Az SZMM 1003200000285575……...………... szá mú szám lá ján az aláb bi összeg el szá mo lá sá ról ren -del ke zem:
A be fi ze tõ meg ne ve zé se: …...……….………..., címe. ..., Bank szám la szá ma: ...
SZMM fe je ze ti ke ze lé sû tör vé nyi sor ÁHT szá ma és neve: ……...…...
...
Fi ze tés mód ja: át uta lás
Adó alap ÁFA Össze sen Meg jegy zés
ÁFA men tes 5%
15%
20%
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
Össze sen:
KTK: ……… Fõ köny vi szám la szám ………...
KTK: ……… Fõ köny vi szám la szám ………...
Meg jegy zés: ……….…...
A mel lé kelt kincs tá ri ér te sí tés és ki egé szí tõ bi zony lat alap ján a fen ti összeg be fi ze té sét érvényesítem.
Ér vé nye sít ve: ... (dá tum) ... (alá írás) Az ér vé nye sí tés fo lya ma tát el len õriz tem.
El len jegy zõ: ... (dá tum) ... (alá írás) ...
utal vá nyo zó
A Kincs tá ri ki egyen lí tés kel te: 200 ……… Kincs tá ri ki vo nat szá ma: …………...
Tar to zik Kö ve tel Összeg Szak fel adat Meg jegy zés
Össze sen: ………..
Kon tí roz ta: ……….…..…..… Köny vel te: ……….…..…… Köny ve lés kel te: 200………...…...
* * *
9. szá mú mel lék let a 11/2008. (MüK. 5.) SZMM uta sí tás hoz
Se géd let a „szak mai be szá mo ló és pénz ügyi el szá mo lás” el ké szí té sé hez
A tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett fel ada tok, kö te le zett sé gek vagy ha a szer zõ dés rész tel je sí tés hez írja elõ an nak -tel je sí té sét kö ve tõ en a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül a ked vez mé nye zett nek be szá mo lót kell be nyúj ta ni, amely két rész bõl áll, szakmai beszámolóból és pénzügyi elszámolásból.
1. A szak mai be szá mo ló tar tal ma
A szak mai be szá mo ló ban az azo no sí tó ada to kon (név/meg ne ve zés, lak cím/szék hely címe, adó azo no sí tó jel/szám, a szer zõ dés szá ma és a szer zõ dés ben rög zí tett te vé keny sé gen, il let ve a tá mo ga tás tár gyán) kí vül a szer zõ dés ben vál lalt fel -adat tel je sí té sé re ezen be lül ér te lem sze rû en - a fel -adat jel le gé tõl füg gõ en -, az aláb bi ak ra kell ki tér ni:
- Ren dez vény ese té ben: az ere de ti mû sor terv (ütem terv, for ga tó könyv stb.) tel je sí té se, ered mé nye, fo to, mé dia meg je -le nés a fel lé põk/elõ adók neve, szer ve ze te, a részt ve võk köre, a meg je -len tek pon tos vagy be csült lét szá ma, a mû sor terv tõl való el té rés oka, ez mennyi ben be fo lyá sol ta a ter ve zett ered ményt, mi vel he lyet te sí tet ték az el ma radt elõ adást/be mu ta tót, a kö zön ség mi ként fo gad ta az elõ adá so kat/be mu ta tó kat, a ren dez vény nek mi lyen volt a tár sa dal mi, szak mai vissz hang ja. Ren dez vény so ro zat ese tén, vagy ha a ren dez vény nem ki fe je zet ten csak a mi nisz té ri um ügy kö ré be tar to zó té má -val fog lal ko zott, ki mu ta tást kell ké szí te ni ar ról, hogy mely elõ adá sok/be mu ta tók fog lal koz tak a mi nisz té ri um ügy kö ré be tar to zó kérdésekkel.
