Absztrakt
A tanulmány célja, hogy bemutassa a testnevelőtanár-képzés céljait, a mindennapos testnevelés szakmai tartalmát, a jövőre vonatkozó instrukciókat. Ezzel, reményeink sze-rint, hozzájárulunk a testnevelés iránt érdeklődő, társ-tudományterületeket képviselő szakemberek kölcsönös együttműködéséhez.
Bevezetés, avagy mi a baj (?) a testneveléssel
A mindennapos testnevelés bevezetésével egyre nagyobb figyelem fordul az iskolai testnevelés felé. Kissé maliciózusan kérdezhetnénk, mi volt eddig, miért csak most.
A testnevelő tanárok munkáját szívesen segítő szakemberek jelentek meg hirtelen egy iskolai tantárgy, pedagógiai végzettséget, testnevelő tanári diplomát igénylő területen.
Talán a heti öt alkalom adta valóban kiváló szakmai lehetőség, őszinte segítőkész-ség, talán egyéb indokok miatt, gyógytornászok (nem keverendő össze a pedagógus végzettségű gyógytestnevelővel, mint az gyakran előfordul), orvosok, pszichológusok, egyéb szakos tanárok stb. illették kritikával a testnevelés tantárgyat annak szakmai tartalma vagy éppen a testnevelő tanárok nem megfelelő képzettsége, felkészültsége miatt. Sőt nemegyszer merül fel napjainkban a mindennapos testnevelés szükségessé-gének kérdése, a tanulók túlterheltségére hivatkozva.
Ugyanakkor, ahogyan azt a kedves olvasó később láthatja, a testnevelő tanárok alap-vetően nyitottak az együttműködésre. Ez utóbbihoz azonban jelentős segítséget jelent, ha a kiinduláshoz a testnevelés tantárgyat, annak képzési és kimeneti követelményei, a képzésre való bejutás, a bemenet és a végzés, vagyis a kimenet követelményei is ismer-tekké válnak. Ez esetben – ahogyan az a tanulmánykötet címében is szerepel – nem merülhet fel kérdésként, hogy a testnevelés tantárgy valódi értékteremtő, és alapvetően nem az élsportoló nevelése, hanem a természetes és sportági mozgásformák stb. feladat-, eszköz- és célrendszerével, felhasználásával a tanulók személyiségének formálása a fő cél!
Rövid tanulmányunk célja a testnevelőtanár-képzés jelenlegi rendszerének, szak-mai tartalmának, jelenének és a mindenki számára egyaránt fontos jövőbeli szerepének rövid bemutatása.
A kérdés szakszerű áttekintését a szerzők szakmai kompetenciái garantálják.
Az első szerző a testnevelés szakfelelőseként, a fentiekben megjelölt bizottság elnö-keként, különböző szakmai bizottságok tagjaként szerzett, valamint a testnevelés gya-korlatából nyert tapasztalatai adják a megbízható alapot a kérdés objektív vizsgálatához.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Azért, hogy a testnevelés mindennapi gyakorlata, a valós élet alapos ismerete meg-felelő súllyal legyen jelen a testnevelés és sport műveltségi terület bemutatásánál, erről második szerzőnk személye a biztosíték.
Mi a testnevelés és sport műveltségi terület, és mi a célja?
Elég gyakran keverednek olyan fogalmak, melyek egy nagy entitás részét képezik, de valójában annak jól körülhatárolható egységeit alkotják. Ahogy az orvostudomá-nyon belül gyógyít a kardiológus, a gasztroenterológus vagy éppen a traumatológus, mégsem keverhetjük össze a szerepeket, hiába egy tudományterület. Jelen esetben ugyan a mozgással kapcsolatos fogalom a testi nevelés, testnevelés, a testmozgás, testedzés, fizikai aktivitás, sport, rekreáció stb. is, de ezek nem rokon értelmű kifejezések, sőt. Mivel a ta-nulmánykötet és ezen fejezet célja nem fogalommagyarázat, erre javasolunk számos igen kiváló testneveléselmélettel kapcsolatos szakkönyvet, csak a testnevelésre fogunk fókuszálni.
A testnevelés, vagy mint korábban nevezték, testgyakorlás, testgyakorlatok (íme, egy újabb, igaz korabeli elnevezés) több mint 200 éves múltra tekint vissza. Szerepelt, bár nem valósult meg, az 1777-es Ratio Educationisban, sőt olyan történelmi híressé-gek is kiálltak mellette, mint Széchenyi, Wesselényi vagy Kossuth.
