ségre, söt az egész tartolnányra is, kihatván- gya rapíthatnák a’ lelkek’ számát. Máskép Moldvában 6-10 év alatt a’ kat. religió elenyészik. Mi min den iparunk mellett is a’ különbféle nép , hely, idö és egyéb körülmények miatt `többet nem tehettiink ;
'hanem mély alázatossággal kérjük a’ sz. gyiilekeze_
tet, méltóztassék e’ tárgyban atyailag szorgoskodni~
Az Isten szentségedet, és a’ bibornok urakat éltes
se ’s a’ t. P. Bandin m.k.
MoLD. ‘Эти. ` ю
146 ` TOREDÉKEK,
jlloldva’ neve'ró'l.
Az erdélyi havasokból több mföldekre hömpö lyög le, ’s Románhoz közel ömlik a’ Szerethbe, Moldva vize, mellytöl e’ tartomány Mold'vának ne_
veztetett. Honnét származott a’ folyam’ neve, tör
‘ téneti adataim nincsenek. A’ bizonyos, hogy a’ régi irók e’ tartományt Moldvának nem czímzették , mert a’ krónikában, mint lakosai, ugy változtak nevezetei.
Traján, Erdély’ és más déli ’s nyugati orszá~- gok’ hódoltatója, Sarmatiának és Scythiának ezen ré szeire római gyarmatokat nem szállított; mert a’
moldvánok (mostani olz'ihok) Erdélyböl szakadt ké söbb korn telepek. Történt t. i. -— igy regélik ~--
hogy Erdélyböl hai-om római fönemes testvérek (Domucus , Volcha, és Dragиs) számos cselédek’ ki séretëben a’ havasokra vadászni mentek , ’s egy чaд ökörre bukkantak. Ennek nyomozásában egyenkint elfáradtak, ’s mindenik más folyam mellé jutott nyugodni, mellyeket a’ maguk nevökrül Domиcus , Volcha, és Dragosnak hivának. Pihenés után össze jöttek., ’s ismét a’ vad után ’estek; de most Molda nevü kutyájokat a’ negyedik viz elsodrá, mellyet Moldától Molda’nak (idöveiMoldva'nak) nevezének.
A’ vadat azonban elejték; ’s látván a’ föld’ termé kenységét, mutatvá'.iynyal tértek vissza özvegy any jokhoz. Ennek javaslására a’ nevezett földre nagy gyarmattal beköltöztek. Volch vezérré választatván kezdel hatalmát kitcrjeszteni , ’s a’ Moldva folyón ti’il elfoglalt földrészt Moldvának` nevezni; tulajdon neve Volch, Valach (magyarul: oláh) a’ népre ra gadott, mellyet mindazònáltal némellyek Flaccus római vezértöl, mások Velisch német szótúl, melly Olaszt jelent, szárm'aztatnak *).
*) Lásd Kantemir moldvai fejedelem‘ véleményét: „A' e
moldv. magy. telcpek sth“ czl'mii ismci‘tctésben.
v.. мыши UTAN. ‘ 147
Nagyságárdl.
Kelch-e Tatárországtól Nester` folyam, `délre Bolgárországtól a’ Duna’ Erdélytöl F oksán y’ eserme lye választják el; éjszakra .Podoliag nyugatra az er délyi havasok, határai. Hossza éjszaktól délnek 80 , szélessége nyugatról keletnek 70 magy. mf., köre több mint 150. Déli részén a7 Duna’ Partján jelen leg csak Galacz városát birja a’ moldvaj fejede lem, a’ többí városokat es várokat a’ Török elfog lalta. Rhene, Smail, Chilie, TatarbunaI-,f a’ bucsá
ki .nagy puszták, csaknemez egész Důpán inneni keletre esö tartomány, jeìesen: Nester-Fehérvár., Akerman, Janokosár, Tekenye városok és eŕössé gek, a’ Nester’ folytában igen sok népes faluk és szállások a’ Török’ és Tatár’ hatalma alá estek , ’s igy a’ hajdan négyszegü moldvai földnek azon szeglete , mellyet a’ Nester és Duna képzett, ellenség’ kezé re jutyán, a’ fennebb említett nagyságba nincs be számítva. "‘).
Va'rosairo’l.
Ш; csak azokat a’ városokat említjük , mellyek`
nek kerületeik és fötisztjeik a’ határvonaltól nem messze helyezvék. Illyenek, délre: Galacz, F oksány, --- aztán Azsiud, Takucz, Barlad, Vaslú; éjszakra:
Csernocz, Hectin, Toroka, Модa, _ aztán Ste
phanovics, Janova; keletre: Skripiczen, Hoiley, Broska, —— aztán Sapusna, F alesin, Huss. A.’ töb bit Török bix-ja. N yugatra nagyobb számmal: Tat ros , Bákó, Karácsonkö, Németváros, Baja, Szu
. *) Ám de ídövel ezen nagyságn is , a’ Pruthon túli és
Bukovina felé fekvó' részek elesvén , _csaknem fe
ïére leolvadott.
