A Kormány
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,
az 1. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
1. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat vagy a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve által az egységes rovatrend K6. Beruházások vagy K7. Felújítások rovatai terhére építési beruházás megvalósítását célzó visszterhes szerződés az építési beruházás koncepció- és vázlatterveinek kormányrendeletben meghatározottak szerinti, országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezés során kiadott előzetes településképi hozzájárulás birtokában köthető.”
2. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és
a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
2. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a következő 17/E. alcímmel egészül ki:
„17/E. Az építésügyért, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter előzetes véleményezési jogköre
23/I. § (1) A Kormány a központi költségvetési szervek által tervezett, valamint a 23/L. § szerinti építési beruházások vázlatterveinek, építészeti-műszaki, illetve kivitelezési dokumentációnak országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésére (a továbbiakban: előzetes településképi vélemény kialakítása) a településfejlesztésért és településrendezésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.
(2) A miniszter jelen alcím szerinti előzetes véleményezési jogköre nem terjed ki a) a helyi önkormányzat építési beruházására,
b) a kiemelt nemzeti emlékhelyen megvalósított építési beruházásra.
(3) Jelen alcímben foglalt rendelkezéseket a Beruházás Előkészítési Alapból előkészített beruházásokra vonatkozóan a Beruházás Előkészítési Alap felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskörökről szóló 222/2017. (VIII. 11.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A miniszter előzetes településképi véleményének kialakításakor arról nyilvánít előzetesen véleményt, hogy a tervezett építési beruházás biztosítja-e az ország és a beruházással érintett település képének – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti – védelmét.
(5) A miniszter előzetes településképi vélemény kialakítása során adott hozzájárulása (a továbbiakban: előzetes településképi hozzájárulás) hiányában a központi költségvetési szerv az építési beruházást
a) saját költségvetési előirányzata vagy
b) központi költségvetésből származó egyéb támogatás terhére nem folytathatja.
(6) A miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében a jelen alcím hatálya alá tartozó beruházó (a továbbiakban: beruházó) elektronikus úton megküldi a véleményezendő vázlattervet .pdf/A formátumban a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületre.
(7) A beruházó a vázlatterv megküldésekor közli a) az elnevezését,
b) a székhelyét,
c) a kapcsolattartója nevét és elérhetőségeit,
d) a tervezett építési beruházás által érintett ingatlan vagy ingatlanok címét,
e) a tervezett építési beruházás által érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát.
(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti hiánytalan feltöltést követő munkanaptól számított tizenöt napon belül küldi meg előzetes településképi véleményét a beruházó részére.
(9) Ha a miniszter a (8) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, az előzetes településképi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(10) Ha a beruházó az építési beruházásban tervezett építmény külső megjelenését – tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását – a vázlatterv (6) bekezdés szerinti megküldését követően módosítani kívánja, a miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében a módosított vázlattervet vagy a módosítást bemutató építészeti-műszaki, vagy kivitelezési dokumentációt a (6)–(7) bekezdések alkalmazásával megküldi. A beruházás a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában folytatható tovább.
(11) Jelen alcím alkalmazásában a vázlatterv legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a) rövid építészeti műszaki leírás,
b) helyszínrajz a telepítés, a településképbe és környezetbe illeszkedés, a beépítés bemutatásával, a szomszédos építmények és jellemző terepviszonyok feltüntetésével,
c) az esztétikus megjelenést – tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot, a rálátást – bemutató, továbbá a környezetbe illeszkedést és a településkép-védelmet alátámasztó valamennyi homlokzat, látványterv vagy fotómontázs.
23/J. § Nem központi költségvetési forrásból finanszírozott építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítása – a 23/I. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – csak a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában kezdeményezhető.
23/K. § A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti tervpályázati eljárás esetén a miniszter a bíráló bizottság által részére megküldött pályaművek előzetes településképi véleményezése útján gyakorolja a jelen alcímben meghatározott jogkörét.
23/L. § Jelen alcím alkalmazásában építési beruházás az új építmény építése, valamint a meglévő építmény külső megjelenését – tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását – érintő építési tevékenység.”