Ha már történelem és debreceni kötődés: 1841-ben Péczely József debreceni pedagógus, akadémikus, az oktatási szerveknek tantervi indítványt tett, amelyben javasolta, hogy a gimnáziumokban „testgyakorló intézeteket” kell felállítani! (Báthori 1994)
Számos kiváló és egymással összhangban álló meghatározás tisztázza, mit értünk testnevelés alatt. Báthori (1994: 37) szerint „a testnevelés olyan céltudatos és terv-szerűen irányított nevelési folyamat, amely sajátos művelődéstartalmával (mozgásos játékok, testgyakorlatok, sportági cselekvésrendszerek és az ezekhez tartozó elméleti ismeretek) a mindenoldalúan képzett személyiség kialakítására irányul, előre mutatóan meghatározott társadalmi célok alapján”.
Rétsági és H. Ekler szerint (2011) „nemcsak a közoktatásban jelen lévő iskolai tan-tárgyat (iskolai testnevelés) értjük testnevelés alatt, hanem az intézményesített keretek között megvalósuló céltudatos, szakszerű és tervszerű testkulturális nevelő tevékenysége-ket (Biróné 1994). Tehát a testnevelést olyan gyűjtőfogalomként értelmezzük, amely magába foglalja az óvodában, a közoktatási intézményekben (alapfokú, középfokú oktatás), a felsőoktatásban, valamint a fegyveres testületekben folyó testnevelést is.
A testnevelés elmélet ismeretei a testnevelés gyakorlatának felsorolt színterein azonos értékű és nélkülözhetetlen alapismereteknek számítanak. Mint ahogy azonos értékű és rendkívül fontos a különböző korosztályok testnevelését megvalósító szakpedagógiai tevékenység.”
Ugyanitt H. Ekler (2011) szerint: „a testnevelés szűkebb értelmezésében egy tan-tárgy, sajátos nevelési-oktatási célokkal, műveltségtartalommal (gyakorlati és elméleti!),
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
játítása, sőt az elsajátítás színvonala életünk végéig befolyásolja az életminőségünket.
Sajátos értékei és a személyiségre gyakorolt kiemelkedő hatásai révén hangsúlyos sze-repet tölt be a testi nevelés feladatainak megoldásában.”
Domokos (2013) szerint „a testnevelés tantárgy a testnevelés tudományra, a test-nevelés és sportoktatás gyakorlatában felhalmozódott ismeretekre és a társadalmilag szükséges tevékenységekre támaszkodik. Az iskolai nevelés rendszerében olyan eszköz melynek segítségével a személyiség fejlődéséhez szükséges mozgásismereteket, jártasságot és készségeket sajátítanak el a tanulók. Formai jegyei megegyeznek a többi iskolai tan-tárgyéval, de az óraszám, ismeret és tevékenységtartalom sajátos megnyilvánulása a mozgásos tevékenységeken keresztül valósul meg. Sajátossága a többi iskolai tantárgy-tól ezért lényegesen eltér, hisz a műveltségtartalom elsajátításának nagy része aktív mozgásos tevékenység közben valósítható meg.”
Azt gondoljuk, a fenti fogalmak, az éppen aktuális ideológiáktól függetlenül, egyön-tetűen a testnevelés tantárgy értékteremtő szerepét, a testkultúra egyetemes kultúrához való tartozását és a személyiségformálásban betöltött rendkívüli szerepét emelik ki.
Miután röviden körüljártuk, mit értünk testnevelés alatt, tekintsük át, hogy mi alapján képezzük a testnevelő tanárokat. Ez a felsőoktatásban dolgozók számára nem jelent újdonságot, de sajnos különböző médiumokban a képzést illetően félreértések vannak.
Mi alapján képezünk testnevelő tanárokat?
A felsőoktatás szakjainak képzési rendjét a képzési és kimeneti követelmények (KKK) szabályozzák.
„Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, illetve milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.”
Ezt a testnevelő tanári szak esetében egy olyan szakértői konzorcium állította össze, melyet a sporttudományképzést folytató intézmények szakemberei alkottak. Esetünkben két testület, a Testnevelési és Sporttudományi Szakmai Kollégium, valamint a Magyar Rektori Konferencia Sporttudományi Bizottsága koordinálja ezt a munkát.
