Az egyes osztályokra vonatkozó előírások
VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305
2.2.52.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett szerves peroxidok felsorolása
A „csomagolási módszer” oszlopban az „OP1” – „OP8” kód a 4.1.4.1 bekezdés P520 csoma-golási utasítás csomacsoma-golási módszereire utal (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést). A szállítandó szerves peroxidnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását, a 4.2, ill. a 4.3 fejezet szerint tartányban engedélyezettekre lásd a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítását.
190
terc-AMIL-PEROXI-BENZOÁT 100 OP5 3103
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT 100 3115 kizárva
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT 100 OP7 3105
terc-AMIL-PEROXI-IZOPROPIL-KARBONÁT 77 23 OP5 3103
terc-AMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT 77 23 3115 kizárva
“ 47 53 3119 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT > 77 – 100 OP5 3103
“ > 52 – 77 23 OP7 3105
“ 52 48 OP7 3106
terc-BUTIL-PEROXI-BUTIL-FUMARÁT 52 48 OP7 3105
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT 100 3113 kizárva
191
terc-BUTIL-PEROXI-KROTONÁT 77 23 OP7 3105
terc-BUTIL-PEROXI-2-METIL-BENZOÁT
100 OP5 3103
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT > 77 – 100
3115 kizárva
“ 77 23 3115 kizárva
“ (stabil vizes diszperzió) 52 3119 kizárva
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]
42 3118 kizárva
“ 32 68 3119 kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT 77 23 3115 kizárva
“ (stabil vizes diszeprzió) 42 3117 kizárva
2,2-DI-(terc-AMIL-PEROXI)-BUTÁN 57 43 OP7 3105
DI-terc-AMIL-PEROXID 100 OP8 3107
1,1-DI(terc-AMIL-PEROXI)-CIKLOHEXÁN 82 18 OP6 3103
DIBENZOIL-PEROXID > 52 – 100
192
DI-terc-BUTIL-PEROXID > 52 – 100
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT 27 73 3117 kizárva
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]
42 3118 kizárva
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT > 52 – 100
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT 100 3120 kizárva
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT
(stabil vizes diszperzió) 42
3119 kizárva
DIDEKANOIL-PEROXID 100 3114 kizárva
193
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT > 52 – 100 3112 kizárva
“ 52 48 3115 kizárva
DIKUMIL-PEROXID > 52 –
100
194
DIMIRISZTIL-PEROXI-DIKARBONÁT 100 3116 kizárva
“ (stabil vizes diszperzió) 42 3119 kizárva
DI(2-NEODEKANOIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL
52 48 3115 kizárva
DI-n-NONANOIL-PEROXID 100 3116 kizárva
DI-n-OKTANANOIL-PEROXID 100 3114 kizárva
DIPROPIONIL-PEROXID 27 73 3117 kizárva
DI-n-PROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT 100 3113 kizárva
“ 77 23 3113 kizárva
terc-HEXIL-PEROXI-NEODEKANOÁT 71 29 3115 kizárva
terc-HEXIL-PEROXI-PIVALÁT 72 28 3115 kizárva
195
p-MENTIL-HIDROPEROXID > 72 – 100
METIL-ETIL-KETON-PEROXID(OK) lásd a 8)
PINANIL-HIDROPEROXID > 56 – 100
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL 3114 kizárva
Megjegyzés: (lásd a 2.2.52.4 bekezdés táblázatának utolsó oszlopát)
1) B típusú hígító mindig kicserélhető A típusú hígítóra. A B típusú hígító forráspontjának legalább 60 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint a szerves peroxid ÖBH értéke.
196 2) Szabad oxigéntartalom 4,7%.
3) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).
4) A hígító helyettesíthető di-terc-butil-peroxiddal.
5) Szabad oxigéntartalom 9%.
6) (fenntartva) 7) (fenntartva)
8) Szabad oxigéntartalom 10% és 10,7%, vízzel vagy víz nélkül.
9) Szabad oxigéntartalom 10%, vízzel vagy víz nélkül.
10) Szabad oxigéntartalom 8,2%, vízzel vagy víz nélkül.
11) Lásd a 2.2.52.1.9 pontot.
12) Tartályonként 2000 kg-ig a nagy méretekben végzett vizsgálatok alapján az F TÍPUSÚ SZERVES PEROXID alá sorolva.
13) „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).
14) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 d) pontjának megfelelnek.
15) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 e) pontjának megfelelnek.
16) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 f) pontjának megfelelnek.
17) Víz hozzáadásával a szerves peroxid termikus stabilitása csökken.
18) 80% alatti koncentrációnál nincs szükség „MARÓ” járulékos veszély bárcára (8 sz.
bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).
19) Keverékek hidrogén-peroxiddal, vízzel és savakkal.
20) A típusú hígítóval, vízzel vagy anélkül.
21) Legalább 25 tömeg% A típusú hígítóval és ezenkívül etil-benzollal.
22) Legalább 19 tömeg% A típusú hígítóval és ezenkívül metil-izobutil-ketonnal.
23) 6%-nál kevesebb di-terc-butil-peroxiddal.
24) Legfeljebb 8% 1-izoporpil-hidroperoxi-4-izopropil-hidroxi-benzollal.
25) B típusú hígító 110 °C-nál nagyobb forrásponttal.
26) 0,5%-nál kisebb hidroperoxid tartalommal.
27) 56% feletti koncentrációnál „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).
28) Szabad aktív oxigéntartalom 7,6%, A típusú hígítóban, amelynek forráspontja 95%-ban 200 °C és 260 °C közé esik.
29) Nem tartozik a RID 5.2 osztályra vonatkozó előírásainak hatálya alá.
