A beruházás fogalma
A beruházás során az a cél, hogy olyan eszköz kerüljön a vállalat tulajdonába, amely tudja a vállalat tőkéjét gyarapítani. Értékét az alapján lehet megítélni, amit a hasznos élettartama alatt a vállalkozás számára termelt. A beruházás tőkefelhasználás, amely tárgyi eszközök beszerzésére irányul, mindez elsődlegesen jövedelem szerzés céljából (Papp P., Szűcs E, 2013).
Nagyon lényeges, hogy a vállalat értéke maximalizálva legyen. Ez úgy érhető el, ha olyan beruházási döntést hozunk, amelynek a vállalat számára képviselt értéke jelentősen nagyobb, mint az adott beruházás bekerülési értéke (Brealey R. A., Myers S. C.,2005). Abban az esetben, ha ez érvényesül, akkor többletérték keletkezik.
Beruházás a következő okok miatt jöhet létre:
• a vállalat bevételeinek növelése a cél,
• régi, korszerűtlen, elhasználódott gépek cseréje,
• a költségek minimalizálása,
• jogszabályoknak való megfelelés (Illés Iné, 2002).
A bevételek növelése alatt érthetjük azt a lépést, amikor a vállalat a már meglévő terméke mellett egy újat szeretne gyártani, bevezetni, vagy csak szimplán a jelenlegi termelésének a volumenét akarja növelni.
Az elavult termelőeszközök fenntartása hosszú távon költségesebb lehet, mint egy új gép beszerzése. Gondolhatunk itt a javítási költségekre, az állásidőre, az alkatrészhiányra. Ezen gépeket ésszerű egy idő után lecserélni.
Költségek minimalizálása alatt egyszerűen gondolhatunk arra, hogy a kiadásaink nem lesznek akkora mértékűek, mint a beruházás előtt, így egyfajta költségmegtakarításról beszélhetünk (pl. fűtéskorszerűsítés, energiatakarékos izzók cseréje az üzemben, telephelyen)
Utolsó indok a jogszabályoknak való megfelelés, ezt egy jogszabály hatályba lépése válhatja ki. Ide sorolhatjuk a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat és előírásokat.
Az adott jogszabálynak a be nem tartása további többlet kiadásokat vonhat maga után. (Illés Iné, 2007).
A beruházás indítékai eltérnek egymástól, mégpedig az információigény és a kockázat szempontjából. Ez alatt érthetjük például a következőt: egy régi gép cseréje nem jár akkora kockázattal, mint egy teljesen új termékcsoport bevezetése és az ehhez szükséges
termelőeszközök, berendezések beszerzése. A kisebb kockázatú beruházás esetében nem kell annyi információ, mint egy kockázatosabb beruházási döntés meghozatalakor. Kockázatosabb esetben sokkal nagyobb információ mennyiségre van szükségünk, valamint alaposabb, részletesebb előkészítő munkára van szükség.
A beruházási döntés meghozatala előtt a vállalat vezetésének mérlegelnie kell. A beruházási terv tartalmazza azokat a projekteket, amelyeket a vállalat a közelgő időszakban meg akar valósítani.
Mielőtt belefognának a beruházásba a következő szempontokat kell figyelembe venniük:
• kezdeti ráfordítás jelentősen nagy pénzkiadással jár,
• megvalósítása hosszú időszakot ölelhet fel,
• a gazdasági és pénzügyi helyzetét is hosszú időre meghatározhatja a cégnek,
• a beruházásból származó jövedelmek csak később keletkeznek és bizonytalanok,
• a technológiai és egyben műszaki jellemzőit a vállalatnak hosszú időre meghatározza,
• esetleges rossz beruházási döntést, csak nagy ráfordításokkal, költségekkel, lehet kijavítani, rosszabb esetben visszafordíthatatlan a folyamat (Illés Iné, 2002).
Beruházások típusai
Beruházások értékelése során a szóba jöhető projektek közötti kapcsolatot is vizsgálni kell. Ez alapján megkülönböztetünk független, más beruházástól függő, illetve egymást kizáró projekteket.
Független projekt nincs közvetlen kapcsolatban más beruházással. Ebben az esetben pénzügyi döntést kell hozni, hogy az adott beruházást érdemes-e megvalósítani vagy sem (Bélyácz I., 2007).
Más projektektől függő beruházások. Egymásra épülő projektekről van szó. Ilyen tipikusan az építkezés. Amíg nem állnak a falak, addig nem beszélhetünk épületgépészeti beruházás indításáról.
Egymást kölcsönösen kizáró projektek esetében az egyik javaslat elfogadása kizárja a másik megvalósítását, ilyenkor mérlegelni kell, hogy melyik a jobb (Pálinkó É., Szabó M., 2006).
Például csomagoló gépet szeretne a vállalat vásárolni. Ehhez kér három cégtől árajánlatot.
