Allen, Valerie – Axiotis, Ares (2001): Pathein Mathein: Nietzsche on the Birth of Education. In: Nietzsche's Legacy for Education, Westport–London: Bergin and Garwey.
Andersen, N. A. (2003). Discoursive Analytical Strategies. Understanding Foucault, Koselleck, Laclau, Luhman. London: The Policy Press.
Aschheim, St. E. (1992): The Nietzsche Legacy in Germany, 1890–1990. Berkeley–
London: University of California Press, 1992.
Axelos, Chr.: „Ideal”. Historisches Wörterbuch der Philosophie 1–13., Bd. 4: I–K, Hrsg. Ritter, Joachim – Gründer, Karlfried, Basel–Stuttgart: Schwabe & Co., 1976, 25–26.
Babich, B. (1994). Nietzsche's Philosophy of Science. New York: State University of New York Press.
Bacsó, B. (2009): Az elmélet elmélete. Budapest: Kijárat.
Bacsó, B. (2004/10–12). "Kant ist der vorzüglichste, ohne allen Zweifel." Kant és a kanti filozófia hatása. Világosság, 50-62.
Bacsó, B. (2008). Esztétika. In: Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bacsó, B. (1999): „Az esztétika destrukciója”. Gond 18–19., 105–110.
Bacsó, B. (2008): „Reduktív művészet”. Alföld 59. évf. 2008/5., 81–87.
Badiou, A. (1997/2006). Philosophy as Creative Repetition. The Symptom.
Baeumler, A. (2002). Az irracionalitás problémája a XVII. századi esztétikában és logikában. Budapest: Enciklopédia Kiadó.
Banham, G. (2000). Kant and the Ends of Aesthetics. London: Macmillan.
146 Banham, G. (2003). Kant and the ends of criticism. In J. J.–S. Malpas, The New Aestheticism (old.: 193–207). Manchester: Manchester University Press.
Barck, Karlheinz (Hrsg.) (2000–2005). Ästhetische Grundbegriffe: historisches Wörterbuch in sieben Bänden, Stuttgart, Metzler.
Bataille, G. (1992). On Nietzsche. London: Athlone Press.
Bätschmann, O. (megjelenés előtt). Kiállító művészek. Budapest: L'Harmattan Kiadó.
Baudrillard, J. (2002). Screened Out. London: Verso.
Baudrillard, J. (1993). Symbolic Exchange and Death. London: Sage.
Behler, E. (1991). Confrontations. Derrida/Heidegger/Nietzsche. Stanford: Stanford University Press.
Belting, H. (2001). The Invisible Masterpiece. Chicago: University of Chicago Press.
Benjamin, W. (2004). Egyirányú utca. Budapest: Atlantisz Kiadó.
Bergoffen, D. B. (1983). Why a genealogy of morals? Man and World , 16, 129–138.
Berkowitz, P. (1995). Nietzsche: The Ethics of an Immoralist. Cambridge: Harvard University Press.
Bernstein, M. A. (1992). Bitter Carnival: Ressentiment in the Abject Hero. Princeton:
Princeton University Press.
Berry, J. N. (2004). Nietzsche and Democritus. The Origins of Ethical Eudaimonism.
In: P. Bishop, Nietzsche and Antiquity (old.: 98–113). London : Camden House.
Biczó, G. (2000): A tragédia délelőttje – Az ifjú Nietzsche filozófiai perspektivizmusa.
Budapest: Osiris.
Bishop, P. (2007). Analythical Psychology and German Classical Aesthetics. London-New York: Routledge.
Bittner, R. (2003). Introduction. In F. Nietzsche, Writings form the Late Notebooks (old.: ix–xxxiv). Cambridge: Cambridge University Press.
147 Blondel, E. (1994). The Question of Genealogy. In R. Schacht (szerk.), Nietzsche, Genealogy, Morality. Essays on the Genealogy of Morals. Berkeley: University of California Press, 306–17.
Böckh, P. A. (1858). Gesammelte kleine Schriften. Leipzig: Druck und Verlag von E.
G. Teubner.
Bourdieu, P. (m. e.). A művészet szabályai. Budapest: Atelier. (Köszönettel a fordítónak, Seregi Tamásnak a kézirat átengedéséért.)
Brobjer, Th. (2000): „Nietzsche’s Forgotten Book. The Index to the Rheinisches Museum für Philologie”. In: New Nietzsche Studies, 4/1., 157–161.
