BERNHARDI BERNHARD HEGYE 2!5
232 BERYLLUS BERZELIUS
Luxemburg alatt szolgált Flandriában 1702. és 1703 a' burgundi berezeg a l a t t , azután pedig marsall Villeroi a l a t t , 's megnemzetesitteté magát Francziaországban. 1/06 Francziaország marsalljává lett 's Spanyolor
szágba k ü l d e t e t t , hol Alamanzánál megnyerte az ü t k ö z e t e t , melly V.
Filep királyt újra Valencia birtokába juttatta. De 1718 e's 1719 maga is kénytelen volt V. Filep ellen harczolni, ki a7 marsall egyik fiját Spa
nyolországban, köszönetből, hivatalra emelte. Belepvén a' spanyol bir
t o k b a , irt fijának, a' ki herczeg L i r i a név alatt esmeretes, 's megin
t e t t e , hogy kötelessége't teljesitse 's fejedelméért teljes erejéből bar-czoljon. Philippsbttrg megszálásánál 1734 egy ágyugolyóbis vetett vé
get életének.
B s R Y M t l í , hamis s m a r a g d , vagy legesmeretesb névvel aqva ma
rina, tengerzöld színétől, egy áltlátszó, üvegfényü, érez- és alma- vagy hegyi- és tengerzöld {célúdon) közt kékbe j á t s z ó , sokszor tökéletes zaphyrkék, néha méz- vagy viaszsárgába, sőt rózsaszínbe is játszó, kvarrz-nemü drága kő. Minden drága kövek közt leglágyabb 's legkönnyebb, a' tűzben elveszti szinét 's elolvad. A' beryll darabokban fordul több
nyire e l ő , 's becsét szine határozza el. Mennél világosb z ö l d , annái bepsesb az. A' fejérbe j á t s z ó k , mellyekben a' zöld szint alig fedezhet
ni fel, ha tisztán és jól kipalléroztatnak, fényre 's játszásra a ' g y é m á n t tal vetekednek. A' napkeleti beryll, melly a' keletindiai, ceyloni, pegui és cambayai bányákból kerül, legtöbbre becsültetik, de igen szép dara
bok találtatnak Schweizban , F r a n c z i a - , S p a n y o l - , Cseh- 's Magyaror
szágban. A' saxoniai beryll sokszor szebb a' keletindiainál. Egyébiránt most ezen drága kőnek nem nagy becse v a n , mivel a' hordásban elkopik.
Az aczélszinü és zöldkék kövek alá a' befoglaláskor kék, a1 zöldfejérek alá pedig fejér ezüst levelet tesznek, melly utolsó ezen köveknek különös ragyogást szerez. Ónüveg-, rézr és kobaldvegyelékkel a' beryllt utá-nazni lehet. A. Balogh Pál.
B E R Z E T . t u s ( J a k a b ) , született 1779 Linköpingben Ostgothlandban, 's az ottani ffskolában, hol atyja tanitó v o l t , nyerte első oktatását.
1796 Upsalában orvosi t u d o m á n y t , kiváltképen pedig természettudomá
nyokat 's ezek közt ismét chemiát tanult '» ennek kedvéért később több tudományos utazásokat is tett. Most doctor medicináé, chemia és pharmacia professora, a' kir. svéd egészség-collegiumnak assessora, a' stockholmi kir. academiájának titoknokja. Több rendek tulajdonosa;
XIV. Károly János nemesi rangba emelte. A' chemiának mostan ural
kodó dualisticus vagy electro-chemicus rendszerére, melly szerént semmi chemicus processust sem lehet electricus nélkül gondolni, nagy be
folyása van n e k i e , 's ngy .kell őt tekinteni, mint egyet annak fun-dálóji közül. 0 volt első', ki az alkalicus földek (mész, baryta, strontion) érezbasisát megmutatta az á l t a l , hogy kénesővel vegyit
vén a z o k a t , a1 galvanismus behatásának tette ki, mit már azelőtt 'Davy a' káliról és nátronról mutatott meg. Ugyan azt mutatta meg Berzelius az ammóniákról is. H o g y a' kovaföldnek is hasonlókép érczalapja van, chemia utján mutatá meg az á l t a l , hogy kovaföldet, vasreszeléket és szenet széntégelybe tévén, tartós tűzbe hozta azokat. A1 chlorineről va
ló nézetének a z o n b a n , mellyet a' Davy-ének (melly szerént az egyszerű test) ellenébe t e t t , kevés kivetőji vannak a' mai chemicusok közt. O soha sem tartja azt a1 sósavany hasisának savanytárggy-al; e' szerént a' savanytárgy egyedül eszközli a' megégést, azonban az által nem állítta
tik a z , hogy a' volna egyedül a1 savanyitó princípium. Iibből termé
szetesen » a' sósavanyu öszveköttetésekuek különböző magyarázatja következik. Szerénte a' positivus pólusnál legfelül áll a' káli, a1 helyett, hogy másoknál ezt a' helyet a' hydrogen foglalja el. Richter stoechio-metriems nézetét (1. STOECHIOMETRIA) , melly szerént minden chemicus öszveköttetések csak megbatározott mennyiségű irányokban történnek, Berzelius szorosan revideálta, tökéletesítette 's m e g m u t a t t a , hogy a^
BERZEV1CZI 23.1 az eleciricitas tulajdonságán alapul, h o g y - f - E és — E E-vé egyesülnek, a1 nélkül hogy azon test mellyben -f- E vagy — E volt, feliiluralkodnék.