- Ok ta tás, to vább kép zés ese té ben: csa tol ni kell a te ma ti kát, té mán ként le adott órák szá mát, a részt ve võk ál tal alá írt je len lé ti ívet, ame lyen a hall ga tó el ér he tõ sé ge is fel tün te tés re ke rült. A be szá mo ló ban be kell mu tat ni rö vi den min den elõ -adó fel ké szült sé gét, szak ké pe sí té sét, szak mai gya kor la tát, a té má val kap cso la tos tu do má nyos mun kás sá gát, fon to sabb pub li ká ci ó it. Be kell mu tat ni a hall ga tói kört (mi lyen in téz mény tõl, vagy et ni kum ból, vagy fo gya ték kal élõk cso port já -ból vet tek részt), és az ok ta tók mi ként ér té kel ték a hall ga tó sá got, va la mint azt, hogy a hall ga tók mi ként ér té kel ték az egyes elõ adá so kat, elé ge det tek vol tak-e az ok ta tók kal, az ok ta tás szín vo na lá val, mi lyen ered ményt ért el az ok ta tó, kap-e az ok ta tá son részt ve võ va la mi lyen ta nú sít ványt/vég zett sé get iga zo ló ok ira tot a részvételrõl.
- Ta nul mány ké szí tés ese tén: is mer tet ni kell rö vi den a ta nul mány ki dol go zá sá nak szük sé ges sé gét és hasz no sít ha tó sá gát, tar tal má nak rö vid össze fog la lá sát, ki emel ve a kö vet kez te té se ket és ja vas la to kat, meg je löl ve a ki dol go zás hoz szük sé ges sa ját ku ta tá si ered mé nye ket és a for rá sul fel hasz nált szak anya go kat, to váb bá, hogy az el ké szí tett ta nul mány hol ke rül pub li ká lás ra. Csa tol ni kell a ta nul mányt, a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott pél dány ban, to váb bá amennyi ben a szer zõdésben ez elõ írás ra ke rült csa tol ni kell a ked vez mé nye zett nyi lat ko za tát ar ról, hogy az el ké szült ta nul mányt a mi nisz -té ri um fel hasz nál hat ja, sza ba don terjesztheti.
- Fel mé rés, vizs gá lat ese tén: is mer tet ni kell rö vi den a fel mé rés, vizs gá lat tár gyát, ter je del mét, szük sé ges sé gét, az ered mé nyek hasz no sí tá sá nak te rü le te it, rö vid össze fog la ló ban az ered mé nye ket, a kö vet kez te té se ket és ja vas la to kat, to -váb bá, hogy az el ké szí tett anyag hol ke rül pub li ká lás ra. Csa tol ni kell az el ké szült anya got, a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott pél dány ban, to váb bá csa tol ni kell a ked vez mé nye zett nyi lat ko za tát ar ról, hogy az el ké szült anya got a mi nisz té ri um fel -hasz nál hat ja, sza ba don ter jeszt he ti.
- Szer ve zet mû kö dé sé nek tá mo ga tá sa ese tén: is mer tet ni kell, hogy a mû kö dés so rán mi lyen fel ada tot mi lyen tech ni kai fel sze relt ség gel lát tak el, mennyi re nyi tott és mennyi re zárt kö rû a szol gál ta tás, azt mennyi re is me ri a tár sa da lom, az a tár -sadalom mely ré te gét érin ti, és mennyi ben kap cso ló dik a tár ca fel ada ta i hoz, a szol gál ta tást a be szá mo lá si idõ szak ban hányan vet ték igény be. Re zsi költ sé gek ese tén a szol gál ta tás vég zé sé vel töl tött mun ka ó ra, sze mé lyi ki fi ze té sek ese tén hány fõ meg bí zá si díja/mun ka bé re.
Úgy ne ve zett er nyõ szer ve zet ese té ben a be szá mo ló mu tas sa be az er nyõ szer ve zet sa ját mû kö dé sét és szol gál ta tá sa it (be le ért ve azo kat, ame lye ket a cél cso port nak nyújt, és azo kat is, ame lye ket a tag szer ve ze te i nek nyújt), ezen kí vül az er nyõ szer ve zet össze gez ve mu tas sa be a tag szer ve ze tek sa ját mû kö dé sét, va la mint a cél cso port ja ik nak nyúj tott szol gál ta -tá sa it. A be szá mo ló nak ér te lem sze rû en tar tal maz nia kell re le váns szám ada to kat is, ugyan is en nek hi á nyá ban a -tá mo ga -tás fel hasz ná lá sa nem értékelhetõ.