Bubner, R. (1989). Ästhetische Erfahrung. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
Burckhardt, J. (2001): Világtörténelmi elmélkedések. Budapest: Atlantisz.
Burnyeat, M. F. (1992). Is an Aristotelian philosophy of mind still credible? (A draft) . In M. C. Nussbaum, Essays on Aristotle's De anima (old.: 15–26.). Oxford: Clarendon Press.
Bürger, P. (1983): Zur Kritik der idealistischen Ästhetik. Frankfurt am Main:
Suhrkamp, 1983
Conway, D. W. (1994). Genealogy and the Critical Method. In R. Schacht, Nietzsche, Genealogy, Morality. Essays on Nietzsche's On the Genealogy of Morals (old.: 318–
331). Berkeley: University of Chicago Press.
Conway, D. W. (1997). Nietzche's Dangerous Game: Philosophy in the Twilight of the Idols. Cambridge–New York: Cambridge University Press.
Cox, Ch. (1999). Nietzsche: Naturalism and Interpretation. Berkeley: University of California Press.
Crawford, C. (1988). The Beginnings of Nietzsche's Theory of Language. Berlin:
Walter de Gruyter.
Croce, B. (1920). Aesthetics. London: Macmillan.
148 Cseke, Á. (2011). Középkor és esztétika. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Danto, A. C. (1996). A közhely színeváltozása. Művészetfilozófia. Budapest:
Enciklopédia Kiadó.
Davies, S. (1991). Definitions of Art. Ithaca: Cornell University Press.
Deleuze, G. (1999). Nietzsche és a filozófia. Budapest: Gond Alapítvány Kiadó – Holnap Kiadó.
Derrida, J. (1992). „Éperons. Nietzsche stílusai.” Athenaeum 1992/3., 172–214.
Dickie, G. (1974). Art and the Aesthetic. Ithaca: Cornell University Press.
Diken, B. (2009). Nihilism. London: Routledge.
Dockhorn, K. (1968). Macht und Wirkung der Rhetorik. Frankfurt am Main:
Athenäum.
Eckermann, J. P. (1956). Beszélgetések Goethével. Budapest: Művelt Nép Kiadó.
Eeckelen, K. v. (2008). Symptomatology in Friedrich Nietzsche and René Girard:
Demarcation, Illustration and Onto-aesthetical Consequences. Language and Scientific Imagination: The 11th International Conference of ISSEI (old.: 1–10). Helsinki:
University of Helsinki.
Emden, C. J. (2004). The Invention of Antiquity: Nietzsche on Classicism, Classicality, and the Classical Tradition. In P. B. (ed.), Nietzsche and Antiquity (old.:
372–390). Rochester: NY: Camden House.
Engelsing, R. (1973). Dei Periode der Lesergeschichte der Neuzeit. In R. Engelsing, Zur Sozialgeschichte deutscher Mittel- und Unterschichten (old.: 112–154.).
Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht.
Figal, G. (1999). „Nem görög ember és nem tragikus isten.” In Gond 23–24.
Fink, E. (1992). Nietzsches Philosophie. Stuttgart: Kohlhammer-Verlag.
Fink, E. (1957): „Operative Begriffe in Husserls Phänomenologie”. Zeitschrift für philosophische Forschung, Bd. 11, Jul.–Sept., 1957, 321–337.
149 Foucault, M. (2001). A tudás archeológiája. Budapest: Atlantisz Kiadó.
Foucault, M. (2004). Abnormal: Lectures at the College de France 1974–75. London–
New York: Verso.
Foucault, M. (1998). Nietzsche, a genealógia és a történelem. In Uő: A fantasztikus könyvtár (old.: 75–91.), Budapest: Attraktor–Pallas.
Foucault, M. (1992). „Nietzsche, Freud, Marx”. Athenaeum 1992/3., 157–171.
Gadamer, H.-G. (1993). Ästhetik und Hermeneutik. In H.-G. Gadamer, Gesammelte Werke (old.: 1–8). Tübingen: Mohr Siebeck.
Gadamer, H.-G. (1984). Igazság és módszer. Ford. Bonyhai Gábor, Budapest:
Gondolat.
Gaut, Berys – McIver Lopez, Dominic (szerk.) (2001). The Routledge Companion to Aesthetics, London–New York: Routledge.
Gray, R. T. (2005): Metaphysical Mimesis: Nietzsche’s Geburt der Tragödie and the Aesthetics of Literary Expressionism. In: Neil H. Donahue (ed.): A Companion to the Literature of German Expressionism. New York–London: Camden House, 2005, 39–
67.
Haar, M. (1993): Nietzsche et la métaphysique. Paris: Gallimard, 52–53.
Habermas, J. (1999). A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Osiris Könyvkiadó.
Hartmann, N. (1977) Esztétika. Budapest: Magyar Helikon.
Hegel, W. F. (1961). A szellem fenomenológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Heidegger, M. (1961). Nietzsche I–II. Pfullingen, Neske.
Held, D. t. (2004). Conflict and Repose: Dialectics of the Greek Ideal in Nietzsche and Winckelmann. In P. B. (szerk.), Nietzsche and Antiquity (old.: 411–423.). London:
Camden House.
150 Henckmann, W. – Lotter, K. (szerk.) (2004). Lexikon der Ästhetik, München: Beck, 2.
erweiterte Auflage.
Hévizi, O. (2004). A megfontolás rítusai. Budapest: Gond–Cura Alapítvány.
Hévizi, O. (2007): „Szókratész halála Délionál”. In: Jelenkor, 2007/50. 793–803.
Hévizi, O. (2007). Szerkesztői előszó. In F. Nietzsche, Platón és elődei (old.: 9–17).
Budapest: Gond-Cura Alapítvány.
Hobbes, Th. (1957). Answer to Davenant's Preface to Gondibert. In Spingarn, J. E.
(szerk.), Critical Essays of the Seventeenth Century, Bloomington: Indiana University Press, 54–66.
Isztray, S. (2011). Nietzsche. Filozófus születése a tragédia szelleméből. Budapest:
L'Harmattan.
Janaway, C. (2007). Beyond Selflessness: Reading Nietzsche's Genealogy. Oxford:
Oxford University Press.
Kant, I. (2004). A tiszta ész kritikája. Budapest: Atlantisz Kiadó.
Kisbali, L. (1999). „A filológia bosszúja II., Gadamer esete a pietista hermeneutikával még egyszer.” Holmi , XI. (7.), 920–43.
Kisbali, L. (1998). A filológia bosszúja, avagy Gadamer esete a pietista hermeneutikával. Holmi , X. (9.), 1275–89.
Kofman, S. (1993). Nietzsche and Metaphor. Stanford: Stanford University Press.
Koselleck, R. (2003). Az elmúlt jövő. Budapest: Atlantisz.
Lacey, A. R. (ed.) (1976). A Dictionary of Philosophy. London: Routledge and Kegan Paul.
Lämmert, E. (1988): Nietzsche's Apotheosis of Loneliness. In: Volker Dürr (szerk.):
Nietzsche: Literature and Values. Chicago: University of Michigan Press, 50–65.
Lampert, L. (2001). Nietzsche's Task: An Interpretation of Beyond Good and Evil.
New Haven: Yale University Press.
151 Lange, Fr. A. (1974). Geschichte des Materialismus und Kritik seiner Bedeutung in der Gegenwart. Frankfurt am Main: Klostermann. <URL = http://www.zeno.org/Philosophie/M/Lange,%20Friedrich%20Albert/Geschichte%20d es%20Materialismus>
Leiter, B. (2002). Nietzsche on Morality. London: Routledge.
Leiter, B. (m. e.). Nietzsche's Naturalism Reconsidered. In: K. Gemes – J. Richardson, The Oxford Handbook of Nietzsche. Oxford: Oxford University Press.
Leventhal, R. S. (1994). The Disciplines of Interpretation. Berlin: Walter de Gruyter
& Co.
Lévinas, E. (1999). Teljesség és végtelen. Pécs: Jelenkor.
Levinson, J. (2003). The Oxford Handbook for Aesthetics. Oxford–New York: Oxford University Press.
Lonie, I. M. (1981). Introduction. In Hippocrates, The Hippocratic Treatises "On Generation", "On the Nature of the Child", "Diseas IV" (old.: 43–86). Berlin–New York: Walter de Gruyter.
Löwith, K. (1996): Világtörténelem és üdvtörténet. Budapest: Atlanisz.
Mackie, J. L. (2006). Fallacies. In D. M. ed.), Encyclopedia of Philosophy (2nd. kiad., vol. 3.. kötet, old.: 537–550). New York–London: Thomson–Gale.
Magnus, B. – Higgins, K. M. (1996). The Cambridge Companion to Nietzsche.
Cambridge–New York: Cambridge University Press.
Martino, A. (1990). Die Deutsche Leihbibliothek. Wiesbaden: Otto Harrassowitz.
Meinecke, F. (1977). The Age of German Liberation, 1795–1815. Berkeley:
University of California Press.
Meyer-Sickendiek, B. (2001). Die Ästhetik der Epigonalität: Theorie und Praxis wiederholenden Schreibens im achtzehnten Jahrhundert: Immermann–Keller–Stifter–
Nietzsche. Tübingen: Francke-Verlag.
152 Meyer-Sickendiek, B. (2004). Nietzsche's Aesthetic Solution to the Problem of Epigonism in the Ninetenth Century. In P. Bishop, Nietzsche and Antiquity (old.: 319–
328). London: Camden House.
Michel, W. (1999). Äesthetische Hermeneutik und frühromantische Kritik. Mannheim:
Vandenhoeck–Ruprecht.
Nehamas, A. (1998). Art of Living. Socratic Reflections from Plato to Foucault.
Berkeley: University of California Press.
Neumeyer, F. (2001). Der Klang Der Steine: Nietzsches Architekturen. Berlin: Gebr.
Mann.
Nietzsche, F. (2002). A hatalom akarása. Budapest: Cartaphilus.
Nietzsche, F. (1992). A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. In Athenaeum I/3, (old.: 3–15.).
Nietzsche, F. (1986). A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus. Budapest:
Európa Könyvkiadó.
Nietzsche, F. (1996). Adalék a morál genealógiájához. Budapest: Holnap Kiadó.
Nietzsche, F. (1992). Ecce homo. Ford. Horváth Géza, Budapest: Göncöl.
Nietzsche, F. (2008). Emberi, nagyon is emberi. Budapest: Osiris Könyvkiadó.
Nietzsche, F. (2000). Filozófia a görögök tragikus korszakában. In F. Nietzsche, Ifjúkori görög tárgyú írások (old.: 45–129.). Budapest: Európa Könyvkiadó.
Nietzsche, F. (2004). Koszerűtlen elmélkedések. Budapest: Atlantisz Kiadó.
Nietzsche, F. (2000). Mi, filológusok. In F. Nietzsche, Ifjúkori görög tárgyú írások (old.: 131–221). Budapest: Európa Könyvkiadó.
Nietzsche, F. (1997). Retorika. In Thomka Beáta (szerk.), Az irodalom elméletei IV., (old.: 5–49.), Pécs: Jelenkor.
153 Nietzsche, F. (2002). „Töredékek a Zarathustra keletkezésének idejéből.” Ford. Kurdi Imre, Bevez. Hévizi Ottó, Nagyvilág 2001/6. <URL = http://www.inaplo.hu/nv/200106/21.html>
Nietzsche, F. (2000). Túl jón és rosszon. Budapest: Raabe-Klett.
Nietzsche, F. (2008). Válogatott levelei. 1861. január – 1889. január. Budapest:
Holnap Kiadó.
Nietzsche, F. (1997). A vidám tudomány. Budapest: Holnap.
Nietzsche, F. (2000). Homérosz és a klasszika-filológia. In F. Nietzsche, Ifjúkori görög tárgyú írások (old.: 5–30.). Budapest: Európa Könyvkiadó.
Nietzsche, F. (1967–77). Sämtliche Werke. Kritische Gesamtausgabe. G. Coli – M.
Montinari (Szerk.) Berlin: Walter de Gruyter. (KGW)
Nietzsche, F. (1999). Sämtliche Werke. Kritische Studienausgabe, 1–15. (G. Coli – M.
Montinari, Szerk.) Berlin: Walter de Gruyter. 2. kiadás. (KSA)
Friedrich Nietzsche: Werke und Briefe. Digitale Bibliothek Band 31. C. Hanser Verlag (CD-ROM)
Nowotny, St. (2006): „»Culture«, and the Analysis of Power”. Translate.eipcp.net, 2006. április 19.
Osborne, P. (Szerk.). (2000). From an Aesthetic Point of View. London: Serpentine Books.