Erről ő egy munkát i r t , mellyet a'megholt udvari tanácsos, Blöde', n é metre lefordított, 's nagyon is megérdemli, hogy más nyelvekre Jefordit-tassék. Ugyan azon nézetekéi) nyugszik a' mineralogiáiiak általa alko
tott rendszere. Ugyan azon törvényeknek vannak Berzelius szerént alá
ja vetve az organicus ös/.vcköttetések i s , a' min nem is lehet kételked
n i , a' tlieoria szerént, de a1 mit nehezebb a' tapasztalásban megmu
tatni. Sok egyes vizsgálatokat is köszönhetünk ezeken kivül nekie a' miiszeres testek chemiájában is. O erről egy munkát i r t , melly n a g y figyelmet é r i e m é i . Egyes ide tartozó értekezései németié is le vannak fordítva, de már ama' nagyobb is munkában van. Esztendőnként a' che-miai és physicai tudományokban való előmeneteleknek áltnézését is szokta ő adni. Írásinak nagy része angol és franczia nyelvre is le van for
dítva. A. B. P.
B K R Z R V I C Z I (Gergely, Berzeviczei é s Kakas-Lomniczi), Sándor fija, szül. 1763 Kukas-Lomnic/.on Szepes vármegyében. Atyja házánál kezdett tanulását folytatta, Késmárkon Podkoniczki alatt. Törvénygya
korlás kedvéért egy darabig >zabolcs vármegyében Vai Istvánnál, a ' T i szán túli ref. egyházi kerület akkori főgondviselőjénél, azután Pesten tartozkodék, a' hol 1783 egyike vala az első evang. ifjaknak, a' kik II.
Jósef vallástüivsbeli rendszabásánál fogva a' kir. tábla hites jegyzőji kö
zé felvétettek, Minekutána, a1 szokott vizsgálaton által esvén, meg
nyerte az ügyvédiévelet, 1734 Göttingenbe ment, a' hol F é d e r , Schlö-zer, Spitíler, P ü t t e r , Meinefs és Beckmann alatt a' bölcselkedést, a' történctesmeretet 1s az országlatneiiiü tudományokat t e t t e szorgalma t á r gyaivá. Tanuló társai valának ott a' cumherlandi, sussexi, cambridgei angol kir. herczegek. Befejezvén 1786 rendszeres t a n u l á s á t , tapaszta
lás és esmeretbővités végett Parisba, onnan pedig Brüsselen 's Osten-dén által Londonba ment. Az első 's utolsó helyen néhány hónapot töltvén, sok jeles emberrel niegesmerkedett 's a1 kir. udvarokba is be
vezettetett. Azután Helvét- 's Olaszországot is be akarta j á r n i , de E u rópa akkori zajgó állapotja meggátolta szándékát. Honja felé. intézvén tehát ú t j á t , Bécsben udvarlására ment II. .Tósefnek, a' ki hosszas b e szélgetésben kitanulván az embert, teljes megelégedését kijelentette, 's a' haza szolgalatjára serkentvén ó t , pártfogásával megbiztatta. Szülő földjének meglátogatása után tehát 1788 a' kir. helytartó tanácsnál be
állott a' haza szolgalatjába 's kevés idő múlva irástevő (eoncipista) fő
vel tagja leve amaz országos biztosságnak, melly az akkori török
hábo-• ni alkalmával kiküldetett a' táborozás helyére. Jelen vala azután az 1791 országgyűlésen, mint elmaradtak képviselője, nem különben az ugyan abban az esztendőben tartatott pesti zsinaton, mint hittársai kül
döttje; 1795 pedig gyengélkedj egészsége miatt lemondott hivataláról 's ősi j ó s z á g á r a , Kakas-Lomniczra, vonta m a g á t , a1 hol azontúl a' tudomá
nyoknak és szép mesterségeknek élt. Meg nem szűnt mindazáltal honja javának előmozdításában munkálódni, mint táblabíró a' vármegyegyülé-s e k e n , mint 1801 olta a1 Tisza melléki evang. egyházi kerület inspectora az egyházi gyűléseken és kiküldöttségekben 's az oskolák ápolásában, mint könyvszerző tudományos munkájiban. Bejárta két izben Lengyelorszá
g o t , hogy kinyomozza az éjszaki kereskedés útjait 's alkalmait; bejár
ta gyakran a' szomszéd Kárpát b é r e z e i t , és lomniczi lakháza az azokat látogató honi 's külföldi jövevényeknek vcidégletes szálása, maga ezek
nek nyájas útmutatója vala. Jóllehet nőtelen életre szánta volt magát, megházasodott még is 1802, elvévén testvérbátyja leányát, Thcresiát, a1 kivel 6 gyermeket n e m z e t t , de a1 mellyek közül csak az egy Titus maradt életben. Megholt 1822. Tudományos iniinkájiuak három a1 főtár
g y a : a' kereskedés, a' parasztság s o r s a , a1 vallás dolga. Az elsőre 4 irtóznak: a) „ D e iitdustriu ef eommercio Hiinguriae'^ (Eócsén 1797;}
234 8 E R Z S B N BERZSENYI
németül Rumi által; ^üngerm Industrie und Commerzic (Weimar 1802).
Schlötzer és Sartorius ítélete szerént mutatványa ez a1 kereskedésbeli állapotesiueretnek Qsttrlistica'), 's indító ok vala a r r a , hogy 1802 a1 göt-tingeni kir. tudós társaságba felvétetnék a' szerző, b) „Ansicht des asia-lisch-europiiischen íVelíh indeh, nach den jetzigen Xeilbediirfnissen be-Irachtet"" (Fest 1808; nj szerkezetben és bővítve ugyan ott 1814.), ma
gyarul az 1817 Tudományos gyűjtemény 4 kötetében gróf Desewffy Jó-sef á l t a l . — A' másodikra egy czlm nélkül maradt Iatán munka, a1 nielly három szakaszban szól: ••,iic origine ruslicitátis et ejus priigressu, dt cundilione ruslicurum in Hungária, de eorum indole." Ez a' munka a' szerző hire 's megegyezése nélkül Márjási Jósef eszközlése által nyom
tattatott ki Lőcsén 1800; veleje pedig azután több német folyó Írásokba b e i k t a t t a t o t t és részvétellel olvastatott a'német közönségtől; itthon nem n y e r t közönséges jóváhagyást. — A' harmadikra: a) „ D e pruhibito tran-siiu Calíiolicoriim ad ecclesiam evange/icam"- (Lőcsén, e. n.). b) ,,Leber den gegenwartigen Zusttttid de*- Proleslanten in Ungern unter der fíegie-rung des Katiért und Kiinigs Franz II.P (Göttingen 1803.). c) Coordi-natio rei religionalis ecclesiasticae sup.crintendentiae Aug. conf. evang.
Tibiscanae, tecundum leges religionules, canoncs synndale* et usiim, liabilo rcpeclu recentinrum ben. resolulionum regiarum" (Lőcsén 1815.).
(Vj Nachrichten über den jílzigen Xustand der Kcangelkchcn in C'ngcnf (Leipzig 1822.). Kéziratban is hagyott töbl kidolgozott munkákat; azon
kívül számos értekezései 's tudósításai jelertek meg különbféle német fo
lyó irás.okban, és más tollútól magyarítva a1 Tudományos gyűjteményben is. H i h e t ő , hogy nemzete nyelvét is gyakorolta volna ez a' nagyeszű 's tudományit hazafi, ha honjának polgári 'J nemzetségi helyezetére néz
ve tanácsosnak vagy reménylhetőnek tartotta volna, hogy valaha orszá
gos és közönséges nyelvvé legyen Magyarországon a1 magyar nyelv (I.