2017-ig még párhuzamosan, de ettől a tanévtől kezdve már a bolognai rendszerű képzésben nem, csak az osztatlan tanárképzésben, szakpárban, általános iskolai szakon 4 + 1 év alatt, középiskolai szakon 5 + 1 év alatt lehet valaki testnevelő tanár, ahol a +1 év az összefüggő iskolai gyakorlatot jelenti. A képzés első három éve egyébként közös, ezt követően válik szét a két szakasz.
A jelentkezés (egyik) feltétele az emelt szintű testnevelés-érettségi. Tapasztalataink szerint sikeresebb volt még akkor a képzés, amikor gyakorlati és elméleti (biológia, törté-nelem) felvételi vizsga is volt. Ez jelenleg a törvényi háttér miatt nehezen kivitelezhető
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
– a kizáró jellegű motorikus próbát engedi csak. Kísérletet fogunk tenni arra, hogy visszaállítsuk a szakmai felvételi vizsgát is. Ez a követelmény alaposabb felkészült-séget kívánna a hallgatóktól, és ez a képzés színvonalára pozitív hatást gyakorolna.
Természetesen egészségügyi szempontból is alkalmasnak kell lenni a jelentkezőknek, hiszen jelentős fizikai terheléssel találkozik a képzés során. Ne gondolja senki, hogy pusztán „fizikai” jellegű képzés folyik, mert komoly, széles körű elméleti felkészítésben is részesülnek a hallgatók. Ezért támogatnánk a szakmai felvételi vizsga elméleti részét (biológia, történelem stb.), mert ez segítené azt a törekvésünket, hogy valódi sporttu-dósokat képezzünk.
Az osztatlan testnevelő tanári szak (általános 4 + 1 és középiskolai 5 + 1 év képzési idővel) képzését az alábbi rendelet szabályozza. Talán érdemes szó szerint néhány ele-mét áttekinteni: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményei-ről és az egyes tanár szakok képzési és kimeneti követelményeikövetelményei-ről.
„A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szak-képesítés megszerzésére felkészítő szakiskolai szakaszainak évfolyamain, a felnőttkép-zésben a testnevelés tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására.
Képes olyan tanárok képzésére, akik a képzés során megszerzett képességek, kompetenciák birtokában integrálni tudják a szakterületi és pedagógiai-pszichológiai ismereteiket. Alkal-masak a testnevelés tanítási-tanulási folyamatának tervezésére, szervezésére, irányításá-ra, testnevelés és sport műveltségének, az egészséggel, az életmóddal, a test kulturálásával kapcsolatos készségek, illetve képességek kialakítására, fejlesztésére, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.”
A rendelet dőlt betűvel jelzett része jól illeszkedik a 157/2004-es kormányrende-lethez. Ez a rendelet azt szabályozza, hogy milyen sporttal kapcsolatos tevékenységet milyen végzettséggel lehet ellátni. Ugyan a szabályozás talán megérett már egy felül-vizsgálatra (pl. OKJ-s középfokú végzettséggel számos esetben ugyanolyan munka-kört lehet betölteni, mint egy szakmai, mesterszakos diplomával), de alapvetően azt láthatjuk, hogy a testnevelő tanári végzettséggel a „sportpiacon” a jó szakember szinte bárhol elhelyezkedhet!
„4.2.1. A testnevelő tanár szakterületi tudása, készségei, képességei
Az általános iskolai testnevelő tanár ismeri a sporttudomány, a nevelés- és egészség-tudomány alapfogalmait; a pszichomotorikus képességek és készségek fejlesztéséhez a testnevelés, illetve a sport célorientált eszközrendszerét; a mozgástanítás során a mo-toros tanulást elősegítő eljárásokat; a mozgáshibák jellemzőit, azok kijavításának mód-szereit; az ízület- és gerincvédelem elméletét és gyakorlatát; a testnevelés és a sport területén a felkészítő folyamatok alapelveit.
Az általános iskolai testnevelő tanár alkalmas az általános iskolában a testnevelésóra pontos, színvonalas tervezésére és vezetésére; felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezésére és vezetésére; versenyrendezői, versenybírói, játékvezetői feladatok ellátására az általános iskolai és az iskolán kívüli utánpótláskorúak versenyrendszerében; edzőtermek-ben és sportcentrumokban szakképzettségüknek megfelelő feladatok ellátására; sporttáborok,
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Az általános iskolai testnevelő tanár rendelkezik az egészséges életmódra, a fizikai erőnlét fejlesztésére ösztönző szemléletmóddal, az ember és környezete harmonikus egyensú-lyára figyelmet fordító felelősségteljes magatartással.
