ol dalt, ami kor a mun kám
foly tán ki kel lett pró bál nom az eoldal.hu in gye nes hon lap szer kesz tõ rend szert. A té mán nem kel lett so ká ig gon dol kod ni, mert az in te rak tív táb la már rég -óta adott volt. Mind ez 2007 szep tem be ré ben tör tént.
Ak kor már ja vá ban tar tot tuk or szág szer te az in te rak tív táb la hasz ná la tá val kap cso la tos 30 órás pe da -gó gus-to vább kép zõ tan fo lya mo kat, s a sze mé lyes ta lál ko zó kon, be szél ge té se ken ki de rült, hogy mit hi -á nyol nak a pe da gó gu sok, mi rõl ér de mes ír ni ne kik, mi az, ami iga zán a se gít sé gük re van. Si ke rült rá be -szél nem Schlotter Ju di tot, aki az In te rak tív táb lací -mû könyv társ szer zõ je volt, hogy idõn ként õ is ír jon egy-egy be jegy zést. Az ol dal fo lya ma to san fris sül, ka pa ci tá som nak meg fe le lõ men nyi sé gû új írás sal.
Az ol dal le töl té sek is tük rö zik a tar ta lom fris sí té sét, az eoldalt ed dig kö zel 50 000 lap le töl tés ér te, míg az andreabedo.hu-t kb. 30 000.
Mi mo ti vál ta ab ban, hogy nyil vá nos ság elé vi gye, meg os sza az Ön ál tal re le váns nak ítélt tar tal ma kat? Mi a cél -ja a kü lön fé le in for má ci ók meg je le ní té sé vel?
Nos, azt ta pasz ta lom, az ok ta tás po li ti ká nak nem erõs sé ge a pe da gó gu sok fe lé tör té nõ tá jé koz ta tás, kom mu ni ká ció. Ese mé nyek van nak, ame lyek re a pe da gó gus el me het, de egy re ke vés bé megy el, tan fo lyam ok van nak, me lyek a tan fo lya mot tar tó fel ké szült sé gé tõl füg gõ en tar tal ma sak, vagy sem. Azon -ban az in te rak tív táb lák hasz ná la ta pont olyan té ma te rü let, ahol ar ra kel le ne rá vi lá gí ta ni, hogy ho -gyan le het ezen esz köz se gít sé gé vel más képp (!) csi nál ni, amit ed dig csi nált a pe da gó gus. Ez egy fo -lya mat kel le ne, hogy le gyen, amely vé gig se gí tõ, hisz min den ko moly vál to zás vis sza ren de zõ dést ered mé nyez het, ha nin cse nek be von va a vál to zás -ban ér de kel tek.
Ab ból in dul tam ki, amit ta pasz tal tam. Ami kor a gya kor ló pe da gó gu sok kal be szél tem, volt sok szkep ti kus, volt sok ér dek lõ dõ, so kan nem tud ták el -dön te ni, el uta sít sák vagy ked vel jék az esz közt. Egy biz tos: ér dek lõ dés van az esz köz iránt. Hi á ba utaz zuk kör be az or szá got, hi á ba gyõ zünk meg sok pe da gó gust, azo kat kel le ne el ér ni, akik va ló ban ér dek -lõ dõ ek, nyi tot tak, õket kel le ne meg szó lí ta ni. Ha az ok ta tás po li ti ka nem tud tö me gek hez kom mu ni kál ni, gon dol tam, majd meg te szem én, s az ol dal lá to ga -tott sá gát fi gye lem be vé ve úgy tû nik, ez si ke rült is.
Igyek szem rö vi den meg ír ni a cik ke ket, hogy le gyen
tü rel mük el ol vas ni, s igyek szem meg mu tat ni a le he -tõ sé get, az tán a pe da gó gus el dön ti, él-e ve le, vagy sem. A lé nyeg az egy sze rû sé gen van.
Mely tár sa dal mi ré teg nek, cso port nak, mi lyen sze mé lyek nek ajánl ja a kö zölt tar tal ma kat? Mi ért tart ja hasz nos nak, ha az Ön ál tal ké szí tett ol dalt ol vas sák, fi gye -lem mel kí sé rik?
Az ol dal cél kö zön sé ge egy ér tel mû en a pe da gó gus -tár sa da lom. A ta ní tott kor osz tály és tan -tárgy eb ben az eset ben szin te mind egy, ugyan is azt ta pasz tal tam, hogy a kü lön bö zõ szak mód szer tan ok ban van nak olyan ele mek, ami ket ér de mes egy más tól meg ta nul -ni. Ezt a pe da gó gus-to vább kép zé se ken a ve gyes cso por tok, kü lön fé le vizs ga mun kák el ké szül té nél, meg né zé sé nél min den eset ben iga zol ják.
Az utób bi idõ ben igyek szem az ak tu a li tást is be le vin ni a szer kesz tés be. Pél dá ul ka rá csony elõtt, de -cem ber ben olyan anya go kat ke res tem, ame lyek kel kön nyeb ben, gyor sab ban tud az órá já ra fel ké szül ni a pe da gó gus, s nem kell órá kig bo lyon ga nia a neten, hogy ta lál jon az anya gá hoz egy ka rá cso nyi hát te ret, tél apót, vagy akár mi mást, ami té li, és sze ret né fel hasz nál ni. Az IKTs órák ra a fel ké szü lé si idõt a le he tõ leg job ban csök ken te ni kell, mert a pe da gó gu -sok nem fog nak ilyen órá kat tar ta ni, ha túl -sok a fel ké szü lé si idõ, hisz egy más na pi 45 per ces órá ra nem ké szül het órá kig! Te hát ha tud ja, mit ta lál ezen a hon la pon, ha té ko nyabb le het az in te rak tív táb lás órá in.
Mi lyen tar tal mak kal töl ti fel az em lí tett por tált? Fõ ként sa ját él mé nyek, ta pasz ta la tok szín te re, avagy pél dá ul a té má val kap cso la tos szak iro dal mi gyûj tõ hely is egy ben?
Cél a pe da gó gu sok igé nye i nek meg fe le lõ tar tal mak be mu ta tá sa. Igyek szem olyan anya go kat ös sze ál lí ta ni, ame lye ket mi nél több em ber tud hasz nál ni or -szág szer te. Cél to váb bá az ak tu a li tá sok be mu ta tá sa, a pe da gó gu sok ha té ko nyabb órai fel ké szü lé sé nek se gí té se, el iga zo dás az in te rak tív táb lás té ma kör ön be lül. Ha va la mit úgy íté lek meg, hogy a weben fél re ve ze tõ in for má ci ók van nak ró la, igyek szem rend -szer be szed ni és tisz táz ni.