- Be ru há zás ese tén: rö vid mû sza ki le írás ban is mer tet ni kell a be ru há zást, an nak meg va ló sí tá si mód ját (mire irá nyult, mi ként va ló sult meg, épí tés ese tén ki volt a ki vi te le zõ, ho gyan tör tént a ki vi te le zés) a be ru há zás szük sé ges sé gét, ered mé -nyes sé gét, eset le ges el té rést a szer zõ dés ben, il let ve ere de ti terv ben fog lal tak tól (ki tér ve an nak oká ra, költ ség ki ha tá sá ra, a szük sé ges en ge dé lyek be szer zé sé re, be je len té si kö te le zett sé gek tel je sí té sé re). Csa tol ni kell a mû sza ki át adás jegy zõ -köny vé nek má so la tát és a hasz ná lat ba vé te li, il let ve mû kö dé si en ge dély hiteles másolatát.
A be szá mo ló kat a tá mo ga tás tár gyá tól füg gõ en meg fe le lõ rész le tes ség gel kell össze ál lí ta ni do ku men tu mok kal, fény -ké pek kel, egyéb au dio-vi zu á lis esz kö zök kel il luszt rál ni azt. A tá mo ga tás ból meg va ló sult prog ram ered mé nyét ki kell emel ni a be szá mo ló ban.
2. A pénz ügyi el szá mo lás tar tal ma
a) A pénz ügyi el szá mo lás ban az azo no sí tó ada to kon (név/meg ne ve zés, lak cím/szék hely címe, adó azo no sí tó jel/szám, a szer zõ dés szá ma, szám la ve ze tõ bank neve és a tá mo ga tott bank szám la szá ma) kí vül ér te lem sze rû en - a fel adat jel le gé tõl füg gõ en - az aláb bi ak ra kell ki tér ni:
- Té te le sen be kell mu tat ni, hogy a tá mo ga tást mire hasz nál ták fel, és a költ sé gek hány szá za lé kát fe dez ték a szer zõ dés sze rin ti tá mo ga tás ból.
Rész le te sen szö ve ge sen in do kol ni kell az ere de ti költ ség terv tõl való el té rést alá tá maszt va azt egy össze ha son lí tó táb -lá zat tal, amely ben té te le sen kö vet he tõk a kö vet ke zõ pon tok: ere de ti költ ség terv ben meg ha tá ro zott költ sé gek, a fel adat meg va ló sí tá sá val fel me rült és el szá mo lan dó költ sé gek, a ket tõ kö zöt ti %-os el té rés.
- Az el szá mo lás hoz szük sé ges szám la, szám la he lyet te sí tõ ok irat, át uta lá si és/vagy pénz tá ri bi zony lat (a to váb bi ak ban:
szám la) ere de ti - a ked vez mé nye zett nél ma ra dó - pél dá nyá ra rá kell ve zet ni a kö vet ke zõ szö ve get: „Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um felé ... Ft (azaz ... fo rint) összeg ben az ... ik ta tó szá mú szer zõ dés ke re -té ben el szá mol va”, és azt ez zel a rá jegy zés sel kell le má sol ni. Az így ké szí tett má so la tot kell a ked vez mé nye zett ere de ti (cég sze rû) alá írá sá val hi te le sít ve az el szá mo lás hoz csa tol ni.