1o*
‘118. TÖREDÉKEK ,
usava, Sercd, - aztán Botosány, Herló, Kutnár
9 ’ l ’ .‘ l r r l ,n
s a t. Az orszag kozepen Jaszvasar T ermeïtenysegrëró’l.
Olly jó és termékeny Moldvának a’ földe , hogy a’ ki nem látta , alig hiheti. A’ természet az élet’ fen
tartására szükséges mindenneml'í javakkal megáldot ta. Itt ugyanis a’ {БЫ egyszer szántatik fel, ’s ha elöbb miveletlen lévén gyom és hasztalan burján lepé is azt, a’ vetést gazdag aratás követi. Sokszor történik, hogy egyszeri szántás mellett kétszervágják sárga kalászokba a’ sarlót. Terem mindenféle vete
`meny, u. in. görög és sárga dinnye, retek, ugorka
’s t. eff., a’ salátát, mellyet lakosai nem kedvelnek ('È), kivévén. Bora nagy mennyiségben , jó minemi'iség ben. Szölötökéinek egyszeri kapálás ele'gséges, `csak hog y buja hajtásai felkötöztessenek. Legjobb és csak nem magyar bort a’ kutnari szölöhegyeken termesz пenek; hires a’ hussi, forrófalvi, és terebesi is. A’
tartomány’ egész déli része borban annyira bövelke dik, hogy szüretkor egy akót (urna) négy pénzen lehet venni. -- Vannak számosjiihai , némelly bojá roknak 24,000-böl álló nyája. A’ juhok pedig ak korák, hogy a’ jövevény távulról tekintvén ökrök nek vagy teheneknek véli lenni. A’ moldvai juhnak csupán farka egy fél német-juh nehézségt'i (?!).
A’ török császár’ és pasák’ asztala’számára évenként nagy mennyiség hajtatik el. Tenyészt Moldva szám talan teheneket és ökröket is , mellyek nem olly` hos2 szu lábuak ugyan mint a’ magyar földön létezök , de azokat testességre felülmulják. Sajtja (melly a’pármai val vetélkedik) és méze böven van. Ez nem is сво da, ha kövér legelöire, virágos rétjeire , mezeire
’_sth figyelünk. Egy Inéhkas ugyanazon nyáron i, p
ü) Ma szinte a’ határszélcn.
p. mmm UTÁN. 149
_mert a’ madarászatot és vadászatot nem
vagy több rajt ereszt, ’s ezen kívül mézzel is adó- zik. Vannak madarai, vadjai igen nagy mennyiség ben; de a’ tudatlan és henye nép vadhussal nem él, Halából Podoliába , Russiába , Ukraniába és Erdél f--\
be sok ezer szekerekkel visznek ki.
Ãsványáról e's pénzéről.
Arany -, ezüst-, ón-, réz- és mindennemü ásvány bányái lehetnének, ha mívelni mernék; de a’ török zsarnokság ’s önkény miatt, fejvesztés büntetés a latt senki nyílván el nem kezdheti, pedig a’ nyu gati hegyeken - bab nagyságu golyókat, ’s viz áradás vagy- apadáskor a’ fövényben nem megve tendő részecskéket találnak. E’ szerint Moldvában pénzt nem vernek *), hanem ennek hiányát a’ ke reskedés, közös gyakorlása pótolja. Mindenek közt legnagyobb becsben van a’ magyar pénz, valódi
ezüst an yagjáért. '.
Öltözetúkro'l.
Mint minden napkeleti nemzetek ’s ezek közt a’ törökök , иgy aa moldvánok is bokáig érö öltönyt viselnek , pedig többnyire selyemböl; mert ámbár némellyeknek alig van kenyerök a’ korrogóhas’ le csillapítására, külsö viseletre nézve szinte bojári fényűzésben kell járniok. Melleikröl és karjaikról arany vagy ezüst gombok csillongnak. szokásban van a’ nemeseknél és kereskedöknél a’ drága bél lésü felsö ruha (toga) is, mellyet az asszonyok és leányok ujj nélkül hordoznak. A’ nönem nagy érte
*) Bandin, hihető, itt a’ maga forrongó korát érinti;
mert mára, XVI. századnak elejétől kezdvén , a’ mold vai vajdáknak többféle ezüst pénzei fentartattak gyüi teményeinkben, mellyek többnyire а’ magyar ezüst kispénzek” formájára verctlck.
gyakorolja. ,
450 TÖREDÉKEK ,
ků gyйrйЫяe!7 aranylánczokkal, karpereczckkel, gyé mánttal és gyöngyökkel -; a’ férjfì nem pedig gyüriìkkel - ékesíti magát.
` Fegyverökró'l.
Fegyverök: nyil , görbe kard ésPánczél. Két élü szablyát, sisakot , dzsidát ’s t. eff. már kevesen használnak. Bombákkal és puskákkal közönsége sen csak a’ fejedelem’ gyalogsága fegyverkezik fel.