3. § A Korm. rendelet a következő 46/D. §-sal egészül ki:
„46/D. § (1) E rendeletnek az egyes építési beruházások országkép- és településképvédelmi szempontú véleményezésének megvalósítása érdekében szükséges kormányrendelet-módosításokról szóló 476/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr. 4.) megállapított 17/E. alcímét a Mód.Kr. 4. hatálybalépésekor folyamatban lévő, 17/E. alcím szerinti építési beruházások esetében is alkalmazni kell.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés rendelkezéseit azon építési beruházás esetében, amelyre nézve a Mód.Kr. 4. hatálybalépésekor
a) már sor került a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vagy b) már megindult a tervpályázati eljárás.
(3) Az (1) bekezdés szerinti építési beruházások esetében a rendelkezésre álló építészeti-műszaki dokumentációt, annak hiányában a 23/I. § szerinti vázlattervet kell előzetes településképi vélemény kialakítása céljából megküldeni.”
3. A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása
4. § A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 25. §-a a következő (3a)–(3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A díjazásra vagy megvételre alkalmasnak nyilvánított pályaművet a bíráló bizottság a zárójelentés elkészítését megelőzően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott előzetes településképi vélemény kialakítása céljából – a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendelkezésére bocsátja a Korm. rendelet 23/I. § (6) bekezdésében meghatározott módon.
(3b) A miniszter előzetes településképi hozzájárulása hiányában a pályaművet a bíráló bizottság a zárójelentésben nem ajánlhatja díjazásra, a pályamű megvételre való alkalmasságát nem mondhatja ki.
(3c) Ha a miniszter a részére megküldött pályaművek egyikének vonatkozásában sem adja meg az előzetes településképi hozzájárulását, akkor a tervpályázatot a bíráló bizottság eredménytelennek minősíti.
(3d) A (3a)–(3c) bekezdés rendelkezéseit a művészeti tervpályázati eljárás során nem kell alkalmazni.”
4. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskörökről szóló 222/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet módosítása
5. § A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskörökről szóló 222/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Az 1. § (2) bekezdés k)–o) pontja szerinti előkészítési fázisokhoz biztosított fedezet terhére történő pénzügyi teljesítés feltétele a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti – országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezés során kiadott előzetes településképi hozzájárulásának kormányzati felelős szerv általi előzetes beszerzése.”
5. Záró rendelkezések
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete
az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)
Korm. rendelet és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában foglalt felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása
1. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – a helyi építési szabályzat rendeltetést meghatározó előírásaira tekintet nélkül elhelyezhető
a) kereskedelmi, szolgáltató terület, ipari terület, – temető területét kivéve – különleges terület építési övezetben, továbbá
b) közlekedési terület, közműterület, gazdasági erdő terület, általános mezőgazdasági terület övezetben, – temető területét, burkolt vagy fásított köztér és sétány területet kivéve – különleges beépítésre nem szánt terület övezetben.”
2. § Az R1. a következő 115. §-sal egészül ki:
„115. § (1) E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR3.) megállapított 32. § (3) bekezdését az e rendelet 2012. augusztus 6-án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményei alapján készült, illetve módosított helyi építési szabályzattal összefüggésben folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek a MódR3. által megállapított 32. § (3) bekezdése alkalmazása során, amennyiben az erőmű elhelyezése – településrendezési eszköz módosítása nélkül – gazdasági erdő, illetve általános mezőgazdasági terület övezetet érint, legalább az így művelés alól kivett területet a termőföld igénybevételét követő 1 éven belül különleges beépítésre nem szánt területbe, illetve övezetbe kell sorolni.”
2. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
3. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] 4. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelethez
1. A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
„
1. a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetében,
– az elvi építési és a bontási, valamint az előmunkálati jog, az üzemeltetési engedélyezési eljárás kivételével, – az olyan szabadvezeték-engedélyezési eljárás kivételével, ahol a létesítendő hálózat oszlopain kívül csak a biztonsági övezete érinti a termőföldet, továbbá – azon eljárás kivételével, amelynek tárgyát képező építmény megvalósításához vagy tevékenység végzéséhez a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági engedély is szükséges és
az rendelkezésre áll.
A termőföld minőségi védelme.
b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével.
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.
”