30) B típusú hígító 130 °C-nál nagyobb forrásponttal.
31) Aktív oxigéntartalom 6,7%.
197 2.2.61 6.1 osztály Mérgező anyagok 2.2.61.1 Kritériumok
2.2.61.1.1 A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak.
Megjegyzés: A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, ha kielégítik ezen osztály kritériumait, ebbe az osztályba kell sorolni.
2.2.61.1.2 A 6.1 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:
T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül:
T1 Szerves folyékony anyagok;
T2 Szerves szilárd anyagok;
T3 Szerves fémvegyületek;
T4 Szervetlen folyékony anyagok;
T5 Szervetlen szilárd anyagok;
T6 Peszticidként használt folyékony anyagok;
T7 Peszticidként használt szilárd anyagok;
T8 Minták;
T9 Egyéb mérgező anyagok;
TF Mérgező, gyúlékony anyagok:
TF1 Folyékony anyagok;
TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok;
TF3 Szilárd anyagok;
TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok;
TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek:
TW1 Folyékony anyagok;
TW2 Szilárd anyagok;
TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok:
TO1 Folyékony anyagok;
TO2 Szilárd anyagok;
TC Mérgező, maró anyagok:
TC1 Szerves folyékony anyagok;
TC2 Szerves szilárd anyagok;
TC3 Szervetlen folyékony anyagok;
TC4 Szervetlen szilárd anyagok;
TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok;
TFW Mérgező, gyúlékony anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek.
198 Fogalommeghatározások
2.2.61.1.3 A RID alkalmazásában:
A heveny mérgezőképesség LD50 (közepes halálos dózis) értéke lenyelés esetén az anyag statisztikailag számított egyszeri dózisa, amely lenyelés esetén várhatóan a fiatal, felnőtt, fehér patkányok 50%-ánál okoz 14 napon belüli halált. Az LD50 értéket a vizsgált anyag beadott mennyiségének a vizsgált állatok testtömegére vonatkoztatott arányával (mg/kg) fejezik ki.
A heveny mérgezőképesség LD50 értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy való-színűséggel 14 napon belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.
A heveny mérgezőképesség LC50 értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkon-centráció, amely egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal, felnőtt, hím és nőstény, fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 m vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell így vizsgálni, ha a szállított anyag szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége. Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m3-ben (ppm-ben).
Besorolás és csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
2.2.61.1.4 A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:
– I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok;
– II csomagolási csoport: mérgező anyagok;
– III csomagolási csoport: enyhén mérgező anyagok.
2.2.61.1.5 A 6.1 osztályba sorolt anyagokat, keverékeket, oldatokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A”
táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat, keverékeket és oldatokat a 2.1 fejezet szerinti a 2.2.61.3 bekezdés megfelelő tétele alá és a megfelelő csomagolási csoportba a 2.2.61.1.6 – 2.2.61.1.11 pontban található kritériumok alapján kell besorolni.
2.2.61.1.6 A mérgezési veszély megállapításához számításba kell venni az embereken bekövetkezett véletlen mérgezési esetek tapasztalatait, valamint az egyes anyagok különleges tulajdonságait, mint a folyékony halmazállapotot, nagymértékű illékonyságot, a bőrön át való felszívódás valószínűségét, különleges biológiai hatásokat.
2.2.61.1.7 Embereken történt megfigyelések hiányában a mérgezési veszélyt állatokon végzett kísérletekből származó, rendelkezésre álló adatok segítségével a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:
199 mérgező-képességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.
2.2.61.1.7.1 Ha egy anyag két vagy több mérgezési mód esetén különböző mérgezőképességű, a legnagyobb mérgezőképesség szerint kell besorolni.
2.2.61.1.7.2 A 8 osztály kritériumait kielégítő anyagok az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) csak akkor fogadhatók el a 6.1 osztályba történő egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC50-nel.
Mérgezőképesség gőz belélegzése esetén
2.2.61.1.8 A mérgező gőzöket kibocsátó folyadékokat a következő csoportok alá kell besorolni, ahol
„V” jelenti a telített gőz koncentrációját (ml/m3 levegő egységben) (illékonyság) 20 °C-on és normál atmoszferikus nyomáson. II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha
mérgező-képességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.
Gőz belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC50
adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni.
Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC50 adatai állnak rendelkezésre, ezek kétszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC50 kétszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC50-nel.
200
Mérgezőképesség a gőzök belélegzésekor A csomagolási csoportok határvonalai
Szá llítá sra nem ve szé lyes
Az ábra a besorolás megkönnyítésére grafikusan ábrázolja a mérgezési kritériumokat. Mivel a grafikus ábrázolás közelítő pontosságú, az egyes csomagolási csoportok határvonalára vagy azok közelébe eső anyagokat a számszerű kritériumok alapján kell ellenőrizni.
Folyékony anyagok keverékei
2.2.61.1.9 A folyékony anyagok olyan keverékeit, amelyek a belélegzési mérgezés veszélyével bírnak, a következő kritériumok szerint kell a veszélyességi kategóriák alá besorolni:
2.2.61.1.9.1 Ha a keveréket alkotó minden egyes mérgező anyagra az LC50 értéke ismeretes, a csomagolási csoportot a következők szerint kell meghatározni:
a) a keverék LC50 értékének kiszámítása:
fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya;
LC50i = az i-edik alkotórész átlagos halálos koncentrációja ml/m3-ben;
b) az egyes alkotórészek illékonyságának kiszámítása:
3
c) az illékonysági arány kiszámítása LC50-re: