Beavatkozási területek és intézkedési csomagok

Jelen dokumentum a városfejlesztés következő tíz évére vonatkozóan hét beavatkozási területet határozott meg, melyekhez jellemzően 3-6 intézkedési csomagot rendelt. Az intézkedési csomagok alá rendelt, összesen több mint 200 megvalósítani kívánt projekt mindegyike illeszkednek a Creative Region stratégiai céljaihoz és beavatkozásaihoz is. A beavatkozási területek céljait és az intézkedési csomagokat a következő táblázat mutatja be.

1.5.

Gazdasági versenyképesség növelése

A Zóna négy megyei jogú városa jelenleg az Európai Unió legfejletlenebb és legkevésbé versenyképes régióiba tartozik. Ahhoz, hogy az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna a Kárpát-medence keleti felének meghatározó gazdasági ereje legyen, nélkülözhetetlen a versenyképesség jelentős növelése. Ennek számos összetevője van, amelyek különböző intenzitással kell megjelenjenek a zóna városaiban, hiszen az egyes elemek eltérő állapotban vannak, eltérő szintről indulnak. Ezt az eltérő versenyképességi szintet és a városok adottságait figyelembe véve kell a beavatkozásokat meghatározni.

A négy megyei jogú város olyan tradicionális iparágakkal rendelkezik, amelyek a helyi adottságokban és kultúrában gyökereznek, ugyanakkor – lépést tartva a globalizált világ trendjeivel – az innovatív ipari technológiák és magas hozzáadott értékű szolgáltatások is teret hódítottak ezek mellett. Ennek megfelelően az átfogó gazdaság- és iparfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy a zóna üzleti környezetét javítsa, segítse a beszállítói kapcsolatok kialakítását, és ágazatsemlegesen szolgálja a helyi vállalkozások érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak amiatt bír különös jelentőséggel, mert erre jelentős feldolgozóipari kapacitások épülnek a Zónán belül is, hanem mert mind a 4 megyében a vidéki területek legfontosabb foglalkoztató ágazata és települési népességmegtartó erővel bíró ágazata. A másik ilyen ágazat a turizmus, hiszen számos településnek az agrárium mellett a turisztikai adottságaik jelentik a másik kitörési pontot. A befektetésösztönzés során figyelembe kell venni mind a nemzetközi nagyvállalatok igényeit az újonnan létrehozott beruházásaik kapcsán (ipari infrastruktúra, oktatási profil, egyedi kedvezmények, stb.), mind a hazai nagyvállalatok és KKV-k újrabefektetését elősegítő tényezőket (akár támogatási programok, akár kisméretű ipari parki kapacitások rendelkezésre bocsátását). Már a közeljövő kihívásai között is kiemelt szerepet kap a környezeti szempontok érvényesítése, így a zöldgazdaság fejlesztése a Zóna gazdasági versenyképességének egyre hangsúlyosabb eleme kell legyen. A stratégiai ágazatok célzott fejlesztését nemcsak a húzóágazatoknak számító jármű- és gépipar, vegyipar vagy az elektronika területén kell megvalósítani, hanem az olyan dinamikusan fejlődő ágazatok esetében is, mint az IT szektor vagy az üzleti szolgáltató központok (BSC).

A régió átfogó stratégiai céljának keretein belül a vertikális és a horizontális gazdasági törekvések egyaránt érvényesülnek, vagyis az egyes szektorok által kitűzött fejlesztési irányok harmonizálnak a horizontális, több tématerületet érintő fejlesztési irányokkal. E kettősség elengedhetetlen a XXI. századi modern gazdaságfejlesztéshez, amely megfelelően szolgálja mind a vállalkozásokat, mind a térség egészét.

1.5.1. Gazdaság- és iparfejlesztés

Az alapkoncepció a helyi adottságokra és igényekre épített vállalkozás- és gazdaságfejlesztés, ezért kiemelten fontos megismerni a helyi vállalkozások és iparágak helyzetének alakulását, problémáit és igényeit. Ehhez elkerülhetetlen a bizalom kiépítése személyes kapcsolatfelvétellel, valamint az átlátható és megalapozott döntések meghozatalával. A gazdaság és iparfejlesztési törekvések arra irányulnak, hogy már a megyében itt lévő, illetve az újonnan betelepülő cégek helyben találjanak maguknak beszállítókat, ezáltal a helyi vállalkozások kerüljenek pozícióba, új megrendeléseket kapjanak, nagyobb profitra tegyenek szert, amit visszaforgathatnak további fejlesztésekbe, ezzel ösztönözve a gyarapodásukat a térségben. A megyei jogú városokba összpontosulnak a nagyvállalatok, amelyek kiterjedt beszállítói körrel dolgoznak, amelyeket a közeljövőben minél közelebb akarnak tudni magukhoz, illetve bővíteni akarnak.

A beszállítóvá válás folyamatának elengedhetetlen elemei a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a potenciális partnereik igényeinek megfelelően, vagyis technológiai és vállalatpolitikai értelemben is harmonizálják tevékenységeiket a sikeres ellátási lánc működése érdekében. Ennek a folyamatnak részei mindazok az infrastrukturális és menedzsmentbeli fejlesztések, amelyek a digitális átállást, a generációváltást, a tanúsítványok megszerzését és a fenntartható vállalatműködést szolgálják. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy ne csak a vállalaton belül történjenek változások, hanem az iparágon belüli és az iparágak közötti együttműködések is erősödjenek, hiszen az ágazatok kihívásait, valamint a térségi és korunk veszélyeit kooperációval könnyebb leküzdeni.

1.5.2. Agráriumfejlesztés

A négy megyei jogú várost a természetes közegéből nem érdemes és nem lehet teljes mértékben leválasztani, hiszen az agglomerációik olyan értékes erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek determinálják a gazdasági és társadalmi értelemben vett szimbiózis meglétét. Ez különösen érvényes a mezőgazdaság és a ráépülő ipari és szolgáltatási tevékenységek tekintetében, hiszen az alapanyagot jelentő természeti értékek elsősorban a környező településeken, területeken találhatóak. A mezőgazdaság és a ráépülő élelmiszeripar fejlesztése, a modern fogyasztási szokásokhoz illeszkedő technológiák és ellátási láncok alkalmazásának ösztönzése olyan kitörési pontként jelenik meg, amely a megyei jogú városok feldolgozóiparán keresztül a mezőgazdaságot magával húzva a zóna lakosságának tömegeit érinti közvetlenül.

A térség közismerten komoly hagyományokkal rendelkezik a mezőgazdaság és a ráépülő ágazatok

értelemben vett régió agrár- és élelmiszeripari szektoraiban. A városok mindig is stratégiai ágazatként tekintettek és tekintenek a jövőben is a mezőgazdasági és a ráépülő élelmiszeripari szektorokra, mivel az agrárium sok embert foglalkoztat idénymunkában, többnyire családi vagy egyéni vállalkozásokban, őstermelői minőségben, így a szektor ténylegesen a legfontosabbak között van.

A térségben növelni kell az élelmiszer-feldolgozással, valamint az ahhoz szükséges segédanyag-gyártással, előállítással foglalkozó vállalkozások számát. Kitörési pontként jelenhet meg a helyi termékek rövid ellátási láncban történő piacra vitele és a kézműves termékek hangsúlyosabb megjelenése mind a hazai, mind a határon átnyúló piacokon. Cél az európai szinten kiemelkedő agrárcégek pozíciójának megőrzése, javítása, a termelési feltételek javítása, a helyi termékek felhasználásának, vásárlásának ösztönzése a lakosság körében egy komplex program keretében. Ez hozzájárul a helyi termelők- és szolgáltatók erősödéséhez, valamint a lakosság ilyen irányú tudatosságának fejlesztéséhez is.

1.5.3. Befektetésösztönzés

A térség célja, hogy több multinacionális beruházás valósuljon meg, illetve növelje a hazai újrabefektetési hajlandóságot a már ittlévő és jól prosperáló vállalkozások körében. Az eredményes befektetésösztönzési program szoros állami (elsősorban HIPA) együttműködéssel valósulhat meg, ugyanis csak így biztosítható az, hogy a járás vagy egy város ipari parkjában olyan beruházók kezdjék el fejlesztéseiket, amelyek illeszkednek a helyi gazdasági ökoszisztémába, hatékonyan fel tudják használni a szabad munkaerőkapacitást, ezáltal hozzá tudnak járulni a térség folyamatos gazdasági stabilitásához és fejlődéséhez. Ehhez azonban elengedhetetlen egy átgondolt és adatokon alapuló stratégia és befektetésösztönzésre specializálódott stáb, amely az elmúlt évek tapasztalatait gyűjtve, a térség adottságaira alapozva, egyfajta tudásbázist kialakítva fogadja a befektetői megkereséseket, támogatja a döntés meghozatalát és a későbbiekben a beruházás megvalósulását. Ehhez kiemelten fontos, hogy rendelkezésre álljanak a térség ipari övezeteiben azok az infrastrukturális fejlesztések (közművek kiépítése, utak stb.), amelyek meghatározzák annak színvonalát, technológiai ellátottságát, és ezáltal a vonzerejét is. A sikeres befektetői tárgyalásokhoz szükséges, hogy az érintett szervezetek a kitűzött gazdaságfejlesztési célok mentén együttműködjenek, aktív szerepet vállaljanak a térség gyarapodásában, illetve a meglévő erőforrásokat a piaci igényeknek megfelelően tudatosan és hatékonyan használják fel.

1.5.4. Turizmusfejlesztés

A turizmus a térségben kiemelt jelentőségű ágazat, hiszen mind a nagyobb városok attrakcióinak kihasználását, mind a vidéki települések vendéglátó szektorát, illetve az agrárium, a helyi feldolgozóipar és kézműves termékei piacát döntő módon határozza meg, így jelentősége messze túlmutat önmagán.

A turizmus fejlesztése csak a helyi természeti és épített örökségi értékekre alapozva, megfelelő – elsősorban infrastrukturális – fejlesztésekkel valósítható meg. Ezek mellett döntő jelentősége van a zóna településeinek szoros turisztikai együttműködésének, hogy a párhuzamosságok erősítsék egymást, a különbözőségek kiegészítsék egymást. A modern gazdaság motorja a hálózatosodás, ami a turisztikai fejlesztések esetében is át kell vegye központi szerepet a koordináció megvalósításában.

A helyi vállalkozók és a lakosok stabil jövedelemszerzését jelentősen támogatja a diverzifikáció, hiszen a hagyományos szálláshely-szolgáltatás nyújtása mellett a hagyományőrzés és a helyi gasztronómia is szerepet kap. Ezen kívül a zóna brandépítéséhez hozzájárul a különleges, az egyes tájegységekre jellemző specifikus termékek értékesítése, mely ugyanakkor képes arra, hogy térségi egységet kovácsoljon egy turisztikai termékcsomag formájában.

1.5.5. Zöldgazdaság fejlesztése

A zöldgazdaság vagy körforgásos gazdaság a tág értelmezés szerint mindazon gazdasági tevékenységeket jelenti, amelyek a fenntarthatóság elveinek érvényesítésével, vagyis a környezet további károsítása nélkül, valósul meg. A térség által kitűzött cél a fenntarthatóságba való átmenetet segítése, ideértve például a környezetbarát mezőgazdasági módokat, a hosszútávon fenntartható ipari tevékenységeket, az anyag- és energiatakarékos építkezési módokat vagy akár a kis kibocsátás mellett működő közlekedési megoldásokat is, mindezt a meglévő erőforrások hatékony felhasználásával.

A körforgásos gazdaságra való törekvés fő mozgatórugói az erőforrások szűkössége és a változó fogyasztói magatartás, a legfőbb előfeltétele a technológia fejlődése és a legújabb technológiai vívmányok. A zóna K+F+I potenciálja kiváló alapot ad ahhoz, hogy maga legyen a térség körforgásos gazdaságra való átállásának motorja. Az Ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság fejlődése kölcsönösen erősítik egymást: olyan megoldások születnek, melyek megakadályozzák az értékpazarlást és elindítják a gazdaságot a hulladékmentesség felé. A globális felmelegedés hatásainak enyhítésére kiemelkedően fontos az öntözhető területek nagyságának növelése, valamint a fenntartható energiafelhasználás tekintetében a hőenergia kertészeti felhasználása a fólia- és üvegházi zöldségtermesztés területén.

1.5.6. Helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztése

A gazdaság fejlesztése során fontos, hogy a megyei jogú városok és agglomerációik között épp úgy meglegyen a szinergia, mint az egyes fejlesztési területek, illetve ágazatok között. A négy nagyváros gazdaságában az ipari tevékenységek és a szolgáltató szektor dominálnak: megkérdőjelezhetetlen a járműipar szerepe. A jármű- és gépipar a legnagyobb bevételű, második legnagyobb foglalkoztatási hatású ágazat, ami az elmúlt évek debreceni beruházásainak felfutásával még hangsúlyosabb lesz. A vegyipar nemcsak a megyei jogú városok gazdaságában dominál, hanem az egész Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában kiemelt szereppel bír. Az elektronika és az információtechnológiai ágazat egyértelműen a jövő meghatározói, így minden olyan beavatkozás, ami ezek igényeit elégíti ki, az egész zóna fejlesztését szolgálja. A BSC szektor a Zónában jelenleg a dinamikus fejlődési fázisban tart, de hamarosan helyi gazdaság húzóágazatává válhat a terület, hiszen a közeljövőben erősödni fog a távol-keleti üzleti szolgáltatáscentrumok és kapcsolódó tevékenységeinek visszahozatala Európába, így a Zóna vonzóvá válhat a megfelelő infrastruktúra és képzett szakember utánpótlás biztosítása esetén.

Viszont az egészséges fejlődése érdekében ki kell használni az ágazatok fejlesztésének egymást erősítő hatásait. A gazdasági többlábon állás elengedhetetlen egy fejlett üzleti ökoszisztéma kialakítása és fejlesztése során. A térség természeti adottságai ugyan determinálják a mezőgazdaság létjogosultságát, és az erre épülő ágazatok fejlődését, úgymint az élelmiszeripar és a hozzá kötődő innovatív kutatások területeit, a szállítás-logisztikát, illetve a turizmust és annak kapcsolódó elemeit. Miután az agráriumnak hagyományai vannak Északkelet-Magyarországon, éppen ezért itt nem a feltételek biztosítása kell, hogy hangsúlyos legyen, hanem az ellátás-biztonságra való törekvés. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy az agribusiness részeként a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipar is képes legyen korszerű, agrárkutatásokra alapozott növényvédőszerek és műtrágyák előállítására. A kutatások révén lehetőség nyílik funkcionális élelmiszerek fejlesztésére is, amely az egészségmegőrzés szempontjából jelentős tényező a tradicionálisan jelenlévő egészségipar mellett.

Mind a primer szektor, mind a szekunder szektor fejlettsége és fejlődése stabil alapot jelent a térségben munkát vállalók letelepedéséhez. Ezzel párhuzamosan növekszik a kereslet a szolgáltató szektor iránt, ami nemcsak a szórakozási lehetőségek (pl. turizmus és vendéglátás) felé jelent kapcsolódást, hanem a jóléti szolgáltatások iránt is generálódik az igény, ami szükségszerűvé teszi az intézményi fejlesztéseket pl. egészségügyi intézmények, nevelési-oktatási intézmények fejlesztése. Mindezek ellátása és kiszolgálása indokolttá és nélkülözhetetlenné teszi az infrastruktúra fejlesztését.

1.6. A stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását biztosító szervezetfejlesztés

A stratégiai dokumentum egyik, hanem legfontosabb üzenete, hogy a kitűzött célkitűzések megvalósításához szükséges újragondolni és kiegészíteni olyan funkciókkal, amelyek nem csak szervezési szinten, de finanszírozási szinten is támogatni tudja a fejlesztési irányoknak való megfelelést.

Stratégiai szinten kiemelt fontosságú egy olyan platform létrehozása, amely a dokumentum célkitűzéseit figyelembe véve koordinálja a várost érintő fejlesztéseket. Jelenleg ilyen szervezet nem működik Szolnok városában, ennek az űrnek a betöltésére javaslatot teszünk egy Szolnok Stratégiai Fórum megnevezésű szervezet létrehozására. A stratégiai dokumentumban felsorakoztatott fejlesztési projektek finanszírozási kérdéseinek támogatására pedig egyrészt egy befektetésösztönző miniügynökség létrehozása javallott a piaci orientáltságú projektek esetében, illetve egy városfejlesztési tőkealap létrehozása az önkormányzati szempontból kritikus fontosságú projekteknél. Valamint szükségszerű, a kiemelt turisztikai ágazatot összefogó szervezeti egység létrehozása, Szolnok esetében egy saját Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása is.

2. Szolnok jövőképe

A város 2011-12-es imázsstratégiája rámutatott, hogy Szolnok jó adottságokkal bír ahhoz, hogy arculatában Zöld jelképpé váljon. Szolnok azonban nem csupán egy Zöld Város akar lenni, mint Miskolc vagy Tatabánya. A zöld imázsnak tartalmi mélységet a ciklikus termelés és fogyasztás tud adni, így lesz Szolnok Megújuló város. A Megújuló város nem csak környezet, hanem társadalmi szempontból is fenntartható, azaz nem csupán zöld, hanem gyerekbarát is. Jelképszerű Zöld Város- és város-imázs fejlesztés helyett a jelen stratégiába meghatározott fejlesztések végrehajtásával Szolnok jövőképe: az egyik legélhetőbb, fenntartható, megújuló város, melynek európai szinten önmagában márkaértéke van.

Szolnok 2030-as jövőképét számos szegmensben jeleníti meg a németországi Freiburg. Freiburg a negyedik legnagyobb város Baden-Württembergben, valamint a legdélebbi nagyváros Németországban.

Egyetemi város, katolikus érsekség székhelye.

Németországban itt a legfiatalabb a lakosság, a lakosság 10%-a egyetemista.

Freiburg volt az első olyan város az 1970-es években, amely lezárta a belvárost a gépjárműforgalom elől, hogy ezzel gyalogos zónát hozzon létre. Később dinamikus parkolásirányító rendszer készült, amely kijelzi az aktuálisan szabad parkolóhelyek számát az autómentes belváros határán elhelyezkedő parkolóházakban. Stuttgarthoz képest a lakossághoz viszonyítva fele annyi a gépjármű a városban. az

A 70-es években egy atomerőmű elleni lakossági tiltakozásból kinőtt zöld mozgalom mára környezeti és napenergia-kutatási csomóponttá tette a várost. A világon elsőként 1994-ben itt épült meg az első

„plusz ház”, A mely több energiát termelt, mint amennyit felhasznált. Freiburg 2002-ben elnyerte a Dubai Nemzetközi Jó Gyakorlatok díjat a fenntartható fejlődés területén, 2012-ben a Németország legfenntarthatóbb városa címet. Itt épült a világelső önellátó napelemes stadion és az első energiapozitív városháza. Városszerte szaporodnak a környezetbarát lakónegyedek, ahol a korábbi parkolók helyén gyerekjátszótereket alakítottak ki.

Freiburg 2020-ban ünnepli fennállásának 900. évfordulóját, innovatív kialakítása miatt mégis a világ egyik legfenntarthatóbb és legélhetőbb városának számít.

A korábbi imázsstratégiában megfogalmazott fenntarthatósági szempontok mellett mára az M4, majd az M8 építésével, a város és vonzáskörzetének integrálásával, a vasúti fejlesztésekkel a város összekötő (kapcsolati) szerepei is a fejlesztések fókuszába kerülhetnek. Míg a 2010-es évek elején Szolnok abba az irányba szeretett volna elindulni, hogy Jelképkövető város legyen (költségvetés hiányában csak kisebb előkészítések indulhattak meg), mely új jelképeket és történeteket kínáljon a város lakóinak és látogatóinak, 2020-ra a Kapcsolatság került előtérbe. Fókuszban továbbra is a hely áll, új jelkép megalkotására való törekvés helyett azonban Szolnok ma már inkább olyan város szeretne lenni, amely kapcsolatokat generál és integrál szellemi-anyagi javak között, fizikai és virtuális síkon egyaránt, amitől versenyképesebbé és élhetőbbé válik a város.

A városfejlesztési stratégia végrehajtásához változatlanul ugyanarra a közösségi fókuszú szociokulturális hajtóerőre támaszkodik a város: a Fenntarthatóság egy élhetőbb város megteremtésére fókuszál, amelyben fontos szerepet játszik az etikus közélet, a képzett munkaerő és a környezetvédelem.