Owen, D. (1995). Nietzsche, Politics, and Modernity: A Critique of Liberal Reason.
London–Thousand Oaks: Sage Publications.
Papp, Z. (2010). Elidőzni a szépnél. Kant esztétikájáról. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Porter, J. I. (2000). Nietzsche and the Philology of the Future. Stanford: Stanford University Press.
154 Prigogine, I. (1976). In E. a. Jantsch, Evolution and consciousness. Reading, Penn.:
Addison-Wesley.
Radnóti, S. (2010). Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése - Winckelmann és a következmények. Budapest: Atlantisz Kiadó.
Richards, J. (2008). Rhetoric. Abingdon–New York: Routledge.
Rosen, St. (1995). The Mask of Enlightenment: Nietzsche's Zarathustra. Cambridge–
New York: Cambridge University Press.
Ruben Berrios, Aaron Ridley. (2001). Nietzsche. In B. –M. Gaut, The Routledge Companion to Aesthetics (old.: 75–86.). London – New York: Routledge.
Schiller, F. (1943–). Schillers Werke. Nationalausgabe (http://schiller.chadwyck.co.uk/). Weimar: Verlag Hermann Böhlaus Nachfolger.
Schipperges, H. (1978): „NATUR”. In Geschichtliche Grundbegriffe I–VII. 4. kötet, (old.: 215–244.), Stuttgart: Klett-Cotta.
Schrift, A. D. (1987). „Between Perspectivism and Philology: Genealogy as Hermeneutic”, Nietzsche-Studien, 16. kötet, Berlin: Walter de Gruyter.
Schwendtner, T. (2008). Husserl és Heidegger. Budapest: L'Harmattan.
Siemens, H. (2004). Nietzsche and the „Classical”. In P. Bishop, Nietzsche and Antiquity. (old.: 396–407. London, Camden House.
Sloterdijk, P. (1988). Critique of Cynical Reason. Minnesota: University of Minnesota Press.
Stack, G. J. (1983). Lange and Nietzsche. Berlin: Walter de Gruyter.
Stack, G. J. (2005). Nietzsche's Anthropic Circle. Man, Science, and Myth. Rochester:
Rochester University Press.
Stafford, B. M. (1980). Beauty of the Invisible: Winckelmann and the Aesthetics of Imperceptibility. Zeitschrift für Kunstgeschichte (43), 65–78.
155 Stecker, R. (2010). Aesthetics and the Philosophy of Art. Introduction. Lanham:
Rowman & Littlefield.
Stephens, A. (1989). Socrates of chorus person? The problem of individuality in Nietzsche's Hellenism. In G. W. (ed.), REdiscovering Hellenism. The Hellenic Inheritance and the English Imagination (old.: 237–260.). Cambridge: Cambridge University Press.
Stocking, G. W. (2009). Volkgeist as Method and Ethic. Madison: University of Wisconsin Press.
Tatár, G. (2000) (2. jav. bőv. kiadás). Az öröklét gyűrűje. Nietzsche és az örök visszatérés. Budapest: Osiris.
Tatár, G. (2003). Hádész kapujában. In T. György, Pompeji és Titanic (old.: 109–
125.). Budapest: Atlantisz Kiadó.
Tatarkiewicz, W. (2006). Az esztétika alapfogalmai, Budapest: Kossuth Kiadó.
Tengelyi, L. (1998). Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz.
Tengelyi, L. (2007). Tapasztalat és kifejezés. Budapest: Atlantisz.
Tuusvuori, J. S. (2000). Nietzsche and Nihilism. Doctoral Dissertation, University of Helsinki.
Ullmann, T. (2011): „A normalitás valósága és illúziója”. Aspecto III/1., 2011.
Vattimo, G. (1999). Nietzsche: An Introduction. Cultural Memory in the Present.
Stanford: Stanford University Press.
Waite, G. (1995). Nietzsche's Baudelaire, or the Sublime Proleptic Spin of his Politico-Economic. Representations (50.), 14–52.
Waldenfels, B. (1993): „Der blinde Fleck der Moral”. Zeitschrift für philosophische Forschung, (1993) 47/3, 507–520.
Weiss, J. (2011). Bambergi esztétika. In W. Welsch, Esztétikai gondolkodás (old.:
165–175.). Budapest: L'Harmattan – Magyar Daseinanalitikai Egyesület.