Ezek lesznek az egymást kölcsönösen kizáró projekt javaslatok. A beruházónak csak egyetlen egy csomagológépre van szüksége, tehát egy árajánlatot fog csak elfogadni, így ezek az ajánlatok kölcsönösen kizárják egymást
(Zsótér B. et al., 2015).
A pénzáramok becslésénél követendő elvek, szabályok
A profitorientáltságot szem előtt tartva a legfontosabb kérdés az, hogy az adott beruházás hozzájárul, illetve mekkora mértékben járul hozzá a tulajdonosok vagyonának a növekedéséhez.
Mielőtt a projektek értékeléséhez látnának, azelőtt meg kell határozni:
• beruházás hasznos élettartamát,
• azokat a pénzáramokat melyek kapcsolódnak a beruházáshoz,
• diszkontáláshoz szükséges kamatlábat.
A hasznos időtartamon értjük azt az időszakot, amely a berendezés üzembe helyezésétől az üzemen kívüli állapotba való helyezésig tart (Molnár G., 2007). Figyelembe kell venni az amortizációt is. Ez utóbbi értékben kifejezi a fizikai kopást, mely a tényleges munka közben megy végbe, illetve az erkölcsi avulást is (Illés Iné., 2007). Az értékcsökkenési leírás szabályait a mindenkor hatályos 2000. évi C. törvény a számvitelről tartalmazza.
A beruházási pénzáramok becslésénél a következő szabályokat és eljárásokat kell alkalmaznunk.
• A pénzmozgást kizárólag növekményi alapon vesszük figyelembe.
• A pénzáramokat mindig az adózás utáni bázison kell kezelnünk.
• A közvetett hatással is számolni kell egy új termék bevezetésekor, a régi termék kereslete visszaeshet.
• A meglévő erőforrások alternatív költségét figyelembe kell venni. Például, ha már egy korábban bérbe adott területből nem tudunk bérleti díjat beszedni, mivel saját használatba vettük, akkor azt negatív pénzáramként értelmezzük a működési pénzáram számításánál.
• Az elsüllyedt költségeket nem szabad a beruházás költségei közé sorolni, ezek a költségek már a beruházás előtt felmerültek.
• A nettó forgótőke igénnyel és annak változásaival is számolnunk kell.
• Az inflációt konzisztensen kell kezelni (Pálinkó É., Szabó M., 2006).
Ezen szabályok betartása nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy reális képet kapjon a beruházással kapcsolatban a vállalat vezetése (Cinnamon R., Helweg-Larsen B., 2002). Abban az esetben, ha több projekt közül kell választaniuk, akkor ezen szempontok döntő súllyal bírhatnak.
A pénzáramok típusai és tartalma
A beruházásokkal kapcsolatos pénzáramlások között megkülönböztetünk, kezdő, működési és végső pénzáramlást.
Kezdő pénzáram esetében beszélünk azokról a kiadásokról, amelyek a beruházás megvalósulásának érdekében mennek végbe, pontosabban a beruházás aktiválásának, beüzemelésének időpontjáig. Első lépésként az új eszköz bekerülési értékét kell meghatároznunk. A kezdő pénzáramlásnál figyelembe kell vennünk az eszköz szállításának, összeszerelésének, engedélyeztetésének költségét. Ezeket nevezzük tőkésíthető kiadásoknak.
Ezen felül számolnunk kell az alapanyag, segédanyag beszerzési árával, az alternatív költséggel is. A kezdő pénzáramlás összegéből levonásra kerülhet a régi eszköz eladásából származó bevétel, bár ez a jelenlegi állapotától és piaci helyzettől is függ, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni.
A kezdő pénzáramot a következő módon kaphatjuk meg:
+ Új eszköz bekerülési értéke
+ Tőkésíthető kiadások (szerelési-, szállítási-, adminisztrációs költségek) + Nettó forgótőke szükséglet
+ A már meglévő erőforrások alternatív költségei - Régi eszköz eladásából származó bevétel _____________________________________
Kezdő pénzáram (Illés Iné., 2007)
Működési pénzáramot (Cash Flow) kell éves szinten számolnunk az eszköz üzembe helyezésének időpontjától az üzemen kívül helyezés időpontjáig terjedő időszakra, tehát a működésének időszakára. A működési pénzáram számításának módja a következő:
+ Árbevétel
-Folyó működési költségek -Értékcsökkenési leírás Adózás előtti eredmény -Társasági adó
Adózás utáni eredmény
+ Értékcsökkenési leírás visszaírása +/- Forgótőke változása
Működési pénzáram (Cash Flow) (Brealey R. A., Myers S. C.,2005).
Az eszköz hasznos élettartama alatt minden évre ki kell számítanunk a
működési pénzáramlást. Ha a beruházás olyan jellegű, hogy ez a cash flow minden évben azonos, akkor szokásos annuitásként értelmezhetjük.
A végső pénzáram meghatározása két tényezőn alapul, melyet a számítási módszere is tükröz.
+ Az eszköz eladásából származó bevétel + A felszabaduló nettó-forgótőke
Végső pénzáram (Katits E., 2002)
Fontos szabályként megemlítendő, hogy ha az üzemen kívül helyezett eszközt maradványérték (könyviteli nyilvántartási érték) feletti áron értékesíti a vállalat, akkor azt le kell adóznia.
Konvencionális és nem konvencionális pénzáramlások
Konvencionális pénzáramokról beszélhetünk akkor, ha a kezdő és általában negatív pénzáramot már pozitív előjelűek követnek minden évben a hasznos élettartam alatt (Zsótér B., 2017). Itt említhetjük meg a termelő, szolgáltató tevékenységgel foglalkozó vállalatokat, amelyek már a beruházás kezdetétől nyereséget termelnek (Zsótér B., Kura B., 2017).
Nem konvencionális pénzáramokról pedig akkor beszélhetünk, ha a negatív előjelű kezdőtőke befektetést követően is az üzemeltetési időszak alatt a működési pénzáramok között különböző előjelű, tehát negatív pénzáramok is előfordulnak. Például egy almaültetvény létesítése. A kezdő kiadások után akár 5, vagy 6 évet is kell várni (addig negatív előjelű pénzáramlások lesznek), hogy az ültetvény kezdjen nyereséget teremni (Balog, Á., 2015).
Döntési problémák
A döntés meghozatalában segít, ha a következő kérdésekre megalkotjuk a válaszokat.
Érdemes-e megvalósítani a beruházást? Egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül melyiket ajánljuk, melyik a jobb? A lehetséges projektek értékelése során meg kell vizsgálnunk, hogy pénzügyileg
életképes-e? Csak az életképes projektet szabad elfogadni, ellenkező esetben a beruházás értelmetlen lenne, hiszen csak kiadásokkal járna és a bevételeinket nem növelné.
Természetesen egy projekt elfogadása a másik elutasításával jár az egymást
kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok esetén.
A fenti kérdésekre a választ a gazdaságossági számítások segítségével kapjuk meg.
Ahhoz, hogy minél pontosabb eredményeket kapjunk, az alábbi szabályokat kell alkalmazzuk:
• a pénzmozgások egy adott időpontban, lehetőleg év végén történnek,
• a beruházás során beszerzett eszközt azonnal beüzemeljük és használatba vesszük,
• a kockázata a jövőbeli pénzmozgásoknak azonos.
A következő fejezetben tárgyaljuk a leglényegesebb beruházás gazdaságossági mutatókat.
Felhasznált irodalom
• 2000. évi C. törvény a számvitelről.
• Balog, Á (2015): Egy kupuszinai almakert telepítésével kapcsolatos beruházási döntés előkészítése gazdasági számítások segítségével. Jelenkori társadalmi gazdasági folyamatok,10:1 pp. 34-40., 7 p.
• Bélyácz I. (2007): A vállalati pénzügyek alapjai. Aula Kiadó, Budapest.
• Brealey R. A., Myers S. C. (2005): Modern vállalati pénzügyek. PANEM, Budapest.
• Cinnamon R., Helweg-Larsen B. (2002): How come you don’t understand your account? – The essential guide to financial management. Kogan Page Ltd., London.
• Illés Iné. (2002): Társaságok pénzügyei. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest.
• Illés Iné. (2007): Vállalkozások pénzügyi alapjai. SALDO, Budapest.
• Katits E. (2002): Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest.
• Magyar G. (2007): Pénzügyi navigátor. Akadémiai nyomda Kiadó, Budapest.
• Pálinkó É., Szabó M. (2006): Vállalati pénzügyek. Typotex, Budapest.
• Papp P., Szűcs E. (2013): Beruházási alapismeretek. TERC Kft., Budapest.
• Zsótér B. (2017): Financial planning in connection with accomodation development in a sport centre. Quaestus Multidisciplinary Research Journal, 4: 11 pp. 172-177., 6 p.
• Zsótér B., Kura B. (2017): Economic calculations of an investment of a slicing and packaging production line of a meat processing factory in Csongrad county. Review of Faculty of Engineering Analecta Technica Szegedinensia, 11: 1 pp. 23-31., 9 p.
• Zsótér B., Molnár M., Gál J. (2015): Economic calculations related to the purchase of packaging machines in a poultry
processing plant, Analele Universitátii din Oradea Fascicula Protectia Mediului 24: pp. 283-286.
Ellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk beruházásnak?
2. Mielőtt belefogna a vállalat a beruházásba milyen szempontokat kell figyelembe vennie a vezetésnek?
3. Milyen beruházás típusokat tanult?
4. Ismertesse a pénzáramlások becslésével kapcsolatos szabályokat!
5. Milyen pénzáramlás típusokat különböztetünk meg a beruházásoknál?
6. Mi az a kezdő pénzáram? Hogyan kell kiszámolni?
7. Hogyan kell működési pénzáramot számolni?
8. Mit veszünk figyelembe a végső pénzáram meghatározásánál?
9. Mi a különbség a konvencionális és a nem konvencionális pénzáramok között?