A Kapcsolati fejlesztési stratégia és Fenntartható szociokulturális hajtóerő metszéspontjában található

„Megújuló város” legfőbb jellegzetessége, hogy megteremti és újra értékeli a városi mag és a vidék kapcsolatát a fenntartható ciklikus anyagi termelés és fogyasztás jövőképe által. A Megújuló város a város gazdaságát „lassú városként” gondolja újra, amelynek szén-semleges, méltányos fogyasztási ciklusa magában foglalja a tér ökológiai szempontú hasznosítását és a termelési folyamatok áthangsúlyozását. A Szolnok előtt álló kihívás, hogy olyan zöld mintaváros jöjjön létre, amely nem csak városképében, de az alkalmazott technológiákban és az ott élők szemléletében is felvállaltan a fenntarthatóság természeti vonulatát ragadja meg. A sikeres megvalósításhoz a városnak definiálnia kell a természeti értékek fenntartható használatának, a zöld energiák, a sport és a belső emberi értékek valós rangját, mindezt versenyképes gazdasági környezetbe helyezve.

2030-ban ,,Szolnok: Híd Nyugat és Kelet között”, azaz összekötő kapocsként működik Budapest és a Creative Region három másik megyéje között. Szolnok földrajzi elhelyezkedése és a közeljövőben, jövőben megvalósuló autópálya építési beruházások tovább erősítik logisztikai szerepét régiós, országos vagy akár nemzetközi szinten egyaránt. Az M4 autópálya kelet-nyugati irányban, az M8-as autópálya észak-déli irányban korszerű és gyors közúti külső kapcsolatot biztosít az ország többi pontjával. A gyorsforgalmi úthálózatnak és a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz közvetlenül csatlakozó rendező pályaudvarnak köszönhetően Szolnok ideális és kedvelt logisztika központ. Ennek ellenére mégsem zsúfolt, hiszen a Csáklya úti Tisza-híd érezhetően csökkenti a belváros autós forgalmát, az új intermodális csomópont pedig minden korábbinál hatékonyabb közösségi közlekedést tesz lehetővé.

Elkészült a Közép-Tisza hajózhatóságával kapcsolatos hatástanulmány.

iparváros, mely vonzó teret és helyet teremt vállalkozási és üzleti tevékenységek számára. Szolnok VersenyképesA motorvonat, HÉV szerelvény, IC kocsi gyártás és a kapcsolódó fejlesztő központtal a vasúti gép- és járműgyártás hazai központja. Szolnok fővárosi és nemzetközi cégek leányvállalati ipar4.0 gyártó és design bázisa, tudástranszfert támogató mintaüzemekkel. A város vonzó környezetet jelent a K+F fókuszú, információs technológia szolgáltató cégek, melyeket inkubátorszolgáltatásokkal és startup központtal (iroda és közösségi tér, konferenciaközpont) támogat. A folyamatosan erősödő MH 86.

Szolnok Helikopter Bázis és a gyorsreagálású hadtest Szolnokra telepítése új értelmet ad a katonaváros jelzőnek. A két helyszínen több mint 350 hektárral bővített ipari parkban az új kénsavgyár, műtrágyagyár és citromsavgyár új vegyipari központot hozott létre. Széles spektrumot fognak át az élelmiszerfeldolgozó üzemek. A PET-palack, valamint az elektromos- és elektronikai hulladékfeldolgozó üzemmel Szolnok hozzájárul az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.

Az M4-es autópálya Szolnokig tartó szakaszának átadásával Budapest elérhetősége 60 percre csökkent, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elérése pedig 40 percre. Ez az infrastruktúrafejlesztés olyan paramétereket biztosít Szolnok számára, mely a legkeresettebbek közé tartozik a multinacionális vállaltok Budapest melletti telephelyeinek létesítésekor. A szolgáltató szektorban exponenciálisan növekszik a betelepülő vállalkozások száma, budapesti és külföldi cégekkel egyaránt.

Az M4-es autópálya Szolnokig tartó szakaszának átadásával Budapest elérhetősége 60 percre csökkent, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elérése pedig 40 percre. Ez az infrastruktúrafejlesztés olyan paramétereket biztosít Szolnok számára, mely a legkeresettebbek közé tartozik a multinacionális vállaltok Budapest melletti telephelyeinek létesítésekor. A szolgáltató szektorban exponenciálisan növekszik a betelepülő vállalkozások száma, budapesti és külföldi cégekkel egyaránt.