További sajátos kompetenciák az általános iskolai testnevelő tanár esetében az is-kolai és iskolán kívüli sportköri tevékenységekhez tartozó játék és sportfoglalkozások szer-vezése és levezetése; a tanult mozgáskészlet kreatív használata, eredeti mozgások, mozgásfo-lyamatok, játékok alkotása; olyan mozgásformák ismerete, amelyek divatosak, megfelelnek a korszellemnek; nyitottság az új és bevált, jó gyakorlat iránt, hogy megfeleljenek az új köve-telményeknek és kihívásoknak.”
A fenti szabályozások értelmében sokoldalúan képzett, iskolában és azon kívül is alkotni képes, az élettudományoktól kezdve a társadalomtudományokon át a sporttu-dományig, elméleti és gyakorlati téren egyaránt kiművelt szakemberről, pedagógusról van szó.
Mi magunk úgy fogalmazunk, hogy entellektüel típusú testnevelő tanárról van szó, akire minden iskolának és tanulónak szüksége van.
Amennyiben „tantárgyiasítani” szeretnénk a fenti kompetenciákat, az alábbiakkal találkozik egy hallgató.
Mit tanul a testnevelő tanár szakos hallgató?
• Közös képzési szakasz, valamint önálló differenciált képzési szakasz, továbbá a szakmódszertani szakasz ismeretkörei:
– medicinális alapismeretek (anatómia, biokémia, élettan);
– egészségtudományi ismeretek (egészségtan, sport- és iskolai egészségtan);
– kutatási alapismeretek;
– sporttudományi ismeretek (sporttörténet, testkultúra-elméleti ismeretek, edzés-elméleti és képességfejlesztési ismeretek, mozgásfejlődés, mozgástanulás és -sza-bályozás, biomechanika, sportpedagógia, sportpszichológia, sportszociológia, sportrekreáció, EU és sport);
– sportmozgásos alapismeretek (gimnasztika, mozgásos játékok, zenés-táncos mozgásformák, tábor- és túravezetési ismeretek, általános és különleges sport-ágak ismerete);
– sportjátékok alapjai (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda);
– egyéni sportágak alapjai (atlétika, torna, úszás és uszodai sportok, tenisz, küzdő-sportok);
– sportszakmai gyakorlat (egy választott sportág edzéseinek rendszeres látogatása);
– táborok (turisztikatábor, sítábor, vízi tábor).
– Az általános iskolai testnevelés szempontjából legfontosabb sportágak és moz-gásterületek (alapsportágak, rekreációs és szabadidősportok) anyagának modern szemléletű alkalmazása, oktatásának elmélete és módszertana.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
– Szabályismeret az általános iskolai testnevelés és az általános iskolai sport fontos sportágaiban, játékvezetői, illetve versenybírói ismeretek és gyakorlottság.
– A motoros képességek fejlesztésének elmélete és módszertana, az általános isko-lai tanulók korcsoporti sajátosságainak figyelembevételével.
– A sporttevékenység megszerettetéséhez, az életen át tartó fizikai aktivitás iránti elkötelezettség kialakításához, e területen a tehetségek felismeréséhez és a tehet-séggondozás feladataihoz szükséges ismeretek, tehettehet-séggondozás (mentorálás) a diákolimpia I–IV. korcsoportjaiban; ismeretek, jártasságok, készségek az is-kolai sport szervezeteinek működtetéséhez, illetve az I–IV. korcsoportos diák-sportversenyek rendezésére, lebonyolítására.
– A sajátos nevelési igényű (fogyatékkal, krónikus betegségekkel élő, testi fejlő-désükben lemaradó, elhízott) tanulók, hallgatók és felnőttek pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei, a prevenció és a rehabilitáció kérdései.
– Gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozások vezetésében.
– Ismeretek, illetve gyakorlottság sport- és rekreációs táborok szervezésében, veze-tésében.
– A testnevelés elmélete és módszertana, a pszichomotoros tanítás-tanulás külön-böző stratégiái, tantárgy-pedagógiai sajátosságai.
– A tanítás-tanulás folyamatának sajátosságai a tanórai és a tanórán kívüli testne-velésben az egyes korosztályok szerint. Az elsősegélynyújtás és újraélesztés gya-korlata és oktatási módszerei.