„ D e condilione et indole ruslicnrum in Hungária^ 11. és 56 lap.). Ha ínég élne , oszlanék már reménytelensége. Fúbri J'ál.
B K R Z S E N {huem/ilo.iyluin) vagy camp'chefa, mivel legelőször Me-xicónak C a m p e c h e n e v ü tengeröblében találtatott 's ezen partokon bőven terem. Körül-belól 30 lábnyi magasságra n ő , fája belől v e r e s , fejéres szilánkokkal 's barna héjjal fedve. Fája veres szint ad 's ezért nagyon
kerestetik. A. fíalogh l'úl.
B E R Z S E N Y I (Dániel, Egyházas Nagj - Berzsenyi), nagytnzü ma
g y a r o d a k ö l t ő , több megyebeli birtokos mezei gazda , Somogy várm.
táblabírája, született Vas vármegyében Kemenesali-Hetyén Maj. 7. 1770.
Sziileji, Berzsenyi Lajos és Thulmon Rozálii, egyszerű, de egyszersmind igen nemes erkölcsű életbe iktaták mint egyetlenegy maradékokat. Aty
ja hites ü g y i e d volt u g y a n , de inkább phijosnphiai csendben élt 's lel
kesedettje lévén mind a1 honszeretetnek , mind a1 görög és romai philoso-phiának, miről a' fiúval beszélt, nem a g á r , nem csak ló 's titulusok örök ismétlése v a l a , hanem az országgyűléseket emlegette, kitűnt haza
fiak tetteit 's az ó világ két nagy nemzetét magasztala. Illy gonddala' gyermek nevelését is figyelemre méltó lépésekként kezdette. Erőtlen és beteges lévén a1 fin, azt a' legtermészetesebb szabad élet és szakadatlan gymnastica által erősité m e g , 's hogy a' lelki erők fejlésének is önké-nyii menetelt nyisson , csak igen későn 's akkor is inkább játszva ta-n i t t a t á , mita-nél fogva ata-nta-nak egész élete közel tiz eszteta-ndős koráig ta-nem e-gyéb volt szabadjára választott testg3'akorló játéknál, mellynek minden
féle nemeit néhány falusi játszó pajtásokkal télen n y á r o n , hóban vízben egyiránt gyakarolta. Ezek következetének nézhetni, hogy a7 gyenge gyermekből hirtelen igen is nagy elevenség és nagy erők fejlének elő '. olly erők, mellyek pezsgésében a' sopronyi evangel. lyceumbamint egy gymnasti-cált görög fin vitetvén, az oskolai tanulmányokban rég fogadókat csak hamar és j á t s z v a e l é r t e , majd később pedig lovaglásban, úszásban, birkózásban '» éneklésben minden egykorujit felülmúlta. De gymnasticája nem lévén
B E K Z S E N í l 235 görögösen muzsikával párosítva, innen következtethető az is már a' bölcs (iörögök észrevétele s z e r é n t , hogy a' duzzadó erő nem szülhetett egye
bet egyszersmind nagy szilajságnál, melly ót végtelen csintalanságokra ragadozta, a1 mi igen is sziikkorlátu életformájinkból szünetlen kikapdos
ta 's az által ifjúságát zivatarokkal boritá el. Szilaj ereje és szelleme szerént a' vitézséget nézvén legfőbb szépnek , már syntaxista korában katonává akara l e n n i , 's az egyetlenegy gyermek és örökös atyai figye
lem alá haza vitetett. Fele cursusát e' szerént a' syntaxis osztályának, jnelly Sopronyban két e s z t e n d ő , elinalasztá, de otthon magára előszedte atyja könyvei közül az egykét verses m a g y a r t , mert annak lelke inkább a' romai classicusokon függe. 'S mi vala még akkor magyal'! Esztendő múlva az akkori professor és r e c t o r , "Victoris Jonathau , ki azon ifjat, mellyben nemesb ösztönt véve észre, különösen jól tudta önutjára serken
teni , kedvezésből maga keze alá vette a' rhetoricába. Azonban a' ki
szabott tanulást u n t a ; áltáljában b e t é v e , a ' m i n t kellett volna, gramma-ticai szabásokon kivül egyebet soha nem t a n u l t , csak ahhoz fogott tűz
zel, a' mihez természete önkényt vonszotta. így annyi deák nyelv , hogy a' classicusokat é r t s e , csak hallásból maradt gyors fogásit e s z é b e n ; a' német nyelvet a' sopronyi német leánykáktól fogta fel. Az oskolaival ekkép nem t ö r ő d ő , önképzeléseiben csakugyan foglalatoskodott, -versre fakadt. Már a' gyultkeblii ifjúnak szeme szive megnyílván a' szép ér
z é s é r e , szelelem hév fakadozásain nyiladozék lyrai ömlengése. Első da
la 18-ik évben „ J e r , Lili, nézd langyos szellők". i>e erről senki sem tu-da , mert a' n e m t a n u l ó t mint 1-ső évbeli rhetort végkép haza vit
ték. Legyen g a z d a , gondola az atyja. E' mellett még i s , látván az o-leg (Íjának a' classicusokhoz hajlandóságát, a"' romai 's német prosaicu-sokban maga gyakorlottá, csak költőjiktői óvá. Hanem a' komoly atyai ház tömlöcz lett a' már gyönyört kóstolt ifjúnak, 's mélyen érezvén minden öröme és reménye clenyésztét, hosszú éjjelein nem álomba, hanem úlmadozásba merült, 's leszála a1 kora szenvedőbe/, az álmadók isten-néje. A' magába zárkózottat éjente lopva Horatius világositá. Majd az öntüzü naturalista vadoncz egyszerre niegpendité Tibur örök lantját.
M e r t , sebelet fojtván szivében 's a' spártai atyától nyomatván, az atyai fenyíték felzajlitá, forrott indulatja kitörést keresett, 's enyhülést lelké
nek versekben kiömlés ada. Háborúban önmagával, háborúban korlátjával többször kirontott 's olly lélekrázó catastrophákon ment keresztül, mellyek-ben az erőtlen elvész ; őt érlelek és edzék, mint a ' z i v a t a r a1 kevély fény vet.
'S tán innen kell azon nagy költői characterét magyaráznunk, bog)- ő, Köl
csey szerént is, csupa tüz, csupa érzés, csupa phantasia, még is legsebe
sebb lángjaiban egyszersmind Szeli! vagy józan. Megszokták érzelmei a' le-hetségig emelt feszülést, de megszokott az ész is azokon felül emelkedni.
Ennél fogva nem esett, ámbár poé"sise mély sebekből folyt azon egyolda
lúságba, melly csupán érzelgó, szeretkező volna, sőt annyira megtartá lelki szabadságát, hogy azt tárgyról tárgyra szabadon r e p d e s n i , 's érzelmeit változtatva látjuk, lelke sebe könnyen g y ó g y u l v á n , mint az épvérü testé, llly költői szabadság szellemében leánykákkal enyelg és eped, barátjaival bölcs, nagy emberekhez hősi világból szól, 's alvó nemzete felett a' még álmodó ifjú lantja ug)7 zendüle meg , mint valami prophe-tai szózat az éjben. Látja Szombathelynél a' felkelt magyar nemessé
get 1797 's zeng ódája: „ E l még nemzetem Istene", 21-ik évében, öm-led ugyan ott hg. Esterházyhoz a' hazafiúi nagy intésii. Hallja 1807 Budán országgyűlésen a' hires szónokot, Nagy P á l t , 's lehelé nagy gondolatjait hozzá. L á t t a nemzete aljasodását 's h a r s o g o t t , a' „Kom
iásnak indult hajdan erős M a g y a r " ódája, mint a'többi is a' Magyarokhoz.
Mind olly kebel nyilatkozásai, ni -Ily fórra nemzetét újra teremteni le-hultából, olly intő kéz és mosolygó szem a1 felhőkből, a' melly mindég sze
retett hazáján és a ' s z e r e t e t t emberiségen csügge. í g y ha néha tündér alak
jai közül, később már a' hidegvette világgal esmerősebben prosai nézetbe
23t> BERZSENYI merül i s , ott is inkább melegit és emel, mint csapkod , 's ha csapkod, nem a' szeretetlenség hideg g ú n y a i v a l , hanem szeretet komoly vesszejé
vel csapkod. Odájiból kitetsző tudománya éjjeli olvasgatás gjümölcse, mert a1 napot mindég életre forditá s' minden versét éjjel titkon Írogatta.
A'' magába merült, a1 szerénykedő ihlelten küzde , l á t s z i k , tökély után, de vonakodva is. az ingó költői dicsőségtűi, mivét csak akkor nuitatá elő m i n d , mikor már szándéka volt többet nem irni. Kis János lepte meg egykor épen dolgoztában N.Dömölkről, a1 Kemenes dombja alatt fek
vő és Ság hegyére néző Sömgyénben, h o v a , minekutána 1800 ü u k a i T a kács Stisánna kisasszonyt feleségül v é v é , ennek rés/jószágára az atyai házból lakni ment. Kis közli néhány darabját Kazinczyval, ez lyrai nagyságot j ö v e n d ő i t , a' mi a' költőt még inkább megerősítvén önbizodal-mában, semmit elő nem mutatott, senkivel nem levelezett 's mint vidám világfija Kissel sem t á r s a l k o d o t t , minél fogva ez is csak valami elmúló ifjúi szesznek tekinté költőiséget. 'S mikor róla már senki nem is álmoda, akkor küldé meg gyűjteményét K i s n e k , Kis Kazinczynak 1811. Kazinczy és az odaköltő közt ekkor levelezés t á m a d a , és m e l e g , a' mint esme-r e t l e n ü l , a' távolban keesme-reső lelkesség szokta. Kazinczy magasztala, Beesme-r
zsenyi visszaadta, a1 mint versei közt látszik, a ' t i s z t e l k e d é s t . A' kéz
i r a t Szemere P á l , majd Helmeczi kezébe jutott, ez nyomtatásáról gondos
kodott. Azok k ö z ü l , kiknek hazafiúi örömében ő i s m u t a t á , T a t a y Jánost, ki most lövői plébános, feltüzelik az uj ingerü versek, 's pesti seminari-umbeli nevendék paptársait a' kiadás költsége nagy részének ös/.veadá-sára b u z d í t o t t a , hogy azzal Berzsenyit meglepjék. Említést érdem
lenek az arra adottak, ez olly gyönyörű jelenés : Baricz M i h á l y , deb-reczeni káplán , báró Barkóczy László az egri, Fábri lgnácz a' kassai, Fejér Antal az e r d é l y i , Fiiszár György a1 veszprémi, Hering lgnácz és Koczó Pál a1 szatmári m e g y é b ő l , Keller Kelemen Cisteroita, Guszmics lszidor Sz. Benedek, Szabó János Cistercita szerzetbeli , Schwarcz Jósef a' veszprémi , T a t a y János a' szombathelyi, Somicza János a' zágrábi, Woiwodich Mihály a' diakovári, Zomhory János a1 kalocsai megyéből.
A' többiről Helmeczi élőbeszédjében szól. L. ,,Berzsenyi Dániel versei".
Kiadta Helmeczy Mihály Pesten 1813. 11 ivnyi B-otsad rétb. a' költő ké
pével, ki ekkor 37 esztendejében volt 's már elbúcsúzott Kejoenes aljáról
„ M e s s z e sctétedik már a' Ság t e t e j e " szivet ható elegiájában Somogyba menve Nikiára, szülői tágasb jószágára, hol most is lakik. Versein kap
va kapott gondolatok vclósségéért az o r s z á g , érzékenyite gyengéd szí
vességek 's az a' természetes folyam, melly mind ezt az észláng saját
ságával csak oda futtnak nuitatá, olly nagy mértékben ingei l e t t , mint a' millyenben a' költővé csak lenni törekvőnek mesterséges erőlködése untat.
Honnan ez az egy-szere érett k ö l t ő , mondák, senki nem esmérvén nevét mint k e z d ő é t , mivel bölcsen kikerülé az ifjúi gondatlan neki lódulást, melly miatt mást férjfikorban pirulás fog el. Reá külön magában előre, a-zon szóröviditések és írj szavak, mellyek hevesb vitatása akkor kezdődött, nem hathattak 's nem ollyakkal való játékban keresi a1 nagyságot. Gyö
n y ö r , k e c s , v á g } ' , a' mik ma már divatban vannak, még nem övéi. Ke-, menés aljai némelly másutt nem esmért szavakkal bátran és méltán élt.
És a' „ M o n d o l a t " őt is kifogás nélkül csapkodá, a1 miről a1 költő mosoly
gó önérzettel mondja Ítéletét egy barátjához i r t költői levelében, hol a' vigyázó újítást helyesnek vallja. Azonban versei k i a d á s a , 500 példány, a1 mi másutt felette kevés, hamar elkelt, 1s Helmeczi 1816 másodszor adta ki 2 ivnyi megtoldással. Ebben e' helyett „ L o l l i gyönyör kellemid-d e l " a1 költő ezt t é v é , „deli kellemiddel" 's az egy szilaj leánykához i r t dal végére még két stropháját, mellyet áltnézőji elébb kihagytak. A' Nagy Pálhoz irt oda második strophája 's a' „ B a r á t i m h o z " készültnek két utolsója változtatva, ámbár az első kiadásbeli festőbb. Verseinek neme mind öszve o d a , é n e k , d a l , költői levél, elégia 's egy románcza. O-ftóji alcaeusi, choriambusi, g l y c o n i , ascleniadesi? saphoi hangmértéken,
BESANgON BESBORODKO 237 énekei, dalai, elegiáji rímelve trochaeus vagy jambus n é l k ü l , a1 Francziák
utján, az azok szoros regiilájira való ügyeletet könnyebben véve. Leve
lei ötös jambusokban. Legelébbi alkotásban természetes e g y s z e r ű , k é sőbb Schiller és Mathisson után esdése bujálkodóvá tévé néhol. „ R a b -lánczok a" földi szenvedések41 ebből is csatolva a' magáéhoz. H o g y a7
magyar hangmérték nála tul a' Dunán lévő is , melly sokat röviden ejt, a' mit Erdély és a' Tisza melléke m e g h ú z , magyar költői szabadság, ugy mint a' Görögének lenni kellé. Kllenvetés vala, miért nincsenek rinies énekei, dalai mértékelt sorokban? De miért ne maradna annak is utján költőnk, csak szelleme bájoljon, 's adja meg lejtése ingerét 's az a' lelkes „ n e m tudom m i " bája ragadozzon benne magához. Más ered
jen a' rimelt mértékes v e r s n e k , emelkedve, lejtve 's komolyan é s j á t s z i -lag.— A1 második kiadáshoz iíelmeczi értekezést függeszte az ugy ne
vezett újításokról a1 nyelvben, 's abban helyesen szól a' régi szógyöke-rek uj életbe hozhatásáról, nj szavak készítése s z ü k s é g é r ő l , a' nyelv szabadabb öszveszerkeztetéséről. E' kiadáskor is a' költő hire njra n e v e k e d e t t , de azzal nyugalmas élhetése szűnt. Setétiilés nehezedett a'
„Melancholia" Írójára somogyi laktában 's csak két három barátjával folyt levelezése vidáinitgatá es azon emlékezet, melly Pesten létekorról Szemére, Vitkovics, Helmeczi 's Kölcsey által volt barátságos fogadtatá
sát festi elejébe magányában. Egymást távolban becsülő irók olíy hamar nyílnak első találkozásokkal szív szövetségére is. De e1 lelki világot be-boritá említett állapotjához járult betegsége; feldőlt kocsijával, ütközé
sek riczamlások é r é k , majd esztendeig nyomta ágyát 's a' már ingerlé
kenyt brownianus orvosa hevitőkkel gyógyitá és ezekkel mindenkori hi
deglelésekbe vivé. Majd a1 hypochondria s/.álá k ö r ü l , a' mi mély érzé
sűt és lelkest különben is ritkán kerül el gehennai kínjaival, noha fí. t a nulásban és sok ülésben mindég rendet tartó volt. Ekkor érte a' bete
get Kölcsey túlmenő recensiója ( „ T u d . g y ű j t " . 1817. VII. kötet). A' vulkáni kebel, még benne maradt lelki villámokkal, most Igényességeiben és baráti hitében sértve! Innen magyarázandók az e' miatt történt dol
gok. Több esztendő multával neki egészségesedvén ismét, vidámon téré
gok. Több esztendő multával neki egészségesedvén ismét, vidámon téré