A szám lák mögé csa tol ni kell a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu mot (ban ki bi zony lat/ bank szám la szám ki vo na tot/ pénz -tá ri ki adá si bi zony lat) és a be fo ga dott szám la jog cí mé nek meg fe le lõ szer zõ dés, meg ren de lés, fel ké rés (ere de ti alá írás sal hi te le sí tett) má so la ti pél dá nyát,
- Sze mé lyi ki fi ze tés ese tén csa tol ni szük sé ges a mun ka szer zõ dést és a hoz zá tar to zó ki fi ze tés rõl szó ló bi zony la to kat, va la mint a mun ka adói ter hek be fi ze té sé rõl szó ló iga zo lást (név sze rin ti meg je lö lés sel).
Amennyi ben a be fo ga dott szám lá hoz meg bí zá si szer zõ dés tar to zik, a meg bí zá si szer zõ dés hez kap cso ló dó fel adat tel -je sí té sé nek iga zo lá sát má so lat for má já ban szük sé ges csa tol ni.
- Esz kö zök, be ren de zé si tár gyak vá sár lá sa ese tén az azok ról szó ló szám lák mel lett csa tol ni kell a be vé te le zé si lel tá ri bi zony lat / esz köz-nyil ván tar tá si bi zony lat má so la tát.
- Szol gál ta tás ese tén a szám la má so lat mel lé kér jük az arra vo nat ko zó fel ké rést, vagy a szer zõ dést csa tol ni.
A szám la má so la to kat sor szá moz ni kell és a b) pont sze rin ti szám la össze sít õre sor szám sze rint, a sor szám fel tün te té sé vel kell fel ve zet ni, hogy a té te les el len õr zés so rán a ki fi ze té sek egy ér tel mû en azo no sít ha tók le gye nek. A szám la má so la to kat sor rend ben úgy kell ren dez ni, hogy azok a szer zõ dés mel lék le tét ké pe zõ költ ség ve tés té te lei sze rint le gye nek cso -por to sít va.
A szám lák hi te le sí tõ je és a szám la össze sí tõ alá író ja a tá mo ga tá si szer zõ dés alá író já val azo nos sze mély le het. Et tõl el -tér ni csak a pol gá ri jog sza bá lyai sze rin ti meg ha tal ma zás sal le het.
- Az el szá mo lás so rán hi á nyos, vagy hi á nyo san ki töl tött, vagy ol vas ha tat lan, vagy nem ere de ti alá írás sal be nyúj tott szám la má so lat nem fo gad ha tó el.
A fen ti bi zony lat má so la to kon túl a tá mo ga tó jo go sult egyéb olyan do ku men tu mok ról is má so la tot kér ni, mely a tá mo -ga tá si összeg az el fo -ga dott költ ség ve tés és szak mai prog ram sze rin ti, ren del te tés sze rû fel hasz ná lá sát tá maszt ja alá.
b) A pénz ügyi el szá mo lás hoz a mel lé kelt szám la össze sí tõt kell csa tol ni. (Kér jük je lez ze, amennyi ben szük sé ge van a Szám la össze sí tõ/Szám la kí sé rõ elekt ro ni kus vál to za tá ra.)
3. A be szá mo ló alá író ja a tá mo ga tá si szer zõ dés alá író já val azo nos sze mély le het. Et tõl el tér ni csak a pol gá ri jog sza bá lyai sze rin ti meg ha tal ma zás sal le het.
4. A szak mai be szá mo lót és a pénz ügyi el szá mo lás szám la össze sí tõ jét két - ere de ti alá írá sok kal el lá tott - pél dány ban kell be nyúj ta ni. A szám lák má so la tát csak az egyik pél dány hoz kell csa tol ni.
5. Amennyi ben a tá mo ga tás fo lyó sí tá sá ra rész le tek ben ke rül sor, a rész le tek le hí vá sá hoz rö vid szak mai le írást és rész el szá mo lást kell csa tol ni. A rész el szá mo lást a 2. pont elõ írá sa i nak be tar tá sá val kell el ké szí te ni. Eb ben az eset ben az utol só rész let le hí vá sa a be szá mo ló be nyúj tá sá val tör tén het, és a vég el szá mo lás hoz csa tol ni kell a rész el szá mo lá sok szám la össze sí tõ i nek má so la tát is.
SZÁMLAÖSSZESÍTÕ