– Az iskolai és iskolán kívüli sportköri foglalkozások szervezése, levezetése.
– A tanítási-tanulási folyamat motoros, valamint kognitív aspektusának tudatos transzferáló eszközként való alkalmazása tanórai és tanórán kívüli testnevelésben az egyes korosztályok oktatási ismereteinek figyelembevételével.
– Ismeretek és készségek a testnevelési tananyag tervezésére (tantervfejlesztés, tantervkészítés, tanmenetkészítés, óravázlat-készítés).
– Ismeretek és készségek a testnevelésióra, illetve a sportfoglalkozás szervezésére, vezetésére.
Összefoglalás
Ha valaki átnézi a fentiekben leírtakat, rájön arra, hogy nem a testnevelőtanár-kép-zés rendszerével van a baj. Lehet ezt új névvel, jelzőkkel illetni, pl. minőségi testneve-lés, de a testnevelés képzési rendszerét eddig is a minőségi jelzővel illethetjük. Persze haladni kell a korral és a fiatalok változó igényeivel. De nem szabad a testnevelésórát, a tantárgyat „leminősíteni” testmozgásórává, hiszen akkor éppen a lényegét veszíti el.
Nevezetesen itt találkozhat a tanuló a korlátaival, a hiányosságaival, de ezeket legyőzve olyan sikerélményt élhet át, amit más órán sehol. Sőt a „kinti életben” sem. Ugyanis a testnevelésórán lehetősége van a gyermeknek kilépni abból a korunkban
mester-DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
ségesen fenntartott komfortzónából, amihez hozzászokva felnőttként sem tud majd kihívásokat – legyen fizikai vagy szellemi (!) – legyőzni, problémákat megoldani. Ezt ne vegyük el a gyermektől!
De ahogyan valószínűleg Önök is találkoztak már sajnos – előre is elnézést kérek a példákért – rossz autószerelővel, jogásszal, kőművessel, tanárral vagy orvossal, saj-nos igen, ki kell mondani, vannak olyan testnevelők is, akik nem öregbítik szakmánk hírnevét. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a minőség-ellenőrzésre, ami már elindult, de még nagyon-nagyon gyerekcipőben jár. De ez nem a testnevelés, nem a teljes rendszer hibája. Az adott egyéntől függ, aki a terepen, a tornateremben, a csarnokban, az atlétikai pályán a gyermekekkel foglalkozik, hogy milyen lesz a test-nevelésünk.
Ahogyan mondani szoktam testnevelő szakos hallgatóimnak: akkor lesznek jó szakembe-rek és készek a pályára, ha a legdrágább kincsüket, a saját gyermeküket oda merik engedni magukhoz az órára. Minden órára úgy kell bemenni, hogy Önökre bízta valaki a legdrágább kincsét. Ezzel a bizalommal nem szabad visszaélni.
Végül, de nem utolsósorban, meleg szívvel javasolom mindenkinek, hogy olvassa el, mit lát a „a piac” másik fele, a felvevő. Mi a tapasztalat a valódi életben, a terepen.
Kis Mihály: Merre tovább magyar testnevelőtanár-képzés?
Egy sportiskola igazgatójának szemével, aki történetesen maga is testnevelő tanár Erre a kérdésre megfelelő választ akkor tudok adni, ha elmondom, hogy a pedagógusi pályán eltöltött 32 évemből 16 évet iskolaigazgatóként sportiskolában, illetve ugyanannyit testnevelést tanítva töltöttem. Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan 23 éven keresztül 5-6 éves óvodások részére ovis tornát tartottam két óvodában.
Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatójaként és testnevelő tanárként fejtem ki véleményemet, aki a Budapesti Diáksport Szövetség elnökségi tagja már 20 éve.
Aki testnevelőnek tanul, fel kell készülnie az alábbi feladatok ellátására:
• hetente 22–26 órát tanít;
• osztályfőnökként/munkaközösség-vezetőként kell ténykedni;
• délutáni és egyéb sportfoglalkozásokat szervezni, illetve tartani;
• a tanév során a sport-, illetve egyéb rendezvényeken felmerülő technikai feladatok megoldása (hangosítás, teremberendezés stb.);
• téli/nyári sporttáborok szervezése;
• gyerekek kísérése kerületi, budapesti vagy országos versenyekre;
• pályázatok írásával, szponzorok felkutatásával fejlesztheti az iskola sportfelszerelését és sportinfrastruktúráját;
• megszervezi és lebonyolítja a NETFIT éves mérést;
• nagyon fontos feladatuk a házirendnek megfelelően a rend, a fegyelem betartatása az iskolában.
A felsoroltak alapján látszik, hogy milyen sokféle munkát kell elvégezniük a testnevelők-nek az iskolában.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
De hol lehet ilyen képzett testnevelő tanárt találni, aki elméleti, gyakorlati, módszer-tani ismeretekkel rendelkezik? Pláne olyat, aki tudja, mit, miért és hogyan kell tanímódszer-tani testnevelésiórán első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig. Aki észreveszi a gyerekekben a tehetséget és csapattá formálja őket, vagy egyesületi sportolásra ösztönzi a kiemelkedő tehet-séget/tehetségeket, akikkel később komoly eredményeket érhet el.
Egy elkötelezett testnevelő tanár mindent megtesz azért, hogy vezetőtanárként, mentor-testnevelőként vagy mesterpedagógusként segítse az egyetemista diákokat vagy a gyakornok tanárok munkájának kiteljesedését.
Ki tudja ezt a sok kompetenciát megvalósítani testnevelő tanárként? Sajnos az elmúlt egy évben, amióta mesterpedagógusként minősítek vagy minősítő vizsgán szakértőként te-vékenykedek, igen komoly problémákkal szembesülök, főleg a gyakornok tanárok esetében.
A problémákkal már a Testnevelési Egyetem felvételi vizsgabizottságának tagjaként is ta-lálkozok, amikor olyan diákok is jelentkeznek, akiknek a képességei és készségei nem megfe-lelő szintűek. Itt döbbenek rá arra, hogy megfemegfe-lelő adottsággal rendelkező hallgatók kivá-lasztásához a felvételi ponthatárokat meg kell emelni a mai 280–330 körüli pontszámról (ami eddig a TF-re volt jellemző) legalább 400-ra, annak érdekében, hogy a maximális 500 ponthoz minél közelebb legyenek a mi felvételizőink. A Testnevelési Egyetemnek, mint a testnevelőtanár-képzés „zászlós hajósának”, új alapokra kell helyeznie a testnevelésképzést.
Sokkal igényesebben, tudatosabban, szakszerűbben kellene kiválasztani azokat a diákokat, akikből a jövő testnevelői lesznek. Amennyiben minden marad a régi bevált rutin szerint, nagy a valószínűsége annak, hogy a XXI. századi, kiváló tárgyi feltételekkel rendelkező budapesti Testnevelési Egyetem nem fogja betölteni vezető szerepét a testnevelőtanár-kép-zésben. Sőt nem fogja azt a szakmai elvárást teljesíteni, hogy a testnevelő tanár a tantestület nagyon megbecsült tagja legyen. Mindezekhez hozzá kell tennem, hogy egyik-másik leendő egyetemista olyan neveltségi (neveletlenségi) szinten van, ami nem felel meg az alapköve-telményeknek. Az öltözködésük, az olvasottságuk, a szóban való kifejezőképességük olyan gyatra, hogy legtöbbjüket még az egyetem közelébe sem engedném! A pedagógus kinézete, viselkedése, megnyilatkozásai egyfajta modellként, példaként jelenik meg a gyerekek iskolai nevelő munkájában.
A gondolatot folytatva, a leendő egyetemistáknak meg kell érteniük, hogy tanítani csak olyan „példakép” tud, aki hiteles, aki nagyon komoly elméleti és gyakorlati ismerettel rendel-kezik és ezt át is tudja adni diákjainak. A fiatalok többségének sekélyes az előzetes tudásuk a testnevelésről és sportról, nem tudják, miért szeretnének erre a pályára jelentkezni. Fontos lenne, hogy a jelentkezők legalább 5-6 éves sportolói múlttal rendelkezzenek annak
A gondolatot folytatva, a leendő egyetemistáknak meg kell érteniük, hogy tanítani csak olyan „példakép” tud, aki hiteles, aki nagyon komoly elméleti és gyakorlati ismerettel rendel-kezik és ezt át is tudja adni diákjainak. A fiatalok többségének sekélyes az előzetes tudásuk a testnevelésről és sportról, nem tudják, miért szeretnének erre a pályára jelentkezni. Fontos lenne, hogy a jelentkezők legalább 5-6 éves sportolói múlttal rendelkezzenek annak