Babits Európai irodalomtörténetének egyik méltatója, a költő hajlamait és igényeit vizsgálva figyelemre méltó megállapításokat tesz az irodalomszemléletéből levonható tanulságokat összegezve. „Kis népek sorsában mindig fontos a jó „orientáció”, nemcsak a külügyi politikában, hanem az irodalomban is – írja Németh László.205 – Nem min-degy, hogy egy kis nép milyen hatásokkal ébresztgeti a maga természetét, s milyen iro-dalmakban találja meg gazdagabb rokonait. A magyarság önismerete és jövője szem-pontjából figyelemreméltó tünet, hogy az előttünk járt három nemzedék legkiválóbb olvasói: Arany, Péterfy, Babits az európai irodalomnak körülbelül ugyanazon a pontjain érezték magukat a legotthonosabban. Európában ma három nagy hagyományáram van, amely számunkra hozzáférhető: az első a német, amelyben tudományunk merült el, a másik: a latin–francia, amely Ambrus és Kosztolányi nyomán prózánkat tanította vilá-gosságra, önfegyelemre, s a harmadik a legtávolabbi: a görög–angol, amely felé Arany, Péterfy, Babits költői vonzalmat mutat. Jellemző, hogy a két nagy hagyomány közt mind a hármuknál Dante áll, akiről Arany verset, Péterfy tanulmányt írt, s akit Babits le-fordított. Hogy Babitsnál, a volt latin tanárnál e hármas hagyományt a latinok szeretete színezi, Péterfynél, a századvégi színházi kritikusnál a franciáké, míg Arany, az epikus Tassoról értekezett, már egyéni és foglalkozási különbség; a táj, melyre három lélek el-vezet, alapjában elég egyöntetű, Szophoklész, Arisztophanész, Dante, Shakespeare rajt az ormok s Oedipus Kolonnos-beli ligete, a Szentivánéj erdeje s a Pokol-beli élő erdő ömlik alattuk egy közös, konkrétumtól színes, képzelettől lidérces és nehéz emberségtől mély rengetegbe; ösztönzést találni persze másutt is, mindenütt lehet, de hogy azok, akik az egész magyar kultúra szükségleteiből eredő szomjúsággal járják be Európát, vég-re is idetalálnak, bizonyosnak tartom, Babits könyve nagy szolgálatot tett azzal, hogy ezt a területet Európa térképén színes ironnal a tömegek számára is bekerítette.”
Illyés Gyula az ismeretlen Babitsot méltatva, szintén ezeket az érdemeit hangsúlyoz-za: „Mióta magyar irodalom van, ő a legeurópaibb költőnk, a legtágabb… Szellemünk határait a Csatornáig, az Óceánig tolta; ha értékesebb a föld, Amerikába is gyakran át-röpköd. Aztán tartotta ezt a hódítást. És ilyen világhódítónak, világtartónak akarta a ma-gyart.”206 Babits maga is hittel hirdette, hogy a magyar természet különösen hivatva van más kultúrák befogadására és továbbítására: „Országunk sokszínűsége, történetünk vi-szontagságai hozzászoktattak a benyomások folytonos záporozásához, az élmények vál-takozásához. Ugyanezzel a nyíltsággal fogadjuk a szellemi élményt is; irodalmunk egyik
205 Válasz 1934., 376.
206 Babits emlékkönyv. 188.
büszkesége a műfordítások sokasága és kitűnő volta. Joggal mondhatjuk, hogy szellemi kultúránk befogadóképessége nem kisebb például a németnél.”207
Babits angol kultúrát közvetítő tevékenysége nemzeti irodalmunk szempontjából dön-tő jelendön-tőségű. Részletesen elemeztük az angol irodalom hatását Babits köldön-tői munkás-ságára. Kolozsvári Grandpierre Emil prózájáról írva a következőkben méltatja Babits kezdeményezésének jelentőségét: „Nemzetünk történelmében voltak már kezdemények egy folyamatos, könnyed, magyaros elvont nyelv megteremtésére, de csaknem nyomtala-nul elsikkadtak. Babits esszéprózája, a század legnagyobb magyar művelődési eredménye, követőkre is talált egy esszéíró nemzedékben; eredményei, ha nem is teljes tisztaságuk-ban, már kezdenek beolvadni az irodalmi nyelvbe.”208 Szerb Antal magyar irodalom-történetében ilyen szempontból is méltatja Babits működésének fontosságát: „Míg Ady reformja a szavakra és azok használatára vonatkozott, Babits a magyar mondatot újítja meg. Amint Adynál a szónak, Babitsnál a mondatszerkezetnek nagyobb szerep jut, mint pusztán gondolatközlés: kanyarulataival, tömöttségével vagy soványságával, lassúságá-val vagy gyorsaságálassúságá-val ki kell fejeznie az atmoszférát is, a gondolat érzelmi velejáróját, amit Adynál a szó színe és szimbolikus értelme fejezett ki. Babits mondatszkémája a leg-súlyosabb mondat, amelyet a magyar irodalom ismer: annyi nehéz, színgazdag, újszerű szónak kell benne lennie, amennyit csak megbír, és nyugvópont nélkül, teljes intellektu-ális feszültségben kell végigolvasni kezdetétől a végpontig. A nagy angol szonettköltők mondata ez, akiknek mondatait először fel kell bontani, mint valami túlságosan erős szeszt, fel kell higítani, hogy az ember teljesen megértse.”209
Babitsnak az angol irodalmat megismertető munkássága szellemi életünkben valóban korszakalkotó jelentőségű. A nagy Nyugat-nemzedék után, éppen az ő magyarázatuk, s fő-képp Babits nagy tanítása után érezzük, csak ma érkeztünk el odáig, hogy nem egy-egy írót, egy-egy korszakot emelünk ki az angol irodalomból, hanem stílus- és ízléscseréire való tekintet nélkül, teljes egészében tudjuk megérteni, méltányolni és tolmácsolni az ezer változatú és épp ezért nagy eszmei és formai szabadságra csábító angol literatúrát.210 Babits angol-irodalomterjesztő tevékenysége azonban nemcsak a magyar–angol szel-lemi érintkezések történetében korforduló érvényű, nemcsak hazai viszonylatban jelen-tős, hanem közép- vagy kelet-európai mértékkel mérve is. A Nyugat- és Kelet-Európa között élő kisnépek anglomán írói sorában a huszadik században kétségtelenül Babits tette a legtöbbet az angol ízlés, s rajta át egy szélesebb humánum meghonosítása érde-kében. A finn Ruutu, a lengyel Wispianski, a cseh Čapek, a szerb Štefanović, az újgörög Xefloudász mellől Babits messze kimagaslik úgy tehetségének nemzetközi méreteivel, mint szervező hatásának erejével. De nemcsak közép-európai viszonylatban, hanem az egyetemes európai irodalomban is egyedülálló szerepe volt korában, még ha pl. Stefan George vagy Gundolf működésével hasonlítjuk is össze tevékenységét. S az volt az esetben is, ha maguk az angolok ma még nincsenek is ennek tudatában.211
207 A magyar okosság természetrajzához. Nyugat 1939. 362.
208 Babits emlékkönyv. 71.
209 Magyar irodalomtörténet,2 473–474.
210 Erdélyi Helikon id. h.
211 Babitsról angolul eddig Reményi József, Watson Kirkconnell és Keresztury Dezső írt. (Hung. Quart.
1936. 150–151., 95., ill. 293.); Angol utazók útleírásaikban itt-ott egy-egy szót ejtettek róla, pl. Lovina Ste-ward SMITH: Hungary, Land and People, as seen by personal experiences from 1907–1932. Bp., é. n. 49. és
Függelék
Babits angol könyvtára
Köztudomású, milyen nagy magánkönyvtára volt Babitsnak. „Ez a könyvtár velem együtt nőtt. Még most is él, fejlődik, gyarapodik, mint egy élő szervezet” – mondta Ba-bits negyedévvel halála előtt. „A legteljesebb a magyar és az angol gyűjteményem” – említette ugyanakkor.212 Ezt már régebben is hangsúlyozta: „Teljességhez legközelebb áll (a magyaron kívül) az angol gyűjtemény.”213 A Nyugat-nemzedék angol olvasói kö-zül Babitsnak Kosztolányinál, Tóth Árpádnál, Szabó Dezsőnél is gazdagabb angol gyűj-teménye volt; a modern magyar irodalomban tudtommal csak Fülep Lajosnak és Cs. Szabó Lászlónak van változatosabb és teljesebb angol könyvtára.
Babits angol könyvtárának alapját az édesapjától örökölt fordítások vetették meg.
A Tauchnitz-kötetek túlnyomó részét egyetemi évei alatt vehette; ez a német kiadású angol könyvsorozat a modern magyar irodalom angol műveltségének ébrentartásában éppoly fontos szerepet játszott, mint a Kazinczy-kor angol érdeklődésének fölkeltésében az Eschenburg-antológia. Első nagyobb arányú beszerzése Hegedűs Pál szegedi könyv-tárának megvétele volt. Különösen sok angol művet vásárolt fogarasi évei alatt. Később ajándékozás révén több könyv került birtokába. Békássy Ferenc anyja pl. fia hagyatéká-ból több kötetet ajánlott föl neki; hozzátartozói, barátai angol könyvajándékokkal lepték meg ünnepi alkalmakkor. Török Sophie mesélte, hogy mikor egyszer ajándéktárgy után érdeklődött, angol könyvet kért tőle. Basch Lóránt is több drága angol könyvvel tisztelte meg. A harmincas években, mikor a Baumgarten-kurátorság révén többre tellett, a nagy pesti belvárosi könyvkereskedők betekintésre föl-fölküldözgették neki az angol újdon-ságokat. Az angol könyvpiac híreiről még az utolsó években is kevesen voltak nálánál jobban tájékozva Magyarországon; a Baumgarten-könyvtárba járó angol és amerikai folyóiratokat ő olvasta először.
Babits élete utolsó éveiben hozzáfogott könyvtára katalogizálásához. Nagyjából el is készült vele szerzők és tárgykörök szerint, mikor végzetes betegsége nem engedte már meg munkája revideálását és kiegészítését. Török Sophie szíves engedelmével a cédula-katalógus és helyszíni szemle alapján teljes listát igyekeztem összeállítani Babits angol könyvtáráról. Angol irodalom iránti érdeklődésének méreteiről és arányairól ez a lista persze nem adhat teljes képet, hisz Babits kölcsönzött is angol könyveket. Leggyakrab-ban a Baumgarten-könyvtárnak azt a kis angol gyűjteményét vette igénybe, melyet ő maga állított össze. Az alábbi listára nem vettem föl a detekívregényeket és az élete utolsó negyedévében összegyűlt Albatros–Penguin-köteteket. Csekély számú lényegte-len kiegészítés várható a könyvtár végleges rendezése után. A lista így is tanulságos és figyelemre méltó.
Elizabeth Keith MORRIS: Hungary: the land of enchantment. London, é. n. 278. – Lexikális adatok: Encyclo-pedia Britannica 14th edition. Vol. 11., 895.; Who’s Who in Central- and East-Europe, Zurich 1935. 46.; The International Who’s Who, London, 1935. 45.
212 P. M.: Látogatás Babits Mihálynál és könyveinél. A Híd. 1941. ápr. 15., 13.
213 BABITS Mihály: Az én könyvtáram. Könyvbarátok Lapja 1927. 29.
Angol nyelvű és angol vonatkozású idegen művek
Aiken, Conrad: American Poetry 1671–1928., ed. by… New York, 1929.
Aiken, Conrad: Modern American Poets, sel. by… New York, 1927.
Albert, E.: A History of English Literature. London, 1922.
Arnold, Matthew: Alaric at Rome and other poems. London, 1896.
Arnold, Matthew: Culture and Anarchy. London, é. n.
Arnold, Matthew: Essays, Literary and Critical. London, 1914.
Atkinson, Harold W. and Pearce, J. W. E.: Dent’s First Latin Book. Ill. by M. E. Dur-ham. London, 1906.
Austen, Jane: Pride and Prejudice. Leipzig, 1870.
Bain, Alexander: Logic. Part First. Deduction. London, 1879.
Bain, Alexander: Logic. Part Second. Induction. London, 1873.
Baring-Gould, S.: Germany, „The Story of the Nation”. London, 1886.
Barrie, J. M.: A Window in Thrums, ill. London, 1909.
Beardsley, Aubrey: The later work of… ill. London, 1912.
Bell, A. W.: Whistler. London, 1904.
Bennett, Arnold: Accident. Leipzig, 1929.
Bennett, Arnold: Books and Persons 1908–1911. New York, 1917.
Bennett, Arnold: The Grim Smile of the Five Towns. Leipzig, 1907.
Bensusan, S. L.: Joshua Reynolds, ill. London, é. n.
Békássy, Francis: Adriatica and other poems, London, 1925.
Bigg, C.: Neoplatonism. London, 1895.
Baumann, H.: Londinismen (Slang and Cant). Wörterbuch der Londoner Volkssprache, von… Berlin. Schöneberg. é. n.
Blake, W.: Selections from the Works. Ed. Mark Perugini. London, 1901.
Boswell, J.: The Life of Samuel Johnson. London, é. n.
Bradley, F. H.: Appearance and Readily, 2 vols. London, 1906.
Brontë, Charlotte: Jane Eyre I–II. Leipzig, 1850.
Browning, Robert: The Poetical Works. I–II. Leipzig, 1872, III–IV u. o. 1884.
Browning, Robert: The Ring and the Book. London, é. n.
Browning, Robert and Elizabeth: The Letters 1845–1846. I–II. London, é. n.
Browning, Elizabeth Barrett: Aurora Leight. Leipzig, 1872.
Browning, Elizabeth Barrett: Complete Poems. London, é. n.
Browning, Elizabeth Barrett: Sonnets from the Portuguese. Venice, 1906.
Bryant, William Cullen: Voices of Nature, ill. New York, 1869. (Egybekötve: Whittier, Holmes)
Buckle, Henry Thomas: History of Civilization in England, I–III. London, 1903.
Bulwer, Edward, Lord Lytton: England and the English. Leipzig, 1834.
Bulwer, Edward, Lord Lytton: The Last Days of Pompeii. Leipzig, 1879.
Bunyan, John: The Pilgrim’s Progress from this World to that which is to come, Lon-don, 1909.
Burns, Robert: The Poetical Works. Leipzig, 1845.
Butler, Samuel: Erewhon. London, 1935.
Byron, Lord: The Letters, Ed. by Mathilde Blind. London, é. n.
Byron, Lord: The Poetical Works, coll. by Sir W. Scott etc., ill. London, 1870.
Carlyle, Thomas: Essays on German Literature. Leipzig, 1917.
Carlyle, Thomas: Essays on Goethe. Leipzig, 1916.
Carlyle, Thomas: On Heroes, Hero Worship and Heroic in History. London, 1907.
Carlyle, Thomas: Sartor Resartus. London, 1903.
Carlyle, Thomas: The French Revolution I–III. Leipzig, 1910.
Caine, Hall: Cobwebs of Criticism. London, 1908. 2 v.
Carpenter, J. Estlin: Comparative Religion. London, é. n.
Cary, Francis: Dante: the Vision of Hell, Purgatory and Paradise, Translated by… ill. by John Haxman. Oxford, 1910.
Chamberlain, Arthur B.: John Constable, ill. London, 1903.
Chaucer, Geoffrey: Canterbury Tales, Ed. Thomas Tyrwhitt, ill. by Edward Corbould.
London, é. n.
Chaucer, Geoffrey: The Poetical Works I. Romaunt of the Rose, The Minor Poems, ed.
by Prof. Skeat. London, 1903.
Chaytor, H. J.: The Troubadours, Cambridge, 1912.
Chesterfield, Lord: Advice to his Son, The Polite Philosopher. London, 1907.
Chesterton, G. K.: A Century of Detective Stories. Introduction by… London, é. n.
Chesterton, G. K.: Magic. A Fantastic Comedy. Leipzig, 1921.
Chesterton, G. K.: Tales of the Long Bow. Leipzig, 1925.
Chesterton, G. K.: The Incredulity of Father Brown. Leipzig, 1926.
Chesterton, G. K.: The Man who was Thursday. Leipzig, 1908.
Chesterton, G. K.: The Poet and the Lunatics. Leipzig, 1929.
Chesterton, G. K.: The Secret of Father Brown. Leipzig, 1927.
Chesterton, G. K.: The Victorian Age in Literature. 2 vols. London, 1914.
Chesterton, G. K.: The Wisdom of Father Brown. Leipzig, 1927.
Church, M. A.: Two Thousand Years Ago. London, 1885.
Coleridge, Samuel Taylor: Biographia Literaria. London, 1906.
Coleridge, Samuel Taylor: Essays and Lectures on Shakespeare. London, 1930.
Coleridge, Samuel Taylor: Poems, Ed. Edward Dowden, ill. by Charles Pens Edinburgh, é. n.
Collins, Wilkie: The Two Destinies. New York, 1876.
Colvin, Sidney: Keats. London, 1902.
Conrad, Joseph: Almayer’s Folly. Leipzig, 1914.
Conrad, Joseph: Lord Jim. Leipzig, 1927.
Conrad, Joseph: Suspense. Leipzig, 1925.
Conrad, Joseph: Tales of the Unrest. Leipzig, é. n.
Conrad, Joseph: The Nigger of the Narcissus. Leipzig, 1929.
Conrad, Joseph: Typhoon and Other Stories. Leipzig, 1928.
Coxon, H. B.: Roman Catholicism. London, é. n.
Crane, Walter: Ideals in Art. London, 1905.
Cunliffe, Richard John: A New Shakespearean-Dictionary. London, 1910.
Davidson, Rev. Thomas: Chamber’s English Dictionary. Pronouncing, Explanatory, Ethymological, Ed. by… London and Edinburgh, 1902.
De la Mare, Walter: The Listener and Other Poems, ill. Bold. London, 1930.
De Quincey, Thomas: Confessions of an English Opium-eater. London, é. n.
Dickens, Charles: David Copperfield, ill. by W. H. C. Groome. London, é. n.
Dickens, Charles: Dombey and Son, ill. by W. H. C. Groome. London, é. n.
Dickens, Charles: Mr. Pickwick, Pages from the Pickwick Papers, Ill. in colour by Frank Reynolds. London, é. n.
Dickens, Charles: Oliver Twist. London, é. n.
Dickens, Charles: Pickwick Papers (with illustrations). London, é. n.
Dickens, Charles: The Life and Adventures of Nicholas Nickleby, I–II. Leipzig, 1843.
Dickens, Charles: The Old Curiosity Shop. London, 1911.
Dickinson, Emily: Poems. Boston, 1934.
Donne, John: Poems. London, 1931.
Douglas, Lord Alfred: Oscar Wilde and Myself, ill. London, 1914.
Doyle, A. Conan: The Memoirs of Sherlock Holmes. London, é. n.
Drinkwater, John: Poems. London, 1922.
Drinkwater, John: Swords and Ploughshares. London, 1922.
Einstein, Albert: The Evolution of Physics. By A. Einstein and J. Leopold Infeld. Cam-bridge, 1938.
Eliot, George: The Mill on the Floss, I–II. Leipzig, 1860.
Elliot, Frances: Pictures of Old Rome. Leipzig, 1882.
Emerson, Ralph Waldo: English Traits. – Representative. Men. London, 1903.
Emerson, Ralph Waldo: Essays. Philadelphia, é. n.
Esswein, Hermann: Aubrey Beardsley, ill. München, 1912.
Erskine, John: vö. Trent, W. P.
Fielding, Henry: The History of Tom Jones, ill. London, é. n.
Fitzgerald, Edward: Rubáiyát of Omár Kháyyám. Leipzig, 1910.
Fitzmaurice–Kelly, James: A History of Spanish Literature. London, 1898.
French, Joseph Lewis: Lotus and Chrysanthemum. An Anthology of Chinese and Japa-nese Poetry. Sel. by… New York, 1928.
Freeman, Edward A.: The Methods of Historical Study. London, 1886.
Froude, J. A.: Essays in Literature and History. London, 1906.
Galsworthy, John: Justice and Other Plays. Leipzig, 1912.
Galsworthy, John: The Forsyte Saga I–III. Leipzig, 1926.
Galsworthy, John: The Inn of Tranquillity, Studies and essays. Leipzig, 1912.
Galsworthy, John: The Silver Box and Other Plays. Leipzig, 1912.
Garnett, David: A Man in the Zoo, ill. Leipzig, 1924.
Garnett, David: Lady into Fox. – Man in the Zoo. Leipzig, 1929.
Gate, Leonard D.: Luther and the Reformation. London, é. n.
George, Foot Moore: The Literature of the Old Testament. London, é. n.
George, Stefan: Zeitgenössiche Dichter (Übertragungen). Bd. I. Berlin, 1913.
Gilman, Arthur: Rome (The Story of the Nations), ill. London, 1886.
Gordon, Adam Lindsay: Poems. London, 1912.
Hanaford, A. Phebe: The Life of Dickens. Boston, 1882.
Hardy, Thomas: Chosen Poems. London, 1929.
Hardy, Thomas: Jude the Obscure I–II. Leipzig, 1896.
Hardy, Thomas: Tess of the D’Urbervilles I–II. Leipzig, 1892.
Hardy, Thomas: The Return of the Native. Leipzig, 1879.
Hawthorne, Nathaniel: The Scarlet Letter. London, é. n.
Heine, Heinrich: Englische Fragmente. Leipzig, 1914.
Holmes, Oliver Wendell: Humorous Poems ill. by Sol Eyting (elébekötve: Whittier, Bryant).
Jebb, R. C.: Homer. Glasgow, 1905.
Houghton, Lord: Life and Letters of John Keats. London, é. n.
Housman, A. E.: A Shropshire Lad. London, 1930.
Housman, A. E.: Last Poems. London, 1930.
Housman, Laurence: Stories of the Arabian Nights. Retold by…, ill. Edmund Dulac.
2 vols, London, 1907.
Hughes, Richard: In Hazard. Leipzig, é. n.
Hughes, Thomas: Tom Brown’s Schooldays I–II. Leipzig, 1929.
Huxley, Aldous: Ends and Means. London, 1937.
Huxley, Aldous: Music at Night and Other Essays. Leipzig, 1931.
Huxley, Aldous: Point Counter Point I–II. Leipzig, 1929.
Irving, Washington: The Sketch Book. Leipzig, 1843.
James, William: A Pluralistic Univers. London, 1909.
James, William: The Principles of Psychology I–II. London, 1890.
Jerome, K. Jerome: The Idle Thoughts of an Idle Fellow. London, 1920.
Jerome, K. Jerome: Three Men in a Boat. Leipzig, 1910.
Jones, Henry: Browning as a Philosophical and Religious Theacher. London, é. n.
Keats, John: Life and Letters, by Lord Houghton. London, é. n.
Keats, John: Poems. London, 1906.
Kellner, Lea: Nursery Rhymes, sel. by… Leipzig, 1917.
Keppel, Henry: A Visit to the Indian Archipelago in H. M. Ship Macander, ill. by Os-wald W. Briesley. London, 1853.
Kingsley, Charles: Westward Ho! London, é. n.
Kipling, Rudyard: Barrack-room Ballads and Other Verses. Leipzig, 1911.
Kipling, Rudyard: Just So Stories, ill. by the author. Leipzig, 1902.
Kipling, Rudyard: Kim. Leipzig, 1901.
Kipling, Rudyard: Plain Tales from the Hills. London, 1891.
Kipling, Rudyard: The Five Nations, poems. Leipzig, 1903.
Kipling, Rudyard: The Jungle Book, ill. – The Second Jungle Book. Leipzig, 1897.
Kipling, Rudyard: The Seven Seas (verses). Leipzig, 1897.
Klein, Rudolf: Aubrey Beardsley, ill. Berlin, é. n.
Lacy, Mary E.: With Dante in Modern Florence. London, 1912.
Lamb, Charles: Essays of Elia. London, é. n.
Laurent, Raymond: Études Anglaises. Paris, 1910.
Lawrence, D. H.: The Collected Poems. London, 1933.
Lawrence, D. H.: The Woman Who Road Away and Other Stories. Leipzig, 1929.
Lee, Sidney: A Life of William Shakespeare. London, 1908.
Lee, Vernon: Pope Jacinth. Leipzig, 1906.
Leighton, Gerard: Thomas Henry Huxley: His Life and Work. London, é. n.
Lewis, Cecil Day: A Hope for Poetry (Reprint with a Postscript). Oxford, 1936.
Lewis, Sinclair: Babbitt. Leipzig, 1922.
Llono, V.: Les Romanciers Américains. Textes choisies par… Paris, 1931. London in 1887. An illustrated guide. London, 1887.
Locke, John: The Philosophical Works, with notes by J. A. St. John. London, 1843.
Longfellow, H. W.: Poetical Works. London, 1872.
Longfellow, H. W.: The Divine Tragedy. Leipzig, 1872.
Lubbock, Sir John: The Pleasures of Life. Leipzig, 1889.
Macaulay, Th. B.: Critical and Historical Essays. Leipzig, 1850.
Macaulay, Th. B.: Lays of Ancient Rome. Leipzig, 1851.
Macaulay, Th. B.: The History of England. Leipzig, I–II. 1849. III–VIII. 1855, IX–X.
1861.
McCarthy, Justin: A Short History of Our Own Times, I–II. Leipzig. 1889.
Macaulay, Th. B.: William Pitt, Attenby. Leipzig, 1860.
McCarthy, Justin: A Short History of Our Own Times, I–II. Leipzig, 1883.
Magnus, Laurie: English Literature in the 19th Century. London, 1909.
Mair, G. H.: English Literature: Modern. London, é. n.
Marlowe, C.: Doctor Faustus, Edward the Second, The Jew of Malta. Leipzig, 1917.
Masson, Flora: Charles Lamb. London, é. n.
Matthews, Brander: Introduction to the Study of American Literature, ill. New York, 1896.
Maurois, André: Ariel oû la vie de Shelley. Paris, 1923.
Meredith, George: Selected Poems. London, 1919.
Meredith, George: The Adventures of Harry Richmond (Revised edition). London, é. n.
Meredith, George: The Egoist. London, 1908.
Meredith, George: The Ordeal of Richard Feverel I–II. Leipzig, 1875.
Meredith, George: The Shaving of Shagpat. London, 1909.
Meredith, George: The Tale of Chloe and Other Stories. London, 1909.
Merrick, Leonard: The Man who Understand Women. London, é. n.
Merry, W. W.: Homéros: Odyssey. Notes etc. by… Oxford, I–XII: 1899, XIII–XXIV. 1901.
Miall, L. C.: The Early Naturalists (1530–1789), Their life and work. London, 1912.
Mill, John Stuart: On Liberty and the Subjection of Women. Leipzig, 1917.
Milton, John: Minor Poems. London, é. n.
Milton, John: Paradise Lost and Paradise Regained (egybekötve: Burns). Leipzig, 1850.
Milton, John: The Complete Poetical Works. London, 1908.
Moore, George: Ethics. London, é. n.
Moore, George: The Brook Kerith. London, 1933.
Malcolm, C. Salamon: The Great Painter-Etchers from Rembrandt to Whistler, ed. by Charles Holem. London, 1914.
Myers, Frederic W. H.: Human Personality and its Survival of Bodily Health I–II. Lon-don, 1903.
The New Testament. Translated a. d. 1611. London, 1917.
Owen, Wilfred: The Poems. London, 1933.
Pater, Walter: Plato and Platonism. London, 1910.
Pater, Walter: Greek Studies. London, 1910.
Pearce, J. W. E.: vö.: Atkinson, H. W.
Percy, Thomas: Reliques of Ancient English Poetry, ill. by Edward Corbould, ed. by R. Aris Willmoth. London, 1857.
Phillimore, I. S.: The Hundred Best Latin Hymnus. Sel. by… London. 1926.
Pinero, Artur W.: The Magistrate, a Fare. London, 1903.
Poe, E. A.: Poems and Essays, ed. by John H. Ingram. Leipzig, 1884.
Poe, E. A.: Tales. Lepzig, 1884.
Poe, E. A.: Tales. London, é. n.
Poe, E. A.: The Bells and Other Poems, ill. by Edmund Dulac. London, é. n.
Pope, Alexander: Poetical Beauties, selected. London, 1784.
Pope, Alexander: The Poetical Works, ill. by Sir John Gilbert, ed. by H. F. Cary.
Pope, Alexander: The Poetical Works, ill. by Sir John Gilbert, ed. by